Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 12. SZOMBAT A szovjet kormány kosszá és tartós kéke megteremtésére törekszik Európában Hruscsov elvtárs naj»y jelentőségű beszéde a szovjet — rom;»n barátsági nagygyűlésen Moszkva (MTI). Pénteken a kora délutáni órákban a nagy Kreml-palo- tában szovjet—román barát­sági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Pjotr Gyemicsev, az SZKP moszkvai bizottságá­nak első titkára nyitotta meg A két ország himnuszának el­Az űrhajó urának éreztem magam Tyitov őrnagy sajtóértekezlete A közel jövőben nem kerül sor magyarországi látogatására Az űrhajó irányítása könnyű volt és kényelmes A Vosztok //. a Jöldreszáilás két módját teszi lehetővé Filmfelvételt készített a Földről — Jurij Gagarin hőstettét — jelentette ki a többi között — annak idején joggal hason­lították össze Columbus és Magelhaes hőstettével. Ger­man Tyitov repülése viszont nem hasonlítható össze sem­mi olyasmivel, ami az emberi­ség történelmében ismeretes. Ez a repülés újabb hatalmas lépés volt a világűr meghódí­tásának útján, újabb történel­mi jelentőségű győzelem volt. Az akadémiai elnök kije­lentette, hogy a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elismerve German Tyitov űrrepülésének óriási tudományos jelentősé­gét, a Ciolkovszkij aranyér­met adományozta a pilótának. Keldis akadémikus viharos taps közepette át is nyújtotta Tyitovnak a megtisztelő kitün­tetést. Ezután Tyitov szólalt fel. Kijelentette, hogy négy felté­tel mozdította elő az űrrepülés sikerét. A siker feltételei — Először is — mondotta — a Vosztok II. tudósaink, mér­nökeink, technikusaink és munkásaink alkotása. Alapo­san kitanulmányoztam az űr­hajót, szerkezetét és felszere­lését többször is kipróbáltam a repülőút során. — Másodszor, tudtam, hogy mindent, ami az ember élet­működését biztosítja az űrhajó kabinjában, a földön és repü­lés közben, számos kísérlet so­rán kipróbáltak. — Harmadszor, az űrrepülés sikerének fontos eleme, hogy irányítani tudjuk az űrhajót. Én vadászrepülő vagyok. Ez segített. A negyedik feltételként az űrhajós az erkölcsi tényezőt említette. — A büszkeség ha­zámra és az irántam tanúsított bizalom lelkesítőén hatott rám — mondta. Ezután Tyitov kijelentette, hogy jól bírta azt a folyama­tot, mialatt a rakéta kijutott pályájára. — A súlytalanság kezdetén az első benyomásom az volt folytatta —> hogy lábbal felfelé fekszem, de néhány másodperc múlva minden rendbe jött. — Moszkvai idő szerint tíz órakor, feladatomnak megfe­lelően bekapcsoltam az űrhajó kézi irányító készülékét. Az irányítás könnyű volt és ké­nyelmes, a hajót be lehetett állítani minden megadott hely­zetbe és minden pillanatban oda lehetett irányítani, ahova szükséges volt. — Az űrhajó urának érez­tem magam — jelentette ki Tyitov. — Készségesen enge­delmeskedett parancsomnak, minden kézmozdulatomnak. Amikor a hetedik kört tettem a Föld körül, a tudományos megfigyelési programnak meg­felelően újból bekapcsoltam a kéri irányító művet. Az űrhajós megelégedéssel emelte ki, hogy egész repülő- útja során megbízható kétol­dalú kapcsolat állt fenn a Vosztok II. és a Föld között, rövid- és ultrarövid rádióhul lámok segítségével. — Amikor a második kört tettem a Föld körül — folytat­redt fel. Útja során tomagya- korlatokat végzett és az orvo­sok által előírt programnak megfelelően, megfigyelte saját magát. — A tizenhetedik kör ele­jén — folytatta Tyitov — a programnak megfelelően be­kapcsolták a leszállást biztosí­tó automatikus berendezést. Az űrhajó a megadott irányba helyezkedett, bekapcsolódott a fékező mű és a Vosztok II. rá­tért a leszállás pályájára. — A leszállás előtt nem zár­tam be a kémlélőnyilást és nagy érdeklődéssel figyeltem, milyen világosan ragyog az űr­hajót körülvevő levegő, miköz­ben a Vosztok IX. behatolt a légikör sűrűbb rétegeibe. Mi­után áthaladtam a magasfiő- mérsékletek és a súlynöveke­dés övezetén, üzembe lépett a (Folytatás a 2. oldalon.) hangzása után Jevgenyij Afa- naszenko, az OSZSZSZK okta­tásügyi minisztere, a Szovjet— Román Baráti Társaság elnö­ke, majd a moszkvai dolgo­zók és az ifjúság képviselői köszöntötték a román párt- és kormányküldöttséget. Ezután Nyikita Hruscsov emelkedett szólásra. Nagy je­lentőségű beszédét a hallgató­ság többször szakította félbe viharos, hosszan tartó tapssal. Hruscsov elvtárs beszéde elején a román párt- és kor­mányküldöttség látogatásának eredményeit, a szovjet—román barátságot, a román népnek a szocializmus építésében el­ért nagy sikereit méltatta, majd az SZKP programterve­zetéről szólt. A többi között ezt mondotta: „Mi nemcsak magunk aka­runk jól élni, hanem mun­kánkkal megalapozzuk a jö­vő nemzedékek boldogságát. Feladataink békések és nagy­szerűek. Ezért küzdünk a háború ellen" — mondotta. Minden becsületes ember aki meg akar érteni bennün­ket, sok magasrendű, általános emberi elvet lát az SZKP programtervezetében — jelen­tette ki Hruscsov. — Pártunk programját áthatja az ember­ség. E dokumentum kimondja, hogy nem a háború, hanem a békés verseny útján kell a tár­sadalmat fejleszteni, az em­beri erőt és értelmet az anya­gi termelés, a tudomány, a technika és a kultúra fejlő­dése céljából kell mozgósítani. Miután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ma minden fel­adat megoldására képes, azt mondotta, nem véletlen, hogy éppen a szovjet emberek emel­kedtek elsőnek a világűrbe. A szovjet űrhajósok győzel­meiben kifejezésre jutnak a szovjet gazdaság, tudomány és technika óriási sikered. E győ­zelmek mutatják a szocialista rendszer óriási fölényét. „A kommunizmus szovjet- unióbeli építése — az em­bermilliók élő, alkotó tevé­kenysége — egyike a nép legmélyrehatóbb és leghatal- 1 masabb mozgalmainak az emberiség egész történeté­ben”. > A párt által kitűzött tervek megvalósulásának megbízható záloga a szovjet emberek lel­kesedése és az a megingatha­tatlan elhatározása, hogy min­den erejüket a kommunizmus építésére fordítják. ,’Az ügyünk igazságosságába vetett hit teszi lehetővé a szov jet nép számára, hogy ingado­zás nélkül azt mondja a kapi­talista világnak: Rajta hát> versenyezzünk békés viszo­nyok között, háborús veszélyek nélkül, fegyverek nélkül!” — mondotta. Hruscsov ismét kijelentette: a szovjet kormány azt javasol­ja a nyugati hatalmak kormá­nyainak, hogy együttesen old­ják meg mindazokat a kérdé­seket, amelyeket különböző­képpen értélmeznek, de ame­lyeket nem lehet megoldatla­nul hagyni, mert súrlódásokat keltenek az államok között, fe­szültséget teremtenek a vilá­gon. „Mi elsősorban azt tartjuk elengedhetetlenül szükséges­nek. hogy eltakarítsuk az ál­lamközi kapcsolatokból a má­sodik világháború maradvá­nyait és utat nyissunk a vala­mennyi országgal való barát­ság megteremtéséhez és az együttműködés fejlesztéséhez”! Hruscsov beszélt azokról a megbeszélésekről, amelyeket Fanfani olasz miniszterel­nökkel és Segni külügymi­niszterrel folytatott. „Hasz­nosak voltak ezek a beszél­getések” — mondotta. A szovjet kormányfő azt mondotta, az a benyomása, hogy Fanfani a vitás kérdések békés megoldására törekszik. A szovjet emberek — mondot­ta Hruscsov, — nem táplálnak ellenséges érzéseket az olasz nép iránt. Ellenkezőleg, béké­ben és barátságban kívánunk élni Olaszország népével. Ezt az országot azonban bevonták az agresszív atlanti tömbbe, amely háborúval fenyeget ben­(Folytatás a 4. oldalon.) fl szocialista országok külügyminiszterei ősszel értekezletet tartanak Még ebben az évben megkötik a német békeszerződést A békeszerződéshez csatolt kormánynyilatkozat rögzíti Nyugat-Berlin jogait —- Az MDK népi kamarájának ülése Berlin, (MTI). A Német Demokratikus Köz társaság népi kamarája pén­teken tartotta meg 19. ülését, amelynek napirendjén a né­met békeszerződéssel kapcso­latos kérdések szerepeltek. Az elnöki megnyitó után dr. Lothar Bolz miniszterelnök helyettes, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügymi­nisztere ismertette az NDK kormányának a német béke- szerződéssel kapcsolatos nyi­latkozatát. Bemutatják Magyarországon Ervin Leiser dokumentumfilmjét Külföldön már sok ezren látták Ervin Leiser svéd új­ságíró dokumentumfilmjét és most rövidesen Magyarorszá­gon is bemutatják „Soha töb­bé" címmel. A film szinkroni­zálását hamarosan befejezik. Ervin Lei ser azok közé tarto­zik, akiknek sikerült kimene­külni a fasizmus karmaiból. A film egy olyan ember szen­vedélyes kiáltása, aki közvet­len átélte a fasizmus borzal­mait. A film készítői a véres évek ról szóló filmet Hitler áldoza­tainak emlékére készítették. Több mint kétszázezer méter dokumentfilmből, fényképek százaiból állították össze. Minden kockája hiteles, a je­leneteket nem rekonstruálták. Az alkotók a hitSeri'zmus eredetéről történelmi tablót festenek az első világháború kitörésétől a fasizmus szét­zúzásáig. A film mottója: Fi­gyelmeztetés az élőknek és an lékeztet arra, hogy minden embernek joga van emberként élni. A film befejező része a nürnbergi per tárgyalása, ahol a vádlottak „Nem vagyok bű­nös” kijelentésére a svéd do­kumentumfilm válaszol: Vád­irat az olyan bűn éllen, amely­nek több mint tízmillió ember vdtfr az áldozata^ „A német nép békéje és bé­kés jövendője fölött érzett ko­moly felelősségtől áthatva a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya a varsói szer­ződés tagállamai kommunista és munkáspártjai első titkárai­nak moszkvai tanácskozása után nyilatkozattal fordul a népi kamara képviselőihez és az NDK minden polgárához“ — hangzik a nyilatkozat, majd a német békeszerződés meg­kötésének sürgős szükségessé­gét hangsúlyozza. Rámutat: a német békeszerződés megköté­sének kérdése és a nyugat-ber­lini helyzet rendezésének prob­lémája a történelem napirend­jén szerepel. Németország és Európa békéjéről, a német nép és Európa népeinek bé­kés életéről van szó. A béke- szerződés békés jövendőt biz­tosít a német népneSk és meg­akadályozza, hogy német föl­dön ismét háborút robbant­sanak ki. A békeszerződés ugyanakkor egyengetné az utat a két német állam kato­nai semlegesítése felé. Hivatkozással a német béke­tervezetre, amelyet több mint egy hónappal ezelőtt terjesz­tett elő Walter Ulbricht, az államtanács elnöke, s amelyet a népi kamara elfogadott, nyilatkozatában a kormány rámutat, hogy ez a béketerve­zet mindenben megfelel a né­met nép nemzeti létérdekei­nek. A béketervezet minde­nekelőtt javasolja, hogy a két német állam képviselőiből áLa­kítsanak egy békebizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy kidolgozza a békejavas­latokat és ugyanakkor a két német állam kapcsolatainak megjavítására megkötné „a jószándék egyezményét". Bolz ezután megállapította, hogy a Szovjetunió kezdemé­nyezéseit a nyugati hatalmak — állítólagos jogaikra hivat­kozva — következetesen el­utasítják. A nyugati hatalmak még mindig nem tudnak más­sal felelni a békeszerződés megkötésének szükségességére, mint azzal a hírhedt „csomag­tervvel”, amely már az 1959. évi genfi értekezletet is zá­tonyra juttatta, mivel az a cél­ja, hogy megteremtse a NA- TO-hoz tartozó militarista Németországot — mondotta. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ismé­telten megállapítja: Adenauer kormánya a béketervezetre újabb nemzeti árulással vála­szolt. A nyugatnémet kormány a sovinizmus és a háborús hisztéria újabb hullámát indí­totta el és a lélektani hadvise­lés jegyében fokozta a revan- sista uszítást. Céljai érdeké­ben nem válogat az eszközök­ben. Gyorsított fegyverkezés, a Bundeswehr felszerelése ra­kéta- és atomfegyverekkel, új hadosztályok felállítása, a had­kötelezettség idejének 12 hó­napról 18 hónapra való meg­hosszabbítása, tartalékosok be­(Folytatás a 4. oldalon^ , t Moszkva (TASZSZ). A moszkvai egyetem aulájában Tyitov őrnagy pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyen beszámolt a második szovjet űrhajón végzett sikeres re­püléséről. A tömeg zsúfolásig megtöltötte a több mint 1500 főt befogadó termet. Jelen voltak a szovjet és a külföldi lapok, távirati irodák, rádió- és televíziós társaságok tudósítói Meghívták az értekezletre a szovjet tudományos élet kiemelkedő képviselőit, a diplomá­ciai testület tagjait. Jelen voltak a Moszkvában megnyílt nemzetközi biokémiai kongresz- szus 57 országból érkezett résztvevői is. A sajtóértekezletet Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. ta — jelentést adtam Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak az útróL Hamarosan megkaptam Hruscsov választáviratát, amely igen meghatott. — Repülőutam során rádió- üdvözletet küldtem moszkvai elvtársaimnak, a Szovjetunió, Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Déd-Amerika, Ausztrália népeinek. Rendkívül szép látvány Tyitov kijelentette, hogy rendkívüli, szokatlanul szép lát vány tárul az ember élé, ha a világűrből tekint a Földre. A földet körülvevő kék sugár­zástól a szivárvány minden színe kibontakozik, amikor pillantásunkat a fekete égbolt felé fordítjuk. Néha úgy tűnt, , hogy a földgolyó a fejem fölött függ — mondotta, majd meg­jegyezte, hogy a repülés egész idején az űrhajó kabinjában normális időjárási viszonyok uralkodtak, a légnyomás, a hő­mérséklet, a levegő összetétele a megszokott volt. — Utam során nem éreztem különösebb étvágyat — mon­dotta ezután Tyitov. — Mégis, moszkvai idő szerint 12.30 óra körül megebédeltem, a hatodik fordulóban pedig megvacsoráz­tam. A kidolgozott program a he­tedik fordulótól a tizenkette­dikig pihenést és alvást irt elő az űrhajóspilótának. Tyitov a tizenharmadik kör elején éb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom