Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

V

4

NAPLÓ

1961. AUGUSZTUS 89.

Hazaérkezett az Indonéziában és Indiában járt magyar kormányküldöttség

f {Folytatás az 1. oldalról)

eddig is a többévszázados gyarmati rabság igen sok át- kos maradványának felszámolásában.

Indonézia kiépíti iparát, fejleszti mezőgazdaságát, széles körű és eredményes harcot folytat a rabság idején a lakosság túlnyomó nagy többségére jellemző írástudatlanság felszámolásáért.

Több alkalommal volt lehetőségem arra, hogy hivatalos tárgyalásokat, illetve beszélgetést folytassak Sukarno köz- társasági elnökkei és kormányának több vezető személyiségével. Nagy örömünkre szolgál, hogy e tárgyalások eredményeként — mint önök értesültek is már erről az újságokból — barátsági és együttműködési szerződést írtunk alá. 'i úgy tekintünk erre a szerzésre, mint a magyar és az lonéz nép kapcsolatai erő- A.ljes fejlődéséinek nagy értékű dokumentumára és mindent megteszünk, hogy e szerződés biztos alapján tovább épüljön és erősödjék népeink barátsága, kölcsönösen még jobban megismertlessük egymás életét és fejlesszük kereskedelmi kapcsolatainkat.

Ezekben a napokban Dja- kartában a magyar és az indonéz kormány küldöttségei kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak. Bízunk abban, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök szem előtt tartásának elvi alapján ezen a területen is tovább fejlődnek baráti kapcsolataink mindkét fél javára.

Az Indiád Köztársaságban — sajnos — csak három napot tölhettünk, emiatt ottani látogatáséin csak a nagyon szépen fejlődő, modem épületekkel gazdagodó fővárosra, Uj-Del- hire korlátozódott. Módom nyílt arra, hogy tömeggyűlésen beszélhessek a Magyar Népköztársaságról, dolgozóinak életéről, továbbá a fnagyar és az indiai nép között kialakult és örvendetesen fejlődő kapcsolatokról. Az idő rövidsége okozta csupán, hogy nem kerülhetett sor már most kulturális egyezmény aláírására, de az elvi megállapodás alapján ez nemsokára megtörténik.

A megtisztelő és szívélyes vendéglátás viszonzásaként meghívtam Nehru miniszter- elnök nrat, hogy számára alkalmas időpontban tegyen látogatást hazánkban. A meghívást örömmel elfogadta.

A Magyar Népköztársaságban. illetve a meglátogatott két országban nem azonos a társadalmi és gazdasági berendezkedés, vannak kérdések,

amelyben ez országok vezetőinek véleménye eltér a mienk- tőL A megbeszélések során azonban nem ezeket az eltéréseket és különbségeket vizsgáltuk és vitattuk, hanem azt, ami összefűz minket, amire tovább építhetjük egyre erősödő barátságunkat A legfőbb kapocs közöttünk, hogy békét akarunk s együttesen küzdünk a háború elkerüléséért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért

Mindenütt tapasztaltuk, hogy — akárcsak nálunk Magyarországom — vezetők és dolgozó tömegek egyaránt látják: a béke ügye egy és oszthatatlan. Messzi Keleten voltunk, de megbizonyosodtunk róla, milyen nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik az európai helyzet alakuláséit is. Ez lehetővé tette számunkra, hogy kifejtsük álláspontokat és megvilágítsuk, miért küzd olyan állhatatosan a magyar nép és kormánya a német békeszerződés sürgős megkötéséért; és Nyugat-Berlin problémájának megnyugtató rendezéséért.

Amint a már megjelent hivatalos sajtókommünikéből tudják, illetve ahogyan az indiai megbeszélésekről hamarosan megjelenő közlemény is tartalmazza: beszéltünk a leszerelési* kérdésről is. és arra a közös megállapításra jutottunk, hogy az egész emberiség érdekében

minél előbb létre kell jönnie olyan nemzetközi egyezmény nek, amely biztosítja hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett ax általános és teljes leszerelést, az atomfegyverek eltiltását.

Eddig is meggyőződéssel vallót tam, de utam tapasztalatai alapján méainkább mondhatom: a fegyverkezési hajszának véget kell vetni és az erre a célra felhasznált rendkívül nagy anyagi eszközöket arra kell fordítani, hogy előmozdítsák minden országban — és különösképpen a nemrégiben függetlenné vált országokban — a nép életének gyors fejlődését.

Néhány nap múlva kezdődik a belgrádi konferencia, amelyen részt vesznek vendéglátóim is: Sukamo elnök úr, Nehru miniszterelnök úr és U Nu miniszterelnök. Érthető tehát, hogy beszélgetéseink erre a témára is kiterjedtek.

Kifejtettem, mit várunk mi ettől a konferenciától; Azt, hogy a résztvevők együttes erő feszítéseket tesznek a nemzetközi helyzet enyhítésére és megnyilatkozásaikkal, határozataikkal előmozdítják a békés egymás mellett élés nagyszerű elveinek gyakorlati érvényesülését, az imperializmus és a kolonializmus elleni harcot az általános és teljes leszerelést.

A meglátogatott két országban különös jelentősége és hangsúlya volt annak, hogy kifejtettük: •

népünk teljes erejével küzd a gyarmatosítás végleges és teljes felszámolásáért, teljes szolidaritással viseltetünk a szabadságukért küzdő népek iránt.

Forró baráti érzelmek töltenek el minket a gyarmati uralom alól felszabadult indonéz és indiai nép iránt. Kormányunk minden lehetséges módon támogatja, hogy a még mindig holland uralom alatt sínylődő Nyugat-Irián, illetve az Indiában levő portugál gyarmatok is szabóiddá váljanak és egyesülhessenek az ország többi területével.

Mindenütt, ahol megfordultunk. a szeretet és a barátság felejthetetlen megnyilatkozásaival találkoztam. Tudom, hogy mindez nem csupán nekem, hanem elsősorban annak az országnak és népnek szólt, amelyet szerencsém volt képviselni. Nagy örömmel láttuk és hallottuk, hogy milyen nagy érdeklődéssel viseltetnek a dől gozók és az államok vezetői a Magyar Népköztársaság iránt. Hivatalos jellegű találkozókon és más beszélgetések alkalmával is igen sokan üdvözölték a magyar népet, jó egészséget kívántak'Elnöki Tanácsunk elnökének. Dobi István elvtársnak. Különösen megkapó volt, amikor az utcákon jártunkban keltünkben több helyen is a dolgozók azzal juttatták kifejezésre népünk iránt és országunk vezetői iránt érzett baráti érzelmeiket, hogy integetve, kendőt lengetve azt kiáltották félénk: Kádár János.:: most, eleget teszek a felkérésnek és tolmácsolom önöknek a számtalan jókívánságot, baráti köszöntést.

Utazásom tapasztalatai még- inkább megszilárdították azt a meggyőződésemet, hogy né pünk jó úton jár, hogy ez az út, amelyen továbbhaladva erősödik országunk és népünk jó hírneve és megbecsülése szerte a világon.

Csak azt tudom javasolni, hogy pártunk és kormányunk vezetésével dolgozzanak továbbra is jól, erősítsék tovább népünk egységét, népköz társaságunkat és erősítsék tovább a békéért harcoló százmilliók táborát, fáradhatatlan odaadással építsék tovább szocialista hazánkat Lelkesítse önöket az a tudat, hogy Ázsiában — és hozzáteszem: Afrikában, Latdn-Amerikában is — százmilliók tekintenek nagy figyelemmel ránk. munkánk eredményeire.

Münnich Ferenc végezetül megköszönte a baráti és meleg fogadtatást. A kormány elnökének beszédét a jelenlévők nagy tapssal fogadták:

Továbbra is zavaros a helyset

Brazíliában

A Mazzili-kormány rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe

Brasilia (MTI);

A Brazíliából érkező hírügynökségi jelentésiek továbbra sem adnak teljes képet azokról az eseményekről, amelyek Quadros elnök lemondását követik.

Az AFP jelentése szerint Dantas, az új kormány külügy minisztere vasárnap este távbeszélőn érintkezésbe lépett a kínai látogatásáról hazatérőben lévő Goulart brazíliai ál- elnökkél, aki jelenleg Párizs- ban tartózkodik. Dantas kijelentette, technikai okok miatt a beszélgetés nagyon rövid volt. Goulart közölte vele, „szá mítok rá, hogy a lehető leghamarabb visszaérkezem Brazíliába, hogy teljesíthessem az alkotmányból rám háruló kö- tetezettségeket”.

Ranieri Mazzili, aid mint a

brazíliai képviselőház elnö- [ ke ideiglenesem betölti a

köztársasági elnök tisztségét, vasárnap este rövid beszédet mondott a rádióban.

Hangoztatta: „Fölébe kerekedtünk a válságnak és az élet hamarosan visszatér megszo-' kott kerékvágásába”. Megjegyezte még: „A hadsereg támogat engem”:

Újabb AFP-jélentés szerint MazzüSi tanácskozásra hívta össze a fegyvernemek minisztereit, valamint az igazságügy- minisztejjt. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény szerint megvitatták a belbiztonság céljából teendő intézkedéseket. A közlemény szerint a továbbiakban mind a szövetségi kormány, mind az egyes államok kormányzatának illetékes hatóságai „széles körű intézkedésekkel akadályozzák meg a riadalmat keltő, vagy irányzatos hírek terjedését",- ___

Reuter-jelentés szerint a brazíliai kongresszus- vasárnap rendkívüli ülést tartott A kongresszus rendkívüli felhatalmazást adott Mazzáld-nak és jóváhagyta a rendkívüli állapot kihirdetését.

Az üílésen Almán© Alfonso, a Brazíliai Munkáspárt nevében javaslatot terjesztett elő, hogy a válságot valamennyi párt bevonásával oldják meg.

A hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint Brazíliában már életbe léptették a cenzúrát.

BrasUSában, az ország fővárosában katomnaság őrzi a dipio máciad képviseleteket, a napilapok központjait, a közüzemeket. A hadsereg vasárnap megszállta az Országós Diák- szövetség székhazát, de a diákok ennek ellenére hétfőn este tüntetni akarnak Goulart al- elnők mellett- , _

A Német Demokratikis Köztársaság nincsen egyedül, vannak hű szövetségesei,

akik nem hagyják el a hajban

Hruscsov nyilatkozóid Drew Pearson amerikai újságírőnih

N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a napokban fogadta Drew Pearson amerikai újságírót és elbeszélgetett vele. Drew Pearson kikérte Hruscsov véleményét a berlini válságról, a nyugati hatalmak vezetőivel e tárgyban folytatandó megbeszélések célszerűségéről és e megbeszélések megkezdésépek időpontjáról, Hruscsov e kérdésekre az alábbi nyilatkozatban válaszolt. (A nyilatkozatot közölte az amerikai sajtó.)

Ahogy én értelmezem, ön

„berlini válság” alatt a szocialista országok és a nyugati országok véleményeltérését érti abban a kérdésben, hogy mi legyen Nyugat-Berlin sorsa a német békeszerződés megkötése után.

Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy ez a kérdés csupán egy része a német békerendezés átfogó problémájának.

Annak a Jármának, amelyet bizonyos nyugati körök a nemzetközi feszültség és a háborús hisztéria fokozása céljából csaptak e kérdés körül, nyilván az a célja, hogy megnehezítse a német békeszerződés megkötését. Ezért kezdjük a fő kérdéssel — a német békeszerződés kérdésével. Ez annál is fontosabb, mivel a nyugati hatalmak egészen helytelen módon reagáltak a Szovjetuniónak és a hitleri Németország ellen hadatviselt több más országnak arra a javaslatára, hogy kössék meg 'a békeszerződést a jelenleg létező két német állammal, amelyek a volt Németország jogutódai.

Hruscsov ezután hangsúlyozta, milyen ellenséges álláspontra helyezkedik ebben a kérdésben a nyugatnémet kormány, amelyet az agresszív nyugati hatalmak támogatnak, majd emlékeztetett arra, hogy a nyugati hatalmak támogatásával alakult ki a nyugatnémet állam imperialista politikája. Rámutatott, hogy ilyen módon, akár tetszik, akár nem, két német állam keletkezett, ez a tény, ezzel kell számolni, ebből kell kiindulni. Nyugat-Né- metország szövetségeseiről szólva kijelentette, hogy a béke erői számolnak azzal, hogy azok a szövetségesek háborút akarnak, mert másképpen nem tudják bekebelezni a Német Demokratikus Köztársaságot A győztes hatalmak Nyugait- Berfinben szerzett jogaival kapcsolatban feltett kérdésire Hruscsov ezeket mondotta:

Ha egyes állami és politikai személyiségek azt mondják, hogy a Szovjetunió és más országok írják csak alá a béke- szerződésit, de hagyják meg a nyugati hatalmak Nyugat-Ber- hnnel való kapcsolatának azt a jogát," amely a megszállási státusból ered, akkor lehetetlenséget kívánnak.

A békeszerződés megkötésével természetesen megszűnnek a győztes hatalmaknak azok a jogai, amelyek a legyőzött ország kapitulációjából eredtek.

Ezzel összefüggésben helyénvaló megemlíteni, hogyan is állt a dolog a japán békeszerződés megkötésekor. Mi az Amerikai Egyesült Államokkal együtt harcoltunk Japán ellen. A szovjet hadsereg szétverte a japán csapatok legfontosabb erőit — a mandzsuriai Kvan- tung hadsereget. Japán kapitulációja után a Szovjetunió az Egyesült Államokkal és a többi szövetségessel együtt ellenőrzési intézkedéseket dolgozott ki Japán háború után fejlődésére vonatkozóan. A Szovjetunió képviselőd Tokióban a legtevékenyebben részt vettek a japán! szövetséges tanács miunkájában. Amikor a dolog eljutott a békeszerződés megkötéséig az Egyesült Államok, mellőzve a Szovjetuniót, külön békeszerződést kötött Japánnal. Egyoldalúan felszá- moiták a japáni szövetséges

tanácsot és kezdték kiüldözni a Szovjetunió képviselőit Tokióból. S bár nekünk meghatározott jogaink és kötelezettségeink voltak, amelyek Japán kapitulációjának lényéből fakadtak, s amelyek megfelelő egyezményekben visszatükröződtek, szövetségeseink ezt nem vették figyelembe.

Dehát akkor az Egyesült Államok és szövetségesei miért próbálják törvénytelennek feltüntetni azt a szándékunkat, hogy békeszerződést kössünk a Német Demokratikus Köztársasággal abban az esetben, ha a nyugati hatalmak nem hajlandók aláírni a békeszerződést a két német állammal?

Azt, amit az Egyesült Államok tesz, e hatalmak törvényesnek nyilvánítják, azt viszont, ami véleményük szerint nem kedvez nekik, — törvénytelennek minősítik. Hol itt a logika?

így hát teljesen világos, hogy a nyugati hatalmak mesterségesen szítják a vitát a bér lini kérdés körül s a dologba a háborús hisztéria szellemét viszik bele azért, hogy még jobban kiélezzék a nemzetközi feszültséget és ürügyet teremtsenek a Szovjetunió és a szocialista tábor elleni háború kirobbantásához. Azok a szólamok, amelyek szerint a nyugati hatalmak állítólag a nyugatberlini lakosság szabadságának és függetlenségének megőrzéséért harcolnak, a velejükig ha misak, mert senki sem veszélyezteti ezt a szabadságot és függetlenséget.

A továbbiakban Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány továbbra is a béke- szerződés aláírása mell ott van és biztosítani óhajtja Nyugat- Berlin szabad várossá nyilvánítását. Megismételte, hogy a második világháború maradványainak elhárítására törekszenek a szocialista államok.

Arra a kérdésre, hogy mikor kellene a tárgyaló asztalhoz ülni, azt válaszolta, hogy a nemeit békeszerződés megkötése nem tűr halogatást, a szovjet kormány kész azonnal tárgyalná. További halogatásnak nincs helye.

A békeszerződés aláírása, amely záróvonalat húz a második világháború alá és rögzíti mindkét német állam határait, megköti a re- vansra törők kezét és elveszi a kedvüket a kalandoktól.

Másfelől viszont, a nyugatnémet revans-körök a további halogatást agresszióra, háború kirobbantásána ösztönző buzdításnak vennék —* mondatta Hruscsov.

Ebből kiindulva eUhaitároz- tuk, hogy végetvetünk a huzavonának a német békeszerződés ügyében. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra sem hajlandó aláírni ezt a szerződésit, aláírjuk a Német Demokratikus Köztársasággal, amely már hozzájárulását adta. A szerződés rögzíti a potsdami megállapodásban megjelölt határokat és a Német Demokratikus Köztársaság a második világháború maradványaitól megszabadulva teljes fennhatóságot fog gyakorolni saját területe fölött.

Most pedig térjünk rá Nyugat-Berlin sorsára. Mint már mondottam, a nyugatberlini kérdés a német békeszerződés megkötése átfogó kérdésének egy része.

Ha létrejön a békeszerződés a Német Demokratikus Köztársasággal, Nyugat-Berlin szabad város státust kap és sorsának teljes jogú irányítója lesz.

Lakossága olyan társadalmi, politikai és szociális rendszerben fog élni, amilyent akar. Javasoljuk annak lenögzítését, hogy senkinek nincs joga beavatkozni Nyugat-Berlin ügyei be és nincs joga saját rendszerét rákényszeríteni Nyugat- Berlin lakosságára.

Úgy tűnik, hogy az ilyen megoldásnak teljességgel ki kellene elégítenie a nyugati hatalmakat, amelyek többíz- ban kinyilatkoztatták, hogy Nyugat-Berlin lakosságának teljes szabadsággal és függetlenséggel kell rendelkeznie az életforma megválasztásában. A nyugati hatalmak vezetői mégis élesen fellépnek a mi javaslataink ellen, olyan hallatlan zajt verve a nyugat-berlini kérdés körül, amely közel áll a háborús hisztériához.

Mivél nincsenek megelégedve ezek a hatalmak? Azzal, hogy a német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin státusának biztosítása automatikusan végetvet a megszállási státusnak, amelynek alapján a nyugati csapatok ott tartózkodnak.

A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának világos és határozott kijelentésed ellenére, amelyek szerint készek megadni Nyugat-Berlin számára minden biztosítékot, a nyugati államok vezetői, és különösen Adenauer és Brandt azt állítják, hogy mi el akarjuk „foglalni” ezt a városrészt. Nem véletlen mondják azonban, hogy hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. Szeretném tudni, máit válaszolnak a nyugati hatalmak egy ilyen konkrét javaslatra:

az Egyesült Államok, Anglia Franciaország és a Szovjetunió tegyenek közösen ünnepélyes ígéretet arra, hogy tiszteletben tartják és megvédik Nyugat-Berlin szabad város szabadságát, függetlenségét és jogait!

Úgy gondolom, ön egyetért ezekkel. Mi is egyetértünk! Dehát akkor mi ok van arra, hogy felkorbácsolják a szenvedélyeket és szítsák a háborús pszihózist az úgynevezett berlini kérdés körül?

— A Nyugat-Berlinibe való szabad bejutás kérdése körül nagy zajt csapnak a békeszerződés ellenfelei — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, épp ezért fontos, hogy ebben a kérdésben világosság és tiszta helyzet legyen. Hangsúlyozta, hogy amikor a béke- szerződést javasolják, a Nyu- gat-Berlimbe való szabad bejutás és a közlekedés szabadságát is javasolják.

— A nézeteltérés abban van köztünk — mondotta — hogy

mi teljesen tel akarjuk számolni a második világháború maradványait, a nyugati hatalmak viszont ezekbe a maradványokba kapaszkodnak.

Csapataiknak Nyugat-Berlin-, ben való tartózkodását azon megszállási jogok alapján akar ják biztosítani, amelyek a hitlerista Németország kapitulációjakor fennálló rendszerből adódnak. Rámutatott, ha a békeszerződést megkötik, megszűnik a hadiállapot, akkor pedig lehetetlenség lesz a meg szállási rendszert fenntartani.

Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovejtunió kapcsolatot tart fenn a nyugatnémet kormánnyal, és tárgyal vele, amikor arra szükség van, a nyugatiak viszont nem akarnak tárgyalni a Német Demokratikus Köztársasággal, mert azt mondják, hogy háborút folytattak Németország ellen. Ez tarthatatlan, ügyetlen érvelés.

Befejezésül Hruscsov hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak legalább úgy, mint a Szovjetunió, vagy még jobban érdekeltek a probléma rendezésében.

— És ha a nyugati hatalmak vezetői — köztük Kennedy elnök — ilyenfajta rende zést kívánnak, akkor emlékeztetnem kell rá, hogy mi régóta mondjuk: készek vagyunk a kerékasztalhoz ülni békés tárgyalásokra — fejezte be nyilatkozatát Hruscsov elv. társ*

i