Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

2 NAPLÓ 1961. SZEPTEMBER 15. 1 Niger Köztaáj Milli iSIÉlsépct látogatásai Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, csütörtökön tisz­telgő látogatáson fogadta El Hadji Aöamou Mayaki ipar­és kereskedelemügyi minisz" tért, a Niger Köztársaság Ma­gyarországon tartózkodó jó- szolgálati küldöttségének ve­zetőjét A miniszter társasá­gában voltak Isa Ibrahim képviselő és Sidibe Abou Ba- car a Niger Köztársaság pári­zsi nagykövetségének első titr* kára, a küldöttség tagjai. A baráti légkörben lezajlott találkozó során Adamou Ma­yaki átadta Dobi Istvánnak Hamani Diori köztársasági el­nök személyes üdvözletét. Az Elnöki Tanács elnökénél tett látogatás után a küldött­ség megbeszélést folytatott a Földművelésügyi Minisztéri­umban Petőházi Gábor mi­niszterhelyettessel. majd meg­tekintette a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetke' zet gazdaságát. Hungara Esperantisto Szombaton és vasárnap rendezik meg Pécsett az országos eszperantó találkozót Megsárgult, foszladozó sze­gélyű zsebtájékoztató került a kezembe. A címe: Ezt minden­kinek tudnia kell az eszperan­tóról. Megfakult lilafestékes bélyegző tanúskodik arról, hogy a Magyarországi Eszpe- rantista Munkások Egyesülete adta közre a tanulni vágyó munkásoknak, kérdés-felelet formájában lelkesít az eszpe­rantó mozgalomban való rész­vételre. És tegyük hozzá — si­keresen. — Pedig a fasiszta terror még ezt az olcsó tanu­lási lehetőséget is el akarta zárni a munkások elől és kor­mányfőtanácsos urak „meg­bízható” kezébe rakta hosszú időn keresztül az egyesület ve­zetését, sőt az eszperantó in­ternacionalista, békés céljai mögött is „veszélyt” — szag­lászott — a peremvárosok­ban ... De a két világhál: ~ú Film Film Film (J)iL&kák és tyaLambúk Uj magyar film A tégy jő mindhalálig című magyar film után most ismét egy nagyszerű ifjúsági filmet láthatunk, amely külsőségeiben és hatásában talán nem éri el az előbbit, mégis jelentős alko­tásnak tekinthető. A film for­gatókönyvét Tatay Sándor ha­sonló című regényéből készí­tették. Tatay Sándornak ez a regénye ma még nem eléggé ismert, pedig olyan kiváló al­kotás, amelyet bízvást odate­hetünk ifjúságunk olvasóaszta Iára: a Légy jó mindhalálig, a Pál utcai fiúk. A két koldus diák és még számos más kivá­ló ifjúsági remekmű mellé. Akik ismerik Tatav regényét — érdeklődéssel ülnek be a fűm előadásra. — Vajon sike­rült-e a regényt tökéletesen átültetni a filmművészet nyel­vére? Sikerült. A film gyerek szereplői nem túl idealizált nem papírfigurák és sehol nem vál­nak a filmben „kis öregekké”, felnőttekké — mint ahogy azt sajnos elég sok filmben lát­tuk már. Ügy cselekednek és úgy beszélnek, mint ahogy a vaió életben is cselekednek, gondolkodnak a második gim­nazista gyerekek. S éppen az a megkapó és a felnőttek számá­ra is érdekes, hogy a történet mindvégig megőrzi gyermeki hamvasságát, a gyermeki lélek üde romantikáját. A téma alap motívumai rokon valameny- nyiünik gyermekkorának élmé" nyeivel. A barlangkutatás, a fegyverrejtegetés sok izgalmat és előre nem látott veszélyt rejteget az öt gimnazista szá­mára. Az ő megkapó történe­tükből bontakozik ki az ellen­forradalmi Magyarország ké­pe, az üldözöttek sorsa. A film főszerepében Tóth Lacit látjuk, akit a Légy jó mindhalálig című filmből már ismerünk s megszerettünk. — Tóth Laci a Puskák és galam­bokban is hamar megnyeri tet­szésünket. Beke Zoltán és Kiss Antal ugyancsak kiváló gye­rekszínésznek bizonyul. A filmben rövidebb hosszabb idő re feltűnik Mészáros Ági. Bes­senyei Ferenc, Benkő Gyula alakja, szerepüket nagy művé­szi erővel keltik életre. A Puskák és galambok mind végig izgalmas, romantikus Ifjúsági film. Keleti ^Mártom háromszoros Kossutíh-díjas ren dező avatott kézzel nyúlt a történethez, s érdekes jó fil­met produkált. (Hamar) közötti munkásgenerációból százan és ezrein tanulták ak­kor és beszélik ma ezt a nyel­vet, mely terjed egyre széle­sebb körben. Érdekes kérdéseket olvasunk e kis füzetből ilyen formán: Tudja-e Ön? — Mi az eszperantó? — Miért volt szükség egységes nemzet­közi nyelvre? — Volt-e más kísérlet műnyelvoktatásra az eszperantó előtt? — Mit je­lent az eszperantó? Ki alkot­ta? — Tökéletes nyelv-e az eszperantó?... Valljuk meg, a sok kérdés­ből erre a néhányra is alig- alig tudnának válaszolni .na­gyon sokan, pedig érdemes —, ha nem is a nyelvtanulás szán­déka miatt, egy élő, erősödő nemzetközi nyelvi mozgalom küzdelmes útját — ha vázlato­san is, jobban megismerni. Mert a nemzetközi nyelv esz- mieje több száz éves, Come- nius, Leibnitz, Des Castes, Ba­con és századokon áit még so­kan vallották a nemzetközi nyelv szükségességét, de pró­bálkozásaik a kérdést nem oldották meg. Szűk tudomá­nyos körben érezték csak egy ilyen nyelv hiányát A legelső ilyen nyelvterve­zetet Alex Top 1603-ban ké­szítette. Néhány magyar tu­dós is készített világnyelvter­vezetet: Kalmár György 1772- ben, Réthy András 1821-ben, Kovácsházy István 1877-ben. összesen mintegy 400 világ­nyelvtervezet készült el. — De a legtöbb tervezet egyáltalán nem talált követőkre. Általá­ban valamennyi nagyon rövid életű volt, kivéve a „Vola- pük”-öt, mélyet Martin Sleyer 1879-ben vitt nyilvánosság elé. A volapüknek aránylag sok követője volt, de az első vola- pük-kongresszuson a különbö­ző anyanyelvű volapükisták nem értették meg egymást. dr. Zamenhof lengyel szemorvos 1887. június 2-án adta ki a legelső eszpe­rantó nyelvtant Varsóban, D-ro Esperanto álnéven, innen ered a nyelv neve. Esperanto — eszperantó nyelven remény- lő-t jelent. A fiatal szemorvos 15 évi munkával alkotta meg a nyelvet, szókincsét az élő nyelvek anyagából vette; logi­kus és leegyszerűsített nyelv­tant szerkesztett, mely egysé­ges, ebben tájszólások nem lé­teznek. A nyelv egységes fej­lődésére az Eszperantó Nyelvi Bizottság és az Eszperantó Akadémia ügyel. Minden szer­zői jogigény nélkül az emberi­ség rendelkezésére bocsátotta azzal, hogy „ ... az élet növel­je, fejlessze hasznossá, ha megfelel céljának, vagy uta­sítsa él, ha alkalmatlan a nemzetközi érintkezés előmoz­dítására”, Az élet azóta élő valósággá tette Zamenhoff elgondolásait, az eszperantó ma már kultúr- tényező a nemzeti nyelv hatá­rain túlmenő érintkezésben — használja a posta, a rádió, a hangosfilm, a diplomácia, a kereskedelem és minden nem­zetközi kapcsolattal biró szer­vezet. Az alkotó célkitűzése volt, hogy semleges nemzet­közi érintkező nyelvvel előse­gítse a népek egymáshoz való közeledését, olyan eszközt te­remtett, amellyel hasznos szol­gálatot lehet tenni a kölcsönös megértés és a béke ügyének. E célkitűzés valóban az egész világra kiterjedő 74 éves esz­perantó mozgalomnak jelleg­zetes vonása maradt, segíti az emberiség nagy közös érde­keit. De az egyes ember mű­velődési, tájékozódási igényeit, egyéni boldogulását korlátozó egynyelvűségem átsegít az esz­perantó egyszerű nyelvtana, mely a legrövidebb idő alatt heti két óra tanulás mellett 3 hónap alatt megtanulható. A határon túl is meg tudja értetni magát a modern kor embere, barátokat szerezhet, bekapcsolódhat a népek kö­zötti megértést és békét szol­gáló mozgalmak és szervezetek munkájába. Ma már nincs ország, ahol eszperantóul tudók ne lenné­nek. Az eszperantó utáni ér­deklődés az utóbbi éveikben nálunk is fokozódott; a Szov­jetunióban, a testvéri népi de­mokratikus országokban is sok régi és új híve van a nyelv­nek, hisz az eszperantó ma már az egyszerű dolgozók mil­liói közt segíti az emberek közti barátkozásokat, találko­zást. Külön jelentőségű az, hogy az eszperantót mint nyelvi eszközt a népi demokráciák eszperantó mozgalmai felhasz­nálják a kulturális kapcsola­tok fejlesztése mellett a béke ügyéért folytatott gyakorlati harcban és a szocializmus épí­tésében. — Ezeket a nemes célokat szolgálja a hét végén, szombaton-vasárnap Pécsett megrendezésre kerülő Orszá­gos Eszperantó Találkozó is. P. L. Különleges minőségért 50 százalékos íelár Eddig úgy tudtam, hogy a bádogdobozokban forgalomba- hozott cipőpasztákat csak egy­féle minőségben lehet kapni, ám saját bőrömön kellett ta­pasztalnom, hogy ez balga hie­delem. Még mielőtt tévedésemre rá­jöttem, adtam a gyereknek 4 forint negyven fillért egy do­boz fekete, meg egy doboz bar­na cipőkrémre. A szállítmány­nyal gyorsan meg is érkezett, de ártatlan képpel közölte, hogy a vásárláshoz saját zseb­pénzéből egy forint tíz fillér­rel járult hozzá. Bejelentése rögtön gyanússá vált. Miért ke rülne két ugyanakkora doboz cipőpaszta, mint amilyent min­dig vettem négy negyven he­lyett öt ötvenbe? A blokkot ke­restem, hogy utánajárjak, de csak a dobozhoz kellett nyúl­nom amelyen aranyutánzatú betűkkel, kényesen, fényesen hivalkodott a felirat, hogy tar­talma. mely sem nem illato­sabb, sem nem feketébb, sem nem fényesít jobban, mint amit eddig megszoktunk — különle­ges minőségű, s ezért 2,20 he­lyett 3,30-ba kerül, tehát ötven százalékkal drágább, mint sze­rény elődje. Vigasztalásunkra ennek a cipőkrémnek neve van — Csillag — és márkaszáma is van, 302.637, amit a szürke fémdobozos egyszerű cipőkrém teljesen nélkülöz. Nem mondhatom, hogy a kü­lönleges minőség miatt fellel­kesülve adtam át fiamnak az ötven százalékos felárat. Sőt, aggodalom fogott el, mert arra gondoltam, hogy a Budapesti Cipő- és Parkettpasztagyár ve­zetőin kívül esetleg más gyá­rak is tartogatnak számunkra hasonló meglepetéseket, mert így előfordulhat, ha holnap­után cipőt akarok venni, csak különleges minőségűt kapok, vagy ha főzni akarok, zsírból is csak márkázottat vehetek a hentesnél. Ráadásul még lelke­sedhetem is, hiszen a jobb mi­nőségű termékek igazán a vá­sárlók javát szolgálják. És én csak egy vásárló vagyok a sok közül. (Harsányi) — A JÁRÁSI SZÉKHE­LYEK után első alkalommal Bírj ónban alakult meg az MSZBT orosz nyelvtanfolya­ma. Az új tanulási lehetőség iránt a község lakói nagy ér­deklődést tanúsítanak. — A KOMLŐI Szénbányá­szati Tröszt északi üzemei­nek jobb energiaellátása ér­dekében transzformátorállo­mást építettek Váralján. — SZEPTEMBER 23-án rendezik meg Pécsett a ba­ranyai vegyészek második analitikai ankétjét a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Az ankét részt­vevői huszonhárom elő­adást hallgatnak meg, majd közös vacsorán vesznek részt az Olimpia étteremben. — MEGKEZDŐDÖTT a jelentkezés a Doktor Sán­dor Művelődési Ház eszpe­rantó nyelvtanfolyamaira. A legkönyebben megtanulható nyelv ismeretében 3—4 hó­nap után önállóan levelez­hetnek a hallgatók. — MÉG EBBEN AZ ÉV­BEN üzembe állítják a Kom­lói Helyiipari Vállalat gép­kocsi és motorkerékpár javí­tó és szerviz részlegét. tj városrészek — új emberek ÚJ-MESZES Uj-Meszes ... Kilenc éve jártam itt először. Akkor még kukoricás, gizgazos terület volt a keleti oldal nagyobb része. Mégcsak néhány eme­letes ház árválkodott Fehér­hegynél. Mai szemmel nézve elég kezdetleges volt az építkezés is. Körüljártuk a betonkeve­rőket, japánereket, mint az újdonságot szokás. Megcsodál tűk az első gumiszalagot, szid­tuk az esőt, a cuppogó sarat. Meg-megnéztük a malteroslá- nyokat, mert újszerűén hatot­tak a kék overá-ilban, és mert: csinosak voltak. De rég volt már. Most a telepgondnokság iro­dájában ülök, ahová a lak­bért meg a villanyszámlát hozzák be a meszesiek. Meg­kérdem a gondnokot: — Hány ember lakik Uj- Meszesen? — ötezer körül ... Fiatal, svájci sapkás férfi lép be. Kezében szerszámok. — Csákány László elvtárs — mutatja be a gondnok. — Beszéljen vele, kezdettől fog­va itt volt az építkezésen. — Hát bizony, tizenegy éve már annak — mondja a sváj­ci sapkás munkás, akiben a ^ezeügyében lévő holmik Itán ítélve vízvezetékszerelőt lehet sejteni. — Alig huszon­két éves fiatalember voltam akkor még, ifjú házas. — Végig itt maradt? — Nem, utána lementem a bányába. Ez persze már ké­sőbb volt, vagy ötszázötven lakásba én is segítettem víz­vezetéket szerelni... Nehéz körülmények között dolgoz­tunk, az építkezés technikája jóval fejletlenebb volt a mai­nál. Az anyagok minősége is sok kívánni valót hagyott maga után, előfordult például az is, hogy a vadonatúj csa­pot először meg kellett javí­tani, s csak utána szerelhet­tük be. — Jó kedvvel dolgoztak az emberek? — A többség igen, mint jó­magam is, bár — hogy őszin­te legyek — nem hittem az új városrészben. Emlékszem, gyakran megfordult közöt­tünk egy idősebb szovjet ve­zető, ha jól tudom Nyikoláj Smarov volt a neve, mi azon­ban Miklós bácsinak hívtuk. Az öreg gyakran mondta nekünk, hogy nagyon sok ház lesz itt, iskolákkal, óvodák­kal és üzletekkel, de én csak ingattam a fejemet, amikora kopár földekre néztem ... — No és Uj-Mecsekalja? — faggatom a szerelőt. — Ami­d­kor először hallott róla, hitte, hogy felépítik? A fiatal férfi meglepődik: — Persze, hogy elhittem! Akkor már!... Elneveti magát és derülök én is, hiszen különös az élet: Csákány László most vízve­zetékjavítója a gondnokság­nak, tehát abból a városrész­ből él, amelyben nem hitt. .., Néhány családdal sze­retnék beszélgetni, egy bá­nyászasszony mutatja az utat. Mosolyogva kérdi, hogy látom-e, milyen szépen par­kosítanak, végre eltűnik a sok gaz, homokozót, padokat kapnak a gyerekek. Maguk a házak impozán­sak, egészségesek, de nem olyan szépek, mint például Uj-Mecsekalján. Nekem még­is kedvesek, hiszen az első gőzmozdony sem volt olyan erős és tetszetős, mint az utána következők, mégis, azért örökre nevezetes ma­rad. Első próbálkozásunkra, ifjúságunkra emlékeztet ez a városrész, nagyotakarásunk első gyümölcse. Az itt lakók, a bányászok már az első napoktól meg­szerették. Echter János nyug­díjas aknász felesége például azt mondja: az elsők között, tíz esztendeje költöztek ide, de már az első évben úgy megkedvelték új otthonukat, mintha sohasem laktak volna Erzsébet-telep egyik kopott házában. Nem vágytak ők kert után, amikor fürdőszo­bájuk, s nagyobb lakásuk le­hetett! örültek minden új háznak, a sűrűsödő autóbusz- járatnak, a fáknak, melyek egészen megnőttek azóta. — Nézzek csak ki az ablakon: az a nyárfa magasabb már első emeleti ablakuknál! — Olyan jó az árnyékában üldö­gélni nyáron!... Hasonlóan vélekednek má­sok is. Egyébként hamisítat­lan bányásznegyed ez is. Az idősebb nemzedék inkább sört és fröccsöt, meg féldecit iszik, mintsem presszóba jár­jon. A férfiak — legalábbis egyik csoportjuk —> nyáron leheveredtek a fák tövébe, s ultizással csapták agyon az időt Tíz-tizenöten is körül­állták, akárcsak húsz-Rar- minc évvel ezelőtt a régi bányatelepeken. így volt, így van, de — valószínű — nem lesz így örökké. Az utóbbi időben egyre többen zsörtölődnek a tömegulti ellen, mondván: sok turista jár arrafelé, nem szabad rossz hírbe hozni a városrészt. Ha kártyázni akar nak, játsszanak odahaza, ne csináljanak „kiállítást”, „tö­megzsugát”. Ez már tömegkívánsággá válik, — változnak, nevelőd­nek az emberek... M. tu — BENTLAKÁSOS nap-, közi otthont szerveztek Iba- fán a környékről bejáró ta­nulók számára. — A VIETNAMI Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövetségének első titkára, Nguyen Viet, a na­pokban ellátogatott Máza községbe, ahol röpgyűlés ke­retében baráti beszélgetést folytatott a bányaüzem és a község dolgozóival, — A SZEDERKÉNYI Ka- rasica Gyöngye Tsz két 250 férőhelyes süldőszállás, kel 100 férőhelyes hizlalda, há­rom 20 férőhelyes fiaztató építését fejezi be ebben az évben. Az építkezéshez 250 ezer téglát gyártottak saját téglaégetőjükben. A MAHART ÉRTESÍTI AZ UTAZÓKÖZÖNSÉGET, hogy szeptember 18-tól az őszi menetrendet lépteti életbe. A Budapestről Mohácsra közle* kedő hajó naponta, tehát va< sárnap is, 12 órakor indul. — A NEHÉZ fizikai mun» ka megszüntetése érdekében gépesítik a keimencemunkát a Baranya megyed Téglagyári Egyesülés hidasi üzemében. — KÉSZÜL a Baranya me­gyei Tanács ipari osztályának 1962. évi iparfejlesztési terv- javaslata. — MÉG A HÉT folyamán felállít egy állandó elárusító bódét az Irányi Dániel téri piacon a Mezőgazdasági Vál­lalat. Itt értékesítik majd azt a 40 ezer vágóbaromfit, amely jelenleg a vállalat telephelyein nevelődik. — ELSŐ ötéves tervünk első üzemei közé tartozik a Csepel Autógyár, ahol 1949. novem­ber 15. óta készülnek a teher­gépkocsik. Akkoriban még mindössze esv jármű-típusa volt a gyárnak, most viszont már egészen kiterebélyesedett az autótípusok családfája. A gyárban ugyanis már mint_ családtagokról beszélnek a mű­helykocsik. a cement-, a bor, sör, üzemanyagszállító tank- kocsikról, a nyergesvontatók­ról és a lakókocsikról. 1961. szeptember 14. újabb neveze­tes dátum a gyí»* történeté­ben, elkészült az 50 000-!k Csepel gépkocsi. Az öt tonnás D—450 típusú billenő teho— autót csütörtökön vették át űi gazdái, a Közlekedés- és Pes- taügyi Minisztérium képvise­lői. Férfi manikür szolgálta r a 11. számú férfi fodrász" tunkban u sn KERESSE ÖN IS w* Pécs! Fodrászipari VW»*'** 55422

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom