Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-20 / 222. szám
1901. SZEPTEMBER SO. NAPLÓ 5 Szakmai színvonalunkat állandóan fejleszteni kell Beszélgetés dr. Cholnoky László professzorral, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorával Dr. Cholnoky László professzort szeptember 1-én nevezték ki a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának. Ezzel kapcsolatban kereste fel az új rektort lapunk munkatársa s néhány kérdésre kért választ. — Milyen feladatok előtt állnak az egyetem vezetői az új tanév kezdetén? — volt első kérdésünk. — Első feladatunk a felső- oktatási reform terén — amely egy hosszabb folyamat — egy olvan oktatási forma kialakítása, amely az orvosképzést előbbre viszi, s egyúttal az orvostanhallgatók túlterhelését megszünteti és biztosítja az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. Ettől elválaszthatatlan a hallgatók olyan irányba való nevelése, hogy meg tudjanak felelni társadalmi kötelezettségeiknek is. Egy másik feladat: az új egyetemi városrész építkezése elől az akadályokat úgy elhárítani, hogy a tervezett időben elkészüljön. Ez természetesen nemcsak a mi feladatunk, hanem szükséges a helyi pártszervezetekkel és hatóságokkal való legharmonikusabb együttműködés. Éppen ezért a következő tanév egyik legfontosabb feladatának tartom, hogy egyetemünk tanácsa és a már említett szervek között a legjobb együttműködés legyen, hiszen az egyetem feladatai az egyetem falain túlnőnek és így sok olyan kérdés van, amelyeknek a megoldása nemcsak az egyetemnek, hanem az egész társadalomnak is érdeke. — Milyen tapasztalatok vannak az új felvételekkel kapcsolatban? — Az új felvételekkel kapcsolatban örvendetes tapasztalataink vannak. Míg 1956— 57-es tanévben azoknak az aránya, akik az érettségi után részt vettek a termelőmunkában & ezután nyertek felvételt, 11,1 százalék volt. Az 1958—59-es tanévben ez a szám már 20 százalék lett, ebben a tanévben pedig már 56 százalék. _ Ezzel kapcsolatban hadd e mlítsek meg egy érdekes dolgot Sokan voltak, akik azt mondották: a tanulmányok megszakítása miatt azok, akik a termelőmunkában vettek részt, nehezebben fogják felsőbb tanulmányaikat folytatni. Ezzel szemben éppen az a tapasztalat, hogy ezeknek a hallgatóknak munkafegyelme jobb, társadalmi öntudatuk pedig fejlettebb. Voltak olyan vélemények is, hogy a fizikai munka alkalmatlanná teszi a kezet orvosi munkára. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy az említett dologról szó sincs, sőt a jövő orvosának mind a gyógyító, mind a kutatómunkában szüksége van technikai készségre és kézügyességre, amit a termelésben eltöltött munka nagyon elősegít. — A hallgatóság szakmai képzésén kívül kíván-e az egyetem intézményesen gonA Janus Pannonius Múzeum Pécsett október 1. és 8-a között MÚZEUMI HETET ren dez. Ünnepélyes megnyitót október 2-án, hétfőn este 6 órakor tartják Pécs város Művelődési Házában Az érdeklődök ebben az időszakban a régészeti osztályon (Széchenyi tér 12.) a Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeuma anyagát, Rákóczi aranyserleg-kincsedt tekinthetik meg. A természiettud. osztályon (Rákóczi u. 64.) „Segítőtár saink és ellenségeink: a gombák” címmel nyitnak kiállítást, valamint a Janus Pannonius Múzeum mammutmarad- vány-gyüjteményéből. A művészettörténeti osztályon (Kép tálán u. 2.) a Janus Pannonius Múzeum képtárának XIX. szá zadi gyűjteményéből tartanák bemutatót. A helytörténeti ősz tályon a pécs-baranyai munkásmozgalom 1918—1921. évi dokumentumaiból láthatunk kiállításit, a néprajzi osztályon (Rákóczi út 15.) Baranya népművészetéből. A múzeumi hét ideje alatt több érdekes előadás hangzik el. Pécs város Művelődési Házé ban október 2-án 18 órakor dr, Mihaitik Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeuma h. főigazgatója „A Rákóczi-kar műkincsed” címmel tart vetítettképes előadásit. Október 3-án 18 órakor dr. Székesy Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi múzeum főigazgatója ..A természetkutatás a gya korlati élet szolgálatában” címmel tart ugyancsak vetített képes előadást. Október 4-én 18 órakor Vujicsics Sztoján tudományos kutató „A baranyai délszlávok letelepedése és néprajzi problémái” címmel tart előadást. Október 4-én 19 órakor Vujicsics Tihamér tudományos kutató „Délszláv népköi/tészet és népzene” címmel tart előadást, harsfe’vételekkel. Október 5- én 18 órakor dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium levéltári és múzeumi főosztályának vezetője a baranyai munkásság küzdelmeiről a Tanácsköztársaság ide'én. Október 7-én 17 óraikor kerül sor dr. Fülep Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum történélimi múzeum főigazgatójának „Római kori kutatások Pécsett és Baranyában” című vetítettképes előadására. doskodni az egyetem dolgozóinak továbbképzéséről? — Az orvosok továbbképzésére eddig is megvolt a lehetőség, amely intézményesen volt biztosítva. Általános érdek, hogy az egyetem egyéb dolgozóinak képzettsége is állandóan emelkedjék. Az önképzésen kívül ezt kívánjuk elérni azzal, hogy az úgynevezett középkáderek részére (technikai asszisztensek, főnő- vérek, műtősök, röntgenasz- szisztensek) ez évtől kezdődően továbbképző tanfolyamot rendszeresítünk — fejezte be nyilatkozatát dr. Cholnoky László rektor. G. F. Városi balettiskolát szerveztek Pécsett A beiratkozott tanulókat a tudásuknak megfelelő évfolyamra , veszik fel A balett-tanítás szakértői és a művelődési osztály dolgozói megvizsgálták a városban folyó balettoktatás helyzetét. A tapasztalt tények alapján tervet dolgoztak ki. amelyet a Művelődésügyi Minisztérium és az Állami Balettintézet illetékesei is jóváhagytak. A terv az eddiginél magasabb színvonalú, egységes oktatási forma bevezetését sürgeti és a megoldás módját tartalmazza. Mennyiben változott tehát a fenti terv megvalósításával a balettoktatás az elmúlt évhez viszonyítva? A város területén szétszórtan, állandó létbizonyÉvente 20 vagon vaj megtakarítás ez egy év alatt több mint 20 mázsa plusz vajat jelent, a tsz-nek pedig 81 000 forint többletjövedelmet. A mesterséges borjúnevelésnek további előnye az, hogy a tsz-ben lévő tbc-s tehenek borjait az anyjuktól elkülönítve. egészségesen tudják felnevelni. A másik nagy létesítmény tavasszal készül el a tsz-ben. A környék lagna- gyobb baromfi- kombinátját építik fel, egy háromezer férőhelyes törzsba- romfi-ólat és egy ugyancsak káromez rés csibenevelőt. A baromfikombinárt- ból évente 10 000 pecsenyecsdbe kerül ki, ezenkívül igen nagy mennyiségű áru- és tenyészto- jás. A kombinát üzemelését a jövő év derekán kezdi meg. Az állami gazdaságok már évek óta sikeresen alkalmazzák a mesterséges borjúnevélést, s a csökkentett teljestej -itatással jelentős mennyiségű vajat takarítanak meg évente. A következő években a közös gazdaságok is fokozatosan megkezdik az áttérést. Az első fecskék közé tartozik a löppói Béke őre Termelőszövetkezet, ahol még ebben az évben áttérnek a mesterséges borjúnevelésre. Az Állami Biztosító múlt évű nyereségének egy részét a tsz-efc rendelkezésére bocsátotta. A lüppói tsz vezetői ezt az össze* get — kb. 80 000 forintot — mesterséges borjúnevelő épí tésére, illetve egy régi istálló átalakítására és berendií- zésére használják fel. Az építkezést talanságban működő magánjellegű iskolák helyett szervezett, úgynevezett Városi Balettiskolát hoztunk létre, melynek külön igazgatója és gazdasági vezetője van, gazdasági alapja a tanulók által befizetett tandíj. Az iskola szakmai vezetője dr. Baróthy Zoltónné. a Pécsi Nemzeti Színház balett mestere, tanárai pedig a városban eddig is működő képesített balettoktatók. Az országosan elfogadott kilenc évfolyamos oktatási anyag alapján állítják össze a tanárok évfolyamonként tanmeneteiket. A beíratott gyerekeket eddigi eredményeik alapján, tudásukhoz mérten a megfelelő évfolyamokra veszik fel. (Az új növendékek, akik balettoktatásban még nem részesültek, természetesen a kezdő csoportokba kerülnék.) Évről évre, fokozatosan emelkedik az oktatás színvonala, hisz a tanárok adottságai alapján bizonyos szakosítás vezethető be. Köztudomású. hogy az alsóbb évfolyamok tanítása más következményekkel jár, mint az idősebbekkel való foglalkozás. Az előbbi jóval nagyobb pedagógiai törődést, apróbb, alapozó jellegű készségfejlesztő munkát igényel, az utóbbi pedig mélyebb, csiszoltabb, magasabb szintű módszereket. Egyik oktató ebben, másik abban képzettebb, ezt. vagy azt csinálja szívesebben, eredményesebben. A tanárok beosztását tehát ennek alapján készítettük el. A 3 évesekkel Gregus Alice, a 4—5 évesekkel Blauhom Györgyi. a 6—7 évesekkel Stefán Irén, a 8—9 évesekkel Janko- vics Erzsébet, a 10—11 évesekkel Bártfai Márta, a 12—14 évesekkel dr. Baróthy Zoltánná balettoktató foglalkozik. (Természetesen azok a növendékek, akik már tanultak balettet és tudásuk magasabb fokú, életévüktől függetlenül ma gasabb évfolyamba kerülnék!) Évfolyamonként új tárgyakkal is bővül az oktatás, melyeket annak legjobb ismerői tanítanak. (Pl. karaktertánc emeléstechnika, stb.) A tanulók évenként. végzettségüknek megfelelően bizonyítványt kapnak* A legtehetségesebb növendékek előtt nyitva az út a művészi pálya felé. de fő célunk: jó mozgáskészségű, fejlett ritmusérzékű, sokoldalúan képzett fiatalok nevelése, akik helytállnak tanulásban, munkában egyaránt. Akadnak né- hányan, akik nem akarják gyermekeiket az új iskolában taníttatni, mert úgy gondolják, hogy csak egy tanárnál részesül megfelelő színvonalú oktatásban, természetesen annál, aki eddig tanította. Ezek a szülők talán nem is gondolnak arra, hogy ezáltal saját gyermeküket fosztják meg a nagyobb lehetőségeket adó* fejlettebb színvonalú oktatástól; Ma még beszélni kell erről* hogy mindenki meggyőződjön az új forma helyességéről és ne csupán egy-két önérdekből, vagy tudatlanságból eredő véleményre alapozza állásfoglalá sát. Egy-két év múlva olyan természetes lesz mindez, mint ahogy természetes ma már a legkisebb faluban is, hogy a szakosított általános iskolai oktatás eredményesebb, mint a hajdni, amikor egy tanító tanított I—VIII. osztályig mindent. A Városi Baíettislfo'a minden igyekezetével azon fáradozik, hogy kielégítse a szülők igényeit, nem követel tőlük az eddigiekhez hasonló megterhelő anyagi áldozatokat (balettvizsgák költségei) tartalmasabb oktatást biztosít, melynek van jövője, sőt távlati célja az oktatás színvonalának állandó emelése mellett a szülők anyagi terheinek további csökkentése. Végül, hogy az aggodalmaskodóknak is igazuk legyen, minden beiratkozott gyerek elkerül tanulmányai során a számára legszimpatikusabb oktatóhoz, aki akkor — az általa legeredményesebben tanított anyagból — valóban a lehető legtöbbet tudja nyújtani. Vastagh Zoltán művészeti előadó (12.) MILÁNÓ Amikor megláttam a régi füstös pályaudvart, úgy tetszett, Genovához hasonló várossal találkozom újra. De aztán meglepett, hogy a genovaival ellentétben ez a pályaudvar a modem technikával alaposan felszerelt. Például le és fel mozgó lépcsőn közlekedhetett az ember és a zürichi- hez hasonló automatazárú csomagőrző szekrénykéket is találtam. Viszont kilépve az állomásról, már az volt az első benyomásom, hogy az eddigiektől egészen eltérő, egészein másfajta várost ismerhetek meg. Nem is csalódtam. Hallatlanul érdekes Milánó. A kétmilliós város hatalmas kiterjedésű; és életét valami elegáns lezser nagyvonalúság jellemzi. Gondolok arra, hogy sem sikátorokat, sem elhanyagolt utcákat nem találtam. Minden utcája széles, minden része egyforma rendben tartott. Nincs is tulajdonképpeni központja, a város minden része szép, gondozott. A lebombázott házak helyére mindenfelé — legtöbb esetgyönyörű olasz cipőkig mindent láttam. Sok-sok szép holmit, amiből egyetlen apróságot sem vásároltam, tekintve, hogy maradék kis pénzem egyre fogyott. Szerencsére a piacokon való járkálás, nézelődés élménye kárpótolta nemvásárláso- mat Milánó műemlékei nagyon érdekeltek, első utam a Dómhoz vezetett. Sok fényképtől ismertem, sokat hallottam szépségéről, úgy gondoltam, most régi ismerősként láthatom viszont. E helyett olyan csodálatos élményben volt részem, — a milánói Dóm szépségét semmiféle fénykép nem adhatja vissza —, hogy e tömény gyönyörűségtől csal: ámulni tudtam. Pompázatos! Lenyűgöző! Egész utam során ez volt a legszebb templom, sőt legszebb műemlék, amit láthattam. Viszont a híres Scalaval éppen fordítva jártam, csalódtam meglátásakor. Semmi különösebbet nem mutat kívülről, sőt úgy találtam, nagyon kicsi is. A mi operaházunkba talán kétszer is beleférne. Lehet, ha belülről is megnézhettem volna, más lenne a véleményem. Megnéztem a többi műemléket is, de a Dóm látásának hatalmas élményével semmi sem ért fel. Persze Olaszországban a híres nemzeti étel, a spagetti egyik változatát meg kellett kóstolnom. Betértem egy kisebb vendéglőbe, s a rendelésemre elém rakott sajtos-paradicsomos spagettit nagyon jé étvággyal fogyasztottam. Az kissé zavart, hogy a véget nem érő spagetti-szálaikat én képtelen voltam as olaszokhoz hasonlóan villára felcsavarni és ehelyett szégyenszemre késsel vagdostam el. De a jó milánóiak nem haragudtak érte; hanem kedvesen mosolyogtak rajtam. De olyan kedvesen, hogy én nevettem saját ügyetlenségemen. (Folytatása következik.) ben gyönyörű toronyházakat húznak. Nem egy impozáns, h arminc -harminckét emeletes házat láttam. Modem trolibuszok, gusztusos villamosok közlekednek. De készül a metró is, hogy a nagy autóforgalom miatt legalább a közlekedés egy része a föld alá kerüljön. Hihetetlenül nagy a rend, a tisztaság. Érdekes tapasztalat volt ez éppen Genova után, ami homlokegyenest ellentéte Milánónak. De a rend és tisztaság mégsem hasonlít a zürichi kínos agyonrendezettség- hez. Itt nem éreztem azt a csendet, amit Zürichben, mert minden rendet, pontosságot az olasz lezserség jellemez. Ez persze a lakosságnak köszönhető. Mert az olaszok itt is ugyanolyan kedvesek, előzékenyek, udvariasak az idegenhez, mint Genovában. Erről első percben meggyőződhettem: megérkezésem után az „Ostello”, a turista szállás után érdeklődtem, szerencsére egy németül jól beszélő fiatalembertől. Az illető közölte, ismeri az „Ostello”-t, tudja hol van, de sajnos messzire, s nagyon komplikált villamoson, trolin az odautazás, több átszállással Bizony kicsit megnyúlt az arcom s lehet, hogy ennek köszönhető, de Sergio közölte, elkísér. Először nem akartam elfogadni szívességét, de aztán rájöttem, ha egy olasz a fejébe vesz valamit, arról úgysem lehet lebeszélni. El is jött velem, majd mikor az Ostello-ban helyhiány miatt nem kaptam szállást, Sergio nem csüggedett, hanem addig kísért, míg felkutatott számomra egy olcsó diákszállót. Mindez persze több mint három órát vett igénybe. Közben kiderült, hogy aznap este vacsorára hivatalos, így többszöri kérésemre ott is hagyott, s elment. De előbb beültetett egy kis bár kerthelyiségébe, ígérve, egy óra múlva visszajön. Azt hittem, azért hagyott magamra, mert csakugyan megunta a járkádást és soha többé nem látom. De kellemesen csalódtam, már egy jó fél óra múlva újra ott volt, s folytattuk a szálláskeresést. Közben persze megmutogatta a várost, majd a diákszálló megtalálása után meghívott egy bárba, vendégül látott; és pontosan leírta, másnap mit, milyen sorrendben nézzek meg. És mikor éjszaka egy óra felé elváltunk egymástól, köszönésemre csak szabadkozott: ne haragudjak rá, amiért másnap nem tud velem jönni. Reggel az a rengeteg piac volt számomra a legnagyobb élmény, amit végig kellet' néznem. Ugyanis amerre csak mentein, mindenfelé piacba botlottam. Már beszámoltam a párizsi piacokról is, lelkesedtem értük, de itt úgy találtam, mindaz semmi az olasz piacokhoz képest. Mert ilycr. érdekesen színes kavargás' még életeimben nem láttam A piacokon szőlőtől kezdve, gyerekjátékokon keresztül. I rövidesen megkezdik, s az ötven férőhelyes mesterséges borjúnevelő még ebben az évben elkészül. A kisebb borjakat egyes ketrecekben, a nagyobbakat 10-es csoportokban helyezik eL Kezdetben teljes tejet kapnak, később a teljes tej fokozatosan csökken és a sovány tej aránya nő. Jövőre már 145 borjút nevelnek fel ezzel a módszerrel. Eddig természetes nevelésnél a tsz- ben átlag 600 iiter teljes tejet fogyasztott el egy borjú a választásig. Itatásos neveléssel 300 liter tej zsírtartalmát tudják megtakarítani, ami a tsz- ben átlagos 3.8-as zsírszázalék mellett tehenenként, illetve borjanként 14 káló vaj megtakarításának felel meg. A 145 borjú esetében Olztober UoL 8-ig múzeumi hét (ßeeiett
