Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-17 / 220. szám
r SML SZEPTEMBER VI, NAPLŐ 5 Á határsértő nem menekül — Jó, a családba tartoznak ők is — mondja Jakab Lajos, a drávaszabolcsi tanács elnö" ke, amikor arról kérdezem, milyen a falu lakosságának kapcsolata a határőrséggel. A jó kapcsolat külsőleges felté- tele adott, a határőrség laktanyája ott magasodik a falu végén. Ami pedig a kapcsolat másik, mélyebb részét illeti, szintén „kézenfekvő”: a határ- sértés megakadályozása; A határőrség parancsnokával. a politikai tiszttel és a tanácselnökkel járjuk a határt. Nem messze a laktanyától a Dráva partján magasodik a figyelőtorony. A toronyban terepszínű ruhában őrködik a határőr, távcsővel pásztázza a környéket, a kanyargós, sebesfolyású Dráva partját. A Dráva másik oldalán csaknem szemben a magyar figyelőtoronnyal — áll a jugoszláv határőrség figyelőhelye, benne szabad szemmel is jól látni a szomszédos ország határőrét. A két tiszt és a tanácselnök szinte naponta találkoznak egy mással s ha néha csak egy röpke érdeklődésben nyilvánul is meg a kapcsolat tartása, azért mindenről tudnak, am: a környéken történik. — Ebben az évben nyolc határsértőt fogtunk el — mondja a parancsnok, de mindjárt azt is hozzáteszi: „Valamennyit a iakosság segítségével” S így igaz. A drávaszabolcsiak jól ismerik egymást, s ha idegent látnak a községben, azonnal megszólítják. A határsértőnek — akár kifelé indul, akár befelé akar jönni — nemcsak az éber határőreikkel kell számolnia. hanem a határmenti közsések lakóival is. — Nálunk még a gyerekek is segítenek A minap is két falubeli gyerek szaladt hozzánk. hogy két idegent láttak az erdőben. Végigpásztáztuk az erdőt, találtunk is két embert, igaz idegenek voltak, de nem határsértők — mondja a pp- litikai tiszt nevetve. Elmondják hogy a határsértők többsége a fiatalabb korosztályhoz tartozik s annak is a komolytalanabb részéhez. — Tavasszal például 3 gyerek akart átmenni a határon, mert >— féltek a bizonyítványosztás napjától. Voltak olyan fiatalok is, akik' cukrászdákba, presszókba törtek be s elfogatásuk elől akartak meglépni. Persze vanak „komolyabb esetek” is. Még régebben történt, hogy az idős Korpás bácsi, az erdőőr segítségével sikerült egy határsértőt elfogni. Sétált az öreg az erdőben, egyszercsak a bokrok közül elébe állt egv ember s érdeklődött, hogy milyen falu az ott s Drávasza- bolc's irányába mutatott. Aztán azt kérdezte hogyan juthat el oda legközelebb. Korpás bácsi pedig alaposan megmagyarázta neki azt az útvonalat, ahol — biztosan belefut a határőrök kezébe. így is történt. — Amikor behoztuk az őrsre a szobába léoés pillanatában foelvunk valamit hirtelen a szájába tett és lenyelte. Természetesen azonnal gyomormosást kapott. Később elmondta. hogy csak egy ampullát sikerült lenyelnie, de ha a másikat is be tudja venni, tókor már nem segít a gyo- fhonnosás, —• Az elmúlt évben három határsórtőt Korpás bácsi bejelentése alapján sikerült elfogná — mondja a parancsnok. Júliusban a gordisaiak jelentették, hogy két idegen kószál a környéken. Azonnal riadót rendeltek el s lezárták a környéket. Itt is segített a lakosság. Egy határőr, egv önkéntes — így cirkáltak párosával. Sikerült is az idegenek elfogása. Két pesti ember, Németh Zsolt és Varga Baláas akart Jugoszláviába menni. Később kiderült, hogy nem is voltak ezek csak „egyszerű” határsértők. Varga Balázs 1958-ban szabadult a börtönből, ahol államellenes szervezkedésért ült. Tagja volt az úgynevezett Maiéter szervezetnek . Néha egész „komolyan" felkészülnek a „távozni” akarók. Egy pincér akart Jugoszlávián keresztül — mint mondotta — Olaszországba menni. A következő felszerelést hozta magával: benzint, hogy ha kutyával üldöznék, a benzint valahol kiöntse s így a kutya elveszíts^ nyomát, luftballont, hogy a derekára kösse, ha a Drávát át kellene úsznia, fémfűrészt. ha csónakot talál a csórtak lakatját elfűrészelhes3© ; . a Mindennel számolt csak egy- gyel nem: a határőrök éberségével. • — Mint az az ember, aki úpv akarta megtéveszteni a határőrt, hogy amikor találkozott vele menet közben „mélyen belemerült” egy könyv olvasásába — meséli nevetve a parancsnok. — Azt hitte, hogy „átolvassa magát” a határon. ;.. Mi tagadás, akad akinek sikerül kijátszani a határőröket. De a jugoszlávokkal történt közös megegyezés alapján — innen is. onnan is vissza tol on- colják s az illető a bíróság elé kerül; A határőrök és a lakosság kapcsolata mind erősebbé válik. A község tsz-ének vezetői, tagjai például rendszeresen ellátogatnak a határőrökhöz s el mondják a katonáknak — akik jobbára falusi gyerekek, — hogyan dolgoznak, milyen ered ményeket értek el. A kender- gyár dolgozóival is jó a kapcsolatuk. Az őrs KlSZ-szer- vezete pedig a község úttörőivel készül találkozóra s megszervezik a határőrök ifjú baráti „mozgalmát”; >— Van diafilmünk, az őrs- gyűléseken majd vetítünk is az úttörőknek — mondja a politikai tiszt. Valóban, mint egy nagy család, úgy élnek s úgy fognak össze egymással a határőrök és a község lakói. Ennek a jó viszonynak további erősítéséért nemrég a határőrök és a község lakói közül azok. akik a határőrségnél teljesítettek katonai szolgálatot találkozóra jöttek össze s baráti hangulatban beszélgettek el a közös feladatokról; Amikor eljövünk, éppen indul a járőrpár a váltásra. Terepszínű ruhájukat csakhamar elnyeli a bokros, bozótos Drávapart. Garay Ferenc FEL A FEJJEL! Ifigyelj, add tovább! Ságvári Endre vezeti-*• az akciót! A megbeszélt időben pontosan legyél ott! — súgták egymásnak az inasiskolában az iparostanoncok. — A nyilasok megint merényletet követtek el a szakszervezet ellen. Beverték a Vasas-székház ablakait, megverték a vezetőket. — Visszaadjuk — mondták az angyalföldi, ferencvárosi meg a nyolcadik' kerületi ifjúmunkások. ... 1937. május elseje. A szociáldemokrata ifjúmunkások a hűvösvölgyi nagyrétet díszítették az ünnepségre. Hirtelen nyilasok támadtak rájuk, szétrombolták az ünnepi díszítést, de az ifjúmunkások elkergették őket. Ekkor érkeztek a kommunista ifjúság küldöttei, akikkel közösen szervezték a májusi ünnepélyt. Közös erővel elkergették a nyilasokat. Erre azok rájuk lőttek. — Megsebesült a Sanyi! — kiáltottak többen is, és a kis csapat gyorsan kórházba vitte a sebesültet. ... 1937. július 28. Kispesten kommunista és szociáldemokrata munkások háborúellenes, antifasiszta tüntetést rendeztek. Az előző években augusztus elsején tartották mindig, de most előbbre hozták a tüntetés napját, mert megtudták, hogy a nyilas bandák szét akarják verni őket. Ezt a gyűlést is megtámadták a fegyveres nyilasok. Augusztusban újabb összecsapások. Fasiszta támadások a szakszervezetek helyiségei ellen. A munkások összejöveteleit megzavarják. Megtámadják a túrákról kis csoportokban hazatérő munkásfiatalokat. ■— Nem várunk tovább, visszaütünk! — adta ki a jelszót Ságvári Endre, az Országos Ifjúsági Bizottság támogatásával. ... 1937. szeptember 17. A nyilasok gyülekeznek Budapesten a Tompa utcai nyilasházban. Nagy beszámolót mond a „vezér” a fasizmus előretöréséről. Követeli, hogy Szálast legyen a kormányfő. Amikor ideér, nagy üvöltve előadott beszédében, a nyilasház minden ablaka egyszerre hullik be, csörömpölve, nagy robajjal. Kőzápor zúdúl a terembe, sokan megsebesülnek. A fasiszták egymást taposva menekülnek kifelé. Fejvesztett ség. zűrzavar, riadalom. A mentők négy autóval vonulnak ki, többször fordulnak, mire a sebesült nyilasokat mind elszállítják. A „Tompa utcai csata” az ifjúmunkások győzelmével véaződött. Az államügyész paprikavörösen üvöltötte: — Doktor Ságvári Endre! ön jogász! Őre disszertációt írt a sajtótörvény és a katonai büntető törvénykönyv címmel! ön jól tudja, hogy milyen bűnöket követett el, amikor eiere állt ennek a kommunista bandának! Szégyen! Szégyen! Börtönt követelek önre, a legsúlyosabbat, amit ezért ki lehet szabni! Nyolc hónapra ítélték. S amikor kiszabadult, újra elhangzott a titkos „lánc-közleményi" az ifjúmunkások közölt: — Ságvári újra dolgozik! Fel a fejjel!- X Emlékezzünk a hős ifjúmunkásokra, akik népük védelmében hősi harcra, helytállásra készen, éberen figyelték a fasizmus készülődéseit. Ma is tanulhatunk tőlük! GYEV1 KAROLY AUGUSZTUS elsején értekezletet tartottak a kultúrteremben. A trösztigazgató a feltárások meggyorsításáról beszélt. A III-as aknaiak egymásmelle tt ültek. Soós Mihály vájár és Jázbinsek Vilmos főmérnök figyelmesen hallgatta az igazgatót. Horváth János csapatvezető vájár nem tudta széles vállait közéjük ékelni, rákönyökölt a térdére és számolgatott magában. Láthatatlan partnerrel vitatkozott. — Nem fog menni? Miért? Én emlékszem rá, hogy 1958- ban az ötödik szinti kettes keletin pontosan 95 métert hahe csak a píwztzd é Levél egy tsz-elnökh5z Kedves Barátom! Sokszor összeültünk, sokszor törtük a fejünket, még többet gondolkodtunk kii- lön-külön is, hogy azokon a „gazdagondokon”, amelyek sok vezetőnek álmatlan éjszakákat okoznak, segítsünk. Én most levélben a nyilvánosság előtt szeretnélek kérni az alábbiakra. Ne panaszkodj soha többet, hogy nem kaptok elegendő pénzt, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás sikeres vagy eredménytelen volta elsősorban jó szakemberek, gyakorlott szervezők és csak másodsorban pénz kérdése. Nem elég a termelési költségek készpénzkiadásokban mutatkozó részét figyelembe venni. Számításba kell venni azokat az üzemi kiadásokat, amelyek nem pénzben, hanem anyagban, termékekben, erjedési veszteségekben, fogatok, gépek elosztásában, emberi munka helyes vagy helytelen megszervezésében jutnak kifejezésre. Takarékoskodtok a pénzzel, ellenben azokkal a tényezőkkel, amelyek a termelési költségek nagy részét teszik ki, mint például: az istállótrágya, a takarmányok felhasználása stb. esetleg a pazarlásig gondatlanul bántok. Hol történik a legtöbb pazarlás? Az istállótrágyánál. Ha azt gondatlanul kezelitek, a drága nitrogén 70 százaléka elillan a levegőbe, ha pedig azonnal nem szántjátok alá, akkor a maradék is elszökik, Ne panaszkodjatok, hogy kevés a tsz állatállománya, amikor engeditek ' az istállótrágyában meglévő értékes hatóanyagokat tönkremenni és azokat drága műtrágyával