Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

1981. SZEPTEMBER 3. NAPLÓ 5 Fel kell készülni az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére! Az őszi vetést október 31-ig be kell fejezni! — Hatszáz traktor dolgozzon két műszakban! Pénteken délelőtt a megyei tanácson megbeszélésre ültek össze a megye és a járások ve­zetői. vezető mezőgazdasági szakemberei, hogy határozatot hozzanak az őszi munkák be­indításáról, megszervezéséről és gyors befejezéséről. A beszámolót dr. Vértes Ti­bor, a megyei tanács titkára tartotta. A nyári mezőgazdasá­gi munkákat értékelve elmon­dotta, hogy még egy évben sem sikerült ilyen jól meg­szervezni, ilyen gyorsan befe­jezni az aratást és cséplést. Míg az elmúlt évben augusz­tus 5-re fejeződött be a me­gyében az aratás, most a nyá­ron már jú! us 29-én végzett a megye a gabonafélék aratásává'. És míg tavaly szeptember 15- ig húzódott el a cséplés, addig az idén augusztus 20-ig zöm­mel befejeződött, és csak né­hány tsz-ben tolódott ki au­gusztus 25-ig. A gépek jobb kihasználásá­val és az állami gazdaságok segítségével sikerült a gabona terület 67 százalékát géppel le­aratni. A megyei termésátlag, búzából a tervezett 8,9 mázsa­vai szemben 9,5 mázsa lett. Ezután Vértes elvtárs az őszi munkák megszervezéséről szólott. Hangsúlyozta, hogy az aratáshoz és csépléshez hason­lóan most minden erőt a fon­tossági sorrendben egymás után következő munkák elvég­zésére kell összpontosítani. A nyári szezon lezárult, de az ősz ha lehet még nehezebb lesz, még több erőfeszítést kíván. A munka lendülete te­hát törést nem szenvedhet. Ha már késve kezdünk akkor az őszi munkát, nem tud­juk időben elvégezni. Az őszi talajmunkák elvég­zéséhez legalább 90 munka­napra van szükség. 170 000 hold őszi mélyszántást kell el­végezni legkésőbb december 31-ig. Ehhez az szükséges, hogy 600 traktor dolgozzon két műszakban. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezetek saját erőgépeiket itt is a lehető legjobban kihasználják, illetve két műszakban üzemeltessék. Az őszi mélyszántás elvégzé­sének feltétele a gyors beta­karítás, ezért az ősziek béta- kari' á«át legkésőbb novem­ber 15-ig be kell fejezni. Ezen az őszön összesen 137000 hold őszi vetést kell elvégezni a megyében. Leglényegesebb a kenyérgabo­na 85 000 hold s ebből 36 000 hold az intenzív külföldi bú­za. A vetésre kerülő búza­táblák helyét már most a ter­vezéskor ki kell jelölni. Az őszi gabonák 35—-40 százalé­ka kukorica után kerül, ezért igen fontos a betakarítás és a vetés jó megszervezése. Az őszi vetést legkésőbb október 31-ig mindenütt be kell fejez­ni. Legfontosabb folyamatban lévő munka most a silózás. A téli takarmány biztosítása ér­dekében ebben az évben a ku­koricaszár 80 százalékát is be kell silózni. Ezenkívül a nagytömegű napraforgótányért és egyéb melléktermékeket is silózással kell tartósítani té­lire. Ezután Baracs József me­gyei' főagrcmómus szólalt fel. A repce- és bíborvetések meg­gyorsítását, az őszi takarmány keverékek vetéséhez a vető­mag gyors igénylését hangsú­lyozta. Igen sok bíbor, repce és bükköny vetőmag van még központi készletben, melyet a tsz-ek még nem szállítottak el. Fontos, hogy a szarvasmarha számosállatonként legalább 300 négyszögöl őszi keveréktakar­mányt vessenek a tsz-ek va­lamint az is, hogy a télre rep­ce legelőt létesítsenek. A most telepített repce legelő 2 hó­nap múlva már zödtakar- mányt ad, amely a szarvas- marhának és a juhnak kiváló takarmány. Ebben az évben a pécsi és sásdi járásban cserélik ki a A festői szépségű, történeti emlékekben gazdag Baranyát és Pécset; az idén mintegy fél­ezer szovjet turista kereste fel, ezen a héten a Jakut Autonom Köztársaságból érkezett ven­dégeket fogadta a megye. — Ugyanakkor Baranyából is so­kan látogatnak a Szovjetunió­ba: a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak például két, a Komlói Szénbányászati búzavetőmagot, ez mintegy 500 t vagon csereterményt jelent. 237 vagon búzát mar becserélte* a tsz-ek. Az intenzív búzavetőmag 60 százalékát is központi készlet­ből biztosítják. Az egyes búza­fajták vetésénél különösen ügyelni kell a vetési időpont helyes betartására és a kellő magmennyiségre. A magyar bú zát okt. 5—10-e között kell el­vetni. Az optimális vetési idő szovjet fajtáknál október 10— 15., olasz fajtáknál október 20—30 között. Ezt az optimális vetési időt csaik azok a ter­melőszövetkezetek tudják biz­tosítani, amelyekben minden feltétel megvan az időpont, szi­gorú betartásához. Minden más esetben a sorrend megközelítő betartásával arra kell töreked­ni, hogy október 31-ig minden gabona a földiben legyen. A termelőszövetkezetek ez évben 540 mázsával több mű­trágyát kapnak, mint tavaly. A műtrágyával, elsősorban a nitrogén-műtrágyával úgy kell gazdálkodni, hogy az intenzív búzafajták minden esetben megkapják a szükséges meny- nyiséget. A vetőmag-csá vázás - hoz a Szederkényi Növényvédő A Pécsi Kertészeti Vállalat virágai itthon és külföldön egyaránt hírnevet szereztek már maguknak. A Pécsett ne­velt szekfüt aranyéremmel, a gladioluszt pedig bronzérem­mel tüntették ki az ehrfurti nemzetközi virágkiállításon. A vállalat kertészei jelenleg 20— Tröszt dolgozóinak egy külön- repülőgépet indított az IBUSZ Jelenleg a szigetvári járás 25 termelőszövetkezeti dolgozója készülődik nyolcnapos kiev— moszkvai útra, amelynek ki- térőjeként több kolhozt is meg látogatnak. Baranyából. Pécs­ről az idén eddig kétszázan utaztak a Szovjetunióba, de ezenkívül sok százan keresték fel a többi baráti országot is. i Állomásnak nagy teljesítményű gépei vannak, ame.yeickei az áldomás bércsávázást végez a szövetkezeteknek, elsőéves tsz- nek mázsánként 1,40 forintért, az ennél régebbi tsz-eknek pe­dig 2,40 forintért. A kézi csá- vázás ezzel szemben kb 6 forint­ba kerül mázsánként. Novics János elvtárs felszó­lalásában hangsúlyozta a naoralorgcaratás és burgonyaszedés sürgősségét. Ezeknek a tarló­ját október 1-ig fel is kell szántani. A nagy szárazság miatt igyekezzenek a szántá­sokat mindenütt lezárni, hogy így a még meglévő kis ned­vességet a talajban megőriz­zék. Végül, és ezt valamennyi fél szólaló hangsúlyozta, minden járási vezető és szakember fe­lelős az őszi mezőgazdasági munkák határidőre történő be­fejezéséért. Csakis megfelelő szervezéssel, irányítással, a gépek helyes csoportosításával, a termelőszövetkezeti tagok, gépáMomási dolgozók az aratás ban és cséplésben tanúsított odaadó munkájával lehet a nagy őszi feladattál megbir­kózna. 25 féle virágot nevelnek. Éven te mintegy hárommillió forint értékű virág kerül innen Pécs és más városok virágüzleteibe. Mint minden növény, így a vi­rágok magvait is fel kell frissí­teni időközönként. Erre azon­ban nem került sor immár év­tizedek óta. Az állam lehetővé tette most hogy a Pécsi Kertészeti Válla­lat külföldről — a hagyomá­nyos virágtermelő országok­ból — különféle magvakat, hagymákat és dugványokat s*e rezzen be virágkertészetének fejlesztése érdekében. Francia- országból szekfü pálma aszpa­rágusz és fikusz. Belgiumból szekfü. Hollandiából nárcisz, Németországból pedig krizan­tém és hortenzia magvak, illet ve dugványok érkeztek vagy érkeznek. A nyugati „beván­dorlók” a Kertészeti Vállalat dísznövény-telepének üvegbá- zaiban találtak végleges ott­hont maguknak. Baranyai termelőszövetkezeti dolgozók utaznak a Szovjetunióba ■ ■■■— ..... F rancia, belga, holland és német magrak, illetve dugványok a pécsi virágkertészetben Milyen messze vannak a kisislolásévek! Feri és gyerek­kori játszópajtásai már maguk mögött tudják a katonaéveket, és clihez illő komolysággal élik életüket a bányásztele­pen. Legtöbbjüket — pedig hányszor játszottunk velük, anyáskodtunk felettük — már meg sem ismerem. Az öregek is megváltoztak, a jólétben el­töltött évek elsimították hom­lokukról és szájuk szögletéből a gond és nélkülözés redőit. Csak a nevekre és régi arcokra emlékezem. — Pedig itt élnek majdnem valamennyien, — világosít fel Feri. — Azt tudod, hogy 1944- ben csak ötven család lakott Gesztenyésben. Azóta négysze­resére nőtt a telep, s ha jól tu­dom■. kétszáz. lakásban élnek itt bányászok. Kezdjük az ős­lakókkal: — Podpácz néni, aki kilenc gyereket nevelt fel, arról hí­res mostanában, hogy sok vért ad a vöröskeresztben. Jani, Rózsi, Klári már rég ki­röppentek a családi fészekből. Azt tudod, hogy szegény Vin- ezét baleset érte a motorjával és meghalt... De itt vannak még Sanyi, Laci, Ilonka, Zoli és Juci. Minden gyerekből lett „valami”. Jani — ha jól tudom — beruházási csoportvezető, Rózsa a minisztérium útlevél­osztályán előadó. Klári, — aki különben I. osztályú tornász — a mélyfúróknál rajzoló. Sa­nyi a kőbányában dolgozik, Laci lakatos, Ilonka gyors- és gépírást tanul, Zoli villany­szerelő, Juci pedig még általá­nosba jár. .— A Pappékra emlékszel? Tudod, két lányuk volt, a Gi­zi és a Mariska. Ok elköltöz­tek a mi utcánkból, saját házat vettek maguknak az országút mellett. Papp bácsi most nyug­díjas, akárcsak az öreg Hu­szár, aki a régi kerekeskút mellett... Azt hiszem a Hu­szár gyerekek is sokkal külön­bül élnek, mint ahogy szüleik valaha is álmondták. Sanyi vájároktátó lett a kökönyösi iskolában, Karcsi — sajnos ö is meghalt — ugyancsak ta- nároskodott. Béla vájár lett, de Feri és Lajos már techni­kumba jártak, hogy végez­tek-e, nem tudom. Eszti bá­nyászhoz ment férjhez, de fér­je is esti iskolában tanul. Pista Icatona. Jenő bányamoz­donyvezető. Huszárék is meg­vették a házat, amiben laknak, s látnád csak, hogy berendez­kedtek? Uj konyhabútort vet­tek öregségükre, s nekik is van kombináitszobájuk, akárcsak a többi gesztenyést bányász- családnak. Lemezjátszójuk is van, de ez nem érdekesség, mert lemezjátszót majdnem minden lakásban találsz a környékünkön. — Hát a Fink-gyerekek? Fel tudod még idézni őket em­lékezetedben? A kemencénél laktak és nagyon nehezen él­tek. Apjuk a lámpakamrában dolgozott, s bizony nem kere­sett sokat. Mégis szépen ki­taníttatták mindhárom gyere­ket. Fink bácsi napszámos volt, de a gyerekei kezébe már szakmát adott. Matyi ko­vács lett, Pista lakatos, Jóska bádogos. — És itt vannak az S: Nagy Fenék, négy gyerekükkel. Fe­ri, Laci, Eszti és Marika szin­te egyszerre nőttek fel. Feri és Laci esztergályos, Marika ci­pőfelsőrészkészítő, Eszti a köz- gazdasági technikumba jár. Apjuk most lett nyugdíjas, kétezer forintot kap havonta, űk is szépen gyarapodtak, míg Feri bátyánk vájárkodott. Uj szobabútort vettek, s most már félig-meddig ők is magu­kénak mondhatják a házat. Most, hogy saját tulajdonba mentek a házak, mindenki csinosítja lakása környékét. Újra festik az ablakokat, kerí­tést építenek. Nézd, a Kepe- cséknek is új kerítésük van. Nieblék most vezettették be a vizet, és hamarosan elkészül az ö kerítésük is. De mi sem akarunk lemaradni, ha már szép kerítésről van szó... — Nem fejeztem még be. Ha írsz rólunk, ne hagyd ki az új önkiszolgáló fűszerboltot, amit nemrég építettek itt mellet­tünk, és írjál a kultúrházunk- ról is, amit társadalmi mun­kával építettünk. A mi KISZ- szervezetünk tagjai is dolgoz­tak ott vagy három napot, — köztük persze én is —, de ott voltak Novacsics bácsi, Stecso- vics bácsi és a többi nyugdí­jas is, hogy segítsenek az építkezésen. — Ha akarod, most átmehe­tünk a Podpáczékhoz. Úgy hallom otthon vannak a gye­rekek. S valóban. Ilonka jó lányhoz illően gyors takarításba kez­dett, hogy tiszta lakás fogad­hassa városból visszatérő édes­anyját. — Ez a bátyáméké — vezet be egy parkettás szobába, me­lyet részben a kis szobából, részben a verandából alakí­tottak ki. Rekamié, hármas­szekrény, asztal, székek, rá­dió, fésülködőtükör és virág­állvány a szoba berendezése. Még nem új minden, de amit eddig szereztek maguknak a fiatalok, jó ízlésre vall. Szőt­tes terítő és párnák, hollóházi feketéskészlet, herendi váza, porcelántestű hangulatlámpa és a képek a falon. Igaz, van itt egy cipőjét kötögető baleri­na is, de vele szemben a másik falon elismert képzőművésztől való tájkép lóg. A szomszéd szobában levő könyvszekrény­ben Móricz, Tolsztoj, Cooper, Jókai, Dobozi és Victor Hugó művei sorakoznak. A harma­dik szobában áll még a régi, símavonalú háló, csak újra festették. Az egész lakás szép, tiszta, s az egész lakásban — akárcsak a tízéves bányászvá­rosban — küzd az új, a régi­vel. S az új erősebb, az új élet varázsa lebilincseli a gesz­tenyési embereket. Feri rámnevet. — Ha hiszed, ha nem, vala­hogy így van. Az idei nyarat Debrecenben töltöttem, katona voltam. Közben úgy hiányzott nekem ez a város, hogy még magamnak is röstélltem be­vallani. Pedig hát nincs is ezen szé- gyelnivaló. Harsányt Márta Mai bányászélet Az ország egyik legmodernebb, legkorszerűbb bányaipari létesítménye lesz a két komló-zobáki aknaóriás. Befejezéshez közeledik István TI. aknatorony építése. Komlón, Meszesen, Uj-Mecselcalján valóságos palotákba költöztek a bányászok. Kőműves, villanyszerelő, aszfaltozó szakmunkásokat és mázo­lási munkára betanított segédmunkásokat vesz fel a Bm. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Pécs, Zsolnay Vilmos utca 4—6. ____ 621 R edonvöket minden méretben utánvét­tel szállít, megbeszélésre személyesen felkeresi. Béri Géza kisiparos. Budapest VI., Eö.tvös u. 44. 436

Next

/
Oldalképek
Tartalom