Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

Kádár János elvtárs a Minisztertanács elnöke VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 14. CSÜTÖRTÖK második ötéves tervjavaslat egy hónapon belül as orssággyülés elé kerül A kormány áj tagjai letették as esküt Határosat a párt régi tagjairól Az MSZMP Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én illést tartott. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára tájékoztatta a Közponi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormánykül­döttséggel folytatott eredményes tárgyalásokról. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára a Központi Bizottság elé terjesztette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Központi Bizottságnak a régi párt­tagok ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájáról. Kádár János elvtárs, a Politikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további megerősítését szolgáló szervezeti és sze­mélyi kérdések megoldására. A Központi Bizottság az előterjesztett javas­latokat helyeselte és elfogadta. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a második ötéves tervről A Központi Bizottság megvi­tatta és egyhangúlag elfogad­ta az 1961—1965. évekre ter­jedő második ötéves terv főbb elö rányzalait. A tervidőszak­ban a Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresz- szusa határozatainak megfele­lően befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Meggyor­sítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anya­gi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik. Meggyo r sí tjük a szocializmus építését Tervező szerveink figyelem be vették az ország gazdasági életében a hetedik kongresz- szus óta végbement, a terve­zettnél gyorsabb fejlődést. Az ország dolgozói a hároméves tervünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét jelentősen túlszár­nyalták és a kongresszus óta eltelt időben több százezer pa- •;asztcsalád választotta az egyé ni gazdálkodás helyett az egész társadalom gyorsabb, szocia­lista fejlődését biztosító társas gazdálkodást. Népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelé­si viszonyok váltak uralko­dókká. A Központi Bizottság he­lyesli az ipar. az építőipar, a szállítás és a hírközlés tervezett előirányzatait, amelyek figye­lembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szer-, kezetét és célul tűzik ki ennek a szerkezetnek további javí­tását. A terv végrehajtása meg követeli, hogy összpontosítsuk erőnket az ország nyersanyag­ellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és magas képesítésű munkát megköve­telő termékek gyártására. A nemzetközi munkamegosztás­ba beilleszkedve, modem eljá­rásokkal. gazdaságosan előállí­tott, kiváló minőségű, korsze«- rű és keresett árucikkeket kell termelnünk. Az ipari termelést 83—87 százalékkal növeljük Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965-re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65 —70 százalék helyett, — te kintcttel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 szá­zalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is elsősorban a meglévő kapaci­tás jobb kihasználásával. a tér melési folyamatok korszerűsí­tésével, a gyártmányok műsza­ki-gazdasági jellemzőinek je­lentős javításával, takaréko­sabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés irá­nyításának és a tervezésnek tu dományos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakember- képzést. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a mun­ka termelékenysége növekedé­sének kell adnia, szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a munka termelé­kenysége a termelés növekedé­sének csak mintegv felét biz­tosította. A Központi Bizottság jóvá­hagyta a mezőgazdaság terme­lési előirányzatait. Megállapí­totta. hogy ezekben figyelem­be vették a termelési viszo­nyokban, valamint a mezőgaz­daság szerkezetében bekövet­kezett változásokat. A mező- gazdasági termelés növekedé­sének az irányelvekben lefek­tetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés ter­melési előirányzatát kismérték ben csökkentették, a növény- termesztési előirányzatokat pe­dig növelték. Népgazdaságunk jelenlegi körülményei között a Központi Bizottság szükséges­nek tartja, hogy a tervidőszak­ban a növénytermesztés gyor­sabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az ál­latállomány a korábban terve­zettnél alacsonyabb, másrészt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnek meg. Ennek megfele­lően a terv a korszerű gazdál­kodás gyorsabb megvalósításá­ra az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gé­pesítési színvonalat, nagyobb öntözési területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a tudomány legújabb eredmé­nyeire támaszkodva, kihasznál va a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a mun­ka termelékenységének növe­kedése útján érjük el. Mindent megteszünk vívmányaink védelme érdekében A Központi Bizottság reális­nak és célszerűnek tartja a második ötéves terv időszaká­ra tervezett beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a ter­melési előirányzatok teljesíté­sét. A beruházási elöirányza-1 tok jelentős túlteljesítése az elmúlt két évben, a beruhá­zások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhe­tőnek mutatkozó megtakarítá­sok lehetővé, ugyanakkor a honvédelem erősítésével össze­függő és más kiadásainknak a kongresszuson feltételezettnél gyorsabb növekedése szüksé­gessé is tették, hogy a terv a beruházások teljes összegét némileg alacsonyabban irá­nyozza elő, mint a kongresz- szusi irányelvek. Pártunk, híven a marxizmus —leninizmus elvéihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat min­den olyan kezdeményezést, amely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlő­dését szolgálja. Súlyos bűnt követnénk el népünkkel, szocialista ha­zánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül erőnkhöz mér­ten nem tennénk meg min­dent, szocialista vívmá­nyaink védelmének, népünk békés alkotó munkájának biztosítására. Ezért a Köz­ponti Bizottság helyesli, hogy második ötéves ter­vünk figyelembe veszi hon­védelmünk megerősítésének szükségességét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnök­sége. szerdán délelőtt ülést tartott. Az Elnökség Kállai Gyula elnök előterjesztésére megtárgyalta,a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a kor­mányzati munka megerősíté­sét szolgáló személyi és szer­vezeti javaslatait; helye­selte és elfogadta azokat. Emelkedni fog a reáljövedelem ről gondoskodik. A reáljöve­delem növekedésével összhang bán irányozza elő a terv a la­kosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél na­gyobb mértékű fejlődést irá­nyoz elő a középiskolai tanulók számának növekedésében és az (Folytatás a 4. oldalon.) A kongresszusi irányelvek­kel egyező mértékben fog, emelkedni a munkások és al­kalmazottak, valamint a pa­rasztság egv főre jutó reáljö­vedelme és a népi állam öt, év alatt állami erőből, valamint állami támogatásból és a la­kosság megtakarításaiból mint­egy 250 ezer lakás felépítésé­ÜtésÉ tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdán délben ülést tartott. A Mi­nisztertanács dr. Münnich Ferencnek, a kormány elnö­kének előterjesztésére meg­tárgyalta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének a kormányzati munka megerősítését szol­gáló személyi és szervezeti javaslatait és azokat egyhan gulag elfogadta és a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette. A kormány elhatározta a népgazdaság előtt álló mű­szaki fejlesztési feladatok megoldására, a műszaki fej­lesztés távlati tervének ki­dolgozására, a legújabb technikai vívmányok legszé­lesebb körű alkalmazásának elősegítésére országos mű­szaki fejlesztési hizottság létrehozását. Az Elnöki Tanács határozata Kádár János elvtárs miniszterelnöki kinevezéséről és a kormány összetételének módosításáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szo­A Központi Bizottság meg­választotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Köz­ponti Bizottság póttagjának Pullai Árpád elvtársat. Megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos elv társat. Felmenti Központi Bizott­sági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elv­társakat. Egyidejűleg állami vonalon történő kinevezésüket javasolja. Megválasztotta a Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elv­társakat. Nemes Dezső elv társát fel­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes javas latára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszter­elnöki, Kádár János elvtársat az államminiszteri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a miniszterelnök első helyette se, Biszku Béla elvtársat a bel­ügyminiszteri, Kiss Árpád elv­társat a Tervhivatal elnöke. Sik Endre elvtársat a külügy­miniszteri és Benke Valéria elvtársnőt a művelődésügvi vniszteri tisztség alól és ki­nevezte : Kádár János elvtársat mi­niszterelnöknek; Dr. Münnich Ferenc elvtár­sat államminiszternek; Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnök- helyettesnek; Fapp János elvtársat bel­ügyminiszternek ; Péter János elvtársat kül­ügyminiszternek ; Ajtai Miklós elvtársat mi­niszteri rangban a Tervhiva­tal elnökének; Ilku Pál elvtársat művelő­désügyi miniszternek; Kiss Árpád elvtársat mi­niszteri rangban a műszaki fejlesztési bizottság elnökének. A kormány új tagjainak eskütétele A kormány új tagjai szer­dán délután a parlament Mun kácsy termében Dobi István­nak, az Elnöki Tanács elnöké nek kezébe letették az esküt. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Marosán György, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Barcs Sándor és Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, 4 Személyi változások az MSZMP Közgonii és Politikai Bizottságában menti a Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezetői tiszt­ségéből. A Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezetőjének Komócsin Zoltán elvtársat vá­lasztotta meg. Jóváhagyja Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bi­zottsága vezetőjének. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kér­déseit is és javaslatait a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnökségével egyetértés­ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve aiz or­szággyűlés elé terjesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom