Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

NAPLÓ 1961. SZEPTEMBER 28. 1 •»­I Hazafias léjrfrwt Orszésos Tanácsa Elnöksége tagjainak látegalfca a Lajtahassági Állami Gazdaságban A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének tagjai szerdán a Lajtáhansági Allarrrl Gazdaságba látogat­tak. Részt vett a látogatáson Szabó Pál és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei, Szat­mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára is. A gazdaság vezető munka­társai tájékoztatták a vendé­geket a negyvenötezer holdas korszerű nagyüzem termelési és üzemszervezési eredmé­nyeiről. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének tagjai nagy elismeréssel nyi­latkoztak a Lajtahansági Ál­lami Gazdaságban látottak­ról VETERÁNOK A part Központi Bizottsá­ga szeptember 12-i ülésén ha­tározatot hozott a régi párt­tagok bizottságainak meg­szüntetéséről. Megállapította, hogy a régi párttagok bizott­ságai eredményesen foglalkoz­tak a régi párttagok és mun­kásmozgalmi veteránok ügyei­vel, megbecsülésüket intézmé­nyesen biztosították. Ezt a munkát mind a párttagok, mind pedig a pártonkívüliek egyetértése kísérte, a régi párttagok ma már a pártban és a közvéleményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbecsülést élvezik. A régi párttagok bizottsá­gai elvégezték a rájuk bízott feladatokat, nyilvántartásba vették a párt régi tagjait. En­nek következtében a régi párt­tagok bizottságai megszűntek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt és a munkásmoz­galom veteránjainak problé­máival való foglalkozás is megszűnt, mert az illetékes pártbizottságok a jövőben köz­vetlenül foglalkoznak velük. Tollseprfi Deindol-e a Daindol? Egy régebbi Toliseprűben (1959. jún. 24.) a pécsi utca­nevekkel kapcsolatosan ismer­tettük a pécsi szőlőhegyek név­eredetét is. Köztük volt a gyakran Deindolnak ejtett és írt Daindol is. Azt mondot­tuk: a Daindol név összetett sziiáv szóból ered: dáljin — tá­voli, dől — völgy, vagyis a Daindol név távoli völgyet je­lent. Nemrég felkeresett bennün­ket Ebrics István pécsi, Bem u. lakos, a délszláv nyelvek kiváló ismerője, és elmondot­ta, hogy a daljin szót a hor- vát—szerb nyelv nem használ­ja, helyette: a dalji (= távo­labbi) vagy a daljni (= mesz- sze, távoli) szóból eredhet a Daindol név előtagja. A köz- igazgatási hivatalok valószínű­leg az i betű elhagyásával al- ’ kották meg a daljn-(dain)-dol szót. Szerinte lehetséges az is, hogy a Daindol név török ere­detű, és a daidza (= anyai nagybácsi) szóból származik. Ezt a szót becézve daja, dajo, dajko-nak mondták. Így ne­vezhette a Pécsett letelepedett bosnyák lakosság, esetleg a rácvárosi szerbek a lelkipász­torait, a barátokat, akiknek a pécsi szőlőhegyeken jelentős birtokaik voltak. A Daindol szó e felfogás szerint a Dajin- dol-ból eredne, és a barátok völgyét jelentené. Nincs kizárva azonban az sem, hogy e szó a Dahijin dől (= Dahija völgye) szintén tö­rök eredetű szóból ered. A dahija szó magyarul menekül­tet, martalócat jelent. Lehet­séges, hogy a skizmatikus szerb lakosságnak Pécsről Rác­városra (a mai Mecsekaljára) történt kitelepítése során so­kan e völgyek között rejtőztek el Radonay pécsi püspök elől, s a lakosság róluk nevezte el ezt a hegyvidéket. Akármelyik felfogást is fo­gadjuk el, meg kell monda­nunk, nem osztjuk annak a névtelen levélírónak a véle­ményét, aki a Deindol névhez ragaszkodva mindenáron azt altarja bizonyítani, hogy e szó a német dein Tal (= a te völ­gyed) szóösszetétel ejtésbeli módosulásából (Tál-ból lett a dől szó!) keletkezett. A levél­író meséje szerint egy gazdag pécsi német polgárnak volt három gyermeke, s élete vé­gét érezve az apa megmutatta mindegyik fiának az őt meg­illető hagyatékot e szavakkal: íme, ez a te völgyed (Dein Tál)! így keletkezett a Kis-, Közép-, Nagy-Daindol. A levélíró régi térképekre is hivatkozik, ame­lyeken állítólag a Deindol név szerepel. Utána néztünk a do­lognak, de a Pécsi Állami Le­véltárban nem sikerült olyan térképet találnunk, amelyen ilyen helységnév-megjelölés volna. Ellenben az 1837-es év­ből származó Pécs városi jegy­zőkönyvekben (Protocollum Civitatis Quinque-Ecclesiensis) a hivatalos szöveg között két helyütt is találkoztunk e szó­val: Daindőll (93. 1.) és Dain­dol (98. 1.) alakban. TOLLSEPRŰ-FEJTÖRŐ Űj fejtörőink a következők: L Milyen szót használna a mindinkább elszaporodó meg­hibásodás, üzemelés szavak helyett? 2. Autóbuszokon mondják a felszálláskor: Menjünk elő­rébb! Helyes-e ez, illetőleg mit ajánl helyette? 3. írja helyesen a következő mondatot: Pista az éjtszaka a lakziban restellte, hogy nem volt jeggyürüje. A megfejtési határidő: októ­ber 2. A megfejtésre írjuk rá a Toliseprű szót! Múlt heti fejtörőink helyes megfejtése a következő: 1. egyhangúan = színtelenül, unalmasan; egyhangúlag = mindenki akarata szerint egy­öntetűen (választják meg). 2. Az ankét francia szó he­lyett használjuk a tanácskozás, értekezlet szót! 3. Az akadémiai helyesírási szabályzat szerint csak ez az írásmód helyes: örökkön­örökké, mezeiegér (egybe ír­va!). A megfejtők közül a követ­kezők részére küldünk juta­lomkönyvet: 1. Szomják Ti- borné, Pécs, Mártírok útja 42. sz., 2. Varga Ottó, Pécs, Dé­ryné utca 14. sz., 3. Sál György Pécs, Pósa Lajos u. 44. sz. (Dr. Tóth István) Baranya megyében 600 olyan elvtársunk él. aki fegyvere­sen szolgálta az 1919-es Ta­nácsköztársaságot Sokan van­nak közöttük olyanok, akik ezenkívül a szakszervezeti mozgalomban is tevékeny mun kát végeztek és később párt­tagok lettek. Vannak közöt­tük többen, akik a bányászok, ipari munkásak, földmunká­sok sztrájk és bérharcaiban vezető szerepet játszottak. — Olyan elvtársak is vannak kö­zöttük. akik börtönbüntetést szenvedtek Horthy börtönei­ben a kommunizmus igazsá­gainak hirdetéséért. Direktó­riumi tagok, sztrájkok szerve­zői, a nemzetiségek elnyomása ellen szót emelő veteránok, bányászok, lakatosok, eszter­gályosok, szabók, sütőmunká­sok. földmunkások. Hagyományainkhoz híven ér­demeik elismeréséül kormá­nyunk többet magas kitünte­tésben részesített hatvanadik születésnapjukon. Állami szer­veink, a párttal és a szakszer­vezetekkel együttműködve gondoskodtak lakásviszonyaik javításáról, üdültetésükről, nyugdíjuk rendezéséről, orvosi ellátásukról, életkörülményeik állandó javításáról. Többeket kellett kórházi elhelyezésben részesíteni, gyógyfürdőbe utal­ni, Mindezekben a kérdések­ben nagy gonddal és alapos­sággal járt el a régi párttagok bizottsága minden megyében, így Baranyában is. A jövőben a megyei, a já­rási és a városi pártbizottsá­gok közvetlenül intézik a mun­kásmozgalom és a párt régi tagjainak kérését, panaszát, javaslataikat. Tanácsokat ad­nak — a párt tömegszerveze­tek osztályán keresztül — az őket érintő minden kérdésben, segítenek a jövőben keletkező problémáik megoldásában is. A régi párttagok bizottságai ugyanis nem oldottak meg minden feladatot, nem intéz­hettek el minden kérést és pa­naszt, amelyekkel a régi párt­tagok hozzájuk fordultak. Van még tennivaló ma js bőven. Az illetékes járási pártbizottságok is számontartják az idős elv­társakat, időközönként ellenőr­zik. megvizsgálják, nincsenek-e, újabb kéréseik, kívánságaik, olyanok, amelyeket a .jelenle­gi adottságok és lehetőségek figyelembevételével teljesíteni lehet. A baranyai veteránok több­sége Pécsett él. de sokan van­nak Mohácson, Komlón, Szi­getváron is. Fokozottabb megbe csülésüket a jövőben is bizto­sítani tudjuk. Nem szabad megfeledkeznünk róluk, be kell vonnunk őket ezután is a párt- és tömegszervezetek mun kájába, az állami szervekbe, a tanácsokba és az állandó bi­zottságokba. amennyiben ma­guk is vállalják az ezekkel já­ró feladatokat. Szép számmal vannak közöttük ugyanis, akik önként jelentkeznek egy-egy soronlévő feladat elvégzésére, pártmunkát kérnek és fiatalo­kat megszégyenítő frisseséggel oldják meg azokat. Együttmű­ködnek az ifjúsággal, a társa­dalmi munkák szervezésében, az ifjúsági szövetség alapszer­vezeteibe is eljárnak, előadá­sokat. beszélgetéseket tartanak a múltrórés a jelén feladatai­ról. Megérdemlik hogy foko­zott mértékben törődjünk velük a jövőben is, meghallgassuk és a lehetőségekhez mérten maxi­málisan teljesítsük kívánságai­kat. Régi párttagjaink nagy ré­sze nyugdíjban van már. A nyugdíjasok közül is legtöbb a bányász, az ipari munkás. Ide­jük is akad, kedvük is van hoz zá a legtöbbjüknek, hogy ösz- szegyűjtsék. leírják, vagy mag­netofonszalagra mondják mun­kásmozgalmi múltjuk legérde­kesebb epizódjait, küzdelmei­ket, üldöztetésüket, harcaikat, amelyeket a mai szebb életün­kért küzdöttek végig. Élményeik összegyűjtése fo­lyik már. sokan leírták életü­ket. küzdelmeiket. Az MSZMP titkár­ságának 1957. októ­ber 18-i határozata továbbra is érvényben van. Ez a határo­zat biztosítja, hogy a régi párt­tagokat, a munkásmozgalom veteránjait állami és társadal­mi szerveink is megbecsüljék. Ennek a határozatnak az elő­írásait a megyei pártbizottság, a járási pártbizottságok, a párt valamennyi alapszervezete, minden párttag köteles meg­tartani. Gyevi Károly É szskai orvosi üryelet A Várost Rendelőintézet a bizto­sítottak részére éjszakai orvosi ügyeleti szolgálatot tart naponta. Ezen éjszakai orvosi ügyeleti szol­gálat csakis sürgős esetek ellátá­sára áll rendelkezésre. Vannak, akik ennek ellenére állandóan igénybe kívánják venni éjszakán­ként az ügyeletes orvost. Az Inté­zet lelkén a biztosítottakat, hogy csakis sürgős esetben vegyék Igénybe az ügyeletes orvost éjsza­kánként, mert ezáltal feleslegesen | elvonja az orvost a tényleges sür­gős eset azonnali ellátásától, mel­lette pedig az Intézetnek anyagi hátrányt Idéz elő a felesleges gép­kocsi igénybevétele folytán, amit kénytelen lesz az igénybevevővel megtéríttetni. Nézem a múlt héten az új ostornyeles neonokat a Sza­badság úton, s örömmel lá­tom, hogy az alig egy hónap­ja megkezdett munkák gyor­san haladnak. Olyan gyor­san, hogy már az egyik olda­lon világítanak is a fénycsö­vek. Sőt, ahogy látom, már több mint a felét be is les­tették szépen világoskékre és sárgára. Mint tudjuk, a kék­sárga városunk színe, s ta­lán épp ezért választották az illetékesek ezt a színt. Már belenyugodtam a kék­sárgába, mikor egyik reggel észrevettem, hogy megkékül- tek tetőtől talpig a dúcok. Hü, az áldóját! Rosszul látok? — Jól megdörzsöltem a sze­mem. Csak akkor vettem észre, hogy két dúc kivételé­vel, már mind sötétkékre van festve. Nagyon meg vol­tam elégedve magamma!, hogy végre mosnak se tetszik az, ami nekem se. Ezért elé­gedetten néztem végig a tú­zokon aznap délben, m :or már valamennyi szép sötét­kék ruhában nyújtózkodott az ég felé. Elégedetten hal­lottam álomra fejem az este. Szombaton délben megint csak nagy meglepetés ért, mert a dúcok ismét ruha se véltek. így már a háromne­gyed részük okkersárgára volt mázolva. Ez aztán a korro zió elleni küzdelem! — gon- doltam magamban Mindenesetre már azon sem csodálkoznék, ha holnap Kalocsa híres pingálóasszo- nyait látnám, amint magya­ros motívumokkal díszítenék a Szabadság úti ostornycle- ket NAGY GÉZA — ÍZLÉSES, új berende­zéssel látják eL rövidesen a Belvárosi kávéház eszpresszó ját. — A PÉCSI Állam- és Jog- tudományi Egyetem ez év­ben végzett hallgatóit októ­ber 8-án avatják doktorrá az egyetem központi épületének aulájában. — ELŐRELÁTHATÓLAG 50—60 mázsa szilvát aszal­nak az idén a Mezőgazdasági Vállalatnál. — SZENTLÖRINC, Baksa és Szabadezentkirály közsé­gekben átlag 30—40 résztve­vővel termelőszövetkezeti akadémiát szerveznek. — 20 TONNÁVAL növeli a szappanzsiradék-feivásár- lást ez évben a Mohácsi Ve­gyesipari Vállalat. — ÖTEZER naposcsibét vesz át ma a Keltető Válla­lattól a mágocei Béke Tsz. — 1 MILLIÓ 500 ezer fo­rint értékű műanyagot gyárt 1962-ben a Szigetvári Kisgép gyártó Vállalat. — A FÉLKÉSZ ételek elő­állítását a nagy érdeklődésre való tekintettel Komlón is bevezette a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat. — 170 ezer forintos költség gél újították fel az Üszög­pusztai általános iskolát. THIERV-AP IKCiAII ao.) Az öreg villámgyorsan hát- raugrik, és maga elé tartja az ásót. Homlokára pillanatok alatt verejték tapad, az arcán apró reszketéssel összetörnek a vastag, kövér ráncok. Merev és szürke, mint a homokra do­bott üveg. A rémület megöre- gíti. A sapka alól fehér haja a fülére csapzik. hideg, nyitott szájából a ritkás. sárga fogak kilógnak. Mögötte hosszú, bárcákkal összeragasztott vasúti láda fék szik. Óvatosan a láda mögé húzódik, de a tekintetét egy pil lanatra sem veszi le a másik­ról. Izgalmában a száját rágja és aprókat csámcsog. Hosszan, gyasúsan nézi a mozdulatlan, ismeretlen katonát. Egy perc. Kéj perc. Még mindig nem ismeri meg. Szökött katona — gondolja reszketve, és megkapaszkodik az ásóban. A szeme úgy hasít, mint a fehér villám, ölhet is. A szö­kött katonák mindenre elszán­tad A kezében egy fényes, barna doboz;. s Lopni akar? A ládát? Nem, nem adja. i. agyonüti az ásóval. Támadni kell. hiszen ennek a katoná­nak nincs puskája ... de a zse­bében lehet pisztoly, és az a barna doboz talán kézigránát? Kása Bálint pillanatok alatt elfáradt a rettenetes izgalom­ban. A verejték a szemöldö­kére csorog. A sós víz csípi, marja a bőrét, de nem mozdul, hiszen egyetlen figyelmetlen mozdulat is halálos lehet. Háború van. Kis Péter megérzi, hogy a másik fél. Látja, hogy az elő­retartott ásó alig észrevehe­tően reszket. Megnyugszik, de egyelőre ő se mozdul. ' — Jó napot Kása úr! — köszön fagyosan, és bizalmat­lanul szammeltartja a nagy­kabátot. A boltos apósa megrezzen. Csodálkozva összecsukja a száját. Kíváncsian, fellélegez­ve fürkészi a szegletes, boros­tás katonát, de nem ismeri meg. Néhány keskeny, bajúszta- lan ábrázat. hosszú katonalá­bak, néhány összehúzott szem átsuhan előtte, de egyik sem hasonlít a katonára. Kis Péter közelebb lép. — Nem ismer meg? Nem emlékszik már Kis Péterre?... Na.i, hát a Patkó Veronika ura. f, Az öreg pislogva nézi a katonát. Tekintete végigugrál az arcán, és finom, véletlen töredékekből állítja össze az ismerőst Egyszer a kocsmában vere­kedni látta. Akkor éppen ilyen hideg, elszánt tekintettel néz­te az ellenfelét. Egyszer át­ment Kisekhez, hogy Veroni­ka eljöhet napszámba — ak­kor is éppen így, lecsüngő vállakkal, szomorúan állt a léckapuban, és akkor is éppen ilyen fagyos és reménytelen volt a hangja, mint most. Igen. ő az. csak egy kicsit megnyúlt, és az arcán vasta­gabbak az árnyékok. Az öreg megkönnyebbülten felsóhajt. — Hát te lennél az? ;.: Meg se ismertelek — krákog fel­lélegezve, és örömében han­gosan csámcsog, majd az ásót a földbe szúrja és leül. Kis Péter közelebb jön. A konzervet visszateszi a tarisz­nyába, és a félig kiásott gö­dörre biccent. — Mit keres? Kincset? Az öreg felnéz. Sokáig vár a válasszal. Gyanakodva mé­regeti a katonát, mintha még mindig nem hinne a szemé­nek, majd kellemetlenül ne­vet, tenyerével a ládára csap. — Segíthetnél, hallod-e? ... Elásnám ez a ládát. — Elássa? — B. Kis Péter egy fához támasz­kodik. és csodálkozva nézi az öreget — vajon tréfát űz vele? — És mi van a ládában? — kérdezi később. A másik nem válaszol. Bizal­matlanul forgatja a fejét, de később is csak ennyit mind. — Ruha. — Ruha? — Az. A katona még közelebb jön. Megáll Kása Bálint előtt, és a ládára mutat. — Leülhetek? Az öreg kedvetlenül bólint, és a kezét közelebbb igazítja az ásóhoz — ha védekezni kell. i s Kis Péter hosszan, kímélet­lenül nézi a boltos apósát, egyetlen pillantásra sem té­veszti szem elől. A láda másik szélére telepedik. Megtapogat­ja a vastag deszkákat, és elis­merően bólogat — Erős láda <.. A boltból való, ügye? — Igém — Szóval ruha van benne? — Mondtam. Hosszú és bizalmatlan a csend. — Nehéz? — kérdezi Kis Péter óvatosan. Kása Báünt a tenyerét az ásóra fekteti és keményen visszanéz. — Két embernek is elég. Kis Péter vár. Várja, hogy megint visszatérjen az ereje. — Mivel hozta ki? Az öreg a bozót felé int. — Ott a talicska... Majd megszakadtam. fíolytatJuSJ — KULTURHAZAT létesí­tenek 100 ezer forintos be­ruházással Drávafokcm. — 80 EZER forintért bútor szövettisztító-gépet vásárol még ez évben a Patyolat Vál­lalat. Az új géppel az igé­nyek szerint házhoz is men­nek tisztítani. — 50 EZER forintot fordí­tanak Pécsett a felajánlott társadalmi munka mellett ez évben a külterületek vízháló­zatinak bővítésére. A Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Tudományos Egyesület, va­lamint a TIT Baranya megyel szervezete közős rendezésében szeptember 28-án, csütörtökön dél­után S órakor, Janus Pannonius u. 11. szám alatt Kiss István (Buda­pest) A radioaktív Izotópok Os ionizáló sugárzások alkalmazási lehetőségeinek vázlatos áttekinté­se (alapfogalmak) címmel előadást tart. Társada'omtulajdon és baeret- védelmi niallilás nyílik Mohácson Nagy érdeklődés kíséri a szep­tember 30-án délután 14 órakor nyíló társadalmi tulajdon és bal­esetvédelmi kiállítást Mohácson. A kiállítás szeptember 30-tól ok­tóber 15-ig tart Mohács városi Tanács dísztermében, a kiállítást Pélkutl Keresztély, a városi ta­nács vb-elnöke nyitja meg. A kiállításon szemléltetően be­mutatásra kerül a táreadami tu­lajdon védelmének Jelentősége. Számos fénykép és plakát mu­tatja be a balesetek eredetének okát és egyben Irányt mutatnak arra, hogy a balesetek elleni harc a társadalmunk közös ügye. A kiállítást reggel 8 órá­tól délután 5 óráig díjtalanul megtekintheti a lakosság. A ki­állítást a B. M. Járási Rendőr- kapitányság és a városi tanács v, b, közösen rendezi meg. — A KERESKEDELEM megkönnyíti a fogyasztóknak a propán-butóngáz-készülék beszerzését és az OTP-hitel- aikciót kitérj eseti a gázkészü­lékeikre is. Az országban több mint száz áruházat, szövetke­zeti és állami szaküzletet je­löltek ki a részletakció lébo- nyoüításóra. — 21 EZER forintos leolt- séggel hozták rendbe Pécsett a Tompa Mihály utca jár­dáit. Áramszünet Áramszünet lese 28-án, csütörtö­kön 7—1« óráig hálózatátépítés miatt az alábbi területen: Zsolnay VUmos u. páratlan oldal. Major U; Félsőbalokány u., valamint Lánc u. által behatárolt területen. Áramszünet lesz 2»-én, pénteken reggel 7—1« óráig a Szigeti vám, Mecsekalja, Rácváros, Mecsekalja új iskola, Cupi-telep, Patacs köz­ség területén, valamim a Vlzüsyl Igazgatóság telephelyén és az Út­karbantartó Vállalat telephelyén. Áramszünet lesz továbbá 29-én. pénteken 7—16 óráig hálózatátéoí- tés miatt az alábbi területen: Bn- samalom út. Bolgár ti. Dankó Pis­ta u. és környéke, Kisbalokánv u. Nagyhídi ú, Rigó és Für) u. Basa­malom dűlő és Allatifehérje tervi* le"*“ * A pécsi kaméleon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom