Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

2 NAPLÓ 1961. SZEPTEMBER 1. Film Film Film Film Napfény a jégen Szélesvásznú színes magyar film ■ Valahogy úgy lehetett, hogy é filmesek a homlokukra csap­tak: „Kellene csinálni egy fil­met!” De milyent? „Zápor már már van, Duvad már van, Csutak a szürke lóval megvan, csináljunk egy jégrevüfilmet“. És nekiláttak és csináltak egyet. Az ugyanis erősen valószínű, hogy nem azért készült a film. . mert volt egy jó forgatókönyv, amely magas színvonalával megfilmesítés Utón kiáltott, ha ném azért csaptak össze egy forgatókönyvet, hogy elkészül­hessen a film. így sikeredett végül olyan vegyesműfajú filmmé a „Napfény a jégen” hogy megtalálhatunk benne számos elemet a burles2kből, a kabaréból, a revü bői, van benne tánc a jégen, humor a „szárazföldön“, meg még né­hány dolog, amit hirtelenében nem lehetne megnevezni; Az egész filmnek tulajdon­képpen két kerettörténete van. Az egyik az ifjú jégbalerina története, akit maradi nagy­néniéi nem engednek a jégre- A másik a féltékeny órásmes­ter története, akinek természe- tesen jégtáncosnő a felesége. Az egyik nincs különösebb ősz szefüggésben a másikkal és mindakettő igen lazán függ csak össze a film egészével. Viszont kárpótlásul „bedol­goztak” annyi kacagtató ötle­tet, hogy azok néha-néha el­feledtetik a történés ziláltsá­gát és a revü revüszerűtlen- ségét. Az ötletek nagyobb ré­sze régi, „kipróbált” ötlet, amely minden körülmények között megteszi a hatását. Né­hány azonban igen szellemes. A féltékeny órásmester (Besse­nyei Ferenc) Othello-jelenete, amikoris a rádióból érkező hang és saját hangja kevere­dik, feltétlenül figyelmet ér­demek Kiss Manyi, Mezed Mária, Psota Irén triójának is van egy liftesjelenete, ami nem új ugyan, de szellemes benne a muzsikáló kapcsoló­gombok ötlete. Jól karikiroz- ták a szigorlatra készülő diák­lány éjszakáját is. A Jégrevü jégtáncosaitól szép táncokat láthatunk a fű­men. Ezek egyrészét a Jégre­vü pécsi szereplése alkalmával is bemutatta, s így ismerős­ként üdvözöljük például a ba­latoni táncot, a görlőzenekart. az apacstáncot; A film kitűnő komikusokat és kitűnő jégtáncosokat moz­gat, ügyes, látványos díszletek között és ezért sikerre számít­hat. A technikai kivitelezést, különösen a színeket meg kell dicsérnünk. Többnyire játéko­san nagy, tiszta színfoltok ban csillognak a színek ame­lyekre nem igyekeztek ráeről­tetni, hogy a természet után­zataként hassanak. Amit lát­hatunk, az játék, díszlet, tré­fa, nem kell komolyan venni — ezt mondják a színek is. A jégfelületet is gondosan mintásra, színesre tervezték, helyenként sikerült is elérni azt a hatást, mintha a jég­táncosok parketten, utcaköve­zeten táncolnának, s csak a je­get borító víz hullámzása árul­kodik. A zene lényegében csak a táncok kísértjeként érvénye­sül, következésképpen tulaj­donképpeni filmzenéről nem beszélhetünk- A jelmezek, maszkok kitűnően megfelel­nek a célnak: a látványosság­nak, mulattatásnak, nevelte­tésnek. Végűlis nem volt rossz gon­dolat ennek a filmnek az el­készítése, (—s—c) .Szabadtéri mMf--ben dolgoznak a Szigetvári Konzervgyár alkatai paprikavágói Minden munkáskezet nagyon megbecsülnek mos* a gyárban, de legnagyobb becsületük ta­lán mégis azoknak a kezeknek van, amelyek az udvar köze­pén levő park „szabadtéri” műhelyébe«, lecsófőzéshez ap­rítják a zöldpaprikát. A park közepén hatalmas paprikaha­lom, az egész van talán egy vagonmyi is, és mindenütt pap­rikával teli ládák. Egy részük­ben még viaszosán fénylik a cecei, meg a bogyiszlói bőre, de a ládák javában már hosz- szúra szeldesve, lemérve áll a lecsó fő anyaga. A ládák kö­zött pedig sok-sok asszony, lány és a nyári vakáció utolsó napján, zsebpénzre áhítozó is­kolásgyerek. Nem kell azt hin­ni, hogy a gyerekek azért dol­goznak, mert segíteni kell szü­leiket. Egynémelyik újabb já­tékokat akar vermi keresetén a meglevők mellé, de a hete­dikes Szalad Jósikát, a gyári konyha egyik szakácsnőjének a fiát, már az a vágy fűti, hogy életében először, saját pénzén vásárolhassa meg iskolai sze­reit. Baráth Julika, akia tanulás­ban nem tartozik a kimondot­tan jók közé, paprikavágásban éppen ellenkezőleg, lepipálja egész környezetét. Csak az a baj — és ebben bizony érzi a ezámtantudományók alapjai­nak hiányát —, hogy nem tud­ja észben tartani, mennyi pap­rikát vágott össze tegnap, teg­napelőtt. — Százharminckettőt! — se­gíti ki nem kis kajánsággal Kurucz Marika, aki még nem tudja, mit kezd majd nyári keresetével. — A nagymamá­nak adom majd — böki ki vé­gül — ő jobban tudja, mit kell kezdeni a pénzzel. Neiczer Andrásné, egészen fiatal asszonyka, ennek a né­pes, néhány óra alatt hangos- ' híradóval verbuvált csoport­nak a vezetője. — Hová üljek? Honnan ve­gyek teli ládát? Hová vigyem az összevágott paprikát? — Százszor is válaszol ezekre a kérdésekre egy műszak alatt. Már alig tudja elhelyezni a lombos fák alatt á paprikavá­gókat, de még legalább ugyánennyi asszonyra lenne szükség. Még szerencse, hogy szép idő van, mert egy eső el­mosná az egész szabadtéri mű­helyt. — Hetven vagon paprikát dolgozunk tel ebben az idény­ben — jelenti be Szűcs elv­társ, az igazgató, aki az imént lepett elő a paprikavágók né­pes csoportjából. — Ebből jó­részt lecsó lesz, a többi papri­kát ecetesen és olajosán tar­tósítjuk. Ilyen tömegű paprika feldol­gozása bizony komoly gondo­kat okoz, s ráadásul megérke­zett már az első szilvaszállít- mány is a gyárba, amelyet még sok követ. Naponta öt vagon szilvát vesznek át és dolgoznak fei. összesen száztíz vagon szilvavelőt készítenek, amelyből csak később gyárta­nak majd exportra, és belföldi forgalomra ízeket. Viszonylag szűk a tárolóterület, a szilva­velő raktározásához előbb még alumíniumtartályokat kell sze­rezni, — de legnagyobb baj, hogy kevés a munkaerő. Néhány adat a Szigetvári Konzervgyár idei termelésé­ből: eddig feldolgoztak 99 vagon paradicsomot, 15 vagon paprikát, 14 vagon szilvát, 22 vagon körtét, 5,5 vagon barac­kot, 48 vagon zöldborsót. Le­csóból hatvan vagonnyit ké­szítenek, gyümölcs- és para- dicsom-ivólevekből 47 vagon­nal tartósítanak, s ebből éppen egymillió üveg paradicsomié lesz. : - ”, Júliusban a vártnál gyen­gébb szállítások miatt elma­radtak a tervteljesítéssel. A lemaradást augusztusban még nem tudták pótolni, de a ne­gyedik negyedévet már tiszta lappal akarják kezdeni. Nehéz munka lesz. H. M. A televízió közli hogy szeptember 1-én 14 óra 55 perctől kb. 17 óráig közve­títést ad Berlinből Tyitov őr­nagy megérkezéséről és foga­dásáról. Szeptember 1-én 19 óra 30 perces kezdettel a TV-híradí külön kiadásában beszámol a Gheorghiu Dej elvtárs által vezetett román párt- és kor­mányküldöttség fogadásáról. Utána, helyszíni közvetítést ad az Állami Operaházból a kül­döttség tiszteletére rendezeti díszelőadásról. Fényen Pes’erzsé^e’en sorsol á ; a lottó! A hónap első lottó húzását a fővárosban rendezi a Sport­fogadási és Lottó Igazgatóság. A 35. játékhét nyerőszámai­nak, valamint az augusztusi tárgynyereményeknek a sorso­lását szeptember 1-én, pénte­ken délelőtt a pesterzsébeti Erkel Művelődési Otthonban tartják. A jutalomsorsoláson a 34. játékhét szelvényei között 671 értékes tárgynyereményt sor­solnak ki. Időjárás je>en lés Várható időjárás péntek estig: napos, száraz idő, mérsékelt észak keleti szél. Erősebb éjszakai le­hűlés. A nappali felmelegedés kis­sé fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—13. Legmagasabb nappali hómérséklet holnap 25— 28 fok között. Felhívás! A Mecsek Kupa országúti nem­zetközi kerékpáros verseny szer­vező bizottsága a BM városi és megyei illetékes szerveivel egyet­értésben ezúton hívja fel Pécs vá­ros és Baranya megye lakosságát, elsősorban a gépjárművezetőket, kerékpárosokat, gyalogjárókat, hogy a nemzetközi verseny ide­jén a kijelölt útvonalon és idő­ben fokozott figyelemmel és gon­dossággal közlekedjenek. Ezzel a versenyt lebonyolító és biztosító szervek munkáját is nagyban elő­segítik, Mecsek Kupa Szervező Bizottsága* Miért siet a huszas? Valasz a „Fe esleges bravúrok“ című cikkre A Dunántúli Napló augusztus 3-i számában megjelent „Felesle­ges bravúrok.” című kis cikk bi­zonyos mértékben engem is érint, de rajtam kívül több munkatársa­mat is. Ezért kénytelen vagyok reagálni rá. A cikkírót kérem, gondolja át, miért is kell olyan gyorsan haj­tania a 20-as számjelzésű pécsi autóbusznak A húszas busznak ugyanis pontosan annyi a menet­ideje Fehérhegytől Uj-Mecsekaljáig (és vissza), mint a tízesnek. Pedig a huszas kerülő utat tesz, a vU* lanyrendőrnél jelkanyarodik a Széchenyi térre, majd a sétatéren át a Kórház teret érintve, megy ki a Dózsa laktanyáig, ott lemegy a Kaszárnya utcán a futball-pá- lyánál és csak ott tér rá a tizes útvonalára. Ugyanakkor a tizes majdnem ,,légvonalban” közleke­dik a Budai vámtól, végig Uj- Mecsekaljáig. Csak a Zsolnay-szo- bortól a József Attila utcáig kb. 50 méternyi eltérése van. Hát ezért kell úgy sietnie a hú­szasnak. Azért, mert éppúgy, mini a tízesnek, csak harminc perc áll rendelkezésére Fehérhegytől Uj- Mecsekaljáig. És amíg a tizes nor­mális sebességgel közlekedhet, ad­dig a húszasnak bizony rá kell kapcsolnia alaposan! De ha már itt tartunk, hadd mondom el azt is, hogy a Kert­városból Dömörkapuig 20 perc a menetidő, de a Misina tetőig is 30 perc. Ennél a járatnál meg az nincs beszámítva, ha kapunk egy 4, 5, vagy nyolcperces sorompót a Bajcsy Zsilinszky utcában. A so­rompó miatti késést pedig nem szabad behozni. így három ma­lomkő között őrlődünk mi autó­buszvezetők. Az első, ha gyorsan hajtunk, figyelmeztetnek a rendőr­ségi ellenőrök. A második: ha a sok sorompó miatt késik az autó­busz, az utasok és indító ellen­őrök zúgolódnak, ha a késést be akarja hozni a vezető. A harma­dik: ha a gyorshajtás miatt kel­lemetlenül utaznak az utasok — az olyanok, mint a cikkíró volt — panaszt tesznek, újságban írnak rólunk, de a dolgok mélyére nem néznek. Annyi faradságot már nem vesznek maguknak. Tehát, mégegyszer mondom, a gyorshajtás oka a menetidő nem reális megállapítása. BERÉNYI ISTVÁN autóbuszvezető és rendőrségi társellenőr * Berényi István elvtársnak igaza van. A menetidő, helytelen megál­lapítása valóbanJ'h fő oka a gyors­hajtásnak. Lehet, hogy a gyors fé­kezésnek és a két-három nagy ug­rásból álló indításoknak is. Erről azonban nem az utasok te­hetnek, ezért nem őket kellene büntetni ilyen módon, hanem azo­kat, akik rosszul állapították meg a menetidőt. Revízió alá kell venni a menetrendet. A sok-sok panasz és az autóbuszvezetők fenti véle­ménye alapján módosítani kell azt. Köszönjük Berényi István leve­lét, örömmel adunk annak helyt és reméljük hamarosan javulni jog a helyzet a huszas útvonalán. Gy. K. — Prof. Dr. Dr. h. c. L. Heilmayer freiburgi egyete­mi tanár, a bécsi haematho- lógiai kongresszust követően, folyó hó 2-án Pécsre látogat. A haemathológiai kutatása ról világszerte ismert nagy­hírű tudós, szeptember 2-án du. 6 órakor az I. sz. Bel­gyógyászati Klinika tanter­mében, legújabb kutatásai­nak eredményéről előadást tart. — A NAGYHARSÁNYi községi tanács szeptember 5- én törpevízmű létesítése cél­jából budapesti és megyei szakembereket hívott meg értekezletre. A szakemberek megállapításaitól függően vagy új mélyfúrású kút léte­sítésével, vagy a víznek Vil­lányból csővezetéken át Nagy harsányba való vezetésével oldják meg a község vízprob­lémáját 70.| George hangjában nagy- nagy keresűség volt meg le­mondás. amikor megszólalt. Talán, ha nem akarta volna Jeanne-4 őszinte rajongásában megbántani, hangosan felne­vetett volna. — A filmek meg a regények teljesein hamis, hazug világot festenek. Nálunk ezt mindenki tudja, mdélőitt még beül egy moziba, vagy felüt egy re­gényt. Senki sem veszi ezeket komolyan és csak amolyan szórakoztatásra használjuk őket, mint ti a hadijátékokat. Hidd el, Jeanne, a filmek meg a regények becsaptak téged. Amellett biztos vagyok, hogy többnyire Jack Londont, Mar- littot, Hollandot, a rajongó Whitmann költeményeit, meg általában a romantikus társa­dalmi ponyvát olvastad. Igen, ezekben a könyvekben az élet gyönyörű, mindenkiben túl­árad a boldogság, mind erő­sek, szépek, gazdagok, bátrak, őszinték, jószívűek, nemesek. De ezek általában torz képet festenek, Jeanne! Végy a ke­zedbe egy Sinclair, Dreiser, Huxley, Shaw vagy Steinbeck könyvet, vagy olvasd el a fia­tal Knight regényeit. Meg logod látni, mennyit® más ké­pet festenek ezek. És az ő álta­luk festett kép sokkal igazabb, sokkal őszintébb. De Jeanne-t nem tudták meggyőzni ezek az érvok. És ez természetes is volt. Hiszen ő a saját életének apró-cseprő visszásságait látta, és ennek az életnek kisebb-nagyobb keser­veit érezte. És konokul rajon­gott egy másik után, ami a csilogó, fényes oldalát mutatta neki. Amikor megszólalt, hangjában akaratosság és egy kis sértődöttség volt. — Nem, George, én biztos vagyok benne, hogy az a szebb, a boldogabb világ. Ha Amerikában egy lánynak fáj­dalma van, valami bánat éri, szabadon sírhat, kiöntheti a könnyeit. Ha boldog, minden gátlás nélkül fölkacaghat. Ha szeret valakit, gondolkodás nélkül megcsókolhatja, de ha a szeretője lesz, akkor sem jár érte megvetés, vagy kiközösí­tés. Ha nem szeret valakit, nyugodtan megmondja neki. Nálunk minden másképpen van. Nálunk elvárják, hogy ugyanazt a kedves, semmit­mondó, kifejezéstelen mcsolyt mutassuk kifelé akár fájdal­munk van, akár boldogok va­gyunk. ugyanolyan tartózko­dóan kedvesek legyünk min­denkihez, akár szeretjük az ifletőt, vagy gyűlöljük. Mi so­hasem sírunk, sohasem neve­tünk. Az érzelmeinket a leg­erőszakosabban magunkba kell fojtanunk. Ha egy amerikai lány meg egy fiú szeretik egy­mást^ összeházasodnak. Ná­lunk i>em is oly rég, a meny­asszony nem is ismerhette a vőlegényét, azt a család vá­lasztotta ki a számára. Csak akkor ismerte meg, amikor a felesége lett. És akar szerette, akár irtózott tőle, ugyanúgy meg kellett hunyászkodnda, és alázatos, mosolygós, minden­ben szolgálatkész feleségének lennie. Nálatok, ha egy leány unatkozik, elmegy szórakozni, elmegy társaságba. Ha utazni akar, senki sem tartja vissza. Nálunk ez egyszereün elkép­zelhetetlen. Ha nálatok egy leánynak göndör a haja, az szép. Nálunk ezért megvetés jár, mert ez állatias, Ó, nem tudjátok ti, európaiak meg amerikaiak mennyi szörnyű kín, fájdalmas gyötrődés van a japáni lányok kedves mosolya mögött! Jeanne szinte teljesen kime­rült a szenvedélyes monológ­ban. Szaporán lélegzett, s fe­jét fáradtan hajtotta George mellére, s hagyta, hogy az si­mogassa. — Én elhiszem, Jeanne, hogy a ti világotokban is sok visszás, már rég túlhaladott dolog van, amit ma már sok­szor igen nehezein viseltek éL — Kezdett beszélni Ogmor olyan hangon, mintha csak magának beszélne. — De ne hidd, hogy ez nálunk másképp van. Gazdagság? Igen, sok gazdag ember van nálunk. De akinek nem elég hegyes a kö­nyöke, vagy gátlásai vannak, az mifelénk még előbb ke­lül a szemétdombra. Szabad emberek vagyunk? Elvben. De kezdve az államtól a munka­adón, a rendőrségen keresztül, egészen az ismerősig, a jó ba­rátig, a szomszédig, meg a fű­szeres, a hentes, a szabó, az egész társaság, mindenki bele­lát és beleszól a legszentebb egyéni dolgunkba. A rágalma­zás, a pletyka éppolyan látha­tatlan béklyó nálunk is, mint nálatok a tradíció. Őszinteség? Naivitás. A legnagyobb öröme mindenkinek, ha a másikról akár a saját testvéréről, a leg­jobb barátjáról a háta mögött valami kiadós rágalmat vagy pletykát mondhat, mert ezzel rontja a másik hitelét, becsüle tét, és emeli a magáét. Szabad érvényesülés? Hát lehet el­sőbbrendű célja valakinek is, mint hogy egy nagy zsíros koncot ragadjon ki a másik elől a kondérbói?! Lehet fon­tosabb dolga bárkinek is, mint hogy elgáncsolja a másik bol­dogulását, tönkretegye az üzle­tét, elrabolja a pénzét?! S vé­gül: el keli szeretni a felesé­gét, így diktálja az irattan tör­vény. Ezzel aztán teljes és végleges diadalt arattunk. — A férfi hangja egyre jobban átforrósodott, s már szinte lük­tetett belőle a szenvedély. — Állandóan egymás nyakán tartjük a markunkat, lesve az alkalmat, hogy mikor fojthat­juk meg a másikat. Mert ha sikerült valakiből kiszorítani a lelket, és magunk alá gyűrni, máris emelkedtünk egy lépcső­fokot. S akik a legmagasabban vannak, azoknak a lába már hullahegyen áll. De ez is csak addig tart, amíg egymásköz1; vagyunk. (Folytatása következik) — A MAGYAR Hidroló­giád Társaság tagjai Sztálin- város—Mohács—Pécs tanul- mónyútjuk kapcsán megte­kintették a mohácsi vízkive- teli telepet, az üszögi víz­tisztító-telepet és a Pécsi Hő­erőművet. Tegnap délelőtt 11 órakor pedig mintegy 90 szak ember részvételével vitaülést tartottak a Bartók-klubban. — A PÉCSI járási tanács mezőgazdasági osztálya gép­állomási körzetenként teg­napelőtt Kozártnlslenyben, tegnap Szentlőrincen, ma pe­dig Ócsárdon hívta össze a tsz-ek könyvelőit, ahol a ga­bona-elszámolást bonyolítják le. — AZ AGRÁEIA Kemé­nyítőgyár 6 nappal a határ­idő előtt befejezte a karban­tartási munkálatokat és a megtakarított 6 nap alatt folytatott termeléssel a be­tervezett 80 ezer forint ter­melési. érték helyett 505 ezer forint termelési értéket ho­zott létre, ami 9 vagon ke­ményítőnek és 3 vagon dext- rinnek felel meg. — A SZENTLÖRINCI gép állomás körzetében lévő né­hány tsz-ben a száraz talaj ellenére is szépen halad a szántás és szeptember első jelében valószínűleg az őszi árpa vetését is megkezdik. — SZIGETVARON gyors ütemben folyik az új park építése. A nagyrészt társa­dalmi munkával létesítendő park útjainak és terének sa- lakozósa befejeződött. — A SOMOGYHÁRSÁGY1 Állami Gazdaságban beom­lott egy siló. Az omlás kö­vetkeztében a gazdaság egyik dolgozója életveszélyes sérü­léseket szenvedett. Két ló is tartózkodott a silónál, s ezek közül az egyik elpusztult, a másikat sikerült kimenteni. — A BARANYA MEGYEI Mezőgazdasági Vállalat 8 millió forintos beruházása a keltető kapacitását megkét­szerezi és ezzel lényegesen emélheitik a tenyészállományt számban és minőségben is. — SZEPTEMBER S-ÉN a Nógrád megyei Nógrád köz­ségből 12 tagú női szocialista, brigád érkezik tapasztalat­csere-látogatásra a szentlő­rinci Úttörő Tsz-be. Itt az ország első női szocialista brigádját, — amellyel a nóg­rádi asszonyok versenyben vannak — látogatják meg. — BICSÉRDEN kedden megkezdődött a baromfiak vérvizsgálata a jövő évi tí­fuszmentes tojások nyerése érdekében. Még ebben az év­ben a megye 30 községében folytatnak yérvizsgála to^

Next

/
Oldalképek
Tartalom