Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-08 / 185. szám
B01. AUGUSZTUS 8, NAPLÓ 3 Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy békés éten oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban beszédet mondott. Mindenekelőtt szerencsekí- vánatait fejezte ki minden szovjet dolgozónak az új, nagy győzelem alkalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosztok II. űrhajó-szputnyik sikeresen befejezte űrrepülését. German Sztyepanovics Tyi- tov őrnagy az űrhajó-szputnyi- kcn példátlan űrutazást hajtott végre, amely több mint huszonöt órán át tartott. Az űrhajós hiánytalanul teljesítette a kitűzött programot, majd leszállt a Szovjetunió elő re kijelölt térségében. Ez a repülés önmagáért beszél. Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygóközi közlekedés megvalósításának útján. A Föld minden népe lelkesedéssel üdvözli a szovjet tu- I dománynak és technikának az űr meghódításában aratott kiemelkedő győzelmeit. Ma közzétették pártunk Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a szovjet nép e világtörténelmi győzelmével kap csolatos felhívását. Hazánk, ünnepélyesen megemlékezik majd az űrhajós hőstettéről, mihelyt az űrhajós pilóta Moszkvába érkezik. Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a szovjet nép, a Kommunista Párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok kiváló tudósainknak, tervezőinknek, mérnökeinknek és munkásainknak, mindazoknak, akik munkájukkal előkészítették és megvalósították ezt a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kí- 1 váló hőstettet. Sikeresen teljesítjük a hétéves tervet N. Sz. Hruscsov ezután a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikereiről szólott, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban jelentősen túlteljesítették a hétéves terv első kétéves részletét és sikeresen teljesítették az 1951-es év I. félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov — itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sikereit. A többi között elmondotta, hogy a hétéves terv első két és féléve alatt 15 milliáird rubellel nagyobb értékben termeltek. iparcikkeket. mint amennyit a hétéves terv erre az időszakra előírt A hétéves terv két és fél esztendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítottak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő ötéves terv alatt A termelési tervek túlszárnyalása és a termelési önköltség csökkentése alapján növekedtek a felhalmozások és lehetővé vált, hogy körülbelül úiabb 3 milliárd rubelt fordítsanak a Szovjetunióban könnyűipari beruházásokra. — A hétéves terv a nép jólétének újabb emelkedését is előirányozzá. Ezt a feladatot is* sikeresen teljesítjük. Növek 6zik a munkabéralap, emelkedik a különféle árucikkek fogyasztása. sohasem látott arányú lakásépítkezés folyik — Jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta: — Amint láthatják, iparunk jói dolgozik, egészében véve túlteljesíti a tervben kitűzött feladatokat. De még vannak olyan gyárak és üzemek, amelyek nem teljesítik tervüket. Ez azt jelenti, hogy az ilyen vállalatok nem járul- i nak kellőképpen hozzá a hét- I éves terv határidő előtti teljesítéséhez, nem járnak az élen- haladó kollektívák tízezreinek nyomában. Mindent el kell követnünk. hogy valamennyi gyár. üzem, bánya, minden kolhoz és állami gazdaság az összes mutatószámokban teljesítse és túlszárnyalja a tervben kitűzött feladatokat. Hruscsov a továbbiakban a mezőgazdaság helyzetét ismertette. Mint mondotta a legutóbbi két évben a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala alacsonyabb volt, mint aminőre lehetőségek vannak. Ez bizonyos nehézségeket okozott a városok hússal, tejjel és zsiradékkal való ellátásában. Az idén a mezőgazdasági termékek betakarítása és fel vásárlása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjet hatalom éveiben. A mezőgazdasági termények vetésterülete összesen meghaladja a 204 millió hektárt. Ez több, mint bánmikor ezelőtt, A termés betakarítása gyors ütemben halad. Ami az állat- tenyésztést illeti, az országban az év elején 75,8 millió szarvas- marha, 58,7 millió sertés, 133 millió juh volt. Ez azt mutatja, hogy megvan a jó alap az állattenyésztés újabb fellendítésére. N. Sz. Hruscsov ezzel összefüggésben részletesen szólott a különböző szovjet köztársaságok. így Ukrajna. az OSZSZSZK, Kazahsztán mezőgazdaságának helyzetéről, majd kijelentette: — Egész népgazdaságunk fejlesztésének távlatai grandiózusak. E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjá- ! nak új programtervezete tór- I ja feL A új oroQtam eszméi megtalálják az utal minden ember agyához és szívéhez Aránylag kevés idő telt el azó'a. hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem futhatunk előre, nem vonhatunk le már most általános következtetéseket a programtervezet bel- és külföldi éríékelésé- bö: Az emberek milliói fi- gyrvmme!. nagy érdeklődéssé' tanulmányozzák e tervezete*. amely megmozgatta az ecész világot. Pártunk a történelem során elsőnek tűzi ki a közeljövő közvetlen, gyakorlati feladatául a kommunista társadalom felépítését. A programnak az a következtetése. hoay a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fos élni örömet kelt és újabb erőt ad. Már most teljes bizonyossággal elmondhatjuk, hogy ar egész szövi"* r-5-* <>—•hangúlag helyesli pártunk programtervezetét. A gyűléseken, a sajtóban, a rádióban és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy szocialista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, következetes békepolitikánk mér hetetlenül megnövelték a szovjet állam nemzetközi tekintélyét, a világ eseményeinek alakulására gyakorolt hatását. A Szovjetunió népeinek sikerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg, hogy a párt megvalósította Lenin bölcs útmutatásait Az új programtervezetet átp ]íwmrmm* c+q -»Ttrntnformájától, a háború borzalmai toll Aki biztosra veszi- a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov — az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbmáknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szociaiista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit, munika, békeszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és bangsúlyozzák. hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom szempontiából. Úgy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy ez korunk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista-leninista elmélet fejlesztéséhez. De nemcsak barátaink, ha nem a kommunizmus ellenségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgassák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Jellemző, hogy az amerikai szenátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet „komoly kihívása az Egyesült Államoknak”. Ezek a szenátorok nem kéttiik, hogy a Szovjetunió képes elérni a programtervezetben kitűzött célokat. „Nem szabad lebecsülni a program- tervezet vonzóerejét”, — hangoztatják figyelmeztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperialista urak: Mi biztosra vesszük, hogy az új program eszméi megtalálják az utat szerte a világon minden ember agyához és szívéhez. Élénk visszhangot keltenek a program ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi A Szovjetuniónak, más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadályokat gördítsen az imperialisták élé, akik háborúkat akarnak kirob bántani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatuknak tekintették a békeharcot. Közös nézeteinket, követeléseinket és akcióprogramunkat a kommunista- és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmaz zák a kommunistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban sziemenszedett hazugság. Aki vesz magának annyi fáradságot; hogy elmélyedjen a moszk vai tanácskozás dokumentumainak tartalmában, az meggyőződhet róla, hogy a szocialista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan határozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együttélés, nem pedig a háború külpolitikáját folytatjuk. Éppen a kommunisták akarják idküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdésék is meg oldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyver- készleték teljes megsemmisífjXrrt Ám, telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk ©lőre. A leszerelési szakértők bélerag adtak a tárgyalásokba, mint legyek a mézbe. Mi az oka ennék? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak te arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folya ■ módnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyverkezés: hajszát. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán, gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világ- rendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük,, hogy. a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Az imperializmus ideológusainak szeme láttára* omlanak össze azok a fogalmak, amelyekben'a kapitalista világ eddig élt. Évről évre csökken a távolság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének színvonala között és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni. Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva; az antd- kommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Régi nóta ez, amelyet már jól ismerünk az Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszívebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit A kapitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és fél milliárd dollárt követeit hasonló célra. Nyugat-Németország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialistáik újból magukévá próbálják tenni a szocialista országok „elrettentésének” már Duties által hirdetett politikáját. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban jelenleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseánk során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégzetesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta. hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űrnek a néipék és az „antikomintem paktum”; és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „antikomintem paktum” bősz megalkotói is! Nem nézhetjük közömbösen* hogy a nyugati hatalmak agresszív körei Adenauer kancellár segítségével Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szemben áll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma a militari- zálás, a revansista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pángermán hagyományok és beállítottság feléledése határozza meg. A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szívében. mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábbal tiporták a Németország demili'tarizálásáról és demokratizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket* csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német milita- rizmus és revansizmus veszélyes fejlődését. Ezért javasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Németország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK-val, a volt német birodalom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez tehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat 'tiszteletben tartva, végérvényesen megszüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együttélés előtti fPötptMftg « 4. Makrai. A Szovjetuniónak nem érdeke a háború A nyugati hatalmak háború céljából fokozzák erejüket
