Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-19 / 221. szám

tm. SZEPTEMBER 19. NAPEÓ Befejeződött az országos eszperantó-találkozó a A Magyar Eszperantó Szö­vetség szombaton és vasárnap Pécsett rendezte meg az or­szágos eszperantó-találkozót A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közreműködésével létre­hozott találkozón mintegy 400 eszperantista vett részt. Szom­baton délután különvonattal érkeztek meg az eszperantis- ták, majd este az Olimpia ét­teremben közös vacsorán vet­tek részt. A találkozóra húsz lengyel és két bolgár eszperan tista is eljött. A kétnapos találkozóról szin te az egész világon tudtak az eszperantisták. Ezt bizonyítja az a sok üdvözlő levél is, amely a találkozóra érkezett az eszperantistáktól. A Szov­jetunióból, Lengyelországból, Bulgáriából, Dániából és még számos más országból küldtek üdvözletei az országos talál­kozó résztvevőinek. A világon mintegy húszmil­lió ember beszéli e nyelvet, amelyet L. Zamenhof hozott létre hetvennégy évvel ezelőtt Az eszperantisták bárhol élje­nek is, kapcsolatban vannak egymással, nemzetiségre, faj­ra, vallásra való tekintet nél­kül. A népek barátságának, megértésének eszméit képvise­lik az eszperantisták. Bár sze­mélyesen ritkán találkoznak, de tudnak arról, hogy más or­szágokban mit tesznek, ho­gyan élnek Zamenhof eszmé­jének követői. Még a magyar eszperan tistáknak is csak rit­kán van alkalmuk arra, hogy találkozzanak. S éppen ezért szervezték meg e találkozót Pécsett, amelynek semmiféle hivatalos jellege nem volt. Két napon keresztül ismer­kedtek, barátkoztak a találko­zó résztvevői, s közben meg­ismerték megyénk székhelyét Pécset is. Vasárnap délelőtt a város nevezetességeit látogat­ták meg. A Mecseken is jár­tak, hogy a Misina tetőről és a dömörkapui kilátóból gyö­nyörködhessenek a csodás pa­norámában. Délben ismét kö­zös ebéden vettek részt az Olimpiában. Itt Szerémi Boris- ka, a szövetség aleinöke be­számolt arról, hogy két évvel ezelőtt Varsóban megalakítot­ták a Nemzetközi Eszperantó Nőszövetséget, amelynek alel- nökévé őt választották. A Nemzetközi Eszperantó Nőszö­vetség nevében Szerémi Bo- riska színes eszperantó-kendőt ajándékozott ai eszperantó­munkában élenjáróknak. Délután a szövetség vezető­ségi tagjai a pécsi és vidéki vezetőségi tagokkal szűkkörű megbeszélést folytattak az SZMT helyiségében, ahol az országos vezetőségi tagok tá­jékoztatták a helyi vezetőket a mozgalom időszerű feladatai ról.' A kétnapos találkozó va­sárnap délután ért véget, s az állomáson szívélyesen búcsúz­tak el egymástól az eszperan­tisták. A különvonat sok szép élménnyel gazdagodott eszpe- rantistát vitt vissza városunk­ból. Második ötéves tervünk célkitűzései ¥ reálisak és megvalósíthatók“ — Nyilatkozatok — Csütörtökön közölték az új­ságok az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a második ötéves tervről. A ha­tározat többek között kimond­ja, hogy az ipari termelést az ötéves terv ideje alatt 83—87 százalékkal kell emelni, s a termelés növekedésénék leg­alább 70 százalékát a munka termelékenysége növekedésé­nek kell adnia. A második ötéves tervről szóló határozatot a pécsi üze­mek vezetői és dolgozói nagy figyelemmel tanulmányozzák, s elsősorban a saját üzemük feladataiban keresik a módo zatokat, hogy minél teljesebb segítői legyenek második öt­éves tervünk megvalósításá­nak. A pécsi Pannónia Sör­gyár igazgatója, dr. Rugási Endre elvtárs a következőket mondta a második ötéves terv­ről szóló, most megjelent ha­tározatról: — Hogy magasabbak lehet­A szépirodalmi könyvki­adók az év utolsó hónapjaiban számos érdekes könyvet, új magyar regényt, értékes klasz- szikus művet jelentetnek meg. A Magvető Kiadó a 4. negyed­éviben több mai magyar író regényét bocsátja közzé. Kiad­ják Bárány Tamás íratlan tör­vény című regényét, amely egy üzemi bűnügy okait kutatja. Fábián Zoltán ítélet című mű­ve 1944-ben, egy katonai ala­kulatnál