Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

N A P T 0 f? tm. ATJGTTSZTTJS ». c ■ — ....................... n 9 U j tudományos művek készülnek Szigetvári emlékkönyv — Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944-től 1960 ig A Dunántúli Tudományos intézet tudományos munkatár­sad számos új tanulmányon dolgoznak. Munkatársunk meg kérdezte az „elérhető” tudó­sokat: mi pillanatnyi munká­juk, milyen tervek foglalkoz­tatják őket Dr. Szabó Pál Zoltán az intézet igazgatója, — aki a napokban ünnepelte 60. szü­letésnapját — a következőket mondotta: — Jelenleg a magyar—szov­jet kiadásban megjelenő Nem­zeti Monográfia számára Dél- kedet-Dunántúl íöldfelszmíej- liődéséről írok. Szeptemberben Becsben tartok előadást a karsztvizek hidrodinamikai sajátosságairól; Ehhez ez anyag jórészt már együtt van, azonban egy-két probléma megvizsgálása még szükségessé válik, kivált • a Bükk-hegység területén. A távlati tudomá­nyos tervezés vonalán a hazai karsztv ízproblémák kutatása folyamatosan If&lad előre. — Remélem, hogy az auszt­riai nemzetközi spelaológiaS kongresszusról visszatérve is­mét elmélyedhetek a szakmai filozófia kérdésében, aminek igen nagy jelentőséget tulaj­donítok. A földrajzi tudomá­nyok ugyanis szükségszerűen most emelkednek ki abból a leíró vagy fatalista szemlélet­ből, amellyel a múltban a tu­dományokat jellemezni lehe­tett, amelyek vajmi kevéssé voltak alkalmasak arra, hogy a népgazdaság számára hasz­nost nyújtsanak; . Azt már „más űtan" tudtuk meg, hogy az intézet munka­társai „Kisebb tanulmányok” címmel kötetet adtak Id, ame- ®yet valamennyi belső munka­társ írt és ezt a kötetet — születésnapjára — Szabó Pál Zoltán elvtársnak dedikálták. Dr. Babies András a következőket mondotta: — Az Intézet belső és külső munkatársad közül tizenhár­mán fogtak hozzá hogy meg­írják „Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944— 1960” címmel a megye és Pécs legújabbkori történetét. Eb­ben foglalkozunk a megye és a város felszabadításának ka­tonai vonatkozásával, a regu­láris csapatok által végrehaj­tott hadmozdulatokkal, a parti zánharcotkkal, részben doku­mentumok, részben pedig egy partizán visBzaemiékezéseá alapján; Felvázoljuk a 45-ös földreformot, az iskolák álla­mosítását és még számos je­lentős állomást, Ez a kötet a városi tanács művelődésügyi osztályának kiadásában, októ­ber végén jelenik meg, s én szerkesztem. — Folytatom „Magyarország kőszénbányászatának történe­te” című tanulmányomat, s ennék szolgálatában áll az „Észak-dunántúli barnakőszén­bányászat fejlődése napjaink­ig” című munka, amelyen most dolgozom. — Ezenkívül 1965-ne terve­zem kiadni a Magyarország bányászatának és kohászatá­nak történetét a Hegrégibb időktől napjainkig amely kö­tetbe a kőszénbányászati részt én szerkesztem és írom. Ez műszakiak és tudományos ku­tatók közös munkája lesz. Dr. Rúzsát Lajosról úgy tudjuk, hogy befejezte a „Baranyai parasztság küzdel­me a nagybirtokokkal” című munkáját, r— Igen, Több évi munka eredménye ez a könyv. Lénye­ge, hogy a törökök kiűzése után a Habsburg-udvari poli­tika egy új államot épített ki Kelet-Európábán az arisztok­rácia segítségével. Ennek áldo­zata lett Csehország és Ma­gyarország is. Az imperialista német történetírás a hafosbur- gofcnak ezt a munkáját azért értékelte nagyra, mert véle­ménye szerint a németségnek a Közép-Eürópa fölötti ural­mát segítette élő. A habsbur- gok politikáját támogató nagy- birtokosok az udvar részéről teljhatalmait élvezve, Baranya lakosságát is a jobbágyság igá­jába szorították. Megyénk pa­rasztsága ez ellen a földesúri politika eilen két fronton vet­te fel a küzdelmet: egyrészt fejlesztette a terméliési eszkö­zöket, kultúrtájjá tette ismét a törökök alatt elpusztított Ba­ranyát, 1711—1766 között a szántóterületet 300, a rétterü­letet pedig 700 százalékkal nö­velte meg. Miközben egyik kézévé® az ekeszarvát fogta, másik kezével fegyvert raga­dott a földesurak ellem. Ennek sorában emlékezetes az 1766-i siklósi, az 1797. évi pécsi job­bágylázadás, s végül a paraszt­ság szállt síkra 1649-ben Kos­suth hívására a szabadságharc ügyéért; — Terveik? Dolgozom a „Me­zőgazdasági technika fejlődése a szabadságharctól napjaink­ig” című munkán, továbbá ké­szül a „Szigetvári emlék­könyv”, ami Szigetvár élesté- nék 400. évfordulójára készül. Ez foglalkozik a török eilend harc minden nagy kérdésével, s minthogy ezt a harcot Kö- zép-Európa néped közösen vív­ták a tanulmányok megírásá­ban a magyar történészeken kívül szlovák, cseh, román és jugoszláv történészek is részt vesznek. Dr. Mérey Klára most fejezte be kandidátusi disszertációját. Mivel foglal­kozott ebben? — A mintegy 700 oldalnyi terjedelemben Somogy megye mezőgazdasága történetét te­kintettem át a török uralom alóli felszabadulástól 1848-ig. Ez a munka már a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság által kijelölitek kezében van s fe­lette a tudományos vitára elő­reláthatóan az ősszel kerül sor. — Jelenleg a munka folyta­tásaként az 1848—49. évi for­radalomnak és szabadságharc­nak a somogyi parasztság éle­tére kifejtett hatását vizsgá­lom s az úrbéri kérdés ön­kényuralom alatti rendezésé­ről készítek tanulmányt. A munka jelentőségét az adja, hogy a forradalom után ki­alakult birtokállapotok egy év­századra megmerevítették a parasztság birtokhelyzetét s az így kialakult feudális koBoncok- kal terhelt birtokviszonyok végig kísérik parasztságunkat a kapitalizmus időszakán. Csak 1945 hozta meg számuk­ra e kérdésben is a felszaba­dulást. G. F. 250 PAR KESZTYŰ MŰSZAKONKÉNT A Siklósi Kesztyűgyárban egy műszak alatt 250 pár kesztyűt készítenek. A kesztyűkből mintegy 60 százalék kiváló minőségű s exportálásra kerül. Képünkön az egyik műszak két legjobb kézivarró brigádját mutatjuk be. Teljesítményük állandóan 100 százalék felett van. Hetedszer Sett kiváló vállalat a Baranya megyei É^elmiszerkiskercskedeinti Vállasat Erre a „fegyvertényre” rop­pant büszkék a Kossuth tér 4- ben. ahol a vállalat központja van és a megye egész területén, abban a száztizennyolc bolt­ban, amelyben a vállalat alkal mazottai dolgoznak. És joggal. A hetedik kitüntetés azt je­lenti, hogy a legutóbbi félév munkája alapján ismét kivá­Négyszeres kiváló Temafor A temafor vállalat mohácsi üzemének dolgozói szombaton ünnepelték a Béke Szálló dísz­termében a vállalat negyed­szeri „Kiváló üzem” elnyeré­sét. Lukács Béla a vállalat központi igazgatója méltatta a „Kiváló üzerri’-avatás jelentő­ségét. Elmondotta, hogy a mo­hácsi üzemük 1961. évi I. fél­évi tervét 102 százalékban tel­jesítette. Minden tényező és gazdasági mutatót túlteljesí­tett. A beszámolójában ki­hangsúlyozta, hogy büszke ar­ra, hogy az üzem 7 évvel ez­előtt alakult 35 fős létszámmal és ma már több mint 200 dol­gozója van. 1962-ben még 100 fővei növekszik az üzem lét­száma. Az üzem profilját kiegészí­ti fonodára, szövődére, vala­mint varrodára. A varroda üzem a Mohácsi Vállalat próbaüzemeltetése már meg is kezdődött. A varrodának je­lentősége abban van, hogy a varroda működése által mód van arra, hogy a külföldről behozott import anyagot nagy­ban csökkentsék. Ez az üzem­rész évi 100 ezer kg. anyagot fog készíteni. Az ünnepélyen az üzem 10 kiváló dolgozójának nyújtotta át a „Kiváló dolgozó” okleve­let, jelvényt, valamint 20 000 forint jutalmat osztottak ki. Az üzem dolgozói elmondot­tak, hogy úgy dolgoznak, hogy ez év végére II. félévi tervüket úgy kívánják teljesíteni, hogy a II. félévi tervek teljesítése alapján újból elnyerjék a „Ki­váló üzem” megtisztelő címét. A „Kiváló üzem”-avatást csa­ládi esttel kapcsolták össze. Dr. Vadon Antal ] lóan vizsgáztak valamennyien. ' De lássuk csak a számokat. A féléves tervet 101,3 százalékra telíesiielték. Ez 5,8 százalékkal volt, jobb eredmény, mint amit az el­múlt év azonos időszakában elértek. A nyereségtervet 111,39 százalékra teljesítették, és a költségmegtakarításban is jó eredményeket értek el. Lé­nyegesen növelték a termelé­kenységet, melyet az egy főre eső, több. mint kétezer forin­tos forgalomemelkedés jelez. Javult az új formában műkö­dő boltok részesedése a for­galomban. Míg tavaly az első félévben az összforgalom 12,3 százalékát bonyolították le az új formában működő gyorski­szolgáló és önkiszolgáló bol­tok 1961. első felében a boltok forgalmának 19,5 százalékát ők csinálták. Ennyi jó eredmény hallatán nem is csodálkozunk azon, hogy az első félévben végzett munka alapján húsz dolgozó kapott kiváló dolgozó oklevelet, egy pedig megkapta a kiváló dolgozó jelvényt. Ha a jó munka titka felől érdeklődünk a Baranya me­gyei Élelmiszerkiskereskedeíl- mi Vállalatnál. a többség bi­zonyára osztozik Szabó Gyula Cfejezetek ■*)»**** á A * * * A'** Komló TöRTÓneTÓBŐi KURUCZ PÁL ÉS THIERY ÁRPÁD RIPORTSOROZATA 1949. májusában indult meg Komlón az igazi városépítés; Az «»I só városépítőket felvitték a falu melletti dombtetőre. Kökön y ősnek hívták azt a részt a komlóiak. Kökénybok­rok szegélyezték az utat. Azon túl pedig egyik oldalról az er­dő, másikon a szántóföldek nyújtózkodtak az útig. — Itt lesz a város. — Mond­ták a városépítőknek, mire azok egy kicsit csodálkozva körülnéztek. — Itt város? — Itt, itt! Itt lesz egy tér a kukoricás helyén, ott fenn az erdő szélén egy nagy iskola, ott a szántásban utcasor ;.: Hét lakóház épült fel 1949- ben, a ma is kőháznak neve­zett lakóépületek. Körülbelül ötszázan' dolgoztak az építke­zésen. Elsősorban azokból a községekből jöttek az emberek amelyek a vasút mellett fe­küdtek. hogy vonattal tudja­nak bejárni Komlóira. A közeli falukból gyalog jártak .. s Közel Mi volt akkor a hőskorban a közel? Például lecseknádasd. A nádasdiak gyalog keltek át a Mecseken naponta. A geresdiek Hosszú­hetén yia vonattal jöttek, on­nét pedig szintén gyalog, to- ronyirányi keresztül a hegyen. Munkásszállás? Volt; Az épületekben laktak, amik el­készültek. Amikor az épüle­tet átadták, tovább vándorol­tak egy másikba. így éltek. Étkezni Kökönyösxől a mai kórházhoz jártak, ott volt a központi konyha és az ebédlő. Gépek? Lovaskocsik hordták fel a hét első ház anyagát a vásott makadámútan, és a se­gédmunkáslányok trepszin hordták fel a téglát, követ, mindent a kőművesek keze alá. Az első gép egy kézzel hajtott kanalas felvonó volt. Később egy gumiszáUítószalag is érkezett. Csak 1950-ben kezdtek bővebben jönni a gé­pek, a betonkeverők, habarcs- keverők és egyebek. Az építkezésnél az ötvenes év jelentette a fordulópontot; Megszaporodott a létszám is, a gépek is, beiekezd tei az át mellett álló kockaházak épí­tésébe. Abban az évben egyre töb­ben jártak már Komlóra, néz­ni, hogyan halad a munka. Akikor kapták az építők is az első miniszteri küldöttség lá­togatását. Volt is nagy izga­lom. Az egyik brigádban még egyetlen ember sem látott élő minisztert. No, persze, ilyen szempontból a többi brigád sem dicsekedhetek. A brigád­vezető szépen el is tervezte magában, mit mond majd, ha netán megkérdezi a miniszter valami felől. Mégis amikor va­lóban felelnie kellett a kér­désre, hogy megy a munka, izgatottan felelte: „Megy mi­niszter eüvtársúr”. Lett persze nagy jókedv, a miniszter is nevetett az építőkkel együtt. Azután már ilyesmi nem for­dult élő a városépítőknél. Hi­szen nem egy híres ember ke­rült ki az építők közül is, akik már nemcsak látták az ország vezetőit, hanem kezet is ráz­tak miniszterekkel, országos vezetőkkel. ötvenben alakultak a «agy építőbrigádok. Az ötös lkodba-: házon indult el útjára a Szta- hanov-mozgadom. Az első szta­hanovista okleveleket Merk, Horváth, Schmidt János és Schraub Ferenc kőművesek kaptáik meg. Nem volt könnyű dolog rá­beszélni az embereket, hogy dolgozzanak gyorsabban. A legtöbb kőműves régi mester­ember volt, többjük önálló kis­vállalkozóból lett városépítő kőműves. Kezdetben egy köb­méter falat raktak fel naponta. Aki egy kicsit „ráhajtott”, az öregek mindjárt figyelmeztet­ték: „Gyerek, elég lesz! Nem kell sietni. Ráérsz, de amit csinálsz, azt nagyon szépen csináld!” A kőfalazásnál ti­zenhárom követ raktak napon­ta a falba. Dehát az új város felépítésénél sietni kellett. Na­ponta tizenhárom kő. Mikor lesz így készen a város? Jú­niusban bevezették a teljesít­ménybérezést, megszabták a normákat. Az öregek leálltak. Azt mondták: vagy szép mun­kát, vagy semmit! Ültek a kö­veken, és mérgesen felhorkan­tak, amikor a fiatalok mégis­csak elkezdték dolgozni. Órákig tartott csak az öregek, ellenállása, aztán ment tovább a város építése. És napok múlva már az öregek is versenyeztek a fiatalokkal... Amikor még csak az első házak álltak f^nn a kökönyösi dombtetőn, még megvolt a kö­könyösi legelő. Az volt ott a fiatalság kultúrpalotája, szóra­kozóhelye, parkja, sportpályá­ja. Amikor elcsendesedtek az épületek, a kőművesek lemos­ták magukról a munka porát, mentek a kökönyösi legelőre. A zeneértők vitték a szerszá­maikat. Mentek a lányok is, és táncoltak a lalegő füvén. Ami­kor ráborult a sötétség a K5- könyösre, akkor tábortűz vilá­gított a - táncotoknak. Nagy­szerű mulatságok voltak azok... Amikor a tánc után kipirul tan nézték a születő házakat a fiatalok, sokan tervezgettek közülük: „Majd mi is itt la­kunk valahol, ha felépítettük a magunk otthonát.” És ilyen­kor sokszor szorította meg egymás kezét egy fiú meg egy lány. Fiatalok voltak az akko­ri városépítők... A legtöbbjük álma valóra is vált. Az akko­ri lányok legtöbbje rna komlói asszony. Javarésze kőműves­feleség, mint Schraubné, vagy Merkné. Ha a mai Kökönyö- sön járnak, mindig végigsimo­gatják tekintetükkel a kőha­zakat, a kockákat, és újra lát­ják. önmagukat, amint trepszin hordják a téglát az emeletek­re, az állásokra. Nehéz volt as a kezdet, de nagyon szép is volt. Egy vá­ros alapjait lerakni, egy város felépítését megkezdeni csak nagyon szép lehet... (Folytatása következik.) elvtárs, párttitkár véleménvé- ben: — Nálunk jó a viszonv a dolgozók és vezetők között. Erre enged következtem, az a tény is, hogy kölcsönös a Készség a lerveK túiteljesn-^a- re, a Korszerű Kiszoigaiasi ror- max meghonosítására, és rn.ucl azoknak a feladatoknaK a vég­rehajtására. amelyek a va..a- lati munkában adódnak. Nem tudni már, hogy kik axar ,dí jobban a versenyt, a vezetoK, vagy a dolgozók. Tény. hogy ma már a vállalat dolgozói­nak csaknem'száz százaiéivá részt vesz ebben azzal a cél­lal, hogy az ez évi tervet 3,3 millió forinttal túIteijesítséK. hogy újabb 800 forinttal emel­jék az egy főre jutó forgal­mat, s hogy legalább 130 ezer forint több le tnyereségre tegye­nek szert. Ez a verseny, me­lyet a dolgozók többsége lel­kesedéssel támogat, csak ered­ményes lehet. Az éves válla­lás — mint az eddigi rendel­kezésre álló adatok bizonyít­ják — pontról pontra meg­valósul. A vállalt 3,3 milliós túlteljesítésből 1,1 millió már elértek, többletnyereségük pe­dig már az első félévben 58 ezer torinitai meghaladta az egész évre vál­laltat. Az egy főre jutó forga­lom pedig nem 800 . forinttal emelkedett, mint vállalták, ha nem kilencszázzal. Jótékonyan érezteti hatását a vállalati munka minden te­rületén az a tény. hogy a pártszervezet és a szakszerve­zet részt kér a közös gondok­ból, s segítséget nyújt, ahol csak lehet. A pártszervezet például nemrégiben . vizsgálta az önkiszolgáló boltok gazda­ságosságát, és javaslatokat tett az új formában működő üz­letekben folyó munka gazda­ságosabbá tételére. Megt^zsgál ták többek között a kereske­delmi tanulók helyzetét is. el­sősorban a szakmai és politi­kai nevelés szempontjából. Ök javasolták a vállalatvezetőség­nek, hogy biztosítsák a tanu­lók szamára mind a hagyomá­nyos, mind az új boltokban a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését. A hetedik kiváló címet is nehéz volt elnyerni, de a ityo cadiii még nehezebb 'w, hiszen állandóan nőnek a kö­vetelmények. Mégis úgy ter­vezik, hogy megküzdenek érte. Ez annál is inkább nehéz lesz. mert az év hátralévő részé­ben történik meg a terület­rendezés a földtművesszövetke- zetekkel: harminc boltot kap­nak, és ‘tízet átadnak attól függően, hogy a boltok mari települések környékén ”~n- nak-e. Ha úgy dolgoznak, mint aa elmúlt hét félévében — azérl sikerülni fog. a. k t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom