Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

'i SZEPTEMBER 1. W 4 P L 0 9 v Üj technika, új anyagok Három emeletes lakóházat, irodaházat, üdülőt építenek panelelemekből Jean Anouilh: PACSIRTA A PANSTWOWJ 1EATR VOWSZLLH S V bemutatóin ft] dolgot nem minden eset­ben könnyű megszerettetni az emberekkel, főleg nem az olyan területeken, ahol évszá­zadok tapasztalata és gyakor­lata van mögöttünk. Ilyen te­rület többek között az építke­zés. Pártunk és kormányunk azt a célt tűzte ki, hogy 15 év alatt megoldja a lakáskérdést. Ehhez viszont nagyon sok minden szükséges, többek kö­zött az, hogy gyorsabban és olcsóbban építsük házainkat De a hagyományos módszerek­kel nem lehet elég gyorsan és olcsón építkezni. A technikai haladás azokat a módszereket ma már félreállította, amelyek jók voltak századokon keresz­tül. Űj építési anyagokkal és új építkezési módszerekkel kell a jövőben dolgoznunk. Nálunk irgy évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a panel­elemek gyártásával és félhasz­nálásával. A megyed építőipari vállalat igazgatója akkoriban Csehszlovákiában járt és ott látta, miként használják a könnyű betonelemeket lakó­házak építkezéseinél. A ta­pasztaltak alapján született meg az elhatározás, hogy ná­lunk is kell valamit tenni en­nek érdekében. El is kezdőd­tek a kísérletek azzal a cél­lal, hogy a helyben nagy mennyiségiben megtalálható anyagokat miként lehetne fel­használni az építőiparban. Na­gyon messzire nem kellett menni, hiszen a salakhegy ön­magát kínálta olcsó nyers­anyagként A kísérletek siker­rel jártak. A salakat először nemesítésnek, vagy meddősí- tésnek vetik alá, ami annyit jelent, hogy gúlaszerűen ösz- szerakják, közepébe gyúlékony anyagot helyeznek — papírt és fahulladékot s kiégetik. A nemesített salakdarabokat tö­rőgépekkel apróra zúzzák, megfelelő frakciókat állítanak össze és a meghatározott szemszerkezeteket használják fel a panelelemek készítésénél. Azt a szemszerkezetet vá­lasztják ki, amelyhez a legke­vesebb cementre van szükség. Amikor kész a megfelelő szemszerkezetű salak, akkor meg lehet kezdeni a panel­élem összeállítását Adalék­anyag a salak és a keramzit, a kötőanyag pedig a cement. A falak mérete különösebb problémát nem okoz, akkorára készítik, amekkora a szoba mérete. Az úgynevezett kö­zép-panelek pontosan a szoba méretének felelnek meg, ter­mészetesen a falba beleszeret­ve az ajtó- és ablafcráma is. A víz- és villanyvezeték nincs ugyan benne a falban, de a helye ki van képezve és a be­szerelés után könnyen beta­pasztható. Az előregyártott panelele- mek, illetve a falak vastagsága attól függ, hogy milyen célt szolgálnak az épületben. A külső főfalak vastagsága álta­lában 25 centiméter, a belső teherhordó falak vastagsága 16 és a válaszfalak vastagsága 10 centiméter. A falakat már gyártáskor fél centiméteres vakolással látják él, s így az építkezéseknél vakolásra nincs is szükség. Mit mutatnak az eddigi ta­pasztalatok? 1958-ban építet­tek először panelházakat. Négy kísérleti családi ház épült Pécsett, egy a Kertvárosban és három a Huszár utcában. 1959- ben a Damjanich utcában is építettek két családi házat, egy három és egy kétszobásat A lakóházakon kívül épültek istállók, többek között Ola- sziban 102 férőhelyes magtár- padlásos istálló, más helye­ken hat 52 férőhelyes istálló készült él. Az első épületeket az Építőipari Tudományos Intézet állandó megfigyelés és vizsgádat alatt tartotta. Megvizsgálták az épületeket hang-, hőszigetelés és statikai szempontból és igen pozitív eredményeket nyertek. A pa­nelházak mindenben megfelel­tek a követelményeknek, ugyanazokat a feltételeket biz­tosítják, mint a hagyományos építőanyagból készült lakóhá­zak. Ahogyan bővült a „házgyár”, úgy megszaporodtak az építkezések. Családi házak épültek Sely- lyón, Siklóson, Sásdon és má­sutt, sőt az új-mecsekaljai la­kótelepen tavaly elkezdték egy háromemeletes, 24 lakásos ház építését. Az emeletes ház épít­kezése jelenleg már be is fe­jeződött és a jövő hónapban a lakók birtokukba vehetik kiutalt lakásaikat. Az Építő­ipari Kutató Intézet még rész­letesebb vizsgálatokat végzett az emeletes házaknál — stati­kai, szerkezeti, szilárdsági, időállósági, hő, hang stb. — és ez esetben is megfelelő ered­ményeket kapott. Éppen e vizsgálatok eredményeképpen újabb lehetőség nyílt arra, hogy még nagyobb méretek­ben kezdjenek építkezni az előregyártott panelelemekkel. Az idén kezdték el újabb há­rom épület munkáit az új- mecsekaljai lakótelepen. Két négyemeletes és egy három­emeletes házat építenek, ezen­kívül panelből építik fel a Köztársaság téri irodaházat és egy nagy üdülőt Balatonkene­sén. Megéri-e az újfajta anyag­ból építeni? Ez igen lényeges A bőséges tavasz végi eső­zések idején, amikor a kaszá­lókon szinte embernyi magas­ságú füvet lengetett a szél, mondtam egy termelőszövet­kezeti gazdának: „Az idén olyan sok takarmányuk lesz, hogy nem lesz gond a téli ete­tés”. A parasztember kissé el­gondolkozott, aztán komótosan válaszolt: „No-no, az igaz, hogy szénánk lesz, de a kuko­rica még sokáig kint alszik, mire a gáréba kerül! Jöhet még olyan kánikula, hogy her­vadt lesz a határ, aztán akkor ugyancsak megaszalódik a ku­korica is!” Sajnos, neki lett igaza. Két­hónapos forróság szakadt a határra, a kukorica levelei dél­tájban hervadtan bólintgatnak a meleg szélben, csak a hús kérdés, mert ha megfelelő a minősége, akkor lehet építeni, de olcsóbb-e és gyorsabb-e? Az eddig épült paneiistállókat a hagyományokhoz viszonyít­va egyharmad idő alatt készí­tették el, a lakóházakat szin­tén a régi építési időn belül építették fel. Az építmények önköltsége kisebb, mint a téglaépületek esetében. Az épületek össz­súlya 35—40 százalékkal csök­kent. Ezenkívül még számos más előnye van a panelele­meknek, többek között tisztább az építkezés, könnyebb a mun­ka és nem utolsó sorban a fal­elemek előállítását — mivel az gyárban történik — nem za­varja az időjárás, tehát terv szerint történhet Végül a panelelemek előnye, hogy hamarabb lesz lakásunk és a párt lakásépítési prog­ramja maradéktalanul meg­valósul. g. r. A 110-es számú könyvesbolt­ban kerestük fel Krausz elv­társat, a bolt vezetőjét, hogy a tankönyvellátásról tájékoz­tasson bennünket, tekintve, hogy Pécsett ez a bolt látja el tankönyvekkel az iskolákat. — Több szülő keresett már fel bennünket is, akiknek a gyermekei egyik-másik tan­könyvből már nem kaptak az iskolában. A szülők megnyug­tatására közöljük, hogy nem kell aggódniok — az idei esz­tendőben nagyon jó a könyv­ellátás. Az általános iskolák által benyújtott igényeknek mi már eleget tettünk a közel­múlt napokban mintegy 90 ezer könyvet adtunk át az is­koláknak. Valamennyi tan­könyv idejében, már szeptem­ber elsején itt volt. Az, hogy néhol még vannak hiányok — az annak tudható be, hogy az iskolák felmérése nem volt egészen pontos. De nincs veszély — éppen most beszél­tem a budapesti központunk­kal — rövidesen megkapjuk a éjszaka után, hajnalban mu­tatnak friss képet. És várják az esőt az emberrel együtt. Az emberrel, aki a kánikulánál is erősebb és aki nem csüg­ged, a forró nappal is szembe száll, harcol azért, hogy ma­gának és állatainak télen is legyen élelme, takarmánya. Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak, amikor a sellyei Or­mánság I. Termelőszövetkezet főagronómusával, Kolos János­sal beszélgettem téli takar­mányozási gondjaikról. Talán kissé furcsának tűnik, hogy most beszélünk már télj gon­dokról, de aki kanyít a gaz­dálkodáshoz, tudja, hogy ame­lyik gazdának ilyenkor nem gond az állatok téli ellátása, majd vakarja a fejét, amikor a havat hordja a szél az istálló eresze alá. — Éppen most jöttem vissza a silózástól — mondta kissé még izzadt homlokkal a me­zőgazdász — most már teljes erővel folytatjuk. Nyolcvan hold silókukoricát tartósítunk, de ez természetesen nem lesz még elég az abraktakarmány pótlására. — Nagyon megviselte a me­leg a kukoricájukat? — Hát már láttam rosszab­bakat is — válaszolta —, de azért holdanként 4 mázsával kevesebbre számítunk, mint a nyár elején. És ezt pótolni kell és pótoljuk is. Mégpedig első­sorban úgy, hogy minden ar­ra alkalmas takarmányt siló­zunk. — Például? — Elsősorban a kukorica- törés után mintegy 500 holdról a szár is a silóba kerül. Ekkor még féldg-meddig zöld, köny- nyen erjed, aztán a cukorrépa- fejei is silózzuk, meg a cu­Nagy várakozással léptük á a Pécsi Nemzeti Színház ka púját. Ezúttal nem a szoká­sos évadnyitás hangulata ura- ta a nézőteret, hanem az kíváncsiság, érdeklődés, ame. lyel a lengyel Panstwowy Teatr Powszechny-t fogadta ■ pécsi közönség. A lodzi együt­tes bemutatóját egyrészt azérl kísérte nagy érdeklődés, mer a lengyel színházi kultúra kér­dései korábban is foglalkoztat­ták városunk színházlátogató közönségét; másrészt Jear Anouilh színpadi művészétévé csak szemelvényekben talál­kozhatott eddig a színművé­szet iránt érdeklődők viszony­lag szűk köre. S valljuk be azt is, egy kis szorongás is ve­gyült az érdeklődésbe: vajon a lengyel nyelv ismerete nél­kül alkothatunk-e hű képet egy külföldi színház munkájá­nak művészi színvonaláról, tö­rekvéseiről; nem kell-e meg­válaszolatlan kérdésekkel tá­20—30 ezer forint értékű után­rendelési is. Szeptember 15 után már itt a boltban is le­het tankönyvet vásárolni — addig az iskolákban vásárol­janak a szülők ott jelentsék be az igényüket. Tavaly és az elmúlt években előfordult, hogy egyes tankönyvek csak október és december végére érkeztek meg. most ilyen jel­legű probléma nincs. DIÉTÁS szakácsnőt (vizsgázottat) felvesz a Pécsi Porcelángyár. 55183 Gyakorlott KÖNYVELŐT helyettesítésire felveszünk. Jelentkezés: Baranya me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat. Pécs, Kossuth tér 4. szám. 55 318 korgyártól is kapunk majd az átadott répa után nyers répa- szeletet, ezt is megerjesztjük polyvával, tőreikkel. Egészen finom takarmány lesz ebből a szarvasmarháknak. A serté­seket meg ameddig csak lehet — burgonyával etetjük, ebből sok termek, ez is pótolja né­mileg az abrakot ■— És azt hiszem, az a négy hatalmas kazal világoszöld színű lucemaszéna meg a há­rom kazal réti széna, ami a major körül illatozik, szintén „segít” a téli takarmányozási gondok eloszlatásában. — Az biztos — mosolyodott el a főagronómus —, de mi voltunk a sellyei járásban ta­lán az egyedüliek, akik alkal­maztuk az állványos szénaszá­rítást Így aztán akkor, ami­kor nap-nap után szakadt az emberek nyakába az eső, mi szép világoszöld szénát érlel­tünk. ötvenhat vagon lucerna és 30 vagon réti szénánk van. No de jöjjön velem, nézze meg milyen. Kiballagtunk az épületek mögé a „szérűskertbe” és meg­álltunk az egyik jókora, ház­magasságú kazal tövénél. A főagronómus kihúzott egy maroknyit az oldalából és fe­lém nyújtotta. — Szagolja csak meg ... A legfinomabb francia par­fém illatánál kedvesebb illat áradt a kis szénacsomóból. Benne illatozott a rétek kis virágainak szerénysége, a kü­lönféle nemes füvek kábító édeskés szaga. — Hát ezért nem félünk mi a téltől — mosolygott maga­biztosan Kolos János, a sellyei termelőszövetkezet főagromó- tnusa. Gondoskodnak a téli takarmányról Kilencvenezer iskoláskönyvet adtak el Pécsett voznunk az annyira várt elő­adásról? Az első előadás után elmond­hatjuk: elégedetten, értékes mű vészi élménnyel gazdagodva hagytuk el a színházat; a lodzi művészek sokáig emlékezetes produkcióval nyerték el a kö­zönség őszinte elismerését, megbecsülését és szeretetét. A színvonalas, átélt játék átse­gített bennünket a nyelvi ne­hézségeken. A bemutatkozást követő tapsvihar nem egy kül­földi együttesnek udvariasság­ból „kijáró“ ünneplés volt, ha­nem a közönség szívből faka­dó gratulálása és köszöneté azért, amit kapott. Mivel vívta ki a Teatr Pow- szechny a forró sikert? Elsősorban Anouilh hű tol­mácsolásával. Anouilh, mint annyian mások a modern fran­cia drámaírók közül (Apolli­naire, Gide, Cocteau, Girau- doux, Sartre) szívesen nyúl a görög, bibliai, történelmi té­mákhoz, mert azokat a legmo­dernebb mondanivaló tolmácso lására alkalmasnak találja. Ra­gaszkodik a történeti hűség­hez, századokkal vagy évezre­dekkel nyúl vissza az emberi­ség történetébe, hogy korszerű, tudományos, értékelés alapján mutassa meg az embert, kihá­mozza a ráaggatott misztikus elemekből, s a nagy törekvé­sek. szenvedélyek, gyengeségek és botlások olyan hordozóiként mutassa meg, hogy legmaibb kérdéseinkre adjon választ, vagy legalábbis megkísérelje ezt. Ezért van értelme és cél­ja minden modern újrafogal­mazásnak, többek közt az Or- leansi Szűz színpadra vitelé­nek is. Ami a nyelv ismerete nélkül is megragadta a nézőt, ennek a törekvésnek sikeres megva­lósítása. Johanna nem mint szent, mint hős jelenik meg előttünk, hanem mint ember, aki tud lelkesedni és lelkesíte­ni, aki mindenki nyelvén tud beszélni, s akinek történelmi — és színpadi — partnerei is különböző típusú emberek, nem többek és nem keveseb­bek, még a színpadi hatás ked­véért sem. Alicja Knast Johan­náját sallangok nélküli egysze­rűségében. igaz emberségében mélyen átélt játékával mind­végig az fró mondanivalója hű tolmácsoló jának éreztük. A sok jó alakítás közül ki kell még emelni Waclaw Scibor Cauchon. Ry szard Sobolewski inkvizítor és Aleik- sander Fogiel Beaudricourt alakítását. Az éli-mérés azonban elsősorban az égés/ együttes kollektív játékának szól, mert ez volt a bemutató egyik legnagyobb értéke. Né­hány alakítást kiemeltünk, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az alakítások feltűnően kiemel kedtek az együttes munkájá­ból, s azt sem. hogy a többi művész teljesítménye elszür­kül a „nagyok“ alakítása mel­lett, s csökkenti a játék művé­szi erejét. Sót! Senki sem tö­rekedett kiemelkedő egyéni já­tékra. s mindenki a helyén volt a legkisebb szerepben is. Csupán Marian Gamski Káro- lyáról volt az az érzésünk, hogy szatirikusabb jellegű da­rabban jobban megállta volna helyét. Az egységes felfogás, a jó kollektív munka, az alapos rendezés Roman Sykala rende­ző munkáját dicsérte. A jól megkomponált jelenetek, a cél tudatos, kifejező mozgás, a testhelyzetek és a mimika, a hangvétel aprólékos kidolgozá­sa, a sokoldalú rendezői tevé­kenységből kialakuló harmó­nia a rendező példamutató munkája mellett a művészek képességeit, céltudatos munká­ját és mértéktartását is tük­rözte. A darab megrendezése nem kis feladat megoldása elé ál­lította a művészegyüttest. A több síkon játszódó cselek­mény bonyolítása próbára te­szi az erőket, s bőven ad al­kalmat hibák elkövetésére, A darab törés, illetve töré­sek nélküli megoldásával iát vizsgázott nemcsak a rendező és szereplőgárda, hanem a díszlettervező és mindazok, akiknek munkája hozzájárult a sikerhez. A díszletek jól szolgálták a darab mondani­valójának elmélyítését, kife­jezők és hatásosak, jól hasz­nálhatók és könnyen mozgat­hatók voltak. Modernségük nem tévedt a modernkedés öncélú, kétes értékű területé­re, elkerülte a hatásvadászat kínálkozó lehetőségeit, és ép­pen ezért vált igazán hatásos­sá, a kollektiv munka harmó­niájának kiegészítőjévé. Ugyan ezt mondhatjuk el más kise­gítő elemekről: a mesterséges hangról, fényhatásokról. A lodzi együttes a Pacsirta előadásával modern darabot, modern rendezői fel­fogásban, modem műszaki megoldásokkal mutatott be s eloszlatta azokat a kételye­ket. amelyeket egyesek a kor­szerű színjátszással szemben tápláltak. A Teatr Powszechny bemu­tatójáról végeredményben azt mondhatjuk el. hogy a kötön- ségnek maradandó művészi él­ményt nyújtott, a Pécsi Nem­zeti Színház művészeinek is adott hasznosítható tapasztala­tokat, s így a két színház mű­vészeinek műsorcseréje bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket Lemle Géza A Komlói Helyiipari Szó' gáltató Vállalat Bizomán' Vállalaton keresztül vásár 1 db szemes gomblyuk kötőgépet konfekció üzemébe Ér deklődők: levélben vág személyesen fnrdulian’h Komló. Kossuth Laio= u 21. sz. alatt a vállalat iga/ gatójához. 46' tlodem készruha, cipő és divatárubolt nyílik SzenMőrincen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom