Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

1ML OKTÓBER ÍL NAPLÓ 5 A munkásvédelem feladatairól tárgyalt a negyedik baranyai munkásvédelmi ülés öj mnnkafelajánlást tettek a Komiéi Helyiipari Vállalat konieüciós özemének doigozéi Mér korábban js részt vettek a mu nkaversenyben a Komlói Helyiipari Vállalat konfekciós üzeme A—B—C—D szalagjá­nak dolgozói. Az elmúlt napok­ban azonban újabb munkafel­ajánlást tettek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulójára. Vállalták, hogy termékeiknek legalább 85 szá­zaléka kiváló minőségű lesz, és a minimumra csökkentik az osztályos árut. Második félévi tervüket túlteljesítik, 1961 de­cember 31-ig elérik a 102 szá­zalékos átlagot. Toválib javul a közlekedés az ötéves tervben Az ötéves terv idején tovább folytatódik és meggyorsul a vasúti fővonalak korszerűsíté­se, Sokfelé az országban hézag­mentes pályák épültek és épül­nek, amelyeken 80—100—120 kilométeres sebességgel halad­hatnak a szerelvények; A fej­lődés azonban megköveteli azt is, hogy felújítsák a MÁV moz­donyparkját. Az ötéves terv idején a vasút új diesel- és vil­lanymozdonyokat kap. A következő években a terv előírása szerint 220 diesel-moz­donnyal gyarapodik a MÁV vonóerőparkja. A terv kimondja azt is, hogy 1965 végéig 59 villanymozdonyt kap a MÁV. Ennek is óriási a jelentősége. Eddig ugyanis kénytelenek voltunk a villamo­sított pályán gőzmozdonyokat közlekedtetni, s ez rendkívül káros a felsővezetékre. A füst és a korom szennyezi a veze­téket, emiatt nem eléggé biz­tonságos, tökéletes az áramsze­dés. Az új gépek megérkezte után a villamosított pályán többé nem járnak gőzmozdo­nyok. Piaci jelentés A szombati piacra 175 mázsa íe- je&káposzta. 30 mázsa kelkáposzta és *0 mázsa karfiol érkezik. A fe­jeskáposzta kilója 1.80 forint, a kelkáposztáé 3.86 forint, a kar­fiolé 2.20 forint. Kalarábbói 1T mázsa, vöröskáposztából 15 mázsa lesz a piacon. A kalarábét 1.50 fo­rintért, a vörskáposztát 2.60 fo­rintért árusítják. Zöldpaprikából 110 mázsát, paradicsomból 92 má­zsát hoz forgalomba a M£K A paprika kilója 3 forintért, a para­dicsom 1.5« forintért kapható. Gyökéiből 7« mázsa, sárgarépából 6 mázsa, zellerből pedig 20 mázsa lesz. A zeller kilója 6 forintért, a gyökér 4.5« forintért, a sárgarépa 2.40 forintért vásárolható. Vörös­hagyma és burgonya korlátlan mennyiségben kapható. Gesztenyé­ből, amelynek > forint kilója, 4« mázsát hoznak forgalomba. A pa­pír- és félpapírhéjas dió kilója 13 forint, az őszi salátából pedig 1.40 forint egy fej. Almából is korlát­lan mennyiségben lesz. A piros alma kilója minőségétől függően 3.40—6 forint között kapható, a fe­hér almának pedig 2 és 5 forint között ingadozik az ára. Pénteken délután 2 órakor tartották Pécsett a SZOT szék­házban Baranya vármegye ne­gyedik munkásvédelmi ülését. Az ülésen Temesiványi La­jos SZMT munkásvédelmi csoportvezető számolt be a munkásvédelmi csoport te­vékenységéről és a munkásvé­delem helyzetének javulásáról. Megállapították, hogy az utóbbi években lényege­sen javultak Baranya me­gye üzemeiben a munkakö­rülmények. Ez az új létesítmények üzem­behelyezésének, korszerű gé­pesítésének, jobb technológiai alkalmazásának köszönhető. A bányákban tökéletesítették a fúrást, a metánlecsapolással, az anyagmozgatás gépesítésé­vel könnyebbé tették a mun­kát Az élelmiszeripari üze­mekben is új gépeket helyez­tek üzembe, automatizálták a termelést, mint a sütőipari vállalatnál. Lényegesen Javult az üzemi szociális ellátottság is. Für­dők, villamosított konyhák, önkiszolgáló éttermek, mo­dern, minden igényt kielégítő munkásszállodák létesültek az utóbbi időben a megye több üzemében. Csökkent a balesetek száma is. 1955-höz képest tavaly 6,7 százalékkal volt alacsonyabb a balesetek száma. Ennek el­lenére mégsem kielégítő a helyzet, mert a balesetek száma csökkent ugyan, de a kiesett munka­napok száma emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a bekövet­kezett balestek súlyosabb ter­mészetűek. Különösen rosszul alakult az egy balesetre jutó kisett munkanapok száma. Amíg 1959-ben egy balesetre 12,3 1960-ban már 15,4 nap jutott. Egyes területeken nőtt a balesetek száma. Az építő­iparban ez év első nyolc hó­napjában hatvannál több bal­eset következett be, mint az elmúlt év azonos időszakában. A könnyűiparban is roszsabo- dott a helyzet. A balesetek főbb okai az üzemi rendetlen­ség, valamint a még sok he­lyen fellelhető elavult techno­lógia alkalmazása. A javulást akadályozza a gazdasági ve­zetők helytelen szemlélete és a szakszervezeti bizottsá­gok hiányos nevelőmunkája. Nemrégiben a szakmai me­gyebizottságok (a bányász, építők és MEDOSZ), megtár­gyalták a megye munkásvé­delmi helyzetét és intézkedé­Az elmúlt évben a Dél-Du­nántúli Mezőgazdasági Kiállí­tás keretében rendezték meg először Baranyában a gazdász napot, sikerrel. S ha az idő­pont kissé el is tolódott a TIT si terveket dolgoztak ki a je­lenlegi helyzet javítására. Az­óta az aktívahálózat kiépítésé­ben vannak jelentősebb ered­mények. Kibővítették a me­gyebizottságok mellett mű­ködő munkásvédelmi bizottsá­gokat s több helyen lényege­sen emelték az aktívák szá­mát A komlói bányáknál pél­dául 1960-ban 500. 1961-ben már 1200 munkásvédelmi ak­tíva dolgozott Több üzemben és vállalatnál munkásvédel­mi őröket állítottak be, azon­ban sem a munkásvédelmi őrök, sem az aktívák tevé­kenysége még nem kielégítő. A szakszervezeti bizottságok és az üzemek vezetői nem gondoskodtak az aktívák megfelelő oktatásáról, feladatokkal való megbízásuk és beszámoltatásuk sem rend­szeres. Az aktívák jogaik és kötelességeik ismerete hiányá­ban nem lépnek fel követke­zetesen a hiányosságok meg­szüntetése érdekében, sőt, sok­szor megalkuvó magatartást tanúsítanak. Bizonyos javulás észlelhető a munkásvédelmi propagan­dában is. Az üzemekben, bá­nyákban rendeszeressé vált az oktatófilmek vetítése, mun­kásvédelmi előadások tartása. Több szakma — vasút, DÉDÁSZ, szénbányák — az SZMT-vel közösen munkás­védelmi kiállításokat rendez­tek. A bányatrösztök üzemi versenyt indítottak a balese­tek csökkentése érdekében, amit negyedévenként értékel­nek. A propaganda munka hiányossága, hogy a jó mód­szerek alkalmazása nem rend­szeres, vagy nem a legfőbb problémák megoldására irá­nyul. Nem sikerült még el­érni, hogy az üzemek sajátos­ságainak megfelelően alakít­sák ki a szemléllteitó és írásos propagandát. Változás tapasztalható a gaz dasági vezetők szemléletében is a SZOT emlékezetes 1961. május 26-i határozata óta be­hatóbban foglalkoznak mun­kásvédelemmel. Ezt a javulást főként az eredményezte, hogy az üzemi pártszervezetek is többet törődnek ezzel a kér­déssel, mint azelőtt, rendsze­resen beszámoltatják a gaz­dasági vezetőket munkásvé­delmi tevékenységükről. Ez most már rendszeresen meg­történik a komlói és a Bara­nya megyei Építőipari Vál­lalatnál és más pécsi üzemek­ben is. Hiba, hogy a dolgo­agrár szakosztálya, az Agrártu­dományi Egyesület és a ME­DOSZ megyebizottsága ez év­ben is, és ezután minden év­ben megrendezi a megye me­zőgazdászainak találkozóját, a gazdász napot. Ez alkalommal október 28-án kerül sor a megyei mezőgaz­dász napra. A rendezők igye­keznek színessé tenni ezt a na­pot. A nyomtatott meghívók már szétrepültek a megye mip- den sarkába, állami gazdasá­gokba termelőszövetkezetekbe, erre a napra minden agronó- mus hivatalos. A megyei mezőgazdász nap programja igen változatos lesz. Reggel 9,30-kor a Doktor Sán­dor Művelődési Házban Föld­vári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese mond megnyi­tót. Majd 10 órakor Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rektora tart vita in­dító előadást a „Szarvasmarha­tenyésztés időszerű kérdései” címmel. A téma felkért hozzá­szólói Pék János, megyei főál­lattenyésztő, Gyimesi Antal, a mágocsi Béke Tsz főállatte­nyésztője és Szabó János, a Sá­torhely—Bólyi állami gazdaság főagronómusa. A délutáni program a belvá­rosi étteremben folytatódik, melynek összes helyisége a meghívottak rendelkezésére áll ezen a napon. Itt lesz a közös ebéd. Majd 16 órakor a Mo- presszóban mezőgazdasági szakfilmek bemutatója követ­kezik. Este 20 óra 30 perces kezdettel nyitják meg a gaz­dász bált a belvárosi étterem­ben. A bál nyitótáncát a Me- -csek Művészegyüttga táncolja. ■■■ ■ A második ötéves terv számaiból r" - r.tmgg—— m ....... m ■ A z építőanyagipar termelését 44 százalékkal kell növelni. A könnyűbeton falelemek termelése mintegy tízszeresére nö­vekedjék. A cementipar a Dunai Cement- és Mészmű beruhá­zásának befejezése és a többi cementgyár bővítése és kor­szerűsítése révén 1965-ben legalább 2.6 millió tonna cement előállítására legyen képe* .............. ■ ■ ' ' M egyei mezőgazdász-nap lesz Pécsett zók balesetvédelmi oktatására ennek ellenére sem fordíta­nak kellő gondot Tűrhetetlen állapot, hogy a balesetek vizs­gálatánál 90 százalékban a sé­rültet teszik felelőssé. Pedig legtöbb esetben a vállalat üzem vezetőit terheli a fele­lősség, a balesetek gyakori előfordulásáért A Bólyi Álla­mi Gazdaságban tartott ellen­őrzéskor kiderült, hogy 11 bal­esetből kilencet tartottak nyil­ván. de hét esetben vállalati mulasztásból következtek be a sérülések. Ma még gyakori, hogy a szakszervezeti bizott­ság társadalmi munkásvédel­mi felügyelője, sőt még az szb-titkár is vizsgálat nélkül, felelőtlenül írják alá a baleseti jegyzőkönyveket. A pénteki ülésen beszámol­tak arról is, hogy a megyebi­zottságok intézkedési tervei­nek végrehajtását nem ellen­őrzik következetesen, nem tesznek meg mindent megva­lósulásukért Ezután a munkásvédelmi bizottságok tagjainak feladatai­ról számolt be Temesiványi Lajo6 elvtárs az értekezlet részvevőinek. Elmondotta, hogy a bizottság tagjai az is­kolák politechnikai műhelyei­nek ellenőrzéseivel is foglal­koznak, vizsgálják az ifjúság munkakörülményeit segíte­nek az jizemi megbetegedések megelőzésében, de a munkás- védelmi csoport főfeladatának az üzemi szakszervezeti bi­zottságok segítését tekintik. A csoport tagjai havonta 55—60 műszaki szemlét végeznek, havonta legalább 2—2 szb- ülésen vesznek részt. Taná­csaikkal, ellenőrzéseikksfl, gyakorlati segítséget nyújts nak. A negyedik munkásvédelmi ülés résztvevői a munkásvéde­lem további javítása érdeké­ben megszabták a szakszerve­zetek feladatait, mely a hatá­rozatok végrehajtására, a munkásvédelmi aktívák to­vábbképzésére, rendszeres ellenőrzésére és más fontos tennivalókra vonatkozik. Minden faluban külön törté­nete van az esővárásnak, eső­jóslásnak. Abban azonban min­denki megegyezik, hogy mind­egy mi jelezte a jövetelét, fő, hogy itt van. Az ablakok ho­mályos vízfüggönyén át elége­dett arcokat látni. Több helyen a kapualjakban gyűlnek össze az emberek, beszélgetnek, né­zik a tócsában gyűrűződő víz- cseppeket, gyönyörködnek a csendes szitáló októberi eső­ben. Sajnos Pécsvárad és közvet­len környéke csak pár cseppet kapott az áldásból. Schubert Ferenc, a járási tanács agronó- musa azt mondja, hogy ettől éppen kicsírázik majd a mag, továbbfejlődni azonban nem tud. Legalább 30 mm eső kel­lene még, hogy jól fejlődhessen a gabona, de eső kell azért is, mert a mezei egerek földalatti birodalmai még épek, a fürge kis állatok tovább fúrják a földet, pusztítják a magot, a föld járatok kellemes melegé­ben. A máriakéméndiek is nagyon kémlelik az eget, hiszen náluk is csak 2—3 mm csapadék hul­lott másfél nap alatt. — Nagyon kevés ez — csó­válta a fejét a termelőszövet­kezet elnöke. — Pedig nagyon kéne már, hiszen olyan száraz a föld, hogy kétszer-háromszor több munkát kíván, mint más esztendőben. Ha az eső megla­zítaná egy kicsit a talajt, mind­járt olcsóbban, könnyebben készíthetnének vetőágyakat. Pár kilométerrel arrébb a szederkényi határban jó kiadós eső esett s az ég azóta sem de­rült ki. Igaz a felhő meglehető­sen ritka, de ebből esett a reg­geli zápor is és remélik el­szórja még amit magával ho­zott. Szederkényben nagyon őrül­nek az esőnek és büszkék arra, hogy ők már napokkal előbb megjósolták jövetelét. Mond­ták az idősebbek, hogy eső lesz, hiszen a máskor homályos nagyharsányi hegy a rajtalévő cserjékkel együtt olyan tisztán odalátszik Szederkényt^, mint­ha csak a szomszédban lenne. Márpedig ez az eső csalhatat­lan jele. Kezdetnek ez is elég, biztatják egymást a szederké­nyiek, hiszen a szántás máris könnyebb és megoldódik a gyö­kér, a zeller, meg a cukorrépa szedése is, hiszen már attól féltek, úgy kell kicsákányozni a földből. — A délnyugati szél most is esőt hozott — mondják a bólyi- ak, hallgatva az ablakon kopo­gó esőt és maga Szabó Mátyás, a Kossuth Termelőszövetkezet elnöke is azt mondja, van né­mi igazság a dologban. Megfi­gyelték ugyanis, hogy ha rövid idő alatt többször délnyugatira fordul a szél, az egy héten be­lül mindig esőt hoz Bolyba. Paraszti szemmel már ez a 10 —12 mm csapadék is „szép eső” volt, minden esetre ahhoz ele­gendő, hogy az elvetett mag ki­keljen. Az idén sekély talaiba vetettek s így már elérte a víz a magot. Nem lesz hiba a ke­léssel, hiszen a bólyi határban már az eső előtt is kikelt az árpa. A föld már engedett ke­ménységéből, elvesztette sárgás szürke színét, új erőre kapott a víztől és melegbama színbe fordult ki az eke alól. Nappal 9 gép dolgozik a bólyi termelő­szövetkezet, földjein, éjszaka pedig 5 lánctalpas gép szántja a földet. 2—3 napos kiadós eső s majd a sarat felszárító lan­gyos szélű Idő kéne még, hogy minden gabona időben megfe­lelő talajba kerülhessen. Wesztl M. Kongresszusi ünnepi hetet rendeznek október 30. és no­vember 7-e között az Agrária Keményítőgyár dolgozói. Elha­tározták, hogy az ünnepi hét minden napján két mázsa ke­ményítőt gyártanak terven fe­lül. Negyedik negyedéves ter­vüket túlszárnyalva 5 vagon keményítőt és 4 vagon dext- rint biztosítanak előirányzatia­kon túl a népgazdaságnak. II komlói bányászok teljesítették felajánlásukat: 33 ezer tonna »szenet adtak /terven felül a népgazdaságnak Pénteken délelőtt ünne­pélyes pillanatok játszódtak le a komlói bányaüzemekben. A bányászok teljesítették éves többletvál­lalásukat és felszínre küld­ték a 33 ezer tonna szén utolsó küogramját is. Az év elején, amikor megin­dult az éves terv teljesítése, akkor csak húszon egynéhány ezer tonna többletet vállal­tak. De már az első negyedben kiváló eredmények születtek és a többletvállalást felemel­ték 33 ezer tonnára. Igazán szép vállalás volt ez önmagá­ban is, és senki sem gondolta, hogy december vége előtt tel­jesítve lesz. Azonban nem várt lendületet vett a bányászok munkaversenye. November hetedike, az MSZMP újjává- választása és az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaverseny szinte szárnyakat adott a dolgozók teljesítményeinek. Amikor az SZKP XXII. kongresszusa megkezdte mun­káját már látható volt, hogy november hetedikére telje­síteni tudják az éves többle­tet A kongresszusi „különver- seny” azonban még előbbre hozta a határidőt. A IlI-as és a Béta-aknai bányászok mun­kaversenyfelhívására egyre több brigád válaszolt és vál­lalták, hogy az éves többletet még a kongresszus munkájá­nak időszaka alatt teljesíteni fogják. A tröszt örömmel je­lentette, hogy a 33 ezer ton­na éves többlet a péntek dél­előtti műszak alatt teljesítve lett Az SZKP xxn. kongresz- szusára indított versenyben szinte példa nélkül álló eredmények születtek. Októtow 16-án a IlI-as akna dolgozói napi tervüket 113,6 százalékra teljesítették, Kos­suth bánya és Nagymányok egyaránt 107,1 százalékra tel­jesítette a napi tervét. Ezek a kiváló eredmények arra en­gednek következtetni, hogy az év végére a 33 ezer tonna helyett közel negyven ezer tonna többletet adnak a nép­gazdaságnak a komlói bányá­szok. A munkaverseny lendü­lete nem szakad mag a kong­resszus végével,- hanem to­vább folyik egész esztendő­ben. Egyes bányaüzemek már­is vállalásokat tettek a követ­kező hónapokra. A komlói Béta-akna bányászai 1500 ton­na, az Anna-aknai bányászok 1500, és a Kossuth-bányaüzem dolgozói pedig 1000 tonna többlet szenet vállaltak az év végéig. »-M­Á szovjet nép ezt a csatát is megnyeri jyéhány nappal ezelőtt még a Kreml-ben a kongresz- szusi palota előtt álldogált egy magyar turistacsoport, köztük Háttá József, a rózsafai tsz elnöke. Már csak néhány óra volt vissza a XXII. kongresz- szus megnyitásáig s figyelték a sorban egymás után érkező küldöttségeket, akik a világ minden tájáról eljöttek. S köz­tük örömmel ismerték fel Ká­dár elvtárs vezetésével a ma­gyar küldöttséget is. Néhány óra múlva, mikor a pompás kongresszusi palotá­ban Hruscsov elvtárs szavai felcsendültek, repülőgépük út­ban volt hazafelé. Az első na­pi beszédet már magyar újsá­gokban olvashatták. Háttá Jó­zsef először járt a Szovjetunió­ban, városokban, falvakban, szovhozokban és kolhozokban, azokban a napokban, mikor a szovjet nép a XXII. kongresz- szusra készült. — Ez volt életem első útja a Szovjetunióban, s élményeim még annyira frissek, olyan erő­sek, hogy ha addig oak kit­tem, most biztos vagyak ben­ne, a szovjet nép ezt a csatát is megnyeri. A XXII. kongresz- szus, a kommunizmus építésé­nek hatalmas programja épp úgy valósággá válik, mint ahogy valóság már a szocializ­mus ebben a hatalmas és szép országban^ — A 9 nap alatt nagy terü­letet bejártunk, sok-sok szovjet emberrel beszélgettünk. Egy­szerűek, magabiztosak, mert hisznek a saját erejükben. Eb­ben a hatalmas országban min­den kis kövön, minden darab földön meglátszik a gondos munka, az emberi kéz nyoma. Hogy csak a mezőgazdaságot említsem, mikor eljöttünk mán minden őszi munkát befe­jeztek, minden darab földet megszántottak, az őszi gabona már szépen zöldellt. A falun is mindenfelé nagy építkezéseket láttunk. A lebontásra ítélt fa­házak mellett modern, közpon­tosított, emeletes házakat épí­tenek a falvakban is. így aztán a falu már nem sokban fog kü­lönbözni a várostól. \ V ft t k Esőt hozott a délnyugati szél Éjszaka is dolgoznak a lánctalpasok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom