Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

NAPLÓ 1961. SZEPTEMBER 10. Kiszélesítik a Zsolnay Vilmos utcát Szeptember 18-án lezárják az utat — Az autóbuszok a Felső Vámház utcán közlekednek — Behajtási tilalom a lassú járműveknek Épül az új benzin+öltő állomás Már többször szó esett ar­ról, nagy megépítjük a 6-os útnak a várost átszelő korsze­rű szakaszát. A nagy munka már évekkel ezelőtt megkez­dődött. A Fürst Sándor út már széles, most pedig a Zsol­nay utca következik a soron. A régies, mindössze 8 méter széles utcának is 12 méteres­nek kell lennie. A jelenlegi kiskő- és kera- mitburkolatot felszedik, s m3adámalapra helyezett be­ton kerül a helyébe, amely a tetején aszfalburkolatot kap. A szélesítésihez szükséges négy méter pluszból 3 métert a vil­lamossínek felszedésével, egy métert pedig az északi park­sávból nyerünk. TabJ vállalat összehangolt munk&ia A korszerűsítés költségeit a k PM (Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium), valamint a városi tanács fedezi. Magát az utat a KPM, illetve a Bu­dapesti Aszíaltútépítő Válla­lat pécsi építésvezetősége épí­ti. Ez a vállalat helyezi el az út déli szegélyénél a csapadék csatornák betoncsöveit is. A többi munkánál a városi tanács a beruházó, és számos pécsi vállalat érdekelve van. Át kell építeni az út alatt hú­zódó vízvezetékhálózatot — új, 200 milliméter átmérőjű nyomóvezeték kerül az északi és 80 milliméter átmérőjű a déli oldalra. A gázvezetéknél is lesz bizonyos mértékű kor­szerűsítés, s munkáit kap a — DÉDÁSZ is. Kábeleket kell fektetni, a régi közvilágítás tar tóoszlopait — mivel útban vannak — át kell helyezni. Mindez körülbelül 850—900 ezer forintjába kerül a ta­nácsnak. Az útépítés miatt ki kell vágni a Zsolnay utcád fákat, s — legalább ideiglenesen — ét kell helyezni a Major utca sarkán levő taxiállomást is. A kisebb munkák — faki­vágás stb — már megkezdőd­tek. A PKV dolgozói a síne­ket is felszedték, 70 százalé­kát társadalmi munkában. El­tüntették a felső vezetéktartó oszlopokat (Ha a város más pontján kiásott tartóoszlopo­kat is ideszámítjuk, akkor — azzal együtt — 110 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett a PKV kollektí­vája). A Zsolnay utca forgalmát előreláthatóan szeptember 18- án hajnalban lezárják. A köz­művesítést és útépítést legké­sőbb december 31-ig akarják befejezni. Fegyelmezetten, türelemmel Amíg a Zsolnay utca le lesz zárva, a forgalmat a Fel- sővámház utcába irányítják. A terelőforgalom az Irányi Dániel téren, illetve a Kos­suth Lajos utcán és Felsőma­lom utcán át torkollik vissza a Rákóczi útra. Valamennyi — korábban a Zsolnay utcá­ban haladó — autóbusz ezen az útvonalon közlekedik, s a Gépipari Technikumig a 27- es autóbusz megállóhelyeit használják. Attól tovább a ré­gi megállóhelyek érvényesek Előre látható, hogy a Fel­ső vámház utca forgalma a je­lenlegi többszöröse lesz, ezért számos ideiglenes intézke­dést kell életbe léptetni. Min­denekelőtt: a lassú járművek — lovaskocsi, kézikocsi, ke­rékpár stb. — ez idő alatt nem használhatják az utat, Szep­tember 18-ával parkírozás ti lalom lép életbe a Felsővám- ház utca, Nagy Lajos utca, Irányi Dániel tér és Egyetem utca területén, áthajtási tila­lom alá esik a Nagyhídi és Basamalom utca. Ez más sza­vakkal annyit jelent, hogy a két utcát átmenő forgalomra nem lehet használni, mivel a Zsolnay utcára nyílnak A Kossuth Lajos utca vé­gén lévő szabad vízfolyást némiképp átalakítják. A me­der szintjét megemelik, hogy a lassítás ne okozzon forgal­mi „dugókat“. Az Irányi Dá­niel téren, a piaci napokon tumultusra lehet számítani. A városi tanács felkészült erre az eshetőségre, s menetközben hozza meg a szükséges Intéz­kedést. Ha a forgalom nagyon nagynak bizonyul, kordonnal biztosítják a gépjárműutat. (Ez még mindig jobb. mintha a piacot lezárnák.) A Zsolnay utca korszerűsí­tése átmeneti kényelmetlen­ségekkel jár, amelyek a vá­ros igen sok lakóját érintik. Ha türelemmel, fegyelmezet­ten viseljük el az átmeneti nehézségeiket, megkönnyítjük az útépítők és a PKV munká­ját M. L. Az AKOV dolgozóira nem vonatkozik a csendrendelet? Nemrégiben közöltök a Kos­suth tér L, 2. é* 3. számú ház lakóinak panaszát, miszerint az AKÖV dolgozói zavarják éjsza­kai pihenésüket. Levelük meg­jelenése után néhány napig a szokottnál csendesebb volt a Kos suth tér. A lakók már-már azt hitték, hogy mx AKOV dolgozói megszívlelték kérésüket, s ez­után nem csapnak feleslegesen lármát. Korai volt azonban ax öröm. Legalábbis ezt bizonyítják azok a telefonhívások, amelyek csü­törtök reggel a Kossuth tér la­kóitól érkeztek. Előbb a Kossuth tér 1-ből telefonáltak, majd je­lentkezett a Kossuth tér 3, de a Kossuth tér 2-ből is panaszkod­tak arra a gépkocsivezetőre, áld szerdán este negyed 11 órakor éktelen kopácsolásba kezdett az ablakok alatt. Előbb csak tűrték, hátha megszűnik a zaj, majd a 3. számú házból valaki kiszólt a kerekeket javító gépkocsivezető­nek, de hiába. — Hol csináljam meg a kere­ket, ha nem Itt? — kérdezte a gépkocsivezető, mintha nem tud­ná, hogy saját javítóműhelyük a Siklósi úton van, s nyugodtan kalapált tovább. Úgy látszik, az AKÖV vezetői képesek saját hatáskörükön belül megoldani a Kossuth tér éjszakai csendjének biztosítását, és a hatóságok segítségét kell kérni annak érdekében, hogy minden dolgozójukkal betartassák a csendrendeletet. Pécsi munkaterületre kere­sünk azonnali felvételre festő és hidegburkoló szakmunkásokat Üzemi szállást és étkezést biztosítunk. Jelentkezni le­het É. M. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi út 54; sz. munkaügyi osztály. 55189 A Szentlőrinc felé vezető országúton a kövágószöllösi elágazásnál létesített benzin­töltő állomáson hamarosan megkezdik a kutak bekötését. A BM. Építőipari Vállalat dol­gozói már az utolsó simításokat végzik a terepen s állnak a fénycsővilágítás ostomyeles oszlopai is. Az állomás, ahol három kúton vehetnek majd fel üzemanyagot a járművek, előreláthatólag egy hónap múlva kezdi meg az üzemanyagszolgáltatást. Ősiénykutalás Baranyában A riporter sokat emlegetett jó szeme kevés lenne ahhoz, hogy észrevegye megyénkben az őslénykutaitókat. Szerencsés kapcsolat révén sikerült meg­tudná, hogy Harkányban időz­nek azok, akik hódolód a pa­leontológia romantikus tudo­mányának. Pedig a kutatás 1956 óta fo­lyik már itt rendszeresen. Igaz, hogy az „expedíció“ kicsi létszámú, vezetője Krét­áéi Miklós, a földtani tudo­mányok doktora, a feldolgozás­nál segédkező két geológus egyetemista lány és alkalom­szerűen néhány segédmunkás. — Fiatal tudomány a pa­leontológia — mondja Kretzói Miklós — mely régi földtani korszakok állataival és növé­nyeivel foglalkozik. Az őslény­tan alaptudománya a földtan­\fegint itt a szeptember, t vete tat lTX igazi vadászember várva-várt, hasonlíthatatlan gyönyörűsége, • szarvasbőgés, « szarvasbika vadászatá­nak időszaka. S nekem eszembe int egy régi szep­tember . i. — Akkor is ott tanyáztunk kedves vadászcimborámmal a gyótai vadász­kunyhóban. Száraz, az ideihez hason­ló nyárias, meleg volt az idő. talán ez­zel magyarázható, hogy az igazi jó bő- gés nem alkart megindulni. Hajnaltól késő estig néma vott az erdő, csak néha, késő éjjel szólalt meg immel-ámmal, itt-ott egy-egy bika. Igaz sutát nem lőtt senki évek óta, valószí­nű, hogy a helyes ivararány is eltoló­dott a teheneik javára. Bőséges válasz­tékuk volt a szerelmes gavalléroknak, nem igen kellett megküzdeni a szép nem kegyeiért! A sok sikertelen próbálkozás már­már kedvüníket szegte, mikor az egyik éjjelen végre új reménység csillant feL Éjfél után, úgy két óra felé a sztálai be­rek irányában szépen bőgni kezdett egy igen jó hangú bika. A vadász­kunyhó nyitott ablakán gyönyörűen be­hallatszott mély öblös hangja, csak­úgy visszhangzott a csöndes, éjbeborult erdő. Menten kiment oz álom a szemem­ből, — Hallod, Jóska? Bőg a bika a Sztá­lin! — szőlongattam kitűnő alvókájú barátomat. — Gyere, meglessük őket! — Mit lessek ebben a korom sötét­ségben? Hajnalra meg úgy is elhallgat és eltűnik. Hagyj aludni, nem megyek én eehova! — felelte félálomban s aludt tovább édesen. Csendben felszedelőzködtem és ne­kiindultam. A szellő felőlem a Sztála-berek felé lengedezett, így egyenesen rájuk men­téi nem lehetett, Kiterveztem, hogy ige* SZARVASBŐGÉS nagy kerülővel — hisz ráéreük, van vagy két órám pirkodásig, — átmegyefk a lap túlsó oldalára s onnan, jó széllel kö­zelítem meg a feltételezett bőgőhelyet, aztán majd meglátjuk a többit! Elindultam a koromsötétben. Szed­tem a lábaimat, vitt a vadászszenve­dély, de azért meg-megálttam részint a bika bőgését figyelve, részint meg, hogy csillapuljak kissé, mert kalapált a szí­vem, keményen! Hozzátehetem, hogy nem is csak a sietéstől! A bika kis megszakításokkal, állan­dóan bőgött. Talán vetélytárs ólálkodott a hárem közelében? A hang iránya igazolni látszott fel­tevésemet. — Kint vannak a Sztálán. l\égy őrá elmúlhatott, a csillagos égen a Göncöl rúdja kezdett le­felé fordulni. Borzongtam, szinte a hi­deg rázott. Pedig nem is volt hideg. El­kapott a vadászláz. Próbáltam megnyugtatni magam. Megálltam, elszívtam egy cigarettát, hallgatóztam. Messze, a túlsó oldalon, valahol az ókanális felé is megszólalt egy bika. Unottan, immel-ámmal. de bőgött! Úgy látszik, mégis csak elkezd­ték. De az „én bikám" elhallgatott. Szin­te kétségbeestem. Hát megint nem si­kerül? Beváltanak a járhatatlan, mo­csaras sűrűbe, mire világosodik? Pe­dig még csak negyedóra kellene. A csillagok halványulni kezdtek, — meggyorsítottam lépteimet a csisztinai sarok felé, ahol a nyiladék kitorkolt a sztálai lapra s ahonnan elgondolásom szerint meg kell látnom őket, ha még kint vannaJk. Igen lassan szürkülni kezdett a fe­keteség. Közeledtem a nyiladék végéhez. *-* Mint a kígyó óvatosan leúsztam az utol­só bokrok közelébe, a hűvös, harmatos fűtől nyakig lucskos lettem, de szinte jól esett. Azután, mikor a bokrok egyre másra előtűntek az addig összefolyó sö­tét szürkeségből, kicsúsztam a sűrű sarkára. Bár teljes csend volt, éreztem, hogy ott lesznek, igyekeztem úrrá lenni az idegeken, de mégis a szívem * tor­komban kalapált, mikor kipillantva kb. 100 méterre megláttam őket. Ott Alit a gyönyörű koronás bika az alacsony, sásos rétben teheneivel. Nem győztem betelni a remek kép­pel. Csak gyönyörködtem szívdobogva és végtelenül boldog voltam, hogy eddig sikerült végre eljutnom. Pedig az eddigi élvezethez méltó, szép, vadászos befejezés még hátra volt. Még néhány pillanat a céltávcsövön keresztül nézve, amíg az izgő-mozgó bi­ka szépen keresztbe állt, aztán a fo- nátker észttel a vállapján megérintet­tem a berögtönzött ravaszt!... Az éles csattanásra az egész rudli megiramodott, ki a nyílt lap közepe felé, de — szerencsémre — vagy 70— —80 lépés után újra visszafigyelve megálltak. Elhibáztam. De még egyszer talán javíthatok. Csodálatosképp megnyugodtam. A nagy feszültség valahogy feloldódott bennem. Ösztönösen ismételve, most már minden idegszálammal koncent­rálva céloztam s második lövésemre, mintha villám sújtotta volna le, tűzbe rogyott a gyönyörű bika. Szinte álomszerű volt. ahogy el­^ tűnt a kötésig érő sásban. Mire futva hozzáértem, már kimúlt. Megilletődve simogattam a remeik vastag, szép gyöngyözésű agancsot, első szarvasbikám agancsát! ­VÁRADT naik. Az őslény mintegy index­ként mutatja és jelzi az idő­pontot és rajta keresztül re­konstruálható a föld története is. — Évmilliók alaitt az élővi­lág ugyanis sokat változott é a fejlődés az élőlényeknél min dig modernebb formákat öl­tött Ez a logikus felfelé ívelő folyamat biztos támpontot ad arra. hogy — a már tudomá­nyosan bizonyított időrendi­ség alapján — a leletekkel a föld történetének fejlődési szakaszait igazolni lehessen. Az ősdénykutatás terén a ma­gyar medence kiemelkedő tu­dományos lelőhely. Hazánk ki­vételes helyzete tudományos körökben elismert. 1960-ban Helsinkiben jelent meg egy finn professzor jelentős mun­kája a jégkorszakot megelőző idők történetéről és élővilágá­nak fejlődéséről. Megállapítot­ta, hogy Magyarország kulcs- pozíciót foglal el különösen a kisebb emlősök vonalán. En­nek oka a lelőhelyek gazdag­sága. A villányi hegység a leg­klasszikusabb lelőhelynek szá­mít. Villány, Beremend, Nagy- harsány és Csamóta községek­ben folyik ma is kutatás. Kor­mos Tivadar már 1920 és 1940 között megállapította, hogy ezen a területen 83 fajta állat élt. Mint érdekességet kell meg­említeni, hogy 300 000 évvel ez­előtt forróégövi állatok is él­tek ezen a területen, elefán­tok, tevék óriás struccok, maj­mok. Ezeknek csontmaradvá- nyai múzeumba kerültek. — A mostani kutatások mintegy 100 000 évre visszame­nőlég terjednek ki a kisebb emlősökre. Semmit se men t volna élőre ez a tudomány, ha nem állhatna rendelkezésre a baglyok köpete — jegyzi meg tréfás komoly­sággal a kutatás- vezetője. — A bagoly tudvalevőleg meg­eszi a kisebb emlősöket és azok testének nem emészthető ré­szeit galacsin-szerűen összefor­málja és 'kiköpi. Ezt a baglyok ma is így csinálják, de a gó­lyák és még más állatok is. A világon többszáz bagolyfajta van. hazánkban jelenleg 11 fajta él. A baglyok köpetei nem egyformák, ment a bag­lyok nem ugyanúgy étkeznek. Például csak a gyöngybagoly ette meg a cickányt, és ennek megfelelően nemcsak azt lehet megállapítani, hogy milyen kisebb emlősök voltak egyes körzetekben, hanem még azt is, hogy milyen baglyok éltek azon a vidéken. Tehát nem­csak az „étlap”, hanem a fo­gyasztó kiléte sem lehet 100 000 év uitán titok. — Hol találhatók ezek a le­letek? — kérdezzük. — Valamikor a baglyok szo­kásaiknak megfelelően a szik­lahasadékok szélén pihenőhe­lyeikéin emésztettek és a gaia- csinná formált nem emészthe­tő részek a hasadékba kerülve összegyülemlettek. Ezeket az ételmaradványokat különböző rétegek töltötték fel, ma a ku­tatók ezeket keresik meg. A raktárba néző ember egy­szerű apróköves vörös agyag­masszát láthat, zsákokban. Ezt az alapanyagot miUinV' eres rostába teszik és ahogy jelen­leg is történik a barkán vi le­folyó melegárokban, — kiáz­tatják és az agyagtól megsza­badítják. Megszárítás után ke­rül az asztalra, ahol gyakorlott szemek válogatják ki a tömeg­ből azokat a parányi csontokat, amelyek a baglyok által meg­evett kisemlősök maradványai. Kretzói Miklós előveszi a legújabban megtalált csontokat és egész gyorsan sorolja: ez — egy cickány álkapocs töredé­ke, ez — egy egér szemfoga^ ez — egy gyík koponyadarab- ja. ; Az ember csak néz Persze, aki már 200 000 db kiértékelésnél tart, annak ez könnyen megy. A leletek ugyanis rendezés során nyil­vántartásba kerülnek és diagramm is lesz belőlük, amelyből megállapítható, mi­lyen volt az állatvilág össze­tétele és a növényzet is, mivel azok táplálék szükséglete ezt is elárulja. Különböző orszá­gok adatai alapján készül el az a térkép, mely aztán a tu­domány területén igazolja az ember azon törekvését, hogy a természetet és a fejlődést megismerje. Az őslénykutaitás e területé­nek gyakorlatibb jelentősége is van. például a kutató fúrások vonalán. Az ősién ykutarik adatszolgáltatása nyomán je­lentős megtakarítások érhetők el. Dr. Soós Többéves gyakorlattal rendelkező géplakatosokat, szerszám akatosokal központifutés-szere ö és vizsgázott kazánfűtő! felvesz a Pécsi Porcelán- gyár 55184 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom