Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

Közlemény a varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságai eiső titkárainak értekezletéről Emlékműveket koszorúzott meg a szovjet parlamenti küldöttség A szovjet parlamenti kül­döttség, amely N. N. Organov- nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökhe­lyettesének, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének vezetésével tartózko­dik hazánkban, szombaton dél­előtt a Hősök terén megkoszo­rúzta* a népünk szabadságáért és függetlenségéért elesett ma­gyar hősök emlékművét, A küldöttség ezit követően | koszorút helyezett el a Szabad­ság téri szovjet hősi emlékmű­vöm. A koszorúzásnál a többi kö­zött jelen volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. A. A- Sztarcev, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője és a nagykö­vetség többi tagja.----------^ — T ízezren nézték meg eddig a „Mecseki nyár“ előadásait VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Erb János felvétele rí r-eciu xNemzen ozannaz es az Országos Filharmónia köz­reműködésével a pécsi szabad téri színpadon megrendezett „Mecseki nyár” előadásait ed­dig keréken tízezren nézték meg. A produkciók között a legnagyobb sikere a pécsi operatársulat és a fővárosi vendégművészek szereplésével megtartott „Aidá”-nak, a köny nyű műfajoík között pedig a Berlini Rádió tánczenekara fellépéséinek voH* gefoío-róc- q’ "h rr-7 T-tvrrn TJ aknatoron v XVIII. ÉVFOLYAM. 184. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 6. VASÁRNAP hold árpa, búza és zab termését csépelik a somogyi Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai. Moszkva, (TASZSZ). A varsói szerződés tagálla­maiban működő kommunista- és munkáspártok központi bi­zottságainak első titkárai au­gusztus 3—5-én Moszkvában értekezleten vitatták meg a német békeszerződés megkö­tésének előkészítésével kap­csolatos kérdéseket. Az értekezlet munkájában részt vettek a varsói szerző­dés tagállamaiban működő kommunista- és munkáspár­tok képviselői. Jelen voltak az ázsiai országok testvérpárt­jainak képviselői is. Az értekezlet résztvevői szé­leskörű eszmecserét folytattak a német békeszerződés megkö­tésének előkészítésével kapcso latos külpolitikai és gazdasági kérdésekről. Az értekezlet valamennyi résztvevője azt az egyöntetű véleményt juttatta kifejezésre, hogy a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon való rendezése már régen meg­érett kérdés és megoldása nem tűr halasztást. Hangsúlyozták, hogy a né­met békeszerződés megkötésé­nek meghatározatlan Ideig való halogatása egyértelmű annak tudatos elősegítésé­vel, hogy fokozódjék az új háború veszélye Európában, sőt nemcsak Európában. Az értekezlet résztvevői ki­fejezésre juttatták, hogy ké­szek minden eszközzel előse­gíteni annak elérését, hogy a nyugati hatalmakkal egyetér­tésben történjék meg a bé­kekötés a két német állam­mal. A német békeszerződés hivatott lerögzíteni a háború ntán Európában kialakult tényleges helyzetet, jogilag megformulázni a jelenlegi né­met határok megingathatat­lanságát, rendezni a nyugat­berlini helyzetet, megteremte­ni a jobb feltételeket a két német állam közeledéséhez és együttműködéséhez, biztosíta­ni a békés fejlődés feltételeit mind Németországban, mind Európa többi államában. Az értekezlet résztvevői abból in­dulnak ki, hogy az ilyen bé­kekötés nem okoz kárt egyet­len országnak sem és össz­hangban áll mindazoknak az érdekeivel, akik valóban az egyetemes béke fenntartására és megszilárdítására töreksze­nek. Az értekezlet résztvevői egy­hangúlag leszögezték, hogy a békeszerződésnek a két német állammal való megkötése ese­tén Nyugat-Berlin, mint de- militarizált szabad város, aka­dálytalanul fenntarthatja kap­csolatait a külvilággal. Egyet­len szocialista ország sem tö­rekszik a Nyugat-Berlinben fennálló társadalmi rend meg­változtatására. A nyugat-ber­lini ügyekbe való szigorú be- nemavatkozás, valamint a Nyugat-Berlinbe való eljutás biztosítására a békeszerződés megbízható és hatékony garan ciákat fog tartalmazni. Az értekezleten kifejezésre jutott az összes résztvevők megingathatatlan elhatározása, hogy még ebben az évben ki­vívják a német békeszerződés megkötését. Ennek kapcsán egyhangúlag elhatározták, hogy ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor az érdekelt államok kénytelenek lesznek a Német í Demokratikus Köztársasággal megkötni a békeszerződést, amely pontot tesz majd az el­múlt háború után és biztosít­ja a feltételeket a helyzet stabilizálására Európának eb­ben a részében. A békeszer­ződés határozottan megvédi majd a Német Demokratikus Köztársaság szuverén jogait is, beleértve a szárazföldi, a vízi és a légi térségre vonat­kozó jogait. A békeszerződés rendezi majd a nyugat-berlini helyze­tet is. Mint szabad város, Nyugat-Berlin szabadon élheti majd saját önálló, független életét és a Német Demokra­tikus Köztársasággal kötendő egyezményeknek megfelelően élvezi majd azt a jogot, hogy akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn a külvilággal. Az értekezlet megbízta a megfelelő illetékes szerveket, hogy dolgozzák ki mindazo­kat a szükséges külpolitikai és gazdasági intézkedéseket, amelyek biztosítják a német békeszerződés megkötését, e szerződés rendelkezéseinek be tartását, beleértve a Nyugat- Berlinre. mint szabad városra vonatkozó rendelkezéseket. Az értekezlet a teljes egyet­értés légkörében folyt le és ki­domborította, hogv a szocialis­ta országok megingathatatlan elhatározása: megszüntetik a második világháború marad­ványait. Hatezer éves leletek Pusztaföldváron, a malom­nál a földmunkák alkalmával edénycserepeket, szarvas­agancs-darabokat és egyéb ál­la tcsontokat találtak. Az oros­házi Szántó Kovács János múzeum tudományos kutatója megállapította: a leletek a fiatalabb kőkorszak kőrös kultúrájának idejéből szármáz nak, s „koruk“ körülbelül hatezer évre becsülhető. (Tudósítás a 4. oldalon.) Erb János felvétele Háromszáznyolcvan cséplőgép dolgozik a megyében 200 traktor szánt éjszaka — Silóznak a siklósi járásban Verseny a cséplőcsapatok között Az aratás befejezése után teljes erővel megkezdték a be- hordást a termelőszövetkeze­tek. Megyénkben ez idáig 66 százalékban hordták be a ga­bonát." ’Legjobb eredményt á mohácsa és a siklósi járás, ter- melőszövetkezieted érték el, ahol a gabonakeresztek 15 szá­zaléka van már csak a földe­ken. Meg kell gyorsítani a be- hordást, mert a sellyei járás­ban a gabona 50 százaléka még nincs behordva. Jó ütemben halad a cséplés megyeszerte. A megye vala­mennyi községében csépelnek. A gépállomások 380 cséplő­gépe dolgozik a megyében és ez idáig már 65 ezer tonna gabonát csépeltek el. Gondoskodni kell továbbra is arról, hogy tartalékasztag se­gítségével, gyors szállítással teljesen megszűnjék az anyag­hiány miatti gépáliás. Me­gyénk 14 községében teljesen befejeződött • a cséplés. A mo­hácsi járásban 6, a siklósi já­rásban 4 község csépelt el. A szigetvári és pécsváradi • járá­sokban még egy község sem fejezte be a cséplést. A gépállomások cséplőgépei a csépelni való több mint felét elcsépelték már. A sásdi járás­ban a járási tanács és gépállo­más mozgalmat indított a cséplőcsapatok között napi 200 mázsa elcsépeüésére. A cséplés üteme jó, előreláthatólag au­gusztus 20-ra teljesen be is fe­jeződik. A tarlóhántás ez idáig 49 szá zalékban készült el, de mivel a tarlóhámitás idejét múlta, mindenütt nyári, illetve vető­szántást keli) végezni. Megnö­vekedett a kétmüszakban dol­gozó gépek száma, a gépállo­mások 200 gépe szánt éjjel nappal. Megindult a silózás a sikló­si járásban, de a jövő héten előreláthatólag már a többi járásban is silóznak. A megye állami gazdaságai­ban a talajelőkészités most a fő munka. 18 500 holdon végeztek eddig tarlóhántást. 2000 holdon pedig már kész a nyári mélyszántás is. 4000 holdra a tavasziak meg a repce alá kihordták már a trá­gyát is. Napról napra telnek a ter­ményforgalmi vállalat raktá­rai. Ez idáig a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok 2090 vagon kenyérgabonát és 290 vagon takarmánygabonát szállítottak be a terményfor­galmi vállalathoz. A termelő­szövetkezetek 511 vagon ke­nyérgabonát értékesítettek sza badon. A legtöbb szabad gabonát — 60 vagont — a mágocsi Béke Termelőszövetkezet adta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom