Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

IBM. AUGUSZTUS 31. NAPLÓ «> As élettől tanult Tízéves a Siklósi Cipész KISZ még csak úgy gondolkodhat­tam, ahogy addig neveltek. Ennek azonban már tizenöt éve, Azóta volt továbbképzés is, törlént sokminden más is, Jobbágyné évről évre újabb té­nyeket rakhatott a mérleg ser­penyőjébe: melyik oldalon van az igazság? A mérleg nyel ve már nem inog- Határozot­tan mutat egy irányba. Ahogy tanít, úgy is gondolkodik. Hogy ez mennyi töprengést, mennyi Vívódást jelentett, csak ő tudja: De nem beszél róla. — Hat testvérem tsz-tag. Egyikükkel a nyáron találkoz­tam a Balatonon, ö is ott üdült. Ennyit mond. Csak alig ész­revehető fejbólintással jelzi, hogy no tessék csak ezen el­tűnődni. mert ilyen „pedagó­giai módszerekkel” tanít az élet. És kezdem már sejteni, hogy régi, már ismeretlen nö­vendékei miért köszönnek olyan tiszteletteljesen­Dr Mészáros Tíz évvel ezelőtt, 1951. augusztusában alakult meg Siklóson a cipész kisiparosok szövetkezete. A község hat ci­pészmestere választotta elő­ször a kisipar szocialista fej­lődésének útját. Sok nehézség­gel teli út volt ez, melyet min­den szövetkezetnek meg kell járnia, melyből minden kis­iparosnak tanulnia kell. Az alapító tagok közül csak ket­tőnek volt kitartása, ők azok, akik 10 évig megszakítás nél­kül a szövetkezet tagjai ma­radtak. Az egyik Ri'ttinger Henrik, aki ma már nyugdíj­ban van, de azért még bedol­gozóként segíti a szövetkezet munkáját, a másik pedig Da­rabos Ferenc, a szövetkezel mai elnöke. — Nagy utat tettünk meg tíz év alatt — mondja Dara­bos elvtárs. — Az alapító ta­gok közül négyen ideiglenesen kiléptek néhány évvel ezelőtt, de ők is megtalálták az utat újra a szövetkezethez. De en­nél több is történt! Ebben az évben, amely egyben jubileumi év is szövetkezetünk életében, nagy fordulat következeit be községünk cipész kisiparosai között. Szövetkezetünk tag­jainak felvilágosító munkája nyomán elértük, hogy a sik­lósi cipész kisiparosok kivétel nélkül beléptek szövetkeze­tünkbe. Ma már együtt dolgoznak valamennyien. Huszonhat kis­iparos tagja lett a szövetke­zetnek. A dolgozóik összlétszá- ma 53 fő. Közöttük vannak már saját nevelésű szakmun­kásaik is, akik a tapasztalt mesterektől a szövetkezeten belül sajátították el a szaktu­dást. Elismerőleg szólnak ró­luk is, a fiatalokról, akik az utánpótlást jelentik. Szükség is van rájuk, hiszen a kisipa­ros tagok zöme ötven éven fe­lül van. A fiatalokat dicséri az is, hogy olyanok vannak ' kö­zöttük, mint az idén felszaba­dult ifjú Schrepf Ferenc, aki az ipari tanulók megyei ver­senyén első helyezést ért él. A szövetkezetbe tömörült kisiparosoknak meg kellett szokniok az új munkaszerve­Hetyke kis komty öl a fe­jén, kerek szemüvege mögül barátságos barna szempár néz nyíltan, kicsit csodálkozva. Talán azon csodálkozik, ho­gyan jutott eszébe ennek az újságírónak, hogy éppen őt faggassa az életéről­Pedig tanulságos élet Job­bágy Kálmánná élete. Hato­diknak született a tízgyerekes Harangozó családban, egy ha­társzéli kis faltban. A tíz gyerek közül mindössze ketten tanulhattak. De hogyan? Jobbágyné diákéveire és pe­dagógusi pályakezdésére az „ingyenesség” nyomta rá a bé­lyegét Zárdában tanult „in­gyenesen”. A mai diákok ne­hezen képzelik el, mit jelentett ez. Társai lenézték szegény­sége miatt, nevelői pedig ve­le végeztették a takarítást, a hivatalsegéd munkáját. Keser­ves, megalázó helyzetben volt az „ingyenes” diák. Mikor aztán elvégezte az iskolát és kezében volt a diploma, mehetett tanítaná, de újra csak ingyenesen. Dolgozhatott, de fizetést nem kapott egy teljes esztendeig. De még ezt az ál­lást sem kapta meg nyomban az iskola elvégzése után- Előbb két évig volt nevelő a falujá­ban a gazdagabb családoknál. Kapott havi húsz pengőt, vi­szont ennek fejében vállalnia kellett mindenféle házkörüli munkát Diplomás háztartási alkalmazott volt tulajdonkép­pen. Ennek már huszonöt éve. A felszabadulást követő napok­ban ő is ott volt már az Ágos­ton téri iskolában és más pe­dagógusokkal együtt igyeke­zett rendet teremteni a tönkre tett, szeméttel, lim-lommal te­liszórt iskolában: — Akkor alig reméltük — mondja —. hogy ez a sötét, komor épület ennyire megszé­pülhet. ‘ Körülmutat és valóban a régi épület most mintha ifjú­korát élné. A folyosó kőpadló­zata. meg a lépcső kopott ugyan, de a helyiségek csino­sak, tiszták, ízléssel berende­zettek, az egész iskola ottho­nossá vált: — Úgy tudom, tizenöt éve tanít alsó tagozatban. Nem vá­gyott még máshova? — Nagyon szeretek az ap­róságokkal foglalkozni. Na­gyon kell nekik a szeretet- Mikor hozzánk kerülnek, a szüleiket is pótolnunk kell. És ha ez sikerül nagyon hálásak. Megesik, hogy felnőtt nő vagy férfi rámköszön az utcán. Nem ismerem, nem tudom ki, de még emlékszenek rám, kisis­kolás korukból. Ezért persze nem sértődhet­nek meg az egykori tanítvá­nyok. ök. mihelyt kikerülnék Jobbágyné osztályából, gyors növésnek, fejlődésnek indul­nak,. megemberesednek. De a tanító néni újabb kis elsősök­kel kezdi a munkát, az „ala­pozást”. hogy fejükbe töltse a később elsajátítandó tudós alapjait. Saját gyerekeit is arra ne­velte, hogy szívesen tanítsa­nak másokat, legyenea ők is pedagógusok. Éva akart is tanárnő lenni, de csak orosz tagozaton. A felső­iskolán csak másik szakon lett volna helye, ezért nem lett belőle mégsem tanárnő. Attila még érettségi előtt áll- Ha vé­gez. újságírónak szeretne men­ni. Hát ez is olyan oktató­nevelő hivatás, csak éppen „nem általános iskolai fokon“. Persze ez még sok mindentől függ..: De azért beszélgetés közben kiderül, hogy lett volna Job- bágynénak más terve is. Ki­tűnően beszél- horvátul, sőt tulajdonképpen ez az anya­nyelve, Horvát nemzetiségi faluban laktak, édesanyja Jurisies Mária is horvát volt. Németül is tud. Nyelvtudását azonban —1 természetesen — az alsó tagozatban nem tud­ja hasznosítani- Gondolt ar­ra, hogy a délszláv 'iskolába jelentkezik, de eszébe jutottak kis elsősei, aztán annyiban ma­radt a dolog, nem jelentkezett —■ Talán hasznosíthatná nyelvtudását az iskolánkívüli oktatásban? — Erre is gondoltam. Csak­hogy az iskolánkívüli munká­ra a családom miatt nem volt elég időm, És rengeteg mun­kát jelent a kis elsősök házi- feladatainak a javítgatása. — Tavaly negyven gyerekem volt az bizony nyolcvan füzet át­nézését, javítását jelenti. De ezután talán már lesz időm. •—1 Úgy lenne jó'— teszi még hozzá kis tűnődés után — ha a nyelvtudásomat úgy tud­nám hasznosítani, hogy azért a kis alsósokat sem kellene itthagynom. Huszonöt éve tanít, tizenöt éve mindig elsős—má­sodikos kis nebulókat, de fia­talosan tervezget a további évekre. —< Az ember érzi, hogy mennyire más most, mint ré­gen — mondja, s neki hihe­tünk is, jól ismeri a múltat. —■ Most megbecsülik a jó munkát •.. és általában a mun kája szerint becsülik meg az embert».. Kétszer kaptam rendkívüli előléptetést... És a fiatalabb kartársak, meg az igazgató kartárs igazán meg- értőek. jó velük együtt dol­gozni. Ez sem mindig volt így. Az Ágoston téri iskolában töltött tizenöt év alatt hatszor cserél­ték az igazgatót. Az első évek­ben az akkori igazgatóval vol­tak nézeteltérései­—■ Hiába, úgye, bennünket annakidején zárdában nevel­tek ..; Felekezeti iskolákban tanítottam ... És nem kaptunk semmi továbbképzést, Akkor Sieplemlw Hói irabS lain IttajópkntUosil az íKÖV a Éossfí léli Ménéi szállításéra Sürgősen emelni kell a behordó- brigád tagjainak szamát Ankétet rendezett a KIOSZ pécsi csoportjának fuvaros szakosztálya, valamint az AKÖV és a TÜZÉP, a lakos­ság téli tüzelőjének élszállítá­sa ügyében. Az ankéten megállapították, hogy az utóbbi húsz napban háromezer mázsával emelke­dett a lakosság iszapszén-igé- nye, s hogy a szállítás nem tu­dott lépést tartani a megren­delésekkel. A fuvarlemaradás mielőbbi pótlása érdekében újabb három, 3 és féltonnás tehergépkocsit biztosít szep­tember elsejétől az AKÖV. A három kocsi naponta 500—600 mázsa szenet fuvarozhat, s ez­zel lényeges segítséget nyújt­hat a lemaradás megszünteté­sében. Az ankétem megjelent pécsi fuvarosok elhatározták, hogy a közeli jövőben, napi ötszáz mázsával több iszapszenet szállítanak házhoz, tekintettel arra, hogy az iszapszén-szállí- tásban van legnagyobb lema­radás. Megállapították az ankét részvevőd, hogy a tüzelőbehor- dásra is sokkal nagyobb az igény, mimt gondolták volna. Már az első napi megrendelé­sekből levonható a következte­tés: sürgősen emelni kell a behordó-brigéd tagjainak szá­mát. Vadgesztenye gyűjtésével a MÉH Vállalat nem foglalkozik! 42158 Hűnüg-yi krónika A bűnösök gyorsan kézre kerülnek A 4200-as ügy A nyomozó előtt dossziék, , *— „irattárra" váró ügyek. Arról tanúskodnak, hogy a bű­nösök gyorsan kézrekerülnek, mind kevesebb lesz az „isme­retlen tettes“ jelzéssel ellátott „akta“. A 4200-as ügynél a szám nem az iktató száma, hanem forint összeg. Három hete kezd ték el a bűnügy nyomozását és már végéhez is értek. Az­zal kezdődött, hogy Kopár György a Dózsa legényszállás lakód feljelentést tett „isme­retlen tettes" ellen: ellopták 4“00 forint összegű takar ék- ‘ 'i~yvét. A nyomozás megálla­pította, hogy az összeget a ta- ~arékből kivették. A vényt a 1~<i? •’--ban megtalálták. Egye­düli támpont a kiállító írása volt. Kopár még csak nem is gyanakodott senkire, de a nyo­mozók alaposan ..körülnéztek“ Kopár környezetében, a szoba­társainál. Megnézték szoba­társai önéletrajzát t az írás­szakértő mindegyiket összeha- sonlítgatta a vény betűivel. K. Dezső kezdetben tagadott aztán bevallotta: „igen, én vol­tam, nem is gondoltam rá, hogy ilyen könnyen rájönnek“. Lop a Király Király János Komlón dol­gozott a Tatarozó Vállalatnál, azaz, hogy „dolgozásról“ nem lehet beszélni, jobban mond­va csak a munkakönyvé volt ott. Találkozott az egyik isme­rősével, aki éppen a vonatot késte le, szomorúan állt a pé­csi állomáson bőröndjével. — Ne törődj vele, a követ­kező vonat indulásáig szóra­kozunk egy kicsit — ajánl­kozott Király. Be is jötték a városba, az ismerős kezében a nehéz bőrönd. — Tegyük be az Elefánt ét­terembe, megőrzik ott — ad­ta a tippet Király. Aztán elindultak. Volt ide­jük, hiszen az ismerős legkö­zelebbi vonata csak másnap délelőtt indult. Egész éjjel szó­rakoztak s megbeszélték: más­nap reggel 9 óraikor találkoz­nak az Elefánt étteremben. Király volt a frisebb és — esze ágában sem volt ismerő­sére várni, fogta a bőröndöt s vitte — eladni. Egy „alkalmi“ ószeres, meg is vette — po­tom 150 forintért az egészet, a benne lévő ruhákkal, holmik kai együtt. Arról nem is szól­va, hogy csak maga a bőrönd többet ért, mint 150 forint. Azóta Király ■— ha nem is a nevéhez illő helyen a tró­non, *— de ül... Az egész ügy kezdete és vége között alig egy hét