kell póTovábbi anyagpazarlás a takármánytermesztés megszervezése és főleg megőrzése terén történik. Az a célunk, hogy a takarmány minél olcsóbban kerüljön az állat szájához, ez jó szervezés kérdése, ‘hogy melyek lesznek a legolcsóbb takarmányok a gazdaság viszonyaihoz képest. Itt egy cél legyen szemed előtt: a szükséges takarmány-tápértékét szolgáltató növényeket a maguk helyén, inkább kombináltan, mint egyoldalúan termeszteni. Az olcsón termelt takarmánnyal kisebb területen meg tudjuk termelni szükségletünket és így ugyanakkora területen több állatot tarthatunk. Még nagyobb az anyagpazarlás a megtermelt takarmányok minél kisebb veszteséggel való megőrzésénél. Tudod, hogy a szénakészítésnél 25— 50 százalék, a répánál 30— 40 százalék, a kukoricaszárnál 30—60 százalék is lehet a veszteség, a zöldnél pedig úgyszólván semmi, ezért célszerű a zöldszalag megszervezésén kívül minél több silót készíteni, ahol a veszteség csak néhány százalék. Készíttess minél több silót, még a szénakészítés ro jósára is, s akkor nem lesz soha takarmánygondod. Hívd fel a többi tsz-vezető figyehnét is erre, és addig ne panaszkodjanak, hogy kevés a takarmány, amíg hihetetlen nagy mennyiségek mennek veszendőbe. Vétkes pazarlást láttam több helyen a takarmány megőrzésénél. A tavaszi szalma, amely jó TI. rendű szénának felel meg, nincsen megbecsülve, de tok helyen még a széna sem. Szép rendesen rakott tavaszi szalma-, szénalcazlakat láttam az Alföldön, őszi szalmával betetejezve, szalmakötéllel lekötve, utánaigazítva, hogy be ne ázzon. Pelyva prizmába rakva, szalmával takarva. Ezt minden tsz megtehetné nálunk is. „Mutasd . a szérüslcertedet, megmondom milyen gazda vagy" — mondás nem hazudik. Pazarlás folyik továbbá a gazdaság drága gépeivel, eszközeivel, ha azok a szabad ég alatt rozsdásodnak. Tudom, kényelmes dolog duskálkodni az iga- és géperőben, azért vigyázz, itt se ess a pazarlás hibájába, mert ha ezek a szükséglettel ésszerűen összehangolva és felhasználva nincsenek, az évvégi zárszámadásnál igen kellemetlen meglepetést okozhatnak. Igyekeztem figyelmedet felhívni a legfontosabb üzemszervezési kérdésekre azzal, hogy egy tsz se panaszkodjon, amíg a pazarlás hibájába esik, ne sírjon, amíg tönkre hagyja menni azt, amije van, tehát ne csak pénzzel gazdálkodjatok, hanem az anyagi javakkal’is, hiszen a helyes anyaggazdálkodás hozza meg a pénzbeli eredményeket és ezzel • tsz boldogulását. A sok hibából, amire rámutattam, itt is, ott is akad néhány, én csak összefoglaltam azokat azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai megszívleljék tanácsaimat és a lehetőségek szerint igyekezzenek a hibákat kijavítani. További jó munkát kívánva, köszönt: Dr. Nyéki-Takács Ferenc városi főáltatarvo«, Mohács. ladtunik előre egy hónap alatt. Támos TH-val az igaz, dehát a Molnár Pista, ha jól emlékszem, négy éve kerek száz métert hajtott ki; — Más volt az öregem, — ellenkezett a láthatatlan. — Az való igaz, hogy támos TH-val kisebb volt a terület, fával, meg ahogy Molnárék dolgoztak, csak 5,8 négyzetméter ... Kell ennek is menni. — Kíváncsi vagyok rá, hogy 3500-as TH-val hogyan sikerül száz métert kihajtani? — zárta le a vitát a láthatatlan partner. Már a hozzászólásoknál tartottak. Az Anna-aknai vájárok hatvan méter körül beszéltek. Jázbinsek Vilmos odasúgta Horváth Jánosnak: — Próbálják meg a nyolcvan métert! Horváth nem szólt semmit, csak figyelt előre és feltartotta a kezét. — Ha minden műszaki feltételt megadnak — kezdte Horváth felszólalását, akkor a mi csapatunk azt vállalja, hogy száz métert kihajt ebben a hónapban;.; Meg azután is. Erre a bejelentésre felzúgtak az emberek, Soós is odaszólt: — Nem mondtál te sokat. János? Ez lehetetlen. Nem fog menni. A főmérnök is meglepődött a száz méteren, de Horváth elintézte annyival, hogv majd meglátjuk a hónap végén. MÁSNAP még a negyedik szinten dolgoztak bővítettek a Váradi csapat fejtése fölött. Műszak után együtt mentek az első szintre a főmérnökkel. Mindent alaposan megnéztek és megbeszéltek majd előadták kívánságaikat. Nem kértek semmi kivételezést, csak megtették észrevételeiket és kérték, hogy például a UTÁNFUTÓ, új, nyitott, kétkerekű. 1200 kg teherbírású eűadó. Érdeklődni: Bm. Kiskereskedelmi Váll. Pécs, Bem n. 22. beruházó. 55 561 váltót ők hogyan kívánják elhelyezni s legyen elegendő jó szerszám és így tovább. A műszak igazán mindent teljesített. Adtak megfelelő gépeket a csapat kívánságának megfelelően a sűrített levegő vezetéket 100 mm-esre szerelték, lett tartalékszerszám is és az anyagellátást is megszervezték. Augusztus 3-án a tizenöt fős csapat — egy-egy harmadban öten — nekilátott a 320 m-es keresztvágat kihajtásának. A ciklusgrafikon szerint naponta 3,60 nrt kellett előrehaladni. Az igaz, hogy a grafikon szerint csak nyolcvan méter volt a havi előirányzat és éppen ezért azt a tervet a csapat tagjai nem vették komolyan. Olyannyira nem, hogy harmadnap pontosan a dupláját teljesítették, 7,20 métert. Lenn a föld alatt hangosan kattog a Böhler 21-es. Nagyon jó fúrógép, bírja a kemény kőzetet. Kíváncsian nézem a csapat tagjait és keresek valami újat a munkájukban. A műszak szinte óramű precizitással telik. Három csillét megtöltöttek a PNL 5-ös rakodógéppel. aztán kiszedték az ellenívet, bevasaltak, befúrtak, robbantottak és kezdték élőiről. Feltöltés, ellenívkiszedés, vasalás;;. Minden percet kihasználnak. A műszaki feltételek is biztosítva vannak min den területen. Vita nélkül megállapítják: nem dolgozzák agyon magukat, bár műszak végén fáradtak. S ők tették fel nekem a kérdést, hogy mondjak olyan mesterséget, amelyikben nem így van. A CSAPAT terveiről röviden beszéltek, de igen lényeges dolgot említett meg Horváth János. Elmondta, hogyha készen lesznek ezzel a 320 méteres keresztvágattál, akkor a koncentráció kialakításához szénben hajtanak csapásvágatokat. Szénben átlagosan 40— 45 méter a havi előrehaladás. Horváth határozottan kijelentette: — Akkor csinálunk igazi országos rekordot. Megpróbáljuk elérni a havi 250 méteres kihajtást a 3000-es TH-val. Olyan még nem volt az országban. Társai nem szólnak semmit, de nem is csóválták a fejüket Valószínű sikerülni fog az is. Ahogy augusztusban a 100- rrres vállalásból 120 lett, úgy a 250 is meglehet szénben. Amikor feljegyeztem a jegyzetfüzetembe a múlt havi rekord eredményt, 120 métert, azt mondták, hogy akkor menjek el hozzájuk, ha a szénben újabb országos rekordot teljesítenek. Remélem találkozni fogunk; Gazdagít Istváft i Zongorák, PIANINÓK* HARMÖNTÜMOK hangolását, javítását, felújítását vállalja vidéken is » PÉCSI VASAS KTSZ HANGSZERJAVÍTÖ RÉSZLEGE Pécs, Hadai Nagy A. a. 18. TeL: 42-46. 430 A határőrség parancsnoka, a községi tanács elnöke és a határőrség politikai tisztje meg beszéli a feladatokat.