Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

4 NAPLÓ 1961. AUGUSZTUS 12. Hruscsov elvtárs beszéde Az NDK népi kamarájának ülése r (folytatás az I. oldalról.) minket a német békeszerződés megkötése eseftén. A háború törvényei kegyet­lenek ^— mondotta Hruscsov. *— Nekünk nincs semmi ba­junk az olasz néppel, őszintén kívánunk nekik minden jót és boldogságot. De ha az Egye­sült Államok agresszív körei és Adenauer szembe állítják népeinket, akkor biztonságunk védelmében kénytelenek le­szünk lesújtani a NATO kato­nai támaszpontjaira, bárhol le­gyenek is azok, és akkor nem­csak Olaszország narancslige­tei pusztulhatnak el, hanem azok az emberek is, akik meg­teremtették ezeket a narancs- ligeteket. dicsőséget szereztek Olaszország kultúrájának és művészetének, azok az embe­rek- akiknek jószándékábam hiszünk Hruscsov emlékeztetett rá, hogy Görögország területén a Szovjetunió ellen irányuló katonai támaszpontok vannak. Előfordul, hogy olyan orszá­gok is háborúval fenyegetnek bennünket, mint Görögország, Olaszország. Norvégia, Dánia. Belgium, Hollandia, már nem is beszélve olyan európai or­szágokról. mint Franciaország. Anglia és Nyugat-Németor- szág — mondotta Hruscsov. Mi alá fogjuk írni a béke- szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal. — jelen­tette ki a szovjet kormányfő. Ha az imperialista államok kirobbantják a háborút, kényszerítenek bennünket, hogy védelmi okokból ne csak a fő országok területé­re mérjünk megsemmisítő csapásokat, hanem azokra a katonai támaszpontokra is, amelyek az észak-atlanti tömbhöz tartozó más or­szágok területén vannak el­helyezve. A szovjet kormány nem akar kárt okozni senkinek Hruscsov a görög népihez és más NATO-tagállamok népei­hez fordult és kijelentette: „Értsék meg, hogy Adenauer kancellár, a revansisták és mindazok, akik osztják Ade­nauer politikáját, milyen ve­szélyes útra taszítják Önöket. Hiszen, ha az imperialisták kirobbantják a háborút, akkor a háború logikája és törvé­nye arra készteti a Szovjet­uniót és a többi szocialista or­szágot, hogy még kívánsága ellenére is megsemmisítő csa­pásokat mérjen az agresszo- rokra. bárhol is legyenek ka­tonai támaszpontjaik. Józan észre van szükség és mindent el kell követni az esetleges szerencsétlenség megakadályo­zása végett.’! A szovjet kormányfő kije­lentette, hogy a nyugati ha­talmak ki akarják próbálni a Szovjetunió szilárdságát. „Rö­vid a karjuk, imperialista urak! Sokat akar a szarka — .^ondta Hruscsov a terem “ résztvevőinek viharos tapsától kísérve. ■ Hruscsov hangsúlyozta, hogy most más idők járnak, de az imperialisták magatartása, ét­vágya a régi maradt. Önök ez­zel a régi mértékkel mérege­tik ma is a Szovjetuniót. Önök bennünket ijesztgetnék, ugyan, mégis lélnék tőlünk, uraik! Tapsvihart keltett Hruscsov- nak az a kijelentése, hogy a német békeszerződésért vívott harc — „nagyságunk elismerésének kérdése”. A német békeszerződés meg kötése dolgában előterjesztett szovjet javaslatról szólva, Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió kész meghall­gatni és megvitatni a nyugati országok bármely konstruktív javaslatát. Ne keressék a mi álláspontunkban azt. ami nincs benne, — jelentette ki Hruscsov, a nyugati hatalmak­hoz címezve. „A szovjet kor­mány nem akar kárt okozni senkinek, a szovjet kormány nem fenyeget senkit’’, Kudarcra van ítélve az a kísérlet, hogy a két Németor­szágból háború útján csinál­janak egy Németországot, — hangsúlyozta Hruscsov és hoz­záfűzte, ha ily háború meg­kezdődnék. lehetséges, hogy nem lesz kit és nem lesz mit egyesítem Németországban. „De Adenauer kancellár ma­kacsul sodorja szövetségeseit a fenyegetőzések és a hábo­rús veszély fokozásának útjá­ra”. fog csorbát szenvedni, senki sem fog erősödni a másik kárára. A Szovjetunió azt javasolja, hogy Nyugat-Bérűn szabad város státusát szilárd nemzet­közi biztosítékokkal szavatol­ják. Azt akarjuk — jelentette ki Hruscsov —, hogy végre kös­sük meg a német békeszerző­dést és rendezzük el békésen az ügyet azokkal az országok­kal együtt, amelyek készek erősíteni a bókét és a népek barátságát. Ha a nyugati ha­talmak nem akarnak együtt­működést e fontos kérdésben, a Szovjetunió és a többi béke­szerető állam kénytelen lesz aláírni a békeszerződést a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. Hruscsov a továbbiakban a következőket mondotta: „Újra megismétlem az egész világ előtt: Ne ijesztgessük egymást, ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, ne mélyítsük el a már anélkül is elég mély né­zeteltéréseket. Azt javasoljuk, hogy üljünk a tárgyalóasztal mel­lé. És a szenvedélyek fel­szítása nélkül nyugodtan, gyakorlatiasan vitassuk meg, mit kell tennünk, hogy a múlt háborúból örökségül ránk maradt talajon ne sar­jadhassanak ki újabb kon­fliktusok magvai. Mia — mondta Hruscsov — elolvastam Kennedy elnök saj­tóértekezletéről szóló közle­ményt Az elnökhöz kérdést intéztek a német békeszerző­dés megkötésével kapcsolato­san a háborús konfliktus ve­szélyéről, s erre a következő­ket mondotta: „Reméljük, hogy elérhetjük a problémák békés megoldását”. Az ilyen nyilatkozatot üdvö­zölni lehet. A szovjet kormány éppen a békés megoldásra tő rekszik, de ahhoz, hogy bizto­sítani lehessen a békés rende­zést, meg kell kötni a béke- szerződést Németországgal, csak ily módon lehet eltaka­rítani a második világháború maradványait — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov kifejezte azt a re­ményét, hogy a Nyugat és mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok felelős köreiben felül­kerekedik az értelem és a fegy vercsörtetés átadja helyét a dolgok józan és elfogulatlan szemléletének. ,^Reméljük, hogy végül is a nyugati hatalmak kormányai arra a következtetésre jut­nak, hogy a Németország­ban és Európában, sőt az egész világon kialakult, va­ló helyzetet figyelembe vevő megállapodás minden ország népe számára jobb eredmé­nyeket hoz, mint a tűzzel való játék”, Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány nevében ismét kijelen­tette, hogy mindent elkövet a háború megakadályozása >a. ,De mi nem rendülünk meg u fenyegetőzésektől — hangsú­lyozta, — mi elsőnek nem nyomjuk meg rakétaberende­zéseink gombját. Nem kez­dünk háborút. De ha az impe­rialisták ránk kényszerítik a háborút, bátran fogadjuk és megsemmisítő csapást mérünk az agresszorra.” (Folytatás az 1. oldalról.) hívása és a hadikiadások nö­velése: ez az adenaueri poli­tika. Éppen ezért . parancsoló és halaszthatatlan szükséges­ség a békeszerződés megköté­se, mert a bonni ultrák nem­zetellenes és veszélyes politi­káját csak így lehet megaka­dályozni. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ismét kijelenti, hogy még ebben az évben megköti a békeszerző­dést. „A békeszerződés hozzá fog járulni, hogy Németország­ban normalizálódjék a helyzet és meg fogja akadályozni Adenauert abban a törekvésé­ben, hogy megvalósítsa ag- ressziós céljait”. Valószínűleg szükségessé válik, hogy a békeértekezlet Nyugat-Berlinre vonatkozó nyilatkozatot is tartalmazzon — mondotta Bolz. — Ez az ok­mány egyúttal kifejezésre jut­tatná készségünket, hogy haj­landók vagyunk megegyezésre jutni minden olyan vitás kér­dés ésszerű megoldásáról, amelyek a békeszerződés meg­kötését követően Nyugat-Ber- lin elszigetelt helyzetéről és a nyugati megszállási rendszer befejeződéséből eredhetnek. „A békeszerződés megköté­sének előkészítésénél egész sor külpolitikái és gazdasági kérdés merülhet fel, amelyeket gondosan kell mérlegelnünk. Ezért a varsói szerződés tag­államai megállapodtak, hogy megbízzák az illetékes szerve­ket, készítsék elő mindazolcat a szükségessé váló külpolitikai és gazdasági intézkedéseket, amelyek biztosítják a német békeszerződés megkötését, to­vábbá az abban foglaltak — ezek között a nyugat-berlini szabad városra vonatkozó fel­tételek — betartását” — mon­dotta a továbbiakban a kül­ügyminiszter. Lothar Bolz végül bejelen­tette, hogy a szocialista orszá­gok külügyminiszterei késő ősszel értekezletet tartanak, amelyen megvizsgálják a béke szerződés megkötésére addig végzett előkészítő munkálato­kat és meghatározzák a továb­bi teendőket. Bolz ismét rámutatott, hogy a békeszerződés nem érinti majd a nyugat-berliniek ön­rendelkezési jogát. Nyugat- Berlin jogait például rögzíteni lehetne a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyi­latkozatában, amelyet beven­nének a békeszerződésbe. Willi Stop miniszterelnök­helyettes a bonni kormány NDK-elilenes tevékenységéről tájékoztatta a népi kamara képviselőit, Stop a továbbiak­ban azokról az intézkedésekről szó'ott, amelyeket a nyugat­német manőverek megakadá­lyozása érdekében hoztok. A kommunizmus békés és jó életet hoz a Föld minden népének Üljünk tárgyalóasztal mellé! Emlékezzenek urak! — je­lentette ki Hruscsov. — Ahhoz fordulok, aki nem vesztette el azt a képességüket, hogy nyu­godtan és józanul gondolkod­janak és akitől függ a nem­zetközi helyzet fejlődése.” — Vonják le a konkrét következ­tetéseket annak a ténynek az elismeréséből, hogy a „kapita­lista országok erőszakkal nem kényszeríthetik ránk világné­zetüket, életformájukat, nem kényszeríthetik a szocialista országokat, hogy forduljanak vissza. Ésszerű politikát kell foly­tatni a mi kis bolygónkon, amelyet az ember már ma egy nap alatt 17-szer repül körül”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió senkit sem fe­nyeget. „Atomkorszakunkban esztelen dolog a háború kirob­bantásával fenyegetőzni. Mi azt mondjuk: rajta, küszöböl­jük ki a múlt háború marad­ványait. kössük meg a német békeszerződést, a békéért”. A szovjet kormány — jelen­tette ki Hruscsov — senki földjét sem kívánja. Azt java­solja. hogy jogilag erősítsék meg azokat a határokat, ame­lyek a valóságban léteznek és sok év óta fennállanak. „Meg akarjuk fosztani a revansista köröket attól a lehetőségtől és kísértéstől, hogy új háborút kezdjenek.” A szovjet kormány Európában a tartós és hosszú béke megteremtésére törek­szik. Mint Hruscsov megjegyezte, ha a másik fél együtt akarna működni, ha a nyugat-berlini kérdést nem akarnák az erő­próba objektumává változtat­ni, akkor okvetlenül meg le­hetne állapodni. A Szovjetunió nem követ el merényletet Nyugat-Berlin ellen lakosságának életfor­mája ellen. A szovjet javas­latok ésszerű kiutat biztosi- j tanak mindkét fél számára, j Senkinek a tekintélye nem i Érintve a dolgozóknak azt a javaslatát, hogy egyes honvé­delmi vállalatoknál térjenek át a nyolcórás munkanapra, Hruscsov a következőket mon­dotta: „Engedjék meg hogy ezt a helyzettől tegyük függő­vé. Bízzák magukat kormá­nyunkra és a párt Központi Bizottságára. Hruscsov a továbbiakban kijelentette: .-Most erősek va­gyunk és még soha nem volt ilyen erős az a törekvésünk, hogy biztosítsuk a tartós bé­két* kivívjuk az általános és tel jes leszerelést. Készek vagyunk aláírni a leszerelésről és minden fegy­verfajta megsemmisítéséről szóló szerződést a legtelje­sebb és a legszigorúbb nem­zetközi éllenőrzés mellett”. Nyíkáta Hruscsov a pénteken aláírt szovjet—román közös közleményről kijelentette, az kifejezi, hogy a két ország né­peinek azonos az álláspontja a világ jelenlegi fejlődésének minden fontos kérdésében. A szovjet kormányfő köszö­netét mondott a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Román Népköztársa­ság kormányának, mert meg­hívta a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget a baráti Ro­mániába. „Nagy megelégedés­sel fogadjuk el ezt a meghí­vást” — mondotta. Hruscsov elégedetten állapí­totta meg, hogy a Román Nép­köztársaság kormánya támo­gatja a német kérdésre vonat­kozó igazságos javaslatokat és a szocializmus valamennyi or­szágával együtt fáradhatatla­nul küzd a békéért. A szocia­lista országoknak ez az egysé­ge — hangsúlyozta Hruscsov — meggyőző erővel ismét alá­támasztást nyert a varsói szer­ződéshez tartozó szocialista országok kommunista és mun­káspártjai első titkárainak au­gusztus elején Moszkvában megtartott értekezletén, >,Ma világos az emberiség szocialista reggele, — mon­dotta Hruscsov. — Ez a reg­gel előre jelzi a csodálatos kommunista napot. Eljön ez a nap és békés jó életet hoz a Föld minden népének. Ezért harcolnak az egész szocialista tábor* a világ minden országának kommu­nistái”. Hruscsov beszéde után Gh. Gheorghiu-Dej. a Román Mun káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke mondott beszédet. A nagygyűlés az Intemac o- nálé eléneklésével ért véget. Washingtonba utazott Thompson, az Egyesült államok moszkvai nagykövete Washington, (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Kennedy elnök tanácskozásra hazarendelte L. Thompson moszkvai nagykö­vetet. Thompson a Párizsból hazatérő Rusk külügyminisz­terrel együtt érkezett Wa­shingtonba. Thompson előreláthatólag néhány napot tolt Washington ban és azalatt — hírügynök­ségi jelentések szerint — a nyugat-berlini kérdésről ta­nácskozik az amerikai veze­tőkkel, feltehetően Kennedy elnökkel is. Kennedy pénteken magához kérette Ruskot, hogy a küt- ügyminiszter beszámoljon Nyugat-Európában folytatott tanácskozás airób Befejezték a budapesti repülő- sserencsétlenség körülményeinek vizsgálatát AUTÓKAROSSZÉRIA ápolására, tisztítására hasz­náljuk az ELIDA ablaktisztítót ízléses műanyag-flakonban kapható a Háztartási Boltok­ban. Fogy. ára: 9,— Ft. 386 Férfi ss a bó ipari tanulókat felveszünk. PÉCSI RUHAIPARI VÁLLALAT PÉCS, Széchenyi tér 18. 42 380 Bejárónő­szolgálat gyors, pontos, megbízható. PÉCSI TEMPÓ KTSZ. Tel.: 60—84. 42 277 A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az 1961. augusztus 6-án 16 óra 56 perckor történt repülő­szerencsétlenség körülményei­nek megvizsgálására a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium bizottságot küldött ki. A bizottság megállapította, hogy a sétarepülésre felszállt Dakota rendszerű, HA—TSA jelű, TSZ—62 típusú utasszál­lító repülőgép katasztrófáját a repülőgép személyzetének — akik maguk is a szerencsétlen­ség áldozatai lettek — súlyos fegyelmezetlensége okozta Megállapították, hogy a pi­lóták — a tiltó rendelkezés ellenére — az utasok közül két ismerősüket beengedték a pi­lótafülkébe, s azok mindvégig ott tartózkodtak. A_ pilóták az utasszállító re­pülőgéppel tiltott manővere­' két végeztek. A Városliget környéke felett elrepülve el­tértek kijelölt útvonaluktól, szabálytalan hullámrepülést hajtottak végre, csökkentet­ték a kiszabott repülési ma­gasságot, látványosságra töre­kedve a géppel túl éles for­dulót vettek, így a repülőgép felett elvesztették uralmukat. A repülőgép zuhanni kezdett, a Lumumba utca 224. számú házba ütközött, majd a föld­höz vágódott. A repülőgép a katasztrófát megelőzően állandóan menet- rendszerű forgalomban közle­kedett. Aznap ötödször szállt fel sétarepülésre. A bizottság minden részletre kiterjedő vizsgálata azt bizonyítja, hogy a gép műszaki állapota vala­mennyi felszállásnál kifogásta­lan volt» A repülőgép személy­zete megfelelő képesítésű, nagy tapasztalaté hajózó volt. A repülőgép első pilótája 10 év alatt jóval több, mint egy­millió kilométert repült. A repülőgép 23 utasán és 4 főnyi személyzetén kívül a re­pülőgép földre zuhanásának helyszínén még három sze­mély vesztette életét, így a szerencsétlenség halálos áldo­zatainak száma harmincra emelkedett. A Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium a vizsgálat eredményéről jelentést tett a Minisztertanácsnak. A kor­mány és az egész társadalom mély együttérzéssel osztozik az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hasonló eset megelőzésére szigorú rendsza­bályokat hozott* I lassította szokásos víkendjet. ' Beavatott washingtoni kö­rök szerint a megbeszélések­nek két fő témájuk van. Az egyik az, hogy Hruscsov nap nap után olyan beszédeket mond és olyan nyilatkozatokat tesz, amelyeket az amerikai fővárosban rendkívül „ke­ménynek” minősítenek. A megbeszéléseik másik té­mája az, hogy minden jel sze­rint ezúttal sem sikerült meg­egyezést elérni a nyugati ha­talmak között számos, Német­országgal kapcsolatos kérdés­ben. Ezt Washingtonban félre nem érthető célzásnak tekin­tik aura, hogy a nyugati ha­talmak nem képesek vagy nem akarják megfelelő módon tá­mogatni a Nyugat katonai ere­jének fokozását a német kér­désben. Másrészt nem sákeTüit Párizsban egyetértést elérni a megindítandó „diplomáciai of- fenzávát” illetően sem. A fran­ciák álláspontja az, hogy a nyugatiaknak egyáltalán nem kell tárgyalást kezdeményez- niök, az angolok viszont ép­pen az ellenkező véleményen vannak. Rusk, amerikai kül­ügyminiszter közvetíteni igye­kezett a két álláspont között, inkább afelé hajolva, hogy a Nyugatnak kellene a diplomá­ciai kezdeményezést megra­gadnia. Az elnöknél pénteken foly­tatott megbeszéléseket sürgős­sé teszi az a körülmény, hogy Thompson, az Egyesült Aka­rnak moszkvai nagykövete, aki résztvebt a párizsi külügymi­niszteri konferencián, s most jelen van a Kennedynéi folyó tárgyalásokon is, hamarosan visszatér Moszkvába, s ott a most folytatott washingtoni megbeszélések alapján keres majd érintkezést a szovjet ve­zetőkkel* Rusk jelentést tett Kennedynek a párizsi külügyminiszteri értekezletről Az amerikai elnök tanácskozásai a német problémáról Washington (MTI). Washingtonban pénteken Kennedy elnök dolgozószobá­jában hosszantartó tárgyalások folytak. Délben Rusk külügy­miniszter tett jelen íést az el­nöknek a nyugati külügymi­niszterek párizsi értekezleé- rői, valamint olasz államfér­fiakkal és Adenauerrel foly­tatott ttárgyalásairól. Közben megérkezett Washingtonba Hmscsov szovjet miniszterel­nök hétfőd beszédének szövege is. Busk jelentése után közöl­ték, hogy Kennedy pénteki egész napját a német kérdés­sel kapcsolatos megbeszélések­nek szenteli és magához ren­delte a probléma számos szak­értőjét. Az elnök emiatt elha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom