Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

rVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! svnAntúu , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 6. SZERDA SERDECZNIE POZDRAWIAMY POLSKICH GOSCI Szívélyesen köszönljük a lengyel vendégműveszekeí Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársak mondottak beszédet Megérkeztek a lodzi művészek A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést ren­dezett a kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített kisstadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, va­lamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizott­ságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás­paraszt kormánynak számos tagja s a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A román és a magyar Himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátság­gal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség veze­tőjét, Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet: Kádár János elvtárs beszéde Kádár János elvtárs beszéde bevezetőjében elmondotta: Központi Bizottságunk és kor­mányunk hálás román bará­tainknak, hogy meghívásunkat elfogadva, eljöttek hozzánk. Örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszte­letben álló vezetőjét, népünk igazi barátját, Gheorghiu- Dej elvtársat. Kádár János elvtáns ezután a két ország történelmi kap­csolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat következett be, amikor a második világhá­ború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca ered­ményeképp, szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A tőkés-földesúri diktatú­rák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szí­vós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még egy ideig itt-ott egy-egy gyökerét vesz­tett rothadó gyomnövény szá­ra, vagy levele. De, ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magva kerül, az élet dús ka­lászba szökken. így virágzik már a magyar—román barát­ság is, s mi több, ez így is marad örökre. Kádár János elvtárs, a román nép fejlődését méltatva ki­emelte, hogy ma Románia a szocialista tábor erős, fejlett iparral rendelkező, lendülete­sen fejlődő országa. A román ipair termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előt­tinek;. Romániában is befejez­ték a mezőgazdaság szövetke­zetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. A magyar munkásosztály a gazda gondosságával kezeli értékeinket A nálunk folyó munkáról szól va — folytatta Kádár János elvtárs — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészé­ben eredményesen alakul. — Az év ellső hét hónapjában az ipari termelés 13 százalékkal emelkedett az elmúlt év azo­nos időszakához képest. Ebben az emelkedésben különösen az az örvendetes, hogy munkás- osztályunk, műszaki értelmisé­günk munkájának eredménye­képpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva, ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért fe­lelős magyar munkásosztály to­vább javított a termelési fe­gyelmen, a gazda gondossá­gával kezeli értékeinket. Amióta népünk sorsának ura, s az ország gazdáilett, nemcsak a földművelők, de mondhatni, hogy az ország egész lakossága figyeli az idő­járást, latolgatja, milyen lesz a termés? Az évnek ebben a szaká­ban még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgaz­daság eredményeiről. Az már világosan látszik, hogy kenyér­gabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály, vi­szont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szüksé­gessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi beta­karítási munka jó megszerve­zését, a mennél több silótakar­mány biztosítását. Áltílatállo­mányunk fejlődése és gyara­pítása függ ettől. Ugyanakkor már most meg­kezdődik az a munka, amely­től a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kel] a jóminőségű kenyérgabona elvetését a ki­tűzött terveknek megfelelően az utolsó négyszögölig. A szocialista nagyüzemi ter­melésre áttért mezőgazdasá­gunk első évét 2árjuk. Termelőszövetkezeteink el­nökei, a vezetőségek tagjai, agronómusok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagysze­rűen vizsgázott. Általában a vártnál eredmé­nyesebben szervezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munká­ja megfelelő volt, ott jelent­keznek már a nagyüzemi ter­melés eredményei is. Népi ál­lamunk támogatta a paraszt­ságot. Ennek eredménye — többek között az a nagyszerű vívmány, hogy- az idén már a kalászosok 60 százalékát gép vágta. Mennyi verejtéket, em­beri erőt takarítottunk meg ezzel!? Hadd szóljak valamit ter­veinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körülte­kintő kidolgozása után, a kö­zeli hetekben kerül megvita­tásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kor­mány és az országgyűlés elé. ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfe­lelően jelölte lei pártunk VII kongresszusa. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap este húsz órakor ér­keztek a lodzi művészek Pécs város határába, ahol a Pécsi Nemzeti Színház művészei fáklyákkal és zeneszóval fo­gadták a kedves vendégeket. A lodzi művészek, akik most viszontlátogattak a pécsi szín­házhoz — meghatottan álltak az országúton, s összeölelkez­tek a pécsi művészekkel, akik virágokkal köszöntötték őket. A Nemzeti Színház zenekará­nak fúvós részlege azzal a kedves számmal köszöntötte a lengyel vendégeket, amellyel a pécsi együttest is fogadták a lodzi művészek. A lodzi művészeket elkísér­te útjukra Klojman Stefan Elka­város ; ;,'.nak Lodz város párttitkára nowa Regina Lodz tanácsa kultúrbizottí vezetője, valamint Pastaszko Zbigniew, a lengyel Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. A meleghangú ünneplés egy közös énekszámmal ért végett később a Pannónia Szálló előtt folytatták az ünneplést. A két színház művészei csab ne­hezen tudtak elválni a késő esti órákban. A lodzi Teatr Powszechny együttesének és a Pécsi Nemzeti Színház tagjai­nak az ismerkedésére és ba- rátkozásá'ra szerdán este. az első premier után kerül sor a Pannónia pincében. *% m Moszkvai vélemények a belgrádi értekezletről Moszkva. (MTI). A szovjet sajtó és rádió to­vábbra is figyelemmel kíséri a tömbön kívüli országok belg­rádi értekezletének munkáját. A Szovjetszkaja Rosszija az ADN hírügynökség különtudó- sítójának jelentését közli. — Jelenleg a nyugati meg­figyelők és újságírók nem rej­tik véka alá, mennyire elége­detlenek az értekezlet meneté­vel. Epés megjegyzéseik és ugyanilyen cikkeik azonban nem képesek megmérgezni az itt uralkodó légkört. A moszkvai rádió kiemelte, hogy a Nyugat imperialista körei nem kapták meg a sem­leges országok vezetődtől a várt felháborodást és elitélést a Szovjetunió legújabb védelmi intézkedéseire. Az el nem kö­telezett országok állam- és kormányfői általában megér­téssel fogadták ezeket a dön­téseket. Ami pedig a Német Demokratikus Köztársaság jo­gait és a nyugat-berlini hely­zet rendezésére tett szovjet javaslatokat illeti, a semlege­sek állásfoglalása teljesen ki­ábrándította a bonni revansis- tákat és óceánon túli baráti­kat. Gondoskodjunk as állatok téli takarmányáról! A szigetvári járás termelőszövetkezeteiben ezekben a napokban felmérik, hogy a már meglévő készlet (abrak és szé na) valamint a még várható termés, hogyan fedezi az álla­taik takarmányszükségletét az új termésig. A takarmánygabona és a pH langós széna betakarítása ált alában jól sikerült. Kevésbé mondható el ez a rétiszénára, melynek egy része elvénült. A hetekig tartó szárazság a silótakarmányok és a kukorica fejlődését akadályozta s ezék bői terméskiesés várható. A takarmánykiesés pótlása, a téli takarmányok biztosítására m ár most megkezdték az elő­készületeket a tsz-ek. i NAGYPETERD A nagypeterdi Március 15. Tsz-ben egy szálig kazalba rak ták a pillangós és réti szénát. A sarjú termése a rossz időjá­rás miatt jelentéktelen, s ha kaszálni nem is tudják, lele­geltetik. A hazánkban tartózkodó román párt- és kormányküldöttség több tagja hétfőn délután magyar államférfiak kíséretében megtekintette a főváros nevezetességeit. A vendégek a Gellérthegyen .■ MTI Foto^Bartal Ferenc felv. A fővetésű silókukorica si­lózását még nem kezdték meg. A gépállomás kombájnjára vá­rakoznak, ami igen kockáza­tos. mert minden nap késleke­dés rontja a takarmány minő­ségét, elfásodik, értéke csök­ken. Ráadásul a tsz-nek a ta­vaszi takarmánykeverék besi- lózása sem sikerült. Ezt a ki­esést most a zöldtrágyának ve­tett napraforgóval akarják be­pótolni. őszi árpa tarlóba 20 hold napraforgót vetettek nem is sejtve, hogy ebből takar­mány lesz. A szárazság ellené­re a napraforgó szépen fejlő­dik. A tsz vezetői úgy döntöt­tek, hogy az állatok téli ellá­tása fontosabb, mint a zöld- trágyázás a talaj esetleg vár­hat még egy évet. de az állat nem. így a húsz hold napra­forgót is besilózzák. SZENTDÉNES A szentdénesi termelőszövet­kezetben jól halad a silózás. A fővetésű silókukorica és a szu- dáni fű silózását eddig 40 hol­don elvégezték. A számosálla­tonként előírt 7 köbméter siló- j ból már 4 köbmétert tartósí­tottak télire. Az előírtnál azon­ban többet számosállatonként, mintegy 10 köbméter szillázst készítenek. A fővetésű silóku­koricájuk az aszály ellenére a tavalyinál többet, 290 mázsát termett holdanként. A szük­ségleten felül készített szilázst pedig esetleges szőkébb időre tartalékolják; A kukoricaszár 80 százalékát is besilózzák, ami újabb tartalékot jelent a szö­vetkezetnek. A lucerna sarjú kaszálását rövidesen megkez­dik a rétsarjut pedig legel­tetéssel hasznosítják. A terme­lőszövetkezet tagjai vállalták, hogy az őszi takarmánykeve­rékek vetését szeptember 20-ig befejezik. 300 négyszögöl takar mánykeveréket vetnék el szarvasmarha számosállaton­ként. RÓZSAFA Nagy takarmánykészletet tartalékolt télre a rózsafai Kos suth Termelőszövetkezet is. A tsz szérüskertjében érintetle­nül állnak a széna- és szalma­kazlak, gondosan letakarva a polyva és egyéb melléktermék amit majd a téli páckészítés­nél használnak fel. A 3500 má zsa széna nagyrésze pillangós. Befedték a lóhere és lucerna polyvát is, melyet télen lisztté darálnak és a sertésekkel ete­tik fel. A takarmánnyal való helyes takarékoskodást mutatja, hogy a szarvasmarhákkal a szarvas- kerep sarjút és a már letakarí­tott silókukorica táblákat le­geltetik Eddig 6000 mázsa takarmányt silózott be a tsz és még további 3000 mázsa szi- lázs készítését ezen a héten befejezik. Besilózzák a cukor­répa fejét és a kukoricaszár egy részét. Megkezdték az ő" 'i keverék-takarmány vetését 1«

Next

/
Oldalképek
Tartalom