telt el. „Mostanában sokkal gyor­sabban elfognak mint régen“ — mondotta s ebben hinni le­het neki: most került tizen­ötödször rendőrkézre. Felbomlott a galeri A galerit öt fiatalkorú gye­rek alkotta. Járták a várost, a szőlőhegyeket * amit értek ■=. vittek. A gyárvárosi iskolából 525 forint értékben loptak po­litechnikai szerszámokat. a közép-gyükési és felső-gyüSkési présházakat rendszeresen dézs málták. Később megunták a „kis dolgokat“ — motorokra specializálták magukat. — Az utóbbi időben szinte minden nap jelentkezett valalki a rend­őrségen és panaszkodott: el­lopták a motorkerékpárját. Az egyiket a Mohácsi országút ár­kában, a másikat valami el- hagyatottabb helyen a bokrok között találták meg. A galeri pedig élte vidám napjait, présházakban duhaj­kodtak, lopott motorokon utaz­gattak. A „főnök" már ül, a „ta­gok" is ismertek, a galeri fel-, bomlott. „Pedig olyan ügyesen csinál­tuk ..." — mondták. Hiába, úgylátszik a rendőr­ség — még ügyesebb. a, r._ zést, termelő tevékenységük ben igazodniok kellett a lakos­ság igényeihez, melyet a kö zösségi munkával fokozottab­ban tudnak kielégíteni. Ebbe: az évben 6 e/vr pár cipót Készítenek Konfekció áruként szalagszert! termeléssel a ke­reskedelem részére. Kiváló eredményt érteK el a javító- szolgálat terén. Az első félév­ben 260 ezer forintos javítás, munkákat végezték el,' amely 40 százalékkal magasabb az elmúlt év azonos időszakánál, és a megye cipész szövetkeze tei között a legjobb eredmény­nek számítható. Siklóson Kí­vül Harkányban és Diósviszlón is megnyitottak egy javító mii helyt és a közeljövőben szeret­nének Villányban is megnyit­ni egyet. Az őszi-téli javítási szezonidőszakbán biztosítani akarják, hogy a vállalási ha­táridő ne legyen 6 napnál ma­gasabb. Egyelőre Siklóson hat mű­helyben dolgoznak, melyek eléggé zsúfoltak,\ kényelmetle­nek, hiányzanak belőlük a szo­ciális létesítmények. Darabos ■------1—— e lvtárs is arról beszélt, hogy ez mennyire megnehezíti a munkát: — A műhelyek szétszórtsága nehezíti a munkafegyelem ki­alakítását, körülményessé te­szi az anyagkiadást és szállí­tást, végső fokon kedvezőtle­nül befolyásolja a termelé­kenység alakulását. A vezető­ség tervei között szerepel egy új központi műhely létrehozása. Már vásároltunk is 175 ezer forintért egy erre alkalmas épületet, melynek át­alakítását megkezdtük. Itt kapna helyet az iroda, a mun­kaátvevőhely, a javító és kon­fekció részleg, á raktár és a tanműhely is. Lehetőségünk nyílna a dolgozók részére megfelelő szociális létesítmé­nyek biztosítására. Az építke­zés megvalósításának költségei mintegy 375 ezer forintba ke­rülnek, melynek engedélyezé­séről most folynak a tárgya­lások. Reméljük, hogy szövet­kezetünk megalakulásának ti­zedik évfordulójáról már az új üzemünkben emlékezhe­tünk meg! (M. E.)---- ---­T oIEseprű Ki húzza a röridehbet? „Az élet rövid, a művészet, hosszú” — tartja a klasszikus közmondás. Úgy látszik azon­ban, nemcsak az élet rövid. Néla a mérlegre tett hús, zsír, kenyér, cukor, liszt és egyéb élelmiszer is lehet „rövidebb” vagy „hosszabb” pár dekával. Mindezt mindannyian tapasz­talhatjuk, ha fűszer- vagy élel­miszerboltban vásárolunk va­lamit. — Nem baj, ha öt dekával rövidebb? — kérdezi az el­árusító a felszeletelt párizsival kapcsolatosan. Nem azt mondja, hogy „ke­vesebb” vagy „több, súlyosabb’’. hanem „rövidebb”, illetőleg „hosszabb” a vásárolni szándé­kolt áru. Hogy a hurka, a ke­nyér esetleg rövidebb pár cen­timéterrel, azt még könnyű megérteni. De mindez hogy le­het „rövidebb” öt dekával? Ez az üzletekben lábra kapó „nyelvi szokás” a német nyelv­ből került át hozzánk. A mé­teráruval (szövet) ellentétben a varráshoz szükséges kisebb kellékeket, így a tűt, cérnát, gombokat a német Kurzwaren szónak megfelelően rövidáru­nak kezdték mondani. Majd Budapesten létrejöttek az ún. RÖLTEX-boltok, amelyeknek betűszava a rövidáru és lakás­textil szavak összevonásából keletkezett. Lehet azon vitatkozni, hogy idegen eredete miatt helyesel- hatő-e a „rövidáru" szó hasz­nálata. Tény, hogy a minden­napi élet szükségessé tette az alkalmazását, s mivel más szó nem adódott, az illetékesek rákaptak erre. Ma már nehéz lenne más kereskedelmi szót iktatni a helyébe. Azon is el kell gondolkodni, mivel lehetne kiszorítani a hivatalosan is „rövid itálok”- nak mondott, kis pohárban adagolt italokat, mint amilye­nek a rum, a likőr, a pálirika- fajták. Mert a bor és a sör — úgy látszik — „hosszú” ital. Ha azonban a ketté vágott két kilós kenyér egyik részére azt mondjuk, hogy „öt dekával rövidebb”, azért lehetséges, hogy éppen a hosszabb rész lett „rövidebb”, illetőleg keve­sebb egy kilónál. Jó lenne, ha a kereskedelmi dolgozók min­dennapi szóhasználatukból igyekeznének kigyomlálni ezt a nyelvszegényítő jelzőt, ille­tőleg jelzőket. És ha igaz a közmondás, főleg a hosszú ha­jú elárusítókat kérjük erre. . * TOLLSEPRŰ-fejtörő Az elmúlt alkalommal anyagtorlódás miatt kimaradt a fejtörő. Az alábbiakban kö­zöljük legújabb fejtörőinket: 1. Milyen szót használjunk a zippzár szó helyett? 2. Hogyan írjuk helyesen: köpeny vagy köppeny, zubony vagy zubbony, szalag ' vagy szallag, telik vagy tellik? 3. írjuk helyesen a követke­ző hirdetést: Cipők javítását szakszerűen vállalom. A megfejtésre írjuk rá a „TOLLSEPRO” szót! Beküldé­si határidő: szeptember 5. Az augusztus 2-i számban közölt fejtörők helyes megfej­tése a következő: 1. A magyar helyesírás szabályai c. akadé­miai kiadvány szerint így he­lyes: pannonhalmi, tótokföldi. * 2. A helyes szöveg: Pécsett is eljátsszák a Bánk bánt. (A tárgyas igeragozás jelen idejű -ják ragja hasonult át sz-szé.) 3. Nem a borkimérés, hanem csak a bor lehet saját termésű, illetőleg saját termelésű. A helyes megfejtők közül a következők részére küldünk jutalomkönyveket: 1. Balázs Miklós, Mohács, Március 15. utca 5. szám. 2. Horváth Éva, Pécs, Déryné utca 24. sz. 3. Sági Ernőmé, Pécs, Petőfi utca 64. sz. (T. I.) ■■ ----------­G azdag kultúrműsor a bányásznapon Komlón, a Zrínyi Művelő­dési Házban szombaton 18 órai kezdettel bányásznapi jubi­leumi műsoros ankétet rendez­nek „A bányászok élete a Horthy-korszakban” címmel. Az ankét után „Baranyai szí­nes szőttes” címmel kultúr­műsor következik, melyben az idei kulturális seregszemlén' legjobban szerepelt együttesek legsikerültebb műsor,számaikat adják elő. Pécsett, Uj-Mecsekalján az Olimpia Étterem előtt felállí­tott szabadtéri színpadon va­sárnap várja kultúrműsor a bányásznapot ünneplő közön­séget. Délután 6 órai kezdet­tel a „Mecsek” Művészegyüttes Dörömböző Géza és zenekaráé­nak kíséretével ad látványos­nak ígérkező műsort. Majd pe­dig a Rendőrkapitányság tánc- zenekara következik sikert aratott számaival. A két műsor között az Állami Áruház tart divatbemutatót. Pécsszabolcson is vasárnap 18 órakor kezdődik a bányász napi kultúrműsor. A Purid: Művelődési Házban a szír'.: - szók, a népi táncosok, a : ’ ne- dalénekesek és a Művelődési Ház tánczenekara adnak mű­sort. Jó idő esetén a szabad­téri színpadon zajlik le á bá­nyásznapi kultúresemény. amely után a kerthelyiségben táncmulatság lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom