Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

'* tStl. SZEPTEMBER 13. NAHÖ ft •« Ünnepélyes tanévnyitó a Pécsi Jogtudományi Egyetemen és a Pedagógiai Főiskolán A Pedagógiai Főiskola új hallgatói lelős s égtel j es ebb, mert mun­kája minden mozzanatával egy-egy tégláját rakja te a jövő alapjainak. Ha ezt meg­értjük, akkor egyszerre ki­bontakozik előttünk az a ha­talmas feladat, amely ránk, mint tanárképző intézményre, önökre kedves hallgatóink, gatókhoz szólt Márk Berta- i lan igazgató: „A mai ünnep­ség önök számára több, mint ! egy tanév megnyitása. Ünne­pélyes elhatározás, hogy élet­hivatásul a pedagógiai pályát választják. Ez kötelezi önö­ket, hogy erős akarattal ké­szüljenek fel a nemes hiva­tásra. Ebben a felkészülésben a segítséget megkapják, mert mindnyájan azt akarjuk, hogy i 4 év múlva kemény munká­val megedzett, művelt és ön­tudatos szocialista tanárként mondhassanak búcsút az aim:; maternek, amely a mai napon gyermekeivé fogadja önö­ket ...” Ezután Székely Jenő igaz­gatóhelyettes mondatta ei az elsőéves hallgatókkal az ünne­pélyes fogadalomtétel szöve­gét, majd Farkas Imre KISZ- titkár köszöntötte a Pedagó­giai Főiskola KISZ-szervezete nevében a felsőbb és az első­éves hallgatókat. Tantó Zsu­zsa pedig a gyakorló iskola úttörőinek nevében köszöntöt­te a „kis tanár néniket és kis tanár bácsikat”. Ezután a fő­iskola énekkara Tillai Aurél vezetésével Karai: „Finn in- duló"-ját adta elő, majd az elsőéveseket Márk Bertalan igazgató fogdta ünnepélyes kézfogással a főiskola hallga- tióvá. Bartó László Hasznos tapasztalatcsere a bólyi gazdaságban Szabadtartás nem a onos a pnmitív tartással — Egyetlen járható útja az egészséges növendékneveié nek Pénteken a Bólyi Állami Gazdaságban „A természet- szerű szarvasmarha tartás ha­tartanak ilyen módon, szabad­fl tavalyihoz hasonló szőlltermss várható Negyvenezer hektoliter borra kötöttek szerződést Itt a seüret. Ezt nemcsak a sárgálló, feketéllő szőlőfürtök jelzik. Villány—Siklós környé­kén már több helyen „bele­kóstoltak” a szőlőtáblákba és az előszürat jó borral kecseg­tet: az előszüretkor leszedett bouvier mustját 22, a szilvá­mét pedig 21 cukorfokosnak mérték. Erre bizony már az igazi borivók is azt mondják: „Ezt csak stampedlival lehet inni, kérem”. De a szüretet jelzi az is, hogy kedden összeültek a Me­cseki Állami Pincegazdaság vezetőd, hogy megtárgyalják a szüret előtti teendőket. Itt vol­tak ezen a megbeszélésen a gazdaság négy megyére kiter­jedő pincészetednek vezetői, sőt még Budapestről, a Bor-for­galmi Igazgatóságtól is lejöt­tek, hogy ezzel is megindokol­ják: mennyire fontos a pince- gazdaságnál is a felkészülés a szüretre. Sok mindenről szó esett ezen a megbeszélésen. Többek kö­zött elmondották: a tapaszta­latok azt mutatják, hogy a múlt évihez hasonló szőlőter­més várható az idén. A tava­szon még jobbnak látszott a termés, de közbejött a nyári szárazság, ami bizony a szőlő­nek sem kedvezett. A gazda­ság eddig mintegy 40 000 hek­toliter bor leszállítására kötött szerződést a termelőszövetke­zeteikkel, a szőlőtermelőkkel. Ahhoz, hogy a harmadik ne­gyedévi szerződési tervüknek eleget tegyenek, még újabb hatezer hektoliter bor leszer- ződtetésére van szükség. A terv teljesítéséhez minden le­hetőségük megvan. Baranyá­ban például olyan nagy szőlő­területekkel rendelkező terme­lőszövetkezetek, minit a szeder­kényi, még nem kötött szer­ződést. Ez a termelőszövetke­zet saját borkimérésedben akarja kimérni a termést, holott nagyon jól ismerik a tsz vezetői azt a rendelkezést, amely kimondja: termelőszö­vetkezet saját borkimérést csak akkor tarthat fenn, ha a termett bor hetven százalékát az államnak adja él. Ugyan­csak szerződni lehet még az egyéni gazdákkal és azokkal a termelőszövetkezeti tagokkal, akiknek háztájijában szőlő- terület is van. Ezt is figyelem­be kell venni. A Pincegazdaság felkészült az idei szüretre is. Nemcsak technikailag, hanem más mó­don is: kioktatták a pincésze­tek vezetőit, miképpen kell el­végezni a minősítést. Nagy szükség volt erre, hisz az el­múlt években pontosan a mi­nősítések körül támadt a leg­több vita. A pincegazdaság tároló tere és gépparkja az idén is tovább nőtt. Nem lesz tárolótér-prob­léma. Vannak olyan pincésze­tek, ahol nem is tudják mind­azt a vülamosfejtőgcpet ki­használni, ami a rendelkezé­sükre áll. Idén tovább bővítik a tsz-átvevőhelyek számát is. Így a termelőszövetkezet ké­nyelmesebb, jobb körülmények között adhatja át szőlőjét, mustját, borát a pincegazda­ságnak. Az elmúlt években elóg bonyolult volt hordót köl­csön kapni. Idén a kölcsön­adásban is változás lesz. A Me­cseki Állami Pincegazdaság vezetői azt Ígérték: amennyi borra leszerződött a termelő­szövetkezet, annyi hordót kap is, ha szüksége van rá. Ezt az igényt többen mindjárt be is jelentették. Így többek között az egyik pincészet vezetőjén keresztül 30 hektó hordót kért a máriagyűdi termelőszövet­kezet a pincegazdaságtól. Az értekezleten szóba ke­rült a boreUátás is. Megnyug­tató a helyzet. A pincegazda­ságnak nem kell mindjárt az új bort a piacra dobnia. Ele­gendő óbor tartalékkal rendel­kezik. Ezek szerint az egész negyedik negyedévben óbort isznak még a fogyasztók és majd csak a jövő év első ne­gyedében kerül az idei bor az asztalokra, beéretten. A felszólaló pincészet! veze­tők vitás kérdéseikre kértek és kaptak választ. A válaszok megnyugtatók voltak. És a villányi pincészet vezetőjének versenyfelhívását is taps fo­gadta, ami azt jelentette: min­den pincészet ki akar tenni magaért az idén is. zai tapasztalatai” címmel ta­pasztalatcsere bemutatót tar­tottak. A bemutatón, melyet a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, az Állami Gazdasá­gok Megyei Igazgatósága, az Agrártudományi Egyesület és a TIT Agrárszakosztálya ren­dezett. több mint 130-an vettek részt. A résztvevők először a gaz­daság bácsfapusztai korszerű szabadtartásos tehénistállóját tekintették meg. Linzer Ala­dár telepvezető és a vendéglátó gazdaság több vezető szakem­berének kalauzolásával. Külö­nösen megnyerte tetszésüket a szabadon tartott állatok ke­zessége, a gondos és szelíd bá­násmód, valamint az. hogy a vezető és a gondozók név sze­rint ismerik az állatokat. El­mondták, hoav szabadtartás esetében még ilyen bánásmó­dot sehol nem tapasztaltak az országban, pedig az állatok fel­ismerése elengedhetetlen felté­tele az egyedi takarmányozás­nak, a párosításnak. Igen nagy tetszést aratott a magyartarka jersey tehenek szabályos tőgy- formája mely kiválóan alkal­mas gépi fejésre. A bemutatót előadás és vita követte. Sándi Ottóné, az Ál­lami Gazdaságok Üzemszerve­zési Kutatóintézetének tudo­mányos munkatársa a szabad­tartásos szarvasmarhatenyész­tés hazai tapasztalatairól tar­tott előadást, melyben ismertet te az eddigi hazai eredménye­ket. Mit várnak a szakembe­rek a szabadtartástól? Szilárd, edzett, egészséges és könnyen ellő állatokat, egyszerű és ol­csó építkezést, a kézi munka­erő és az önköltség csökkené­sét. Növendék állatoknál az eddigi hazai tapasztalatok sze­rint már teljesen bevált ez a módszer. Az állami gazdaságok már 22 000 növendékmarhát tartásos tehenészet azonban csak négy üzemel még az or­szágban összesen 1000 tehén­nel, több gazdaságban pedig folyik az építkezés és az át­állás. Sokan azt gondolják, hoev a szabadtartás azonos a primi­tív tartással s már eleve úgy állnak hozzá, hogy az intenzív istállózott tartás alá rendelik. Pedig ez az egyetlen járható útja az egészséges növendék­nevelésnek s ennek folytatása­ként az edzett, egészséges te­hén tartásnak. Óriási fegyver a gümőkór elleni küzdelemben. Mielőtt megkezdték az áttérést a szabadtartásra a növendék ál lomány 80 százaléka volt csak tbc-mentes. 20 százaléka pedig reagált. Különösen nőtt ez a szám. amikor az előhasi üsző bekerült a tehenészetbe. Az át­térés óta a növendékállomány 100 százalékban tbc-mentes s ezt az edzetten szabadon ne­velt növendék állományt vétek lekötni egy zárt istállóban, amely a tbc melegágya. Egyet­len megoldás, hogy a tehené­szetekben is át kell térni a természetszerű tartásra. Megállapították, hogy jelen­leg igen sokféle szabadtartá­sos istálló típussal kísérletez­nek az országban, egyre ol­csóbb, és tökéletesebb típuso­kat terveznek és építenek. Van nak átmeneti formák is és kü­lönösen a termelőszövetkezetek ben ezek javasolhatók. 100-as istállóból néhány pihenőtér építésével könnyen 400-as is­tálló alakítható ami már meg­felel a korszerű követelmény­nek. A sok igen fontos szakkér­dés mellett valamennyi felszó­laló hangsúlyozta az ember szerepét az áttérésben. A siker nyitja elsősorban az. mpnnvire képezték ki a gondozókat. Ezek nek a gondozóknak már az ál­lathoz és a modem gépekhez egyaránt értő képzett szakmua kasoknak kell lemüöií. Párttitkárok tapasztalatcseréje Duaaszekcsön mondotta: „A pedagógus hi­vatás talán azért a legszebb, legvonzóbb és egyben a íeafe­mint az ifjúság leendő neve­lőire hárul..; ” Befejezésül az elsőéves hall­A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rán kedden délelőtt 9 órai kez­dettel tartották meg az 1961/ 62-es tanév ünnepélyes meg­nyitóját. Dr. Zinhóber Ferenc jogi kari dékánhelyettes megnyitó szavai után dr. Bihari Ottó dékán tartotta meg a tanév­nyitó ünnepi beszédet. Be­széde elején foglalkozott a hallgatóság létszámának növe­kedésével, ami nagyon sok és nehéz feladatot ró az egye­tem vezetőire, oktatóira, va­lamint a hallgatóságra egy­aránt. — Sokoldalú, ugyanakkor a jog egyes speciális területein igen jól képzett, kommunista szakemberekre van szükség — mondotta dr. Bihari Ottó jogi kari dékán. — Amellett, hogy nem tehetünk engedményt az állam- és jogtudományi ka­rok elméleti oktatásában, ki kell bővítenünk az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Az V. évfolyam idejét jelöltük meg a legintenzívebb, leg­hosszabb terjedelmű gyakor­lati képzés számára. Tovább­ra ic fpnntartjuk a III. év­folyam utáni mintegy egyhó­napos ún. szakmai gyakorla­tot. Az idén első ízben beveze­tendő évközi gyakorlatokról ezeket mondotta: „A félévi vizsgák után kiküldjük majd II. éves hallgatóinkat a lakó­helyükhöz legközelebb eső termelőszövetkezetekbe. Azt akarjuk elérni, hogy legalább 3—4 héten keresztül lássák és megismerjék a magyar mező- gazdaság és a parasztság prob­lémáit, kinyíljék a szemük a falusi kérdések vizsgálatára, és szocialista társadalmunk egy igen fontos szektorára irányuljon figyelmük. Befejezésül ezeket mondot­ta a jogi kar dékánja: „Az új tanév új feladatokat és új gondokat jelent mindannyiunk számára. Az elmúlt esztendők tapasztalataival gazdagodva indulunk neki ennek az új év­nek. Úgy érzem, minden fel­tétele megvan annak, hogy munkánkat jól végezzük. En­gedjék meg tehát, hogy pro­fesszorainknak, oktatóinknak, joghallgatóinknak, mindazok­nak, akik e munkában minket támogatnak, jó egészséget és szép eredményeket kívánjak. Ezután az elsőéves joghall­gatók ünnepélyes fogadalom- tétele következett, amelyet dr. Zinhóber Ferenc dékánhelyet­tes mondatott el az egyetemi tanulmányaikat kezdő hallga­tókkal. * A Pécsi Pedagógiai Főisko­lán tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött a tanévnyitó ün­nepség. A gyakorló iskola egyenruhás úttörői dobper­gésre vonultak be a díszte­rembe a csapatzászlóval, és a Himnusz, valamint egy szava­lat után Márk Bertalan a fő­iskola igazgatója tartotta meg ünnepi beszédét. Köszöntötte a megjelenteket, majd ezeket A mohácsi járási pártbizott­ság a járás fontosabb ipari üzemeiből és termelőszövetke­zeteiből összehívta a párttit­károkat Dunaszekcsőre tapasz­talatcsere értekezletre. A dunaszekcsői pártszerve­zet mellett működő párton­kívüli aktívacsoport hatvan tagja — akik közül 25 nő — kiváló politikai nevelőmunká végez a községben és a ter­melőszövetkezetben. Az ő munkájukról, a pártszervezet- --------------­M eokezdődöH- az ui sz^h^zí óvod ■ Tanévnyitó a Pécsi Jogtudományi Egyetemen fúrián György rendezésében Vörösmarty: Csongor és Tün­de című háromfelvonásos drámai költeményével megkezdő­dött az 1961/62-es színházi évad a Pécsi Nemzeti Színházban. Képünkön Csongor és Mirigy, a boszorkány, (Ősi János és Bázsa Éva) az első felvonásban. tel való kapcsolatukról tájé­koztatták a meghívott párt­munkásokat hétfőn délelőtt fél kilenckor. A rövid tájékoztató után egész nap a község fej­lesztésében végzett munkát, a lakosság és a termelőszövet­kezeti tagság közötti jó kaD- csolatok kialakításának mód­szereit és a termelőszövetke­zeti pártmunkát tanulmányoz­ták az aktívákkal a párttitká- •ok. Porkoláb József elvtárs, ■unaszekcső tsz-községi párt- tkár a pártonkívüli aktiva- soport tagjainak személyes iéldamutatásáról számolt be, smertette, milyen munkát kell nőst elvégezni, mennyi mun­kanap, hány munkaerő áll 'endelkezésükre és milyen gé­lek segítenek az 1700 holdon aláiható munkában. Lukics József elvtárs, a já- ási pártbizottság osztályveze­tője a járási pártbizottság elis­merését fejezte ki a dunaszek- "sői pártszervezet pártonkívüli aktíváinak. Ismertette a meg­hívott titkárokkal, hogy ezek az aktívák a munkacsapat­vezetőkből, brigádvezetőkbői, a KISZ-szervezet legjobbjai- ból kerültek ki, pártmunkával való megbízatásukat pedig a oártszervezet taggyűlésén kap­ák. Minden nagyobb munka idején összejönnek, feladato­kat kapnak a pártvezetőségtől és beszámolnak az elvégzett 'eladatokról. Most már nemcsak a gazda­sági munkában rájuk váró ‘ennivalókról, hanem politikai kérdésekről, belpolitikai és nemzetközi kérdésekről is tá­jékoztatják a dolgozókat. Erre •s felkészíti őket a pártveze- őség az összejöveteleken. A községben elvégzett tár­sadalmi munkák szervezésé­nek módszereiről is tájékozta­tást kaptak Kdlikin Ferenc vb-elnöktől és Suba Zoltántól, a tsz ellenőrző bizottságának elnökétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom