Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-17 / 220. szám
NAPLÓ A jó előkészítés a búzatermelés alapja Ä búza vetésterület 44 százalékán nagy termőképességű búzákat vessünk! — Legolcsóbb a PC-géppel történő csávázás Az utóbbi érvekben nem tudtuk hazai termésből az országot kenyérrel ellátni, és igen jelentős kenyérgabona be hozatalra szorultunk. Megyénk ben 1960 őszén a kenyérgabona vetéstervet részben a csapadékos időjárás, részben az akkor még egyéni termelők tartózkodása miatt nem teljesítettük, az előirányzattól 10 000 holddal elmaradtunk. — Ebben az évben a búza megyei átlagtermése meghaladta a 10 mázsát, így ha teljesítettük volna a kenyérgabona vetéstervet. már ebben az évben mgoldhattuk volna a kenyérgabona-problémát; 1962-ben végképp meg kell oldanánk a kenyérgabona-problémát! Ennek eléréséhez kettős feladatot kell megvalósítani: mara déktalanul teljesíteni kell a jövő évre előírt kenyérgabona vetéstervet és tovább kell növelni a búza holdanként! termésátlagát; A 30 százalékos kenyérgabona vetésterület üzemgazdász gilag és üzemszervezésileg is minden további nélkül tel jer* síthető, anélkül, hogy a tsz- ek kialakított vetési rendszere felborulna. Tehát az elfogadott kenyérgabona tervek a vetési sorrendben szakszerűen és jól elhelyezhetők; A búza termesztése •— amellett, hogy igen fontos népgazdasági érdeket képvisel — jövedelmező üzemágnak is tekint hető. Természetesen a 6—7 mázsás átlagterméssel nem; Egy kát. hold búza termelési költsége 1400—1500 forint; Ha azonban a tsz nem hét. hanem tizennégy mázsát, vagy amire lehetőség van háromszor 7 mázsa termést ér el, jelentős jövedelmezőségi ágnak számít a búza termesztése. Emellett minden munkája gépesíthető, így a holdankénti elérhető 2000 —3000 forint tiszta jövedelem a búzát a jól fizető növények közé emeli; Megyénk természeti adottságai, az állandóan növekvő traktor- és munka- gépállomány. a mind nagyobb mennyiségű műtrágya és gyom irtószer, a betakarítás gépesítése, az intenzív búzák használata új távlatokat nyit a kenyérgabona termésátlagok növeléséhez. A kenyérgabona termelésének egyik alapvető eszköze aló vetőmag. Lehetőségünk van már az őszön arra. hogy az összes búzavetésünk 44 százalékán nagy termőképességű szovjet és olasz búzákat vessünk. Ennek az évnek a tapasztalatai bebizonyították, hogy azok a tsz-ek, amelyek betartották az intenzív búzák termelési technikáját, 4—5 sőt ennél több má- zsával is magasabb termést takarítottak be; A csertői Kossuth Tsz-ben például Be- zosztájából 18 mázsás átlagtermést. a villányi Alkotmány Tsz-ben San Pastoréból 20 mázsás átlagtermést értek el. A szovjet búzákból a Bezosztája 4 és a Szkoroszpelka 3, az olasz búzákból elsősorban a San Pastore, a Produttore és az Autonómia vált be. Ezek mellett még jelentős mennyiségű Bezosztája 1 szovjet búzát is kapunk, amelynek termőképessége még jobb mint a már bevált Bezosztája 4-é. Megdőlt az a hiedelem is, hogy az intenzív búzák minősége rontja a liszt minőségét mert hiszen számtalan mérés eredménye bizonyította be, hogy ezek a búzák is elérik a 80—83 hl-súlyt. Nagy előnyük ezeknek a búzáknak. hogy szilárd szalmá- júak és emiatt igen jól gépe- síthetők. A gépi aratás nagyobb mérvű elterjesztésénél, illetőleg a gépek kihasználásánál az sem lehet közömbös, hogy az intenzív búzák általában előbb érnek, mint a mi fajtáink, és ez a gépek kihasználásának fokát jelentőién növeli. Az intenzív búzák értékelése •lellett nem csökken azonban a vetőmagakció során kiosztásra kerülő Bánkuti és Fer- tődi 293-as búza értéke sem, amelyek megfelelő agrotechnika mellett extenzív viszonyok mellett is, biztos és magas terméseket adnak és nem egy tsz-ben elérték a 18—20 má" zsás átlagtermést; Ebben az évben Fertődd 293-as és intenzív búzákat központi készletből bocsátunk a tsz-ek rendelkezésére, azonban a vetőmagvak nagyobbik részét a tsz-ek által megtermelt búzavetőmagvakból biztosítják. Az akcióban kiosztára kerülő ve- tőmagvakat tisztítva kapják a tsz-ek, azonban a saját mag" jukból történő vetéseknél nagy gondot kell fordítani a vetőmag tisztítására; Tisztítatlanul vétőméig elvetésre nem kerülhet. A nem kellően tisztított vetőmagvakkal történő vetés már az ősszel elgyomosodik. A vetőmag előkészítése során fontos teendő a vetőmagvak csávázása, A vetőmagcsávázás a korszerű növénytermesztés szerves része, mint akár a talajélőké- szítés, tápanyagutánpótlás stb. A vetőmag vegyszeres kezelésével, csávázásával a magot terjedő, a mag felületére tapadt kórokozó csírákat, sőt bizonyos mértékig a magot és a csíranövényt a talajból fenyegető penészgombák ellen is védjük. A búzavetőmag csá- vázását mezőgazdaságunk fejlődésének jelenlegi fokán különösen két tényező teszi elengedhetetlen kötelességgé. Az egyik a kombájnamatás nagyarányú térhódítása, a másik a gabona utáni gabonatermesztés. A polyvagyűjtő nélkül járatott kombájnok az üszögspórákat és puffancsokat a táblán szétszórják, ahol azok a következő évi vetésig fertőző- képesen megmaradnak. így igen nagy lehetősége van a talajfertőzésnek, amely ellen a vetőmagcsávázás már nem nyújt kellő védelmet. Ezért arra kell törekedni, hogy az üszögspóráknak ilyen elterjedését megakadályozzuk. Ehhez hatásos csávázószereb állnak rendelkezésünkre és már nagy teljesítményű, nagyüzemi csávázógépeink is vannak. A búza kőüszögje ellen higanytartalmú Ceresan, Ger- misan vagy Rodosan szerekkel kell védekezni nedves vagy porcsávázás formájában. A Higosan már nincs forgalomban. A nedves csávázáshoz 1 kg szerrel 15 mázsa búza, míg a porcsávázás esetén 1 kg Ger- másannal 5 mázsa búza csávázható. A nagyüzemi gépek megjelenéséig a Linhardt-féle kosaras, nedves csávázás volt a legjobb csávázási módszer és ahova a gépek nem jutnak el, még most is ezt a módszert ajánljuk — azonban a nagyüzemi gazdálkodás jelenlegi szintjén ez a módszer túl lassúnak bizonyul és 1000 hold búzákat termelő tsz-eknél ma már csaknem keresztülvi hetet- len. A Növényvédő Állomás már él van látva négy nagy teljesítőképességű, nedvesítő csávázásira alkalmas „PC“ csávázógéppel. melyek óránkénti teljesítménye 30 mázsa. A nedvesítő eljárás abból áll, hogy az említett nedves szerek 3 százalékos oldatából 3 litert permeteznek egyenletesein a gépen keresztül haladó vetőmag 1 mázsájára, A vetőmag szárítás nélkül azonnal szállítható, tárolható vagy vethető. A szer ez esetben részben már a kezelés alatt is hat az üszögspórákra, teljes ölőhatását azonban vetés után a talajban fejti ki A „PC”~géppél a csávázás olcsóbb is, mint kézzel végezve, amennyiben 1,40—2,40 forintba kerül mázsánként a tsz- eknek. Fontos az, hogy a tsz 4—5 embert biztosítson ezekhez a gépekhez, mert hiszen egy 10 órás múszakhan 300 mázsa búzát is le tudnak csávázni. A gépek jobb kihasználása érdekében szükséges az, hogy a gépek éjjel is menjenek és a tsz ez esetben is biztosítson megfelelő személyzetet a csávázás zavartalan végzéséhez. Baracs József megyei főagromómus. Sertésfiaztató épül Somberekén Még dolgoznak az ácsok a sombe reki Béke Ore Termelőszövetkezet három 20—20 férőhelyes szerfás sertésftaztatófán. A sertésfiaztatók összesen mintegy 120 ezer forintos költséggel létesülnek és remél* ketőleg két hét alatt elkészülnek. MAGAS FÄK árnyékában, meghúzódó régi nemesi kúriákra emlékeztető kastély előtt néhány húsz év körüli lány fogad Molvámyhídco. — Az igazgató bácsi t keresi? Mindjárt szólunk neki! Két férfi siet elő. A kék- melegftős fiatal a kezét nyújtja: Molnár Károly igazgató. A másik, Bizei János nevelő, őszhajú, a nyugdíjkorhatárnál járhat már. Szemüveg és fehér köpeny nagyon „doktoros” külsőt nyújt Türelmesen magyarázza, hogy mit jelent a becilis, meg inbecilis szó. A súlyos inbecilis az idióta, a beciliseken segíteni lehet még. Csak egy súlyos inbe- rn'lis van nálunk, bár csodák- csodája! — még őt is sikerült megtanítani arra, hogy leírja a nevét, s olvasson valameny- nyicskét A többi gyógyítható. Égi utak vándorai Az emberi bölcsesség felhatolt a csillagokig, s lám mégis dadogni kezd, mikor így ősz elején megkérdik tőle, hova is lett az a tilinkós sárgarigó arról a terebélyes cseresznye- fáról. Azután mért nem jó az a dús, terített asztal, vidám lomberdő a vadgerlének, örvösgalambnak, búbosbanká' nak, a mező pacsirtájának, a nehézkes, rosszul repülő für- jecskének, és sok egyéb kedves madárismerősünknek? Szeptember, október, november hava a vándormadarak nagy őszi vonulásának időszaka. Próbálgatjuk magyarázni ezt a bámulatos jelenséget táplálkozással, fészkeléssel, de minél jobban belemélyedünk a megfigyelésbe, annál titokzatosabb kérdés marad a madárvilág nagy tavaszi és őszi vándorlása. „Helyhez kötött”, állandó madarunk nagyon kevés van. Ilyenek a veréb, szarka, ten- gelic (stigldc), bölömbika. Sok a „kóborló” madárféleség; ezek a hideg évszakban vagy a párzás idején kívül „csavarognak” országszerte, keresve a mindennapi kenyeret — anélkül, hogy kedvezőbb éghajlatra vándorolnának (cinkék). A legnagyobb rész azonban az igazi „költöző” csoportba tartozik. Persze, a határok elmosódot- tak, egyes fajtákat mindhárom csoportban megtalálunk. Ilyenek a seregély, vörös vércse, kis vöcsök, egyes bagolyfajták stb. A városi ember nagy része ezekről a dolgokról bizony legfeljebb annyit tud, hogy a „fecske, gólya elköltözött”, vagy a „vadludak nagyon gá- gognak, hidegre fordul az idő”. De a természetjáró nagy tömegek ismeretei sem terjednek sokkal messzebbre, nem érdektelen tehát, ha egy kis sétát teszünk városunk határában. A péUércü halastavakon élénk, mozgalmas élet folyik. Itt vannak még a szürkegémek, bíborgémek, órákig el- ácsorogmak a kis vízben, mintha aludnának. Pedig éberen figyelnek s nehézkes sszárny- csapásokkai hamar kereket oldanak, ha a bővenmért biztonsági távolságot átlépjük. Rövidesen útnak indulnak egész rokonságukkal egyetemben. A tőkéskacsák ifjú nemzedéke is nagykorú lett. Nyári — a tojókkal egyforma — igénytelen ruhájukat kezdik felcserélni a gácsérok s rövidesen „nászruhájukba” öltöznek, amit azután büszkén viselnek egész késő tavaszi ved- lésükig. ök általában nem hagynak el bennünket, legfeljebb „pendliznék” kicsit, tél folyamán, a jégmenites vizeket keresve. Bezzeg a tarka, nagyszámú atyaiiság! Szedi előbb-utóbb a sátorfáját! A cigányrécék indulóban vannak, s velük tart a kanalas-kenderm-agos-, csörgő-, barát-, nyílfarkú récék serege. A vonulás alatt még sok más — sokszor ritkaság- számba menő — rokonnal is találkozhatunk (kékcsőrű, kontyos, fütyülő réce stb.) Szárcsa, sirály, halászcsér, bakcső, a sokféle szalonka, partfutó, búbosvöcsök, a sok kedves vízimadár, amely nyáron benépesíti tavainkat, mocsarainkat, mind-mind utazik, vagy útra készül. Amott a nádas felett alacsonyan, lomha számycsapások- kal sötét színű ragadozó im- bolyog. Legközönségesebb rablómadarunk, a barna réti héja, melynek néhány példánya ütött áttétel ugyan, legnagyobb részük azonban a napokban ugyancsak vándorútra kél. Tavasztól mostanig bőven kiszedte a vámot a rét és nádas fészkelő lakóibóL A nyílt vizein szorgalmasan bukdácsol a kis vöcsök, gyűjti a kalóriát és nem csinál nagy gondot a költözésből. Egyik vízről a másikra csavarog s áttétel nálunk. Nagyobb rokonai, a búbos vöcsök, feketenyakú vöcsök egy októberi éjszakán szedi a sátorfáját és tavaszig jobb éghajlatra vándorol. A vetési lúd nemsokára tömegekben érkezik s egyes helyeken, mint például Hortobágyon egyedülálló va- dászéiiményt nyújt az őszi húzás. Elvétve még egy-egy sárszalonkát is felriasztunk az iszapos, tocsogós széleken, zömük már útrakelt. A repülés mestered ők, a vadászok azt szokták mondani: ha a „cikk”- ben van, akkor a „cakk”-ba kell célozni, akkor esik le! Lassan bealkonyodott. Sziszegő szárnycsapásokkal húznak a vadrécék. Itt-ott puska durran a tó körül. A jól ismert veszélyes helyeken, töltések, fasorok mentén magasra tornásznak a kacsák, vigyáznak a bőrükre Csörgő csapat vágódik le, mint a villám, a magasból a tó tükréig, majd újra fel, a magasba! Vadász a talpán, aki leemel egyet közülük! Aztán besötétül s hazafelé ballagva már csak a rejtélyes hangokat halljuk az égi országúiról. Szeptember vége. A madarak nagy őszi vándorlása megindult. Hogy miért? Ki tudja? Brehm-et idézhetem: „Vonulnak, mert vonulniok kell!” Várady í Negyvennyolc lény él az intézetben. Átlagéletkor: húsz év körül. Tizenhat éves korukig a gyógypedagógián voltak, onnan kerültek ide. Azt mondják, egyedülálló intézet ez nemcsak Magyar- országon, hanem Közép-Euró- pában is. Angliában van ugyan egy hozzá hasonló, de súlyos összegeket kell fizetni a kezelésért Csak a gazdagok gyerekei juthatnak be. Az ősz pedagógus a lányok fényképét mutatja. Mind a negyvennyolcat egymás után. Mindegyikről el tud mondani egy történetet. — Milyen értelmi színvonalon vannak a lányok? — Harminc-negyven százalékuk analfabéta, ugyanennyi az általános iskola I— III. osztályának ezintjén. A többi a felső tagozat alsó osztályainál .. — És mi ennek az oka? — Különböző. Többnyire születési fogyatékosság. Ennek is többféle az eredője... Van olyan lányunk, akinek igen jófejű mérnök az édesapja. s intelligens nő az édesanyja. Mégis idekerült, mert édesanyja a háború idején volt terhes vele, és... Egy másik lánynál részeges, örökké ivott és verekedett az apa. A harmadiknál.. Negyvemnyolcféle történet. MOST az érzelmi életet boncolgatja a pedagógus. Azt mondja: minden embernél kétféle érzelmekről lehet beszélni: elsődlegesekről és másodlagosakról. Elsődleges: meglátom. hogy szép. hamvas szilva van a szomszéd fáján. Megkívánom, szeretnék szedni Másodlagos: eszembe jut, hogy a szilva a szomszédé. Lopni nem szabad ;. s *—■ Mi nem tépjük le a szilvát — folytatja az őszhajú nevelő — a lányok igen. Náluk a másodlagos érzelmek nincsenek kifejlődve. Ez persze nemcsak olyan leegyszerűsített példánál érezteti a hatását mint a szilva, hanem az élet minden területén. Ezért oly fáradságos a munkánk, hiszen a gátlások egész láncolaTöbbéves gyakorlattal rendelkező géplakatosokat, szerszámíakatosokat, központifűtés-szerelőt és vizsgázott kazánfűtőt felvesz a Pécsi Porcelán- gyár 55184 tát kell kifejlesztenünk a lányokban; . 9 A nevelés legfőbb eszköze a munka; (Amellett, hogy minden lány elvégzi az általános iskola nyolc osztályát!) Az intézet részben önellátó. Van tizenhárom hold földjük, jóné- hány hízójuk. A legalapvetőbb fogalmakat is meg kell magyarázni — folytatja a pedagógus; — Vegyünk például egy igen egyszerű műveletet, a gombfelvarrást . 5. A következőképpen történik; Magam elé ültetem a lányokat, s megmagyarázom: leszakadt a köpenyem gombja, fel kell varmom. Ehhez tűre meg cérnára van szükségem. Egyik kezembe veszem a tűt. a másikba meg a cérnát. Először befűzöm a tű fokába. — És megtanulják? • De még mennyire! Megmagyaráztuk néhányszor, s többé nem lehetett hiányzó gombot látni. Ugyanígy vagyunk a kapálással meg a többi munkával i& Miután megtudták, hogy miért kell kapálni, vígan csinálják. így, szinte emberfeletti türelemmel egyengetik a lányok útját az életbe Rendkívül fáradságos, de nem sziszifuszi munka. Még elesett állapotban is nagy az ember, még ekkor is akar és küzd. A tegnapi szellemi fogyatékosból csaknem olyan ember lesz, mint bárki más, s ha élete során em érik túlontúl nagy lelki megrázkódtatások példás családanya, ápolónő válik belőle. Miközben beszélgetünk, nagy lárma kerekedik oda- künn. Megérkeztek a lányok. Izzadtak, porosak, de vidámak. dúdolgatva támasztják a falhoz kapájukat. Amikor fehérköpenyes nevelőjük bejelenti, hogy a legjobb tizenkettő dolgozni mehet a Szigetvári Konzervgyárba, olyan éljenzést, újjongást csapnak, hogy az öreg kastély falai megremegnek belé. é Testileg fejlettek. Arccsontjuk többnyire széles. Mosdani mennek. A kapu tárva nyitva. <— Nem szöknek meg? i— Senki! — mosolyog az igazgató. — Nem rossz ám az intézetben. Büszkék arra, hogy itt lehetnek. Ahogy mondom! A télen ... A szokásos évi szabadságra küldték a lányokat. Az egyik — még le sem járt a hónap — visszajött. Azt mondta: az intézetben minden tisztább. — Nem tud abba visszaszokni. Ebédelnek a lányok. Utána nótáznak majd táncraperdül- nek. A LEGÚJABB slágert dúdolja a kórus. A nevelők mosolyognak. Elégedettek. Jó a tánc. fejleszti az ember ritmikai érzékét. Kecses, nőies lesz az egykor darabos lányok mozgása. ' Magyar Lásafe Szellemi fogyatékosok intézetében