játszódik. Gondolt a könyvkiadó az el­beszéléseik kedvelőire is. Meg­jelennek Kodolányi János no­vellái és Tatay Sándor leg­újabb elbeszélései. A klasszikusok közül Krúdy Gyula 1913-tól 1915 között al­kotott legjobb írásai jelennek meg Éji zene címmel. A Móra- sorozatban lát napvilágot Mó­Á szépirodalmi könyvkiadók évvéqi terveiből ra Ferenc: Aranykoporsó cí­mű posthumus regénye. A Szépirodalmi Könyvkiadó tervei között is számos ma­gyar író műve szerepel. Balázs Anna Párizsban hagyták el című munkája egy évtizedek óta kint élő magyar történetét meséli el. Cseres Tibor Pesti háztetők című könyve egy fia­tal fiú és egy elvált asszony szerelmének történetéről szól. Megjelenik Thurzó Gábor a Szégyen c. regénye, amely egy egyetemi tanár életének válsá­gáról szól. Hegyoldal a címe Dobozy Imre legújabb regé­nyének. Urbán Ernő Árnyak és sugarak című kötetében két filmregény lát napvilágot. Új­ból kiadják Goda Gábor Vihar előtt, Jankovich Ferenc: Du­nántúl és Lengyel József Igéző című munkáját nek az új ötéves terv számai, mint azt eredetileg tervezték, abban nagy szerepe van az el­múlt évek jó munkájának. Az üzem vezetőivel beszélgettünk arról, hogy mit is jelent szá­munkra a második ötéves terv. Egyet mondhatok, mi eddig is becsülettel teljesítettük a fel­adatokat, ezután is azt fogjuk tenni. Az idei évben elért ter­melésemelkedésben nálunk nem a létszámemelés játszotta a főszerepet, hanem a terme­lékenység emelkedése, ügy vélem, hogy a terv által elő­irányzott 70 százalékos terme­lékenységnövekedést végre tudjuk hajtani, de ugyanakkor a minőséget is javítani fogjuk. Gerbecz Tivadar elvtárs, a Sopiana Gépgyár igazgatója elsősorban a termelékenység emelkedéséről nyilatkozott. — Szerintem komoly mun­kát kell kifejteni, hogy a ter­melés növekedésében a na­gyobb szerepet a termelékeny­ség emelkedése játssza. Az egész kollektívának össze kell fognia, hogy az elénk tűzött feladatokat maradéktalanul megvalósítsuk. A mi gyárunk­ban az idei teljesítményemel­kedésben kb. 65—70 százalékot a termelékenység emelése je­lentett, így az a véleményem, hogy a második ötéves terv követelményének is eleget tu­dunk tenni. A határozat foglalkozott a termékek minőségének a javí­tásával is és elsősorban az ex­portra kerülő áruk problémái­val. E kérdésről a Pécsi Kesz­tyűgyár főmérnöke, Biszkup Gyula mondta el véleményét. — Megvalósítható minden célkitűzése második ötéves tervünknek. Ehhez természe­tesen szükséges lesz a munka szervezését és a műszaki elő­feltételeket továbbra is javí­tani és nagy mértékben szük­séges a dolgozók helyes hozzá­állása a tervfeladatok megva­lósításához. Tudom, hogy ránk fokozottabban vonatkozik a minőség javítása, hisz a nem­zetközi piacon csak a verseny- képes áruk állják meg a he­lyüket. Zúgó tapsvihar, forró siker A Magyar Néphadsereg Központi Művész- együt esének előadása a Pécsi Nemzett Színházban Tegnap este mutatkozott be a pécsi közönség előtt a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett Központi Művészegyütese a zenekar, énekkar, tánckar és a szólisták részvételével. A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének a műso­rára a fegyveres erők napja — pécsi ünnepségeinek alkalmá­ból került sor. A Központi Művészegyüttes jó híre tűi nőtt már az ország határain, ezen a nyáron a Román Nép­Zoltán által megzenésített Ady-vers, s a Volgái hajóvon­tatók dala. A Bevonulási tánc érdekességével és ötletességé­vel nyerte meg a nézők tet­szését. A népi zenekar Kovács Árpád vezetésével csárdásokat adott elő, valamint a Pacsirtát — magas színvonalú, művészi játékkal. A Reggel a táborban című tánckomr-czicióban Néo Lászlót, Roffer Oszkárt dicsér jük szólószámaikért de a tánc kar valamennyi tagja kite't magáért. Az esf műsora Mit kapott és mit adott az átszervezés utáni első félévben a mezőgazdaság? Mezőgazdaságunk szociaSsta átszervezése óta most érkez­tünk el az első nagy, egyben legjelentősebb munkaszakasz végéhez: befejeződött a gabo­na betakarítása. Az MTI mun­katársa az Országos Tervhiva­talban kért tájékoztatást arról: mit kapott a népgazdaságtól és mit adott az országnak a me­zőgazdaság ebben a fél eszten­dőben. A mezőgazdaság az idén több mint öt és félmilliárd forint értékű beruházást kap. A beruházási összeget — a me­zőgazdaság szükségleteinek és az ország anyagi lehetőségei­nek figyelembevételével — év­közben több mint tíz száza­lékkal növelték, elsősorban az állattenyésztés gyorsabb fej­lesztésének érdekében. — A beruházások megvalósítása ál­talában kielégítő ütemben ha­lad. Az idei évre előirányzott 4370 új traktorból 3155 már az első félévben megérkezett, s a betakarítási munkákban csak nem 800 kombájn vett részt, s igen jól bevált a kétmenetes aratás kiszélesítésében a 300 új rend rearató gép. ÖTSZÖR TÖBB BAROMFI- TÖRZSÖL, 40 TAKARMÁNY­KEVERŐ ÜZEM Az intenzívebb gazdálkodást segítő egyéb beruházások elő­irányzata általában 10—20 Szá­zalékkal magasabb a tavalyi­nál, s ennek megfelelően ala­kult az eddigi teljesítés is. A mezőgazdaság az első fél­évben több mint 420 000 ton­na műtrágyát kapott. 43 000 holdot javították a savanyú és szikes talajokat; a talajjavítás zöme, mintegy 80 ezer holdon természetsze­rűen őszre maradt. A kertésze­ti üzemágak bővítésére 1200 holdon telep ütöttek tavasszal nagyüzemi szőlőt és gyümöl­csöst; 14 000 holdon új öntö­zőtelepek épültek, ezeknek 90 százaléka a termelőszövetkeze­ti közös gazdaságokban mű­ködik majd. A mezőgazdasági építkezések elsősorban az állatállomány el­helyezését szolgálják, A termelőszövetkezetek az idén több mint tízezer tehén férőhelyet építenek, ebből néhány ezer már el is készült. Leggyorsabb ütemben a baromfiólak épülnek, s en­nek tervét a szövetkezetek elő­reláthatólag jóval túl is telje­sítik. A tervezett 930 000 he­lyett több mint másfélmillió szárnyas számára szándékoz­nak csdbenevelőt építeni, a törzsállomány elhelyezésére pedig az előirányzottnál ötször több férőhelyet létesítenek. A „baromfi-program” gyors ütemű túlteljesítése örvende­tes tény — hiszen ez egyik leggyorsabb módja a húsellá­tás javításának is —■, hiba vi­szont. hogy ez néhány helyen a sertésférőhelyek építésének rovására történik. Az állatte­nyésztés fejlesztését szolgálja a takarmánykeverő üzemek hálózatának idén kezdődött ki­építése is: jelenleg már negy­ven ilyen, főként régi malmok helyén berendezett üzem látja el a szövetkezeteket tápdús takarmánykeverékkel. KISEBB VETÉSTERÜLET­RŐL TÖBB KENYÉR- GABONA Amint a fenti adatok is mu­tatják, az ország nagy erőfe­szítéseket tesz a korszerű nagy üzemi mezőgazdaság anyagi­technikai alapjainak fokozatos megteremtésére. Arról, hogy a mezőgazdaság mit ad a lakos­ság élelmiszerellátására és ex­portra, ma még nem lehet pon tos képe adni, egyes tények azonban már lemérhetők ösz- szegezhetők. A mezőgazdaság teljes termelése az idén első ízben már döntő mértékben a szövetkezetek munkáján mű lük, hiszen a szántóterületnek több mint háromnegyed részén gazdálkodnak közösen. Az év elején, az átszervezés befejezé­se után, a szövetkezeti paraszt­ság különösebb zökkenő nél­kül. a vártnál is jobban végez­te el a tavaszi munkákat, s ezzel időben pótolta az ősszel, részben az időjárás következ­tében. elmaradt munkákat; A gabona-betakarítás, az idei esztendő eddigi legna­gyobb erőpróbája, jó ered­ményt hozott. A búza hol­danként termésátlaga — a magyar mezőgazdaság törté­netében először — megha­ladta a tíz mázsát s így, bár a vetésterület a ter­vezettnél valamivel alacso­nyabb volt, az össztermelés mennyisége eléri az előirány­zatot. s jelentősen meghaladja a tavalyit. Nagy eredmény, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek koráb­ban fejezték be az aratást és a cséplést, mint az elmúlt év­ben. Része van ebben egye­bek mellett annak is, hogy a be­takarítás legkorszerűbb gépei­vel, a szovjet kombájnokkal, vezetőik jó munkát végeztek, A KÖZÖS TEHÉNÁLLO­MÁNY ELHELYEZÉSE ÉS A ZÖLDTAKARMÄNYOZÄS UTÁN MEGNÖVEKEDTEK A TEJHOZAMOK Az állattenyésztés termeié­ben, amely több beruházást igényéi, nehezebben korsze­rűsíthető — még nem üyen gyorsütemű a növekedés, sőt, helyenként lemaradás is van, A mezőgazdaság eddig nem tudta teljesíteni vágósertés­tervét, s a hiányt előrelátható­lag az év végére sem tudja pótolni. Az éveleji intézkedé­sek nyomán ugyan a sertés- állomány jelentősen megnőtt, a húsellátásban azonban erjnek még nem jelentkezhet a ha­tása. A tejtermelés és felvásárlás az év első negyedében elma­radt a tervezettől, de miután az új szövetkezetekben is el­helyezték a közös tehénállo­mányt, s megindult a zöld- takarmányozás, növekedtek a hozamok, s a mezőgazdaság majdnem behozta az elmara­dást. Igen gyors a növekedés, mind az állomány fejlesztése, mind a felvásárlás terén a ba­romfitenyésztésben. Az eddigi adatok szerint az egész évre tervezett 41.5 millió helyett 45—46 millió naposcsibét kel­tettek az idén. Baromfihúsból mintegy 25 százalékkal többet adott eddig a mezőgazdaság, mint az elmúlt év azonos idő­szakában, s ezzel megfelelő ütemben teljesíti az idei ter­vet. A tojástermelés jobb a vártnál: előreláthatólag 70 millió darabbal haladja majd meg az előirányzatot. A mezőgazdaság egész évi termelésére azonban még ko rai lenne következtetést levon­ni. Annál is inkább, mert a júliusi—augusztusi szárazság kedvezőtlenül hatott a kapás- növények, főleg a kukorica fejlődésére. Az illetékes szer­vek már most dolgoznak azo­kon az intézkedéseken, ame­lyek révén biztosíthatják az állatállomány tafcarmányellá- tását köztársaságban vendégszere­peitek, s a kővetkező útjukat Lengyelországba tervezik. Nagy érdeklődés előzte meg a pécsi bemutatójukat. A Központi Művészegyüttes Meghalt a cselszövő c. kórus­számmal (részlet Erkel Ferenc Hunyadi László című operájá­ból) mutatkozott be, Kiss Ist­ván vezényelt. Nagy tapsvihar ral jutalmazta a közönség A Dózsa esküje című műsorszá­mot, Kovács János szólóéne­kes szerepléséi A műsor egyik szép színfoltja volt a Toborzó (Kodály Zoltán Háry János című művéből), amelyet Faggyas Imre énekelt. A Hu­szártánc című műsorszámban Péli János és Makk János szólótáncosak remekeltek, de az egész kar dicséretet érde­mel. Sáros Éva Lehár: Messze a nagy erdő, a Volt szeretőm című dalt, valamint ráadás­ként Farkas Ferenc Csínom Palkó című dal játéké bői a Kis Duna-ágat adta elő. Megkapó hangja hamar utat talált a kö­zönség szívéhez. A Lányok tánca ugyancsak megnyerte a közönség tetszését. Az est leg­szebb műsorszámai mégis ta­lán a férfikórusok voltak, s különösképp tetszett a „Fel- szállott a páva” című, Kodály Szmimov—Vadasi Tibor közös kompozíciójával: a Barátság­tánccal ért véget. A műsor jól szórakoztatta a pécsi közönséget, s a 160 tagú Központi Művészegyüttes mél tán érdemelte ki a közönség forró tapsviharát. (HamarJ Készöl sz isVe’ai munkavéde mi rendelkezés Az oktatási reformmal össze­függésben az iskolákban, ipa­ri üzemeikben, a mezőgazdaság ban, s a kereskedelem terü­letén a diákok százezrei gya­korlati oktatás közben ismer­kednek a különböző szerszá­mokkal, gépekkel. Ebből kiin­dulva a balesetek megelőzését, a biztonságos, veszélymentes munkát szolgálja az a rendel­kezés, amelyet — a Pedagó­gusok Szakszervezetével egyet­értésben — a Művelódésügri Minisztériumban állítanak ösz- sze. Ebben foglaltak átfogóan és részletesen szabályozzák az alsó- és középfokú oktatási in­tézmények munkavédelemmel kapcsolatos tennivalóit. Az őszi és téli árubeszerzés megkönnyítésére bemutatói rendezett az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi vállala­tok részére a Sport-, Hangszer- és Játékárunagykereskedelmi Vállalat és az Öra-Ékszer Nagykereskedelmi Vállalat a TIT székház nagytermében. A bemutatón közel négyezer áruféle- •égből a helyszínen fa rendelhetnek, u érdeklődő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom