Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

1961. OKTÓBER 20. NAPLÖ 7 Beszélgetés közben, diákot pedig feleléskor gyakran hasz­nálják a pedig kötőszónak né­pi változatát: a pediglen-t. So­kan vannak olyanok, akik kija­vítják ezt az alakot pedig-re. Emlékszem egy tanárra, aki a pediglen szó hallatára felhör dűlve kérdezte: — És mi van fenn? Alig van szó nyelvünkben, amely annyi alakban fordulna elő, kivált a régieknél, mint ez a kötőszó. A régibb nyelvben három hasonló szó fordul elő, többnyire hasonló értelemben: pedig, penig, kedig. Szalag Ágoston gyűjteményében e há­rom alaknak több, mint har­minc módosuk változata for­dul elő. Sylvester János, a kiváló humanista nyelvtudós, 1539- ben megjelent Latin—magyar nyelvtanéban tiltakozik a „pe­dig" és a „penig" használata ellen. Ezekkel a szavakkal csak a „műveletlen tömeg” éL Sze­rinte irodalmi használtra csak a „kénig” és a „keniglen” al­kalmas. Nem csodálkozhatunk ezen. Sylvester János korában még a „kedeg” és a „kedeglen” sza­vak divatoztak. A pedig szó legrégibb változata a Münche­ni kódexben (1466.) fordul eüiő „kedeg” alakban. A „kedeglen” szóval a Nádor (1508.) és az Érdy kódexben (1527.) találko­zunk. A „pediglen” szó csak jóval később fordul élő „pe- neghlen” alakban a Döbrentei Gábor által szerkesztett Régi magyar nyelvemlékekben. (II. 233.). A pedig, pediglen kötőszó összekötő vagy ellentétes értel­mű. Például: Mind hazánkban, mind pedig külföldön nagy híre támadt az eseménynek. Petőfi: Falu végén kurta -kocs­ma című versében olvashatjuk: „ördög bújjék az uradba, Te pedig menj a pokolba!” Néha megengedő értelemben használjuk ezt a kötőszót. Ilyenkor a mondat élén áll: „Nem esznek a lovak, pedig ehetnének” — olvassuk Arany János Toldi estéjében. Felkiáltó mondatban erős bizonyítás vagy tagadás kifeje­zésére is használhatjuk: — Márpedig úgy van! Depedig nem így lesz! A felhozott példák azt bizo­nyítják, hogy a pedig kötőszói többféle változatban is hasz­nálhatjuk. És ha ma már csak nevetünk Sylvester János ag­godalmán, beszédünkben nyu­godtan alkalmazzuk a pedig és a pediglen szót ezután is. Ha pedig dönteni kell közö*- tük, irodalmi nyelvünkben ma a pedig elterjedtebb a pedig­lennél. TOLLSEPRÜ-FEJTÖRÖ Az elmúlt alkalommal közzé­tett fejtörőket sokan megfej­tették. Legnehezebbnek a tupírozás magyar megfelelőjé­nek megfejtése bizonyult. Egyik megfejtőnk leveléből idézünk: „Végigjártam a pécsi szaküzleteket, átolvastam Frecskay: Mesterségek szótá­rát, az egyik műhelyben a ha­jamat is „tupíroztattam”, de mindhiába.” Olvasóink a‘kö­vetkező szavakat ajánlják: haj- magasítás (Bende Ilona), át fé­sülés (Márton Ildikó), hajbor- zolás (Csapó Jánosné), hajbog- lyázás (Gärtner Sándomé, Hor­váth János és többen). A második kérdés megfejté­se : semmiség ' csekélység, je­lentéktelenség, semmisség — érvénytelenség, gondtalan = akinek nincs gondja, gondatlan = hanyag, nemtörődöm ember. — Az idézett mondat helyesen: A díszszemlén vendégeink, fe­leségükkel (nem: feleségeik­kel!) jelentek meg.” A következőik részére küldünk jutalomkönyvet: 1. Szabados Lajos, Kaposszeíkcső, Táncsics u. 58. — 2. Bende Ilona, Pécs, Hegyalja u. 37. — 3. Gärtner Sándomé, Pécs, József Attila u. 34. sz. Üj fejtörőink a következők: 1. Mi a különbség a japán és a japánt, a kórkép és a korkép között? 2. Mondjuk magyarul a kaszt és a fasírozott (fás-írt) nevét! 3. Hogyan helyesbítené az anszággy üléshez küldött egyik távirat befejező szöve­gét: „A Brikett Termelő és Széndúsító Vállalat Hidas Bá­nyaüzem összdolgozói”. Beküldési határidő: október 26. T. I. A Lvovi Ukrán Népi Mű­vészegyüttes vezetőitől levél érkezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Baranya me­gyei elnökségéhez, amelyben felajánlják készségüket a ba­ráti együttműködésre. Az MSZBT elnöksége vá­laszlevelében a Mecsek Együt­test jelölte meg, mint olyan művészeti csoportot, amellyel hasznos lenne egy ilyen szov­jet—magyar kapcsolat megte­remtése. A Mecsek Együttes tagjai nagy örömmel vállalták, hogy felveszik a kapcsolatot a lvovi együttessel. Terveikben szerepel többek között kar­mesterek és koreográfusok cserelátogatása is, hogy ilyen AUTÓSZERELŐKET, lakatosokat, kőműveseket. . hálózati villanyszerelőt és fűtő segédmunkásokat ke­res felvételre a 21. sz. AKÖV. Jelentkezés: Pécs, Rét u. 43. 285 Pécs város III. kerületi ta­nács VB egy 16 ÉPÍTÉSZTECHNIKUST felvesz az Építési és Közle­kedési Csoporthoz előadói munkakörbe. Alt. Az elmúlt heti értékelés alapján a járások közül a sik­lósi járásban halad a legjob­ban az őszi mezőgazdasági munka. Általában mindig az elsők közt voltak az utóbbi időben és mégis, a kenyérga­bona vetésének üteme még itt sem kielégítő. Igaz az ősziárpa vetés a hét folyamán befeje­ződik, de a búzának még csak 20 százaléka került a földbe. A járási tanács mezőgazdasá­gi osztályán azt mondják, hogy az aszályon és a munkaszerve­zési problémákon kívül hátrál­tatja a munkát az, hogy a DT- hez, Superhoz stb. erőgépekkel egyidőben nem kaptak a ter­melőszövetkezetek munkagépe két. Sok a géptörés s a jelen­legi eke és gyűrűs henger ál­lomány nem elegendő a kifo­gástalan talajműveléshez. Többek közt Diósviszlón is a sok géptörés és géphiány miatt van lemaradás. Sajnos, nem egy olyan termelőszövet­kezet is akad, ahol a rossz munkaszervezés tükröződik az eredményekből. így például a siklósi és gordisai tsz-ekben a vezetők esőre várva, igen hely­telenül halogatták a talajmun­kákat, a felszántott talaj el- munkálását. Mivel eső nem jött, most lényegesen drágább a tárcsázás, gyűrűshengerezés mintha időben végezték volna. Jellemző, hogy a siklósi já­rásban a betakarítási munkák amelyek gépi erőt nem igényel nek, igen jól haladnak. A ku­koricának több mint a felét let törték már és vele párhuza­mosan szinte valamennyi ku­koricaszárat levágták és gú­lába rakták. A járásban 15 gép készít állandóan silót a kuko­ricaszárból. Szépen halad a munka a be- remendi Dózsa és a magyar- bólyi termelőszövetkezetben, ahol időben végezték el a ta­laj munka jelentős részét. Mind két tsz-ben a napokban befeje­ződik a kukorica betakarítás, de nem okoz problémát a vetés időbeni befejezése sem. A Siklós—Villányi Állami Gazdaságban valamivel gyor­sabban halad a munka, mint a járás termelőszövetkezeteiben. Igaz. hogy az ősziárpának csak 75 százalékát vetették el, de a búzának több mint 30 százalé­ka földbe került már. Az őszi takarmánykeverékek vetése is időben befejeződött, s a ku­koricának is több mint 60 szá­zalékát betakarították. A ter­melőszövetkezetekben a gépál­lomásnak 56 és tsz-eknek 43 gépe dolgozik éjjel nappal. Az állami gazdaságban 95 gép dől gozik nappal és ebből 56 géa kétműszakos. Az őszi mezőgazdasági mun­kák . meggyorsítására a tsz-ek megsegítésére és ellenőrzésére három brigád alakult a közel­múltban a siklósi járási taná­cson. A brigádok vezetői a járási tanács vb. elnöke a ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője, valamint a tanács és gépállomás főagronómusai. A brigádok minden héten kétszer végigjárják a termelőszövetke­zeteket, segítenek a munka- szervezésben, a gépek átcso­portosításában és a helyszí­nen nyújtanak segítséget a szövetkezeteknek. A hét folya­mán többek között Szerdahely ről Diósvisztóra. Siklósról Mattyra irányítottak gépeket s a lemaradt termelőszövetkeze­tekben máris javulás mutatko­zik. A brigádok rendszeres el­lenőrzése lehetetlenné teszi, hogy a szövetkezetek bizonyos kérdésekben tájékozatlanok maradjanak és így mód nyílik arra is, hogy a termelőszövet­kezetek a tanács és a gépállo­mások vezetőivel személyesen is megbeszélhessék problémái kát, Több mint félmilliárdos megtakarítás a gépiparban A KGM-ben az idén elsőia« ben készülit a gépipar egészét átfogó terv a gyártási módsze­rek tökéletesítésére, s a kísér­let szinte várakozáson felüli eredményeket hozott. A gép­ipar valamennyi ágazatában utat törtek az új technológiák, amelyeknek segítségével az idén előzetes becslések szerint több mint ötszázmillió forint értékű anyagot és munkaidőt takarítanak meg. A minisztérium iparigazgató« sógánál több mint háromszáz jeleiités fekszik, amelyek a takarékossági intézkedésekről, a technológia korszerűsítésében elért eredményekről számodnak be. Az idei tapasztalatok alap­ján jövőre ismét élőre akar­nak haladni a műszaki fejlesz­tésben. Az 1962-es műszaki terveknek máris több ezer olyan pontját dolgozták ki, amelyek ha megvalósulnak, újabb százjnilliós megtakarítá­sokat eredményeznek a nép- I gazdaság számára. Készül az eddigi legnagyobb magyar ampelográfia könyv Évente 20 színes festmény — Pécsi kutató és munkái Kutatók és szőlőnemesítők az egész országban dolgoznak egy hatalmas művön, mely nagy formátumú, színes ké­pekkel illusztrált, közel e^er ol­dalas könyv lesz, és hasznos segítséget nyújt majd szakem­bereknek, tanulóknak egyaránt a magyarországon termesztett szőlőfajták megismeréséhez. Az ampelográfia vagy más­képp szőlőfajta-ismeret egyik szerzője pécsi kutató, Németh Márton a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi részlegének ve­zető kutatója, a borszőlők ha­zai mestere. Németh Mártont Irányi Dániel téri Irodájában kerestük fel, és érdeklődtünk a készülő műről és ebben a pécsi kutató gárda szerepéről. — A könyv jóslatom szerint csak kb. 4—5 év múlva készül el, bár ami az én feladatomat a morfológiai részt illeti már nyomdakész állapotban van. Nyolc éve dolgozom a hazai borszőlők fajtaleírásán, és eb­ben az évben be is fejeztem. Minden fajtáról színes fest­ményt készíttetek, mert a szí­nes fénykép szerintem ebben az esetben nefia megbízható. Miért került sokba as abaligeti raktár? 133 ezer helyeit több mint 200 ezerért építkeztek A megyei tanács végrehajtó bizottsága még a múlt év ta­vaszán kétszázezer forintot irányzott elő a Megyei Idegen­forgalmi Hivatal kérésére Abaligeten raktárépítésre. A költségvetést a Mecseknádasdi Vegyes Kisipari Szövetkezet végezte, s 1960 június 23-án közölték, hogy 133 743 forintért vállalják a munkát. A sásdi járási tanácsom azonban úgy vélték, hogy az építkezést ol­csóbban is el lehet végezni, s ezért az építkezés megszerve­zésével, lebonyolításával a sásdi járási tanács építési és műszaki csoportját, valamint községfejleszrtési csoportját bízták meg. Ha minden ilyen simán, olajozottan ment volna, akkor most nem lenne szük­ség különböző tárgyalásokra, amelyeken azt próbálják kide­ríteni az illetékesek, hogy miért került a raktár a me- cseknádasdiak által vállalt 133 ezer forint helyett máris több, mint kétszázezer forintba, A járási tanács említett cso­portjainál Szabó János és Handl Antal technikusok let­tek volna hivatottak a munka műszaki részének elvégzésé­re. Am rosszul indult az egész, mert mindketten tiltakoztak a megbízatás ellen, amelynek írásos nyomai ma is megtalál­hatók. Az abaligeti raktár épí­tése 1960 júliusában mégis megkezdődött, természetesen az építkezésekre vonatkozó szabályok mellőzésével. Az építkezésről sem felmé­rési naplót, sem építési nap­lót nem veaerttek, mert nem is volt tudomásuk arról, hogy ez kötelező. A Né­pi Ellenőrzési Bizottság utó­lag végzett ellenőrzésénél pe­dig még egyebek is kiderültek. Az első hiba "tótkor történt, amikor a tanács elvállalta a munkát, a másodikat akkor vétették, amikor a két techni­kus tiltakozása ellenére is sür­gették az építkezést. De a hi­bákhoz sorolható az is, hogy a Felsőmindszentröl, Bakócáról és Oroszlóról toborzott kőmű­veseket és segédmunkásokat kezdetben 17—18 forintos óra­bérrel hitegették, s hogy ígé­retüknek eleget tehessenek, szabályellenesen napidíjakat utaltak ki az építkezést vég­ző munkásoknak. Így kapott Handl András fel­sőmindszenti lakos 1240, Dé­nes Lajos 1891, Glaub Ádám 1400, Kótai Ferenc 868, Wun­der Antal 589 és Kotabb Fe renc 217 forintot napidíj cí mén munkabéren felül. A hi­bát súlyosbítja, hogy a napi díjak kifizetése bizonylatok nélkül történt, mert senki nem igazolta a kőművesek, illetve a szakiparosok megjelenését. A raktár építkezésén dolgozó­kat egyébként is túlfizették. Az elvégzett munkákért 7605 forint szakmunkásbér és 6346 forint segédmunkásbér lett volna kifizethető, ezzel szem­ben a kőműveseknek 16 989, az ácsnak 1184 forintot fi­zettek ki. tehát 10 568 forint­tal többet, mint amit a bére­zési szabályok előírnak! A se­gédmunkások is jól kerestek. Annyira jól, hogy a szakmun­kásokkal együtt mintegy har­mincezer forinttal több fize-r tést kaptak az építkezés ide­jére, mint amennyi megillette volna őket. Ez aacmbam még nem min­den, mert az utólagos felmé­rés más hiányosságokat is ki­derített. Ezek közül talán leg­súlyosabb. hogy a raktárépítők nem tudnak elszámolni 34 köbméter kő­vel, 7,35 köbméter homok­kal, 10.5 mázsa mésszel és 34 mázsa cementtel, nem beszélve ezeknek az anya­goknak a szállítási költségei­ről. Azonban még ezen is túl­tesz az a tény, hogy a raktár- épületet még a mai napig sem tudták műszakilag átadná melynek fő oka az elvégzett munkák rossz minőségében keresendő. A szakszerűtlen építkezésre jellemző, hogy a múlt év decemberében elké­szült raktárt 1961 tavaszán újból kellett vakolni. A tető zsaluzását is rosszul végezték el, ennek következtében az esővíz megállt a tetőn. A be­ázás elkerülése érdekében a tetőt 6—12 centiméteres be­tonréteggel kellett bevonni. Rosszul működött közre az építkezésben a áásdi Vegyes­ipari KTSZ is. A raktárhoz készített három vasajtó defor málódott, nem csukódott ren­desen. Mindezek a hibák meg­előzhetők lettek volna rend­szeres, szakszerű műszaki el­lenőrzéssel. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai meg­állapították, hogy a szabályta­lan és méregdrága építkezé­sért felelősség terheli Huszár István sásdi járási költségve­tési csoportvezetőt, akinek utasítására helytelenül eszkö­zölték a munkabérek kifizeté­sét és a napidíjak elszámolá­sát. Ugyancsak felelős a tör­téntekért Sabacz Jenő pénz­ügyi osztályvezető, akinek közvetlenül tudomása volt a szabálytalanságokról, mégis szemet hunyt felettük. Miután a NEB felfedte a hibákat, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága teszi meg a szüksé­ges lépéseket annak érdeké­ben, hogy felelősségre vonják azokat, akiknek hibájából ilyen drágán épült fel az aba­ligeti raktár. Harsányi Márta Sokáig nem találtam megfelelő festőművészt, aki a növényhez is ért. Végül egy botanikus ismerősöm Straussz Pál, aki egyébként kiválóan fest is, vál lalta a nagy munkát. Tavasz- szal a fakadástól kezdve az őszi érésig sőt lombhullásig minden stádiumban lefesti a szőlőt s így évente csak húsz festmény készül el húsz kü­lönböző fajtáról. Egy kép ára így 1000 forint ami soknak tű­nik, de egy biztos, a világon még nem jelent meg ampelog­ráfia, amelynek kép illusztrá­ciói üyen precízek, ilyen töké­letesek lettek voíiia. A bota­nikus festőművész szeme ész­revette a növényen a fajtára jellemző legparányibb bélye­geket és' árnyalatokat is. Ha valaki felnyitja majd az ampe- lográfiát, minden szöveg nél­kül a képről magáról is felis­meri azonnal a fajtát. Hány szőlő fajta leírása, illet­ve festménye készült eddig el, s mik a további tervei? — Jelenleg 120 borszőlő fajta festménye és természetesen a hozzá tartozó szöveg van ké­szen. Úgy határoztam, hogy nem várom meg míg az am­pelográfia elkészül, hanem egy külön atlasz formájában kia­datom — esetleg részletekben — az elkészült munkát. Németh Márton kutatási te­rülete ennél azonban sokkal szélesebb körű amiről kész és nyomtatásra váró munkái is tanúskodnak. Elkészült egy szőlő határozója, melyben 190 borszőlő fajtát ír le, 49 színes ábrával és 72 saját tus rajzzal. Továbbá a jaltai ampelográ- fiai kongresszusra készítette el az euráziai szőlőfajták morfo­lógiai vizsgálatának módszer­tanát, amely ha megjelenik hasznos kézikönyve lesz a sző­lőkutatóknak. A fentiekben joggal illettük a hazai borsző­lők mestere címmel hisz nincs olyan borszőlő fajta az ország­ban amiről ne tudna. Évtize­des munkássága során eddig 190 borszőlő fajtát gyűjtött be s így Pécsett van az ország leg '' nagyobb borszőlő gyűjteménye Az ősi magyar fajtákat is lel­kesen kutatja. A máriai tele­pen például van egy olyan tő­ke, amiből ez az egyetlen az egész országban. Az ampelog­ráfia elkészítésénél ezért je­lölték ki őt a borszőlő fajták országos felelősévé, míg a cse­mege szőlő és egyéb fejezete­ket más kutatók készítik. A morfológiai vizsgálaton kívül fenológiai, vegetációs, ellenál- lóképességi, uvológiai — vagy bogyótani —, must elemzési és kész bor elemzési vizsgálato­kat is végez a borszőlőknél, ami szintén bekerül az ampe- lográfiába. — Rné — t * 1 1 A Mecsek Együttes és a Lvovi Ukrán Népi Művészegyüttes kapcsolatai Megalakult a Kerszon kerületi Szovjet—Magyar Baráti Társaság módon elterjesszék egyrészt a magyar nép dalait és táncait Ukrajnában, másrészt az uk­rán nép legszebb táncait és dalait Magyarországon. A Mecsek Együttes máris hozzákezdett egy tabló össze­állításához, amelyben bemu­tatják az ukrán művészek leg­sikerültebb produkcióit, az ukrán nép életét és kultúráját. A tablót a pécsi városi műve­lődési házban állítják majd ki. Ezzel a hírrel egyidőben ér­tesültünk arról, hogy az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársa­ságban, a kerszoni kerületben megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. A Társaság vezetősége ugyan­csak levélben kérte, hogy lép­jenek kapcsolatba velük a pé­csiek. A levélre máris elment a válasz: a Pécsi Pedagógiai Főiskola KISZ-szervezete kö­zölte a kerszoniakkal, hogy kész velük dokumentációs anyagokat cserélni, távolabbi terveik között pedig szerepel a tanszékek közötti oktató­csere, cikkek, tanulmányok cseréje és megvitatása. A Kerszon kerületi Szovjet —Magyar Baráti Társaság le­velét a Pécsi Pedagógiai Fő­iskola KISZ-szervezete tablón helyezi el, az ukrán nép életét bemutató képekkel együtt. Brigádok alakultak Siklóson a tsz-ek segítésére Éjjel nappal zúgnak a traktorok — Miért kevés az eke ? Toll seprű Márpediglen...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom