Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

SEEPTEMJbí4k TBT+ N APEÖ Megyénkben minden ötödik emberre jut egy betétkönyv Orvosaink 27730 tsz-tagot vizsgáltak meg — Hatékonyabb lett a pénzügyi osztályok ellenőrzése — Ütést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap a megyei ta­nács termében ülést tartott. Az értekezleten megjelent többek között Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Palkó Sándor elvtársnak, a megyei tanács vb.-elnökének megnyitó szavai után a végre­hajtó bizottság elé számos fon­tos napirendi pont került meg­tárgyalásra. Megvitatták töb­bek között az OTP megyei fi­ókjának jelentését. A jelentés beszámol arról, hogy a betét- állomány évről évre emelke­dik s megyénkben a betét ez év június végén meghaladta a 263 millió forintot. A betétnek új formája is jelentkezett, a gépkocsi nyeremény-betét­könyv, aminek öszege szintén emelkedett: június végén 14 millió 800 ezer forint volt. au­gusztus végén pedig 16 millió 375 ezer forint. Sajnos azon­ban, hogy a sorsoláskor me­gyénknek nem volt szerencsé­je, egyetlen gépkocsi nyeremé­nyünk 6em volt; Azt, hogy megyénkben igen pok a takarékos ember bizo­nyítja: ma már megyénkben Binden ötödik emberre jit egy betétkönyv. A megye dolgozó parasztsá­gának takarékbetété is egyre nő. Jelenleg a megyében 14 önálló takarékszövetkezet és 8 szövetkezeti kirendeltség mű ködik. A szövetkezetek együt­tes taglétszáma június végén 8778 fő volt a tavalyi 4525 fő­vel szemben. Betétállományuk meghaladta a 16 millió forintot az elmúlt évi 9 millió forinttal szemben. A betétgyűjtés mellett jelen­tős az , OTP hitelnyújtó tevé­kenysége is. Nagy összegekkel segítik többek között a dolgo­zók családi ház építkezését is. Míg az elmúlt évben például 18 millió forint állt rendelke­zésre addig ebben az évben több mint 33 millió forint hi­telt nyújt az OTP a megye dolgozóinak, hogy hozzásegít­sen a családi házak felépíté­séhez. A beszámoló érdekes fejeze­te volt a totó-lottó játék ala­kulása. A totó-lottó szelvé­nyek együttes eladási száma 1960. június végén a megyé­ben 5 millió 172 ezer volt, míg ez év június végén ez a szám 5 millió 458 ezerre nőtt. Ez azt jelenti, hogy a me­gyében minden ezer lakos hetente átlagosan 526 totó­lottó szelvényt vásárol. A beszámoló felett kiala­kult vita során többek között Farkas Elemérné pártiskolai tanár megkérdezte azt is, hogy megyénkben mennyi takaré­kos község van. s hogy az ok­tóber 1-ével kezdődő takaré­kossági hónapra milyen elő­készületeket tettek. Horváth Lajos elvtárs. a megyei tanács elnökhelyettese az iránt érdek­lődött. hogy mi az oka: a csa­ládi házak építéséhez rendel­kezésre álló összeg a tavalyihoz képest szinte megduplázódott s mégsem épült fel ezzel ará­nyosan ebben az évben any- nyi családi ház, mint tavaly. Bálátonyi Dezső elvtárs. az OTP megyei fiókjának vezető­je a kérdésekre adott válasz kapcsán elmondotta, hogy a megj'éfren 54 takarékos község és 14 takarékos tsz van. A ta­karékossági hónap előkészíté­se során pedig jelentős propa­gandamunkát szerveztek. A családi házakra vonatkozóan számos ok mellett megemlítet­te, hogy sok családi ház most az ősszel készül el. a rendel­kezésre álló összegnek mintegy 80—85 százalékát vették már eddig igénybe az építtetők. — Palkó Sándor elvtárs megem­lítette többek között, hogy szór galmazni kell: az iskolákban elegendő takarékbélyeg álljon rendelkezésre. Ezután a vb a „mezőgazdaság szocialista átszervezésével kap- fcolatos egyészségügyi, szociál- ftolitlkai és társadalombiztosí­tási feladatokkal“ foglalkozott, A megyei tanács egésszég­ügyi osztályának ezzel kapcso­latosan előterjesztett jelentésé­ből kitűnik, hogy a különböző szűrések alkalmával a megye orvosai több mint 27ezer tsz-tagit vizsgáltak meg. Az orvosi vizsgálatok mellett — ahol erre szükség volt — a betegeket gyógyszerrel és or­vosi tanáccsal is ellátták. A jelentés ezután beszámolt arról a vizsgálatról, amely fel­mérte: a tsz-ednk hogyan gon­doskodnak azokról az embe­rekről, akik már munkaképte­lenné váltak. A múlt év őszén és ez év első hónapjaiban a tsz-ekbe lépett öregeket nyil­vántartásba vették s befejező­dött a járadékok megállapítá­sa. Néhány tsz-ben azonban az öregekkel való foglalkozás nem megfelelő. Ezzel szemben elismerést érdemel, hogy sok tsz valóban emberségesen gon­doskodik dolgozóiról. Kátoly községben például egy 50 éves férfi munka közben a dohány­pajta tetejéről leesett. Gerinc­töréssel szállították a kórházba. Gyógyulása elősegítéséhez a tsz gipsz ágyat készíttetett és 1800 forint értékű munkaegy­séget írtak javára; Jelentősen megnőtt a mező- gazdaságban dolgozó biztosí­tottak száma. Míg 1957-ben a megyében mindössze 3200 volt a biztosítottak száma, addig je­lenleg ez a szám mintegy 53 ezerre tehető. A beszámoló feletti vita so­rán Takács József elvtárs, a mohácsi járási tanács elnöke megkérdezte: van-e az Egész­ségügyi Minisztériumnak tu­domása arról, hogy a körzeti orvosok felesége férjük mellett vállal adminisztrációs munkát? Nagy Gyula élvtárs a megyei tanács elnökhelyettese javasol­ta: a szigetvári, a komlói és a mohácsi kórházak is erőtelje­sebben kapcsolódjanak be a szűrővizsgálatokba. Palkó Sán­dor élvtárs arra kért választ, hogy miként halad a séllyei járásban a trachoma felszámo­lása. Dr. Kishonti Tibor elvtárs, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője válaszá­ban elmondotta, hogy a körzeti orvos felesége vállalhat férje mellett adminisztrációs mun­kát, ezek a munkakörök napi 4 órásak és mintegy 420—450 forint a dotáció. Palkó Sándor elvtáns kérdésére adott válasza ban beszámolt arról, hogy a sellyei járásban két trachoma gondozó személy működik s csökkent a trachomás megbe­tegedések száma. Általában 10 —12 megbetegedés fordul élő évente. Azon dolgoznak, hogy még ezt a számot is lecsök­kentsék. Ezután került sor a „Bara­nya megyei tanács vb. terüle­tén 1961 első félében végzett ellenőrzések" című beszámoló megvitatására, amelyet a Pénz ügyminisztérium Baranya me­gyei Revizori Kirendeltsége ál­lított össze. A beszámoló többek között megállapította: a pénzügyi osztályon ellenőrzése hatékonyabb lelt, a vizsgálatok alaposabbak. A különböző pénzügyi fegyelmek megszegése és visszaélések miatt ez év első felében 6 sze­mély ellen tettek büntető fel­jelentést, 57 személlyel szem­ben fegyelmi eljárást indítot­tak, 10 személlyel szemben pe­dig kártérítést állapítottak meg Az alapos és részletes beszá­molóhoz a hozzászólások során Nagy Gyula elvtárs kifogásol­ta, hogy a felelősségre voná­soknál bizonyos liberalizmus tapasztalható és ezt számos pél dával bizonyította. A vb. a jelentést elfogadta, majd a „Különfélék“ című napirend tárgyalásával fejez­te be munkáját. Kilencezer hektoliter borra kötött szerződést a pincegazdaság Uj szőlőfeldolgozó telep Pécsett — Megérkezett az első szál ítmány A véméndi termelőszövetke­zetben hétfőn kezdték meg a szüretet. A termésre szerző­dést kötöttek az Állami Pince- gazdasággal. Kilen cszáz mázsa szőlőt kap tőlük a pincegazda­ság. De nemcsak a véméndi ek hanem a termelőszövetkezeteik többsége határozott úgy, hogy bor, vagy must helyett inkább szőlőt szállítanak. Az új ár­rendszer, amely nemrég lépett érvénybe, síik kedvezményt nyújt azoknak a termelőknek, akik bar helyett szőlőben ad­ják le a szerződött mennyisé­get. A bor átvételi ára ugyanaz mint tavaly, viszont a sző­lőért magasabb árat fizetnek s ráadásul nem is kell szállí­tani a termelőknek, hanem a pincegazdaság a helyszínen át­vesd a termést. Az új árrend­szer kedvező hatása megmu­tatkozott abban is, hogy sok termelőszövetkezet kötött leg­utóbb is szerződést a pince- gazdasággal nagyobb mennyi­ségű szőlő átadására. Szeder­kény 800, Versend 750, Hás- ságy pedig 250 mázsa szőlőt szállít majd, amire a múlt hé­ten kötöttek szerződést. A Ba­ranya megyei termelőszövet­kezetek összesen mintegy 4000 mázsányi szőlőt szállítanak a pincegazdaságnak. A sok szőlő feldolgozására a Mecsekvidéki Állami Pincegaz daság Pécsett szőlőfeldolgozó telepet létesített. A termelőszövetkezetek ter­mését itt dolgozzák fel tel­jes egészében. A véméndi tsz-ből már meg js kezdődött a szállítás. Az új árrendszer bevezetése kétségkívül előnyt jelent a ter­melőszövetkezeteknek. A fel­vásárlási alapáron felül még akár 50 százalékos felárat is elérhetnek a termelőszövetke­zetek, mert a termés átadásá­nak százalékától, a minőségtől és a fajtatisztaságtól függőin kapnak felárat. Ez utóbbi vi­szont azt eredményezi, hogy a tsz-ek törekszenek a fajtán­ként! szünetelésre, s így a borok minőségileg jobbak lehetnek. Az idei évjárat különösen kedvezett a minőség szem­pontjából. Bár a szőlők nem lédúsak, s így a mennyiség kevesebb, mint máskor, de a zamatjuk, cu­kortartalmuk kifogástaian. A pincegazdasághoz eddig beér­kezett mustok cukorfoka 18— 22 között van, s a továbbiak­nál is erre lehet számítani. Ha a szüreti időszakban nem lesznek nagyobb esőzések, ak­kor ■ az idei borok minősége minden fajtánál kiemelkedő lesz. A mennyiséggel sem lesz baj. A pincegazdaság kilenc­ezer hektoliterre kötött szer­ződést szeptember 20-ig s ez kétezerrel több mint tavaly hasonló időszakban. Szőlőre, mustra már befeje­ződött a szerződéskötés, s csak bor szállítására szerződ hétnek a termelők, de a pincegazdaság lehetőséget nyújt arra, hogy az eddig ,e- szerződött bor helyett szólót adjanak át a termelők, hogy a szőlőért fizetett magasabb ár nyújtotta lehetőségtől ne esse­nek el azok sem, akik borra kötötték szerződést. Tanul az üzem Még nem néztünk utána, hogy a Megyei Statisz­tikai Hivatal hány olyan dol­gozót tart nyilván, akik a munka, a családi gondok mel­lett különböző szintű tanfolya­mokon, iskolákon fejlesztik műveltségüket, szakmai tudá­Másfélezer amatőrfilmező hazánkban Üzemekben, iskolákban, fel­sőoktatási intézményekben, művelődési házakban, KISZ- kluboKban növekszik az ama­tőr fiimezők tábora. Tagjai többnyire a város, a íaDu, az üzem életének apué, de mégis jellemző, érdekes mozzanatait örökítik meg. Ezzel segítik az ismeretterjesztést is, ugyanak­kor hasznos alapanyagot szol­gáltatnak átfogó dokumentum­filmek összeállításához. Az amatőrfilmezés iránti fo­kozott érdeklődést mutatja a 32 budapesti amatőr filmklub létrejötte, s 40 vidéki filmszak- kör; Hozzávetőleges adatok szerint jelenleg mintegy más­félezerre tehető a magyar amatőrfilmezők száma, s közü­lük 400—500 olyan, aki művé­szi produkció készítésére tó vállalkozik. Az amatőrfilmezők egyre növekvő táborának újabb je­lentős eseményére kerül sor jövőre: előreláthatólag 1962. júniusában rendezik meg az amatőrfilmesek II. országos fesztiválját, amelynek színhe­lye ezúttal Miskolc-Tapolca lesz. A későbbi tervekben sze­repel az is, hogy hazánkba nemzetközi találkozóra hívják meg a különböző országokban működő amatőrfilmezőket. annak kár esetén nem térítik meg az okozott kárt. — A vadásztársaság tagjai ezekben a hónapokban gyak­rabban vanak kinn a területe­ken. Úgy szerveztük meg a véy dekezést. hogy a hét minden napján kirrn van egy társasági tag, tehát vadász a veszélyez­tetett községben, illetve min­den nap más vadász van kinn felváltva. A vadász miután el­hagyja őrhelyét még egy utolsó riasztó lövést lead, s utána váltja a társa. A járás másik veszélyeztetett része Erdös- mecske, Véménd és Feked kör­nyéke a Mecseki Erdőgazda­ság üzemi vadászterületéhez tartozik. Ezekben a községek­ben a kerületi eidoorök végzik a vadkárnak kitett részek őr­zését. illetve a vadak ritkítását —1 Ebben a szezonban még nagyobb vad kártételről nem érkezett jelentés. Az elmúlt évi nagy vadveszély következtéi­ben a szokottnál többet, 43 vaddisznót és 28 szarvast lőt­tünk ki s ez azt jelenti, hogy az idén nem lesz annyi mun­kánk. A vaddisznókár veszély ezekben a hetekben egyébként is megszűnt, mert az erdőkben lehullott a makk. A vaddisznó búza éréskor kezdi meg a kár­tételt, legjobban a szálka nél­küli vagy tar búzákat szereti, s az összes olasz fajta ilyen. Azután következik a zab, majd a burgonya és végül a kuko­rica. Az idén azonban igen je­lentős a makktermés, s most hogy lehullott a makk. a disz­nók a kukoricásokból az er­dőkbe vándoroltak. — Sokkal nehezebb a róka elleni védekezés, igen óvatosan kell használni a sztrichnint, sőt a nagyvad járta területeken nem is szabad alkalmazni, mert a nagy és nemes vadakat is elpusztítja. Hasonlóan óva­tosan kell eljárni az egér ir­tásnál is. Az idén nagyon el­szaporodott a mezei egér és je­lentős károkat tesz a szántó­földön. A mérgezett tábláról először el kell riasztani a va­dakat s a mérgezés után há­rom napig nem szabad megkö­zelíteni a területet. A bólyi és a zengőaljai állami gazdasá­gokban az elmúlt hetekben megkezdték az egérirtást a lu­cerna táblákon igen jó ered­ménnyel. A mérgezett táblá­kon rengeteg egér elpusztult, de sok nyúl és őzike is ott­maradt. Lelkiismeretes óvintéz kedéseket kell tenni tehát minden mérgezésnél. sukat. Nem néztük meg köze­lebbről azt sem, hogy néhány olyan nagy vállalatnál, mint a komlói és a pécsi széntröszt, hány száz, hány ezer munkás teszi le évente a segédvájárt, vájárt tanfolyamot, a legkü­lönbözőbb szakvizsgákat, há­nyán járnak gimnáziumokba, technikumokba, vagy ezeknél is magasabb szintű iskolákba. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy egyes üzemeknél hogyan hasznosítják az ilyen önszor­galomból nyújtott kincset, de azt is, hogy a magasabb szak­tudással, műveltséggel biró dolgozó egyáltalán felajánlja-e újonnan szerzett kincseit az üzemnek, a közösségnek. Tud- ja-e, hogy ehhez hozzásegített valamit az üzem, a társada­lom, s hogy e segítség nélkül aligha lenne elég a becsvágy, a szorgalom. Nagyjából ilyen gondolatok­kal kerestük fel a Sopiana Gépgyár személyzeti osztályát, a legfőbb nyilvántartót, ahol vaskos dossziék rögzítik a szor­galmat, a legemberibb törek­vés jegyeit S ha a telegépelt oldalakon nincs is még ábécé­sorrendbe szedve annak a kétszáz egynéhány dolgozónak a neve, akik az idén kezdik, tovább folytatják, vagy éppen befejezik a technikumot, a munkásakadémiát, a műegye­temet, azért a személyzeti osz­tály vezetője Kroumann La­jos mindenkiről tud annyit, amennyi szükséges, amennyit tudni kelL Tudja például név szerint is, szám szerint is — anélkül, hogy belepillantana a dosszié­ba — hányán, s hol tanulnak. Tudja, hogy tizenheten végzik el az idén és a jövő évben a nyolc általánost, hogy jelenleg harmincán járnak gépipari közgazdasági technikumba, hatvanötén munkásakadémiá­ra, hetvenen rajzolvasási tan­folyamokra, huszonhatan nor­matechnológiára. Tizenkét fia­tal műszaki ember a gyáron belül képért magát vállalati ügyvitelben, a meglévő gyárt­mányok korszerűsítésének ki­alakításában és még tizenöt más ezekhez hasonló fontos és hasznos témakörben. Neve­ket is említ. Keresztes János szerszámkészítő, Vass Árpád esztergályos művezető nevét, akik szakérettségit, illetve elektrotechnikumot végeztek és ma már mindketten a mű­egyetem levelező tagozatán ta­nulnak tovább. Kalocsai Ernő is itt szabadult fel esztergá­lyosként a gyárban, itt végez­te el a gépipari, majd az elektrotechnikumot, és ma ösztöndíjasként rendes hall­gatója a műegyetemnek. A technikum régebben végzett hallgatói közül Hopp Ferenc lakatos jelenleg a II. telep vezetője, Kovács Lajos eszter­gályos a gyár üzemvezetője, Szopka Mihály lakatos pedig a géplakatosok művezetője lett Rajtuk kívül Soós József és Richter János is vezető be­osztásban dolgozik, s közülük hárman szaktechnikusképző tanfolyamot folytatnak, s ha sikeresen vizsgáznak, a válla­lat 800 forintot térít meg fe­jenként az 1200 forintos rész­vételi díjból. Szóval tanul az üzem. És nálunk mérhető le a legjobban, hogy mende-monda csak az a rémhír, ami szerint nemtörő­dömség, minden mindegy han­gulat vagy háborús hisztéria foglalná le a gondjaikat. Tu­catjával iratkoznak több éves iskolákra, nemcsak a húsz­évesek, hanem harmincon, negyvenen felül is, ez pedig meggyőzőbb minden más cá­folatnál. De álproblémának bizonyult az is, hogy e nagy tanulási felbuzdulást valami olyan túlzott becsvágy sar­kallná, hogy az esztergagépet, a satupadot, a hegesztőpákát művezetői üvegfülkére, vagy irodai pámásszékre való pá­lyázat sugallaná. Nem. A So­piana több mint kétszáz tan­folyamistája, iskolása más becsvágyból tanul és ezt a leg­kifejezőbben Salánki Sándor, az öntöde formázósegédje fog­lalta szavakba. Halljuk csak, miért is iratkozott be a gép­ipari technikumba? — Nem vagyok még idős, de túl fiatal sem ahhoz, hogy fel­mondjak, vagy éppen ráér­jek a tanulással. Én csak azt látom és egyre inkább látom, hogy lassacskán az érettségi is kevés lesz a boldoguláshoz. Itt van példának az én szakmám. Érzem, hogy jól megtanultam, pedig nyolc elemim volt, de azt is érzem, hogy gépiesen ta­nultam. Pontosan tudom, hogy az öntőhomokhoz mennyi gra­fit szükséges, és tapintásra már azt is. tudom, hogy meg­felelő-e a tapadása, a gáz át­bocsátó képessége, de ez ke­vés. Részletezéseihez, elemzé­seihez kémiai hozzáértés is kellene, ez pedig nem megy tanulás nélkül. Aztán van még más ok? is, amiért beiratkozott a techni­kumba. — A feleségem óvónő és az ő érettségije is sarkall. Meg két kislányom is van, és nyil­vánvalóan azokat is taníttatni fogjuk. Nagyon fura helyzet lenne, ha csak a feleségem se­gítene nekik, amikor egyszer­egyszer elakadnak a tanulás­ban. Szóval ilyesmiért is ér­demes tanulni. Igen, Létező és igaz prob­lémák ezek, akkor is, ha üze­mi, akkor is, ha családi vonat- kozásúak. Igaza van hát Sa­lánki Sándornak és mindazok­nak, akik ígv akarnak igazí­tani az életükön, akiit egy lé­péssel sem akarnak lemarad­ni a percet is sürgető időtől. Jól működik a pécsváradi vadkár- elháritó-szolgálat Elmúlt a vaddisznóveszély — Nagyobb óvatosságot az egérirtásnái! A Mecsek pécsváradi szaka­szán lévő hegyközségek. így Pécsvárad, Zengővárkony, Kis- újbánya, Hosszúhetény és Öbá- nya, évről évre nagy vadkár veszélynek vannak kitéve az erdők közelsége miatt. A leg­nagyobb kárt minden évben a szarvas és a vaddisznó teszi, s a kártétel zöme a nyárvégi és őszi hónapokra esik. mikor a termény beérik a szántófölde­ken. Az érdekelt tsz-ek a va­dásztársasággal karöltve ilyen­kor megteszik az előkészülete­ket a vadállatok elleni véde­lemre. Fuller Ferencet, a pécsvára­di vadásztársaság vezetőjét kérdeztük meg miként szer­vezték meg ebben az évben a vadkárelhárító szolgálatot s mekkora jelenleg a vadve­szély? — A vadkárelhárítást az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is megszerveztük. Az érintett termelőszövetkezetek és egyéni termelők megtették a rendelet által előírt kötele­ző védekezést. Ez abból áll, hogy a vadkárnak kitett szán­tóföldet körülkerítik illetve a vadat riasztják. Amelyik tsz, vagy termelő ezt elmulasztja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom