Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-02 / 180. szám
r IMI. AUGUSZTUS í. N APtö 3 Országos rekord Komlón Öt és fél hónap alatt fejeznek be négy huszonkét lakásos házal a kenderföldi építők 29 Isz szálja az abarkál a Szigetvári Konzerv- gyáriak Két hét óta naponta szállítják az uborkát a megye ter- rhelőszövetkezetei a Szigetvári Konzervgyárnak. 29 termelőszövetkezet eddig 10 vagon uborkát, 14 termelőszövetkezet pedig három és fél vagon zöldbabot szállított feldolgozásra a konzervgyárnak. Legtöbb árut a nagypeterdi Március 15 Termelőszövetkezet küldte. 40 mázsa uborkáért 13 ezer forintot és a 82 mázsa zöldbabért 33 ezer forintot kapott a gyártól. A nemeskei Uj- március Termelőszövetkezet 43 mázsa zöldbabot, a magyarteleki Vörös Október Termelő- szövetkezet pedig 65 mázsa uborkát szállított és a szerződés értelmében 20 ezer forintot kapott érte; A rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet 22 ezer forintot, a terenyed Kossuth Termelőszövetkezet 17 500 forintot, a csertői Kossuth Tsz pedig 18 ezer forintot kapott az uborkáért Az eddigi beszállított nyersanyagból 12 vagon uborka és 6 vagon zöldbab készült. A jövő héten megkezdik az elkészült áruk exportálását. A paradicsom szállítását és feldolgozását augusztus 2-án kezdik A Pécsi Fémipari Vállalat Szigeti úti II; számú telephelyén még az elmúlt évben meg kezdték egy új szerelőcsarnok építését Az új csővázas szerelőcsarnok mintegy 50 méter hosszú és 10 méter széles lesz. Felépítése több mint 300 ezer forintba kerül A modem tágas, fénycsővilágítással felszerelt csarnokba teljesen új berendezést, új munkapadokat helyeznek el. A szerelőcsarnok építésében a vállalat dolgozói társadalmi munkában is részt vettek. Égősorban az épület körüli parkosítást végezték el. Az új. csarnok üzembehelyezésével lényegesen javítják a telephely dolgozóinak munka- körülményeit A II. számú telepen elsősorban vasszerkezeti munkákat végeznek, különféle gépeket készítenek el Az új csarnokban nagyobb szerelési munkák elvégzésére nyí lik lehetőség, melyeket eddig megfelelő munkahely hiányában az udvaron végeztek éL Nagy szenzációt keltett Komlón, és azóta országos visszhangra is talált az a tény, hogy befejezés előtt állnak Kenderföldön azok az egyenként húszonkétlakásos házak, melyek építését március második felében kezdte meg a Komlói Építőipari Vállalat. A házak helyén március nyolcadikén még állottak a felvonulási barakkok és a volt betonelem- gyártó épületei. Az építkezés megkezdése előtt azonban nemcsak ezek lebontásáról, hanem a bennlakó családok elkölitöztetéséről is gondoskodni kellett. Eredetileg úgy tervezték, hogy 1962. májusában adják át rendeltetésének a négy ház nyolcvannyolc garzon, illetőleg kétszobás lakását A tervek azonban úgy alakultak, hogy a vállalat vezetői jobbnak véltek „előrehozni” az átadás idejét, melyet most már Komló várossá alakulásiénak tizedik évfordulójában szabtak meg. Március 8. és az évforduló I augusztus 20. között nincs egéAz új szerelőcsarnokot az illetékes ellenőrző szervek jelenlétében szombaton délelőtt helyezik üzembe. A jövő hét elején megkezdik az üzemsze rű termelést is. A II. számú telephely további bővítésének terveiben még három hasonló méretű csarnok megépítése szerepel. Az egészségügyi követelmények fokozott biztosítása érdekében a Pécsi Szikvízgyár- ban új gépeket állítanak be a termelésbe. Egy hónapja üzemel az új mosó- és öblítő gép, amely a kisebb üdítőitalos üvegek tisztítását végzi. Segítségével. a korábbi kis teljesítményű gépnél, tisztább és gyorsabb munkát tudnak elvégezni. A gép előállítási költsége mintegy 40 ezer forint volt szén öt és fél hónap. Ilyen rövid idő alatt a hagyományos építési módszerekkel nem építettek még soha többszintes, soklakásos házakat sem Komlón, sem másutt. Tenni kellett hát valamit. — A kenderföldi építkezésen hasznosítottuk mindazokat a jó tapasztalatokat, amelyek fellelhetők a mai építőiparban — emlékezik vissza Czárt Ferenc élvtáns, a vállalat igazgatója. — Elsősorban a pécsi Kolozsvár utcai építési üzem tapasztalatait vettük ót, de nem idegenkedtünk más vállalatok szervezési módszerednek felhasználásától sem. Az egyes technológiai folyamatok elvégzéséhez — Kolozsvár utcai példára — speciális brigádokat szerveztek. így alakultak meg a falazok, vakolok, betonozok és mindazok a „szak”-brigádok, melyeknek munkájára szükség volt az építkezésen. A kollektíva munkával való folyamatos ellátásét az építési üzem biztosította. Az építési üzem szabályai előírják ugyan a munka nagyságának megfelelő precíz gépesítést is. Kenderföldön gépek hiányában ezit nem valósíthatták meg, de a vezetők nem is tartották szükségesnek. Kiszámították ugyan is, hogy gazdaságilag előnytelen lenne a megjelölt gépek mindegyikének üzembehelyezése. Másban is eltérték a „szabályos”-tól. A folyamatos építés-szervezés és építési üzem biztosítja az egyes szakrészlegek számára a tiszta, szabad munkaterületet. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az építőmesteri tevékenységet Most készül a Pécsi Fémipari Vállalatnál a gyár részére egy új három kefés szikvizes üvegmosó gép, amelyet a közeljövőben leszállítanák a készítők. A IV. negyedévben kapnak egy új áztató gépet, melyet elsősorban a nagyobb méretű üditőitalos üvegek tisz títására használnak majd. Az űj gépek űzembeállítási költsége mintegy 50 ezer forint, különválasztják a szerelőktől. Kenderföldön nem ezt tették. Mihelyt elkészültek egy-egy szint falazásával és födémezé- sévél a kőművesek, nyomban megjelentek a szakiparosok, s megkezdték a csőfektetést, szerelést, s attól függetlenül, hogy a fölöttük lévő szinten még falazok dolgoztak — elvégezték a burkolást és üvegezést is. A szakmunkások tevékenysége órára volt beütemezve, és ennek megfelelően osztották be a gépek munkáját is. A brigádok egyösszegű munka- utalványom vették át a munkát és így pontosan tudták: mit kell elvégezniük, hogy egy meghatározott összegű fizetést elérjenek. Az egyösszegű munkautalványozás leegyszerűsítette a teljesítmények értékelését, s ezzel tágabb teret biztosított a munkaverseny nék, melyben szinte kivétel nélkül resztvettek a négy ház építői. Az építkezésem mindenki száz százalék felett teljesítette tervét, sőt mindennapossá váltak a kétszáz százalék körüli munkateljesítmények. A válaszfalazó, betonozó és vakoló szakbrigádok átlagos teljesítménye 160—180 százalék körül volt, de minden brigád valamennyi tagja, mint egy 115-em, 40 százalékkal magasabb teljesítményt nyújtott az eddigi megszokott országos átlagnál! Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a négy ház építkezését egy művezető irányította, noha a hagyományok szerint négy ház építése két művezetőt igényéi. Azok, akik annak idején jóslatokba bocsátkoztak az építkezés sikerét illetően, s nemcsak azért kísérték figyelemmel sorsát, hogy a jó módszereket maguk is átvegyék, csalódtak. A mi kenderíöldi ház felépült, s a házakban lévő nyolcvannyolc lakásban már az utolsó simításokat végzik a szakmunkások. Augusztus húszadikán, Komló várossá nyilvánításának tizedik évfordulóján pedig ünnepélyesen átadják az országos rekorddal, öt és fél hónap alatt épült lakások kulcsait. H. M. meg. Elkészült a Pécsi Fémipari Vállalat új szerelőcsarnoka íj gépek a Pécsi Szikvízgyárban 1936-BAN eldördült egy puska Szegeden az alsó városi kocsma udvarán, s a kakas- tollas kalap messze gurult a porba. Mivel a csendőr volt a hibás, Koós János ,.mindössze” nyolc évi börtönbüntetést kapott. Koósné pedig fogta a batyuját és új otthont keresett. A gyerekeket eleinte a men- hely, később pedig a kiskun- majsai tanyavilág módosabb gazdái fogadták be. így kezdődött Koós Jóska élete... Az idő haladt. A háború utáni évek lazasága a tízéves gyereket nem éppen a legjobb irányba vezette. Nagy kerülőkkel elvégezte a hót osztályt. Aztán ember lett belőle. S még azt se lehet mondani, hogy becstelen, mert mindig egyenes úton járt. Csak egyvalami nagyon mélyen beivódott a vérébe: a jövés-menés. Vándorabb lett a vándormadárnál. Tizenhat éves korában a pécsi bányákban kapott munkát, a legényszálláson lakást. 1951. közepe lehetett. Pár hónapot dolgozott, azután visszament a majsi tanyák közé minden cél nélkül. S aztán újból jött a bányába. így ment ez évente kétszer, míg végül is jelentkezett vájártanulónak. 1954-ben levizsgázott. S utána? Megemberelte magát és dolgozott rendesen? A munkaügyi osztályon nézegettem a kartonját. A karton felső részén nagy lila számok vannak egymás után egytől tizenegyig. 1954 szeptember 20-án felvéve vájárnak, s mellette az ugyanaznapi dátum, hogy önkényesen kilépett. Aláhúzva és a nagy kettes után Írva: 1SÍ54 október 29-én újra A SODRÁS SZÉLÉN felvéve vájárnak, 1955 február 1-én önkényesen kilépett. Az év augusztus 10-én újra felvéve vájárnak és szeptember 14-én önkényesen kilépett. így megy ez sorjában, újra felvéve, újra önkényesen kilépett. Néhol tarkítva, hogy azonnali hatállyal, vagy fegyelmileg elbocsátva. Egy-két hónap munkában és egy-két hét, vagy hónap munka nélkül. De ahogy múltak az évek, úgy nőtt a munkában töltött idő tartama. A legutolsó bejegyzés szerint 1960. áprilisa óta dolgozik a Széchenyi-aknán. ÜLÜNK egymás mellett és beszélgetünk. A barátja az asztal végén ül. Meztelen felsőtestén itetoválások, ruhanélküli nő zuhanyoz az egyik oldalán, a másikán lovas vágtat, a karján évszámok és női nevek. Jóska ingujja fel van gyűrve, azon is tetoválás. — Ez volt akkoriban a divat — magyarázza a barátja. — Jöttek a szállásra a pesti vagányok, mindnek teile volt a teste tetoválva. Volt közöttük egy, akinek egy forintnyi „szabad területe” sem maradt a bőrén. Az nagyon érdekes krapek volt, két évig a francia idegenlégióban szolgált. Kár, hogy nem lehet kimosni ... Jóska lehajtott fejjel ül mellettem. Egy pillanatra rám néz, majd újból leereszti a fejét, s mintha magának mondaná: — Elvitt az ár. Pénzben nem zavart egy pillanatra sem, hogy otthagyom a munkát, mindig volt elég pénzem. Szombaton beszívtunk, vasárnap repetáztumk rája és hétfőn már nem is mentem dolgozni. Egyik esetben is fogtam magam és elutaztam a salgótarjáni bányákhoz... Hátha ott jobb lesz, de csudát volt jobb, még annyit se keresték, mint itt. Visszajöttem. — Még se kellett volna any- nyiszor — vetem közbe. — Nem mindig én voltam a hibás, ötvennyolcban is olyan helyre tettek, hogy harminc forintot kerestem egy műszak alatt. Otthagytam. Elmentem az újhegyi kötélpálya építéséhez, persze azok se fizettek valami bőkezűen. Nem tagadom, sokszor volt bumH. De mit csináljak, volt, volt... Ezentúl majd nem lesz, legalább is nem úgy, mint régen. Kérdem: iszik-e még, mire hamiskás mosollyal arcán félig rámnéz: — Nem utáltam meg de annyit nem iszom, mint valamikor. Akkor jobban is lehetett, legény voltam, nem számított. Néha megiszom a sört, csak műszak előtt nem érdemes inni. legutóbb is megjártam. Nem voltam berúgva, ittunk egy keveset Fölvettem a lámpámat és akarok menni a kashoz, amikor szólnak, hogy menjek be a „Júdáshoz” lehelni. Lőttek Jóska a mai melónak, futott át a fejemen. Nem csal az a műszer, hazaküldtek. Az volt a szerencsém, hogy kaptam szabadságot. Azóta se volt ilyen esetem. Koós Jóska tehát kikerült az árból, másfél éve nem sodorja magával, s azt mondja, talán sikerül egyenesbe jutni, megmaradni a Széchenyi-ak- nán. FELKERESTEM a lakásán is. A ház előtt egy aranyos szőke kislány futott hozzám, s bár fogalma sem volt róla, hogy ki vagyok és kit keresek, nagyot köszönt és csivitélve újságolta, hogy otthon van az anyuka is, meg az apuka is. Szempillantás alatt ott termett az alig egy évvel idősebb nővérkéje és együttes erővel kalauzoltak a lakásuk félé. Koós Józsefek egyszobás összkomfortos lakásban laknak. A szoba ajtaján meszest szokás szerint csipkefüggöny. Bent szép bordószínű fotelek, az ablak előtt televízió, a szo- baantarma a szekrény tetején. Koós József éppen ebédelt, amikor beléptem. Félesége a szobában horgolt. A kép, amely fogadott, mindenképpen igen barátságos és családias volt. S még egyet a képhez: a bordószínű bútorok és a televízió is az elmúlt esztendő szerzeménye. Jóska másfél éve nem vándorolt. ŐSZINTE embernek ismertem meg Koós Józsefet. Egy szóval sem említette, hogy most már végképp eltemette nyugtalan természetét és akár a nyugdíjazásáig ott marad a mostani helyén. De azt elmondta, hogy nem akar minden éviién futkosni egyik helyről a másikra. Kikerült az árból, lassan partot ér. Tovább szépül Űj-Mecsekalia Megszűnnek az eső utáni tócsák. Közel 400 m hosszú, 50 centiméter átmérőjű csapadékelvezető esőcsatorna épül az új postától az úgynevezett „békaszájú” csatornái" A Parképítő Vállalat dolgozói több mint másfél kilométeres járdaszegélyt raknak az új városrész déli részén, ök készítik majd a házak közötti parksétányok kőszegélyét is. Mintegy negyven fénycsöves kandeláber-lámpát szerel (el es köt be Gál Jenő és Izsák János villanyszerelő a . hétemeletesek” alatti új utcában és házközökben. A tervek szerint szeptemberre mar S00 fénycső világítja meg az utcát és a sétányokat. Erb János felvételei.
