Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

4 N A P ! 0 1961. AUGUSZTUS M. Az NDK újai védelmi intézkedései határainak és biztonságának szavatolására A Német Demokratikus Köz­társaság belügyminisztériuma kedden éjszaka közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy az NDK kormánya újabb in­tézkedéseket tett a köztársaság védelmének biztosítására. A rendelkezések szerdán hajnal­tól érvényeseik. A közlemény utal arra, hogy nyugat-berlini részről felfor­gató tevékenységre használták fel a nyugat-berlini polgárok átjárását az NDK fővárosába. Éppen ezért a nyugat-berliniek csak különleges tartózkodási engedéllyel léphetik át a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosának övezethatárát. Az engedélyeket az NDK uta­zási irodájának Nyugat-Ber- linben működő két fiókválllala- ta adja ki. Egy másik intézkedés a kül­földiek. a diplomaták, vala­mint a nyugati megszálló ha­talmak tagjainak határ-átlépé­sét szabályozza. Az említett személyek számára az NDK külön átlépő helyet biztosít, amely minden más ki- és be­utazó előtt zárva marad. Külön átlépőhelyeket jelöl­tek ki a Nyugat-Németor- szágból és a Nyugat-Berlin- ből érkezők számára is. A nyugat-berlini gyermekek csak szüleik kíséretében lép­hetik át a demokratikus öve­vezet határát. Az NDK belügyminisztériu­mának közleménye ugyanak­kor felszólítja Berlin vala­mennyi polgárát, saját bizton­sága érdekében maradjon az övezet-határtól legalább 100 méternyi távolságra. Az utób­bi napokban ugyanis számos békés polgár került veszélybe, mivel nyugat-berlini részről az övezet-határ mentén provoká­ciókat szerveztek. Az NDK új önvédelmi intéz­kedései a békeszerződés alá­írásáig maradnak érvényben. A nyugati hírügynökségek egyébként arról adnak hírt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Nómet- ország telefonösszeköttetése za­vartalan. Wemer Todtmann, az NDK jegybankjának elnök­helyettese kedd este kijelen­tette, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nem áll szándékában, hogy ki­cserélje a jelenleg forgalom­ban levő bankjegyeket. Todt­mann az ADN-nek adott inter­jújában közölte, az NDK-ban nem volt semmiféle bankjegy- csere és a jövőben sem lesz. Todtmann befejezésül hang­súlyozta, a pénzcseréről ter­jesztett hírek végeredmény­ben azoknak a pénzüzéreknek és cinkosaiknak a koholmá­nya, akik az augusztus 13-án hozott önviédelmi intézkedések következtében oly érzékeny vereséget szenvedtek. Albert Norden professzor, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagi a kedden a berlini övezet-hatá­ron meglátogatta a népi rend­őrség egjdk alakulatát. A rend­őrökkel folytatott beszélgeté­se során többek között kije­lentette: „Önök nagyszerűen kiállták a próbát: E próba egyúttal nagy lépéssel vitt előre azon az úton, amely ahhoz vezet, hogy 1961. decemberében aláírják a német békeszer­ződést”. A néphadsereg ka­tonáinak és a népi rendőrség tagjainak erőfeszítése nagy­mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy megmentsék Ber­lint és Európa békéjét — hangsúlyozta Norden pro­fesszor. Albert Norden megszemlél­te az övezet-határt. Az őt kí­sérő népi rendőrök élénk he­lyeslése közepette mutatott Legfrissebb sporthírek Rangadó a Népstadionban — V asas-gy őzelemmel Szerdán este. villanyfénynél, elég kis számú közönség jelenlété­ben került sor a Népstadionban az NB I. labdarúgó-bajnokság negye­dik fordulójából elmaradt Vasas— MTK-rangadóra. Vasas—MTK 2:1 (2:0). 12 000 néző, vezette: Kösztner. Góllövők: Kékesi, Machos (11- esből), illetve Povázsai, Az Újpesti Dózsa szép győzelme Bécsben U. Dózsa—Ausztria Wien 3:1 (2:1). Góllövők: Nemecz, Sólymost, Rossi, Sóvári. A bécsi Ausztria 50 éves jubileu­ma alkalmából játszott mérkőzé­sen szép játékkal biztosan nyert a magyar csapat. A két csapat ifjú- ságiainak találkozója 2:2 arányban döntetlenül végződött, rá, hogy az NDK munkásad és katonái álltai emelt fal átha­tolhatatlan gátat jelent a nyu­gat-berlini bajkeverők előtt. E falak számos nyugati politi­kussal megértették, hogy az NDK ténylegesen létező ál­lam. Ollenhauer, a Német Szoci­áldemokrata Párt elnöke is kénytelen volt elismerni az NDK önvédelmi intézkedései­nek hatásosságát. Ollenhauer kedden Bonnban mondott be­szédében hangsúlyozna, mindenekelőtt azzal kell tisztában lenni, „az Egyesült Államok semmiféle akciót nem kezdeményez, hogy le­bontsa az övezet-határ men­tén emelt falakat és drótke­rítéseket. Ez teljesen világos tényállás” — állapította meg Ollenhauer. Az SPD- vezetés tehetetlen­ségét tükrözi Ollenhauemek az a kijelentése, hogy csak a Nyugatnak szabad kezdemé­nyeznie a tárgyalásokat. „El­várjuk nyugati szövetségese­inktől. hogy komoly erőfeszíté­seket tegyenek a célból, hogy a Szovjetunióval tárgyalások induljanak meg a berlini és német kérdésről”. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának délelőtti ülése A TASZSZ hírügynökség tudósítói jelentik: Harmadik napjá folytatja munkáját az ENSZ-közgyűiés rendkívüli ülésszaka. Egymás­után lépnek a szónoki emel­vényre a küldöttek, hogy meg­bélyegezzék a Tunézia ellen elkövetett francia agressziót és követeljék a megszálló csapa­tok haladéktalan kivonását az ország területéről. A vitában néeztvett tizenhét felszólaló közül eddig csupán az Egye­sült Államok és Argentina küldötte vette védelmébe az agresszorokaf. A szerda reggeli ülésen első­nek L. J. Kizja, az ukrán kül­döttség vezetője szólalt féL Kizja konkrét tényekkel bizo­nyította a francia gyarmatosí­tók hitezegését. Franciaország Tunézia eilen elkövetett ag­ressziója — mondotta — a ha­gyományos gyarmati politika folytatása. A francia kormány visszautasítva Tunézia törvé­nyes és igazságos követelésé­nek kielégítését, az egész világ előtt felfedte az agresszív NATO-szövetség valódi jelle­gét, nevezetesen azt, hogy e katonai tömböt a gyarmatosító hatalmak világszerte állásaik megszilárdítására használják feL Az ukrán küldött rámutatott az amerikaiak Tunéziával kap­fl Szabad Nernst lljuségi Szövetség to'iozta a politikai tevékenységét Horst Schumann, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) első titkára levelet in­tézett Walter Ulbrichthoz, az NDK államtanácsának elnö­kéhez, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkárához. Horst Schumann levelében beszámol az FDJ-nek Ernst Thälmann meggyilkolása 17. évfordulója alkalmából „Hív a haza — védjétek meg a szo­cialista köztársaságot" jelszó­val meghirdetett mozgalom eddigi eredményeiről, A felhívást eddig — jelenti Horst Schumann — 23 445 FDJ-szervezetben ismertették. E gyűléseken 25 835 fiatal, köz tűk 4441 tartalékos vállalta: önként jelentkeznek szolgá­latra a fegyveres alakulatok­hoz, az NDK határainak védel mére. Több üzem ifjúmunká­sai megfogadták, hogy a szep­tember 17-i tanácsválasztások tiszteletére jelentősen túltelje­sítik termelési tervüket Ha­sonló vállalásokat tettek az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek fiataljai is. A felhívás, vagyis a múlt hét péntekje óta 7792 fiatal kérte felvételét a Német Szocialista- Egységpárt tagjelöltjeinek so­rába, ami azt mutatja, hogy az ifjúsági szövetségen belül na­gyon megélénkült a politikai tevékenység. csolatos állásfoglalásának lé­nyegére. Az Egyesült Államok — mondotta — egyedül akarja hagyni Tunéziát az éltig fel- fegyverzett Franciaországgal szemben, meg akarja fősz tan, a világ támogatásától. Befejezésül Ukrajna képvi­selője támogatta Tunézia kor­mányának és népének azt a követelését, hogy a francia csapatokat tunéziai területről haladéktalanul vonják ki. A következő szónok Colin Crowe, angol küldött elégedet­lenségét fejezte ki amiatt, hogy a felszólalók többsége élesen elítélte Franciaország agresszív cselekményeit. Felhívta a köz­gyűlés résztvevőit, legyenék „tartózkodóak. kifejezéseikben1' és legyenek „körültekintőek”, hogy „ne zavarják meg” a jö­vőbeni francia—tunéziai tárgya fásokat. Ötéves gazdaságfejlesztési terv a Mali Köztársaságban A Mali Köztársaság nemzet- gyűlése beható vita utón ha- ' tározó tot hozott egy ötéves gazdaságfejlesztési terv végre­hajtásáról. Erre a nemzetgyű­lés hetven milliárd frankot irányzott elő. A terv legfontosabb célja az ország politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdí­tása, a mezőgazdasági terme­lés fokozása, valamint feldo- gozóipari kisüzemek létreho­zása, Remze’kSzi hűtés* technikai konferencia Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában megkezdődött a nemzetközi hűtésügyi intézet hűtőházak­kal és jéggyárakkal foglalko­zó 1961. évi rendes ülésszaka. A konferenciára 17 országból mintegy 100 szakértő és ven­dég érkezett. Szoviei—magyar tudományos és lecnnikai együttműködés A Szovjetunió és Magyaror­szág küldöttségei között le­zajlott tárgyalások eredmé­nyeként szerdán jegyzőköny­vet írtak alá a két ország tu­dományos és technikai együtt­működéséről. A jegyzőkönyv az 1949 júliusában megkötött szovjet-magyar tudományos és technikai együttműködési egyezményhez csatlakozik. A szerdán aláírt jegyző­könyv értelmében tovább fej­lesztik a két ország tudomá­nyos és technikai együttmű­ködését. A két ország tudomá­nyos és technikai vívmányai­nak és termelési tapasztalatai­nak kölcsönös tanulmányozása ezentúl nemcsak az ipari ter­melés, hanem az építkezés, a közlekedés, a hírközlés, a me­zőgazdaság és más gazdasági ágak területén is megtörténik. Az eddigihez hasonlóan ennek az együttműködésnek a meg­valósítása is szakemberek köl­csönös küldése, tudományos és technikai dokumentáció1« kölcsönös cseréje révén tör­ténik. Jog’S, tanácsadó GUTÁI JÁNOSNP. pécsi olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levelében munkaviszonya megszűnése ügyé­ben kér felvilágosítást. Levelében írja, hogy munkáltatójánál mun­kaviszonyát felmondta, betegségé­re hivatkozással. A felmondást a munkáltatója elfogadta, azonban nem fizette ki részére a kétheti felmondási bért. Az a kérdése, hogy jár-e a kétheti felmondási bér részére. Abhan az esetben, ha a munka- viszonyt a vállalat igazgatója szünteti meg felmondással, köteles a felmondás közlésével egyidejü­Szomorú árnyékok cl napsütötte oíasti (Idődön... „Eladó az egész világ,,.** Ü lünk egy rimírd-i reszto- rárit teraszán. Éjjel fél tizenkettő körül lehet az idő. Itt az Adria pattján, fürdőhe­lyein ilyenkor zajlik az éltet. Könnyed, karcsú, szépséges olasz lányok raja köröz mel­lettünk fel és alá, minden ti­zedik egy-egy Sophia Loren, vagy Lolobrigida... A legna­gyobb IdkinyugaJ ómmal ve­szik tudomásul,, hogy tetsze­nek, sőt kis pajkos mosollyal nyugtázzák is az idegen hódo­ló ámulatát. Határozottan komikus, de a barátom és az én figyelmemet nem a szép lényók kötik le, hanem a szomszéd asztalnál gyöngyöző kristályvíz. Szom­jasak vagyunk. De Olaszor­szágban a víz drágább a bor­nál. A mi zsebünkben pedig nagyon halkan csendülget a líra. s mivel újoncok vagyunk még a kékegű Itáliában, el- kövc-‘' ük azt a könnyelműsé­ge*. hogy fagylaltot enni és coc.-„-rolót inni beültünk ide a .ir-ran’ba. Á’i’-Va ugyanis 5v , effy fagylalt és 80 egy, a ’■ i'n Colánkra emlékezte­tő -'O- - -cola. Ülve ugyanezért 640 lírát fizettünk ketten. Egyáltalán fantasztikus ár­ingadozások vannak itt. Egy üveg kristályvíz (kb egy pohár szóda mennyiségű) 150 líra, ugyanennyiért kapni egy tá­nyémagyságú paradicsomos, sajtos ilángost és egy kétszínű golyósceruzát is. Penzióban 6 00-ért egésznapi kosztot kap­ná, Velencében 9 ezerért szál­lodai szobát egy napra, s ugyanennyiért kapni egy zakót is. Coca-colét is ittunk ugyan­olyan mennyiségben és minő­ségben 80, 100, 130 líráért. Kit hogyan lehet becsapni — olya­nok az olasz üzleti árak. Vagy ki hogyan tud alkudná. De ez nekünk rettentő nehezen ment. Rég leszoktunk rólia. É rdemes egy kicsit elbe­szélgetni az olasz keres­kedelemről. Lehetetlen nem észrevenni ebben a látszatra vidám országban azt a szomo­rú hajszát, azt a kegyetlen konkurrencdát, amely a keres­kedők között folyik: a vevők­ért, a megélhetésért. Járva az olasz városokat, az embernek önkéntelen a híres Mefisztó-ária jut eszébe: „El­adó az egész világ...” — Va­lóban, a levegőn kívül megpró bálnak mindent eladni, kezd­ve a luxuskocsiktól, velencei csipkéktől, firenzei aranytól, az ócskapiacok megzöldült réz edényeitől, birkakolompjaitól az Adria-parti megüresedett kagylóhéjakig, csigaházakág. De fizetni kell a tengerparton a napernyőért és a napernyő előtt a pűsata homokért! Ütem­útfélen rágógumi és tökmag automaták csábítják vásárolni az embereket, s ha kilép a gyönyörű firenzei Sz. Croce templomból, ott is bazárosok rohanják meg, fagylaltos kínál ja hangosan a „gelatáit”, s lepo­rellókat lobogtatnak az orra előtt Ha netán valamiféle ih­let szállta volna meg, rögtön elfeledi, látva, hogy az olasz kereskedőnek üzleti lehetőség a legszebb templom is. S okszor elnéztem a gyü­mölcs és halpiacok igazán festői forgatagát, ahol vásárol­ni mindig a mellékutcai soron érdemes, mert ugyanazért az őszibarackért, fügéért a fő ut­cán a dupla árat kérik. Elein­te elismeréssel nyugtáztam a hentesek buzgó igyekezetét amint a vevő kívánságára a kiválasztott pompás hússzele­teket jobbról, balról nagy gonddal kiveregették, megta­pogatták. — Bezzeg a mi hen­teseink odavágják a mérlegre, ahogy esik úgy puffan .;« — gondoltam, s csak néhány n.ap után jöttem rá az igyekezet titkára. Minálunk húszasával vásárolják kilószámra a húst, míg az olasz boltokban egy- egy házi asszony lézeng .;. Sokszor találkoztam még Ugyanezzel a jelenséggé!. Üres a fodrász, a borbély, az agyon­reklámozott, neonozott szökő­kutas üzletek, ahol 16—18 ezer líra egy női nyáriruha, és 5—6 ezer líra egy pár női cipő. (Egy átlagos munkás keresete kb 30 ezer líra). A kereskedői robot szobrait mintázhatnánk meg a legfcü­Uönibözőbb árusokról. Kivált­képp a nyaraló és idegenfor­galmi helyeken, nincs a keres­kedőnek sem nappala, sem éjjele, sem ünnepe, sem vasár­napja. Kora reggeltől, éjjel tizenkét óláig, sőt kettőig (ki­véve a déli ebédszünetet) ál­landóan nyitva tartanak az üzletek. Naponta többször át­rendezik a kirakatokat a kis­kereskedők, mindig alkaílmaz- kodva a napszakhoz Reggel a fürdőruhák, fürdőcipők ke­rülnek előtérbe, a déli tűző na­pon a piros, sárga, lila szal­makalapok, s estefelé, mikor­ra hűvösebb szellő lengedez, már a gyapjúsáíakat, pulóve­reket kínálgatják. kg em tudom, az olaszok mikor vásárolnak, de az üzletekben csak turistákat lát­tam. A ragyogó, gazdag üzle­tek vevői a pénzes amerikaiak és más gazdag utazók a kevés pénzüek inkább a kisebb bol­tokat látogatják. Turkálnak, válogatnak az áruhalmazok­ban, leszedetik a legfélreesőbb polcokat, míg megvesznek egy- egy darabot. Vagy nem vesz­nek semmit, csak az összetur­kált polcok maradnak utánuk, amit ismételten — ki tudja na­ponta hányadszor — rendbe szed a kereskedő. Hogy bösz- szankodik-e? Biztosan, de eb­ből kifelé mi sem látszik. Könnyedén, mosolyogva meg­hajlik: — Gnáde, legyen isimét szerencsém... — Hja! a kon- kurréncia nagy úr, a szükség parancsol. Csaik nagyon kevés kiskereskedő képes meggazda­godni. A többség gürcöl, küz- ködik. A csőd mindig fenye­geti. I áttam árusokat a stran­^ dók forró homokján, ahol szinte perzsel a nap, órá­kig kínálhatni portékáikat, míg sikerült eladni valamit. Meglepik a turista autóbuszo­kat; szalmakalapok, nylon ha­risnyák, asztalterítők és lepo­rellók tömkelegével Egymást túlszárnyalva és túllicitálva igyekeznek megkötni a boltot Akinek jó az idegrendszere és nem sajnálja a fáradságot, le­alkudhat például egy négyezer lírára tartott gyapjútakarót pontosan a felére. Sosem tudja az ember, hogy mikor csapják be. Bohóckodik, énekel, sirám kozik az utcai árus, ha érdeke úgy kívánja. Élnie kell vala­hogy a nagyszámú családjá­nak ... s a mindennapi para­dicsomos makaróni is pénzbe kerül. Velencében a mi autó­buszunkat is megostromolta egy modern „velencéd-kalmár”, Gyűrhetetlen ruhaanyagot kí­nált eladásra, összegyűrte, rá­taposott, majd diadalmasan újból kiteregette, kézzel-lábbal bizonyította, az ő áruja a leg­jobb, csakis tőle vegyünk. így gürcölnek az olasz kis­kereskedők. Persze, merőben más a nagykereskedelmi cégek dúsgazdag urainak az élete, akiknek alkalmazottak hadse­rege biztosítja a profitot, a fé­nyes luxuséletet. Szebelkő Imre 1 Dr. Ortutay Gyula látogatása A bodrogkeresztúri Kilián György KISZ építőtáborban a fiatalok utolsó csoportja dol­gozik most, köztük az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hall' gátéinak egy csoportja. Az egyetemistákat szerdán meglá­togatta dr. Ortutay Gyula akadémikus, az egyetem rek­tora és dr. Sebes Imre, az egyetem jogi karának dékán- helyettese. leg a dolgozó részére a már meg­dolgozott időre, valamint a fel­mondási Időre járó munkabért ki­fizetni, munkakönyvét kiadni, és a dolgozót a munka teljesítése alól felmenteni. (Mt. V, 42. §.) Abban az esetben, Ita a munka« viszonyt a dolgozó szünteti meg felmondással, az öt megillető mun­kabért a felmondási idő utolsó napján ki kell részére űzetni és a munkakönyvét ki kell adni. Ilyen esetben a dolgozót kérelmére — «helyezkedése érdekében — a vál­lalat igazgatója a felmondási idő alatt a munka alól részben, vagy egészben íeimenUieti. Erre az idő­re az átlagkeresetet kell elszámol­ni. (Mt, V. 43. §.) Olvasónk esetében nem jár fel­mondási bér, mert a munkavi­szonyt a dolgozó szüntette meg, így a Munka Törvénykönyv végrehajtási utasításának 43. az irányadó. KOMLÓI BÁNYÁSZ olvasónk hozzánk írt levélében több ügyben kér felvilágosítást. Levelében kér­tek közül most csak a házadéval kapcsolatos problémájára válaszo­lunk, mert a többi kérdéseit csak levél útján tudjuk megválaszolni, ha megírja szerkesztőségünknek a pontos címét. Kérdése: kötéles-e a háztulajdo­nos az egész évi adót fizetni ab­ban az esetben, ha a lakója az első félévben elköltözött Mint­hogy nem írja le levelében a pontos helyzetet, azért a kérdésre az alábbiak szerint adunk tájé­koztatót. a) Abban az esetben, ha a lakás­ból a lakó kiköltözik és a lakás üresen marad, akkor az adót kére­lemre törölni kell a meg üresedés napjától addig, amíg a lakás üre­sen marad. (A vonatkozó rende­let: a 8.790/1946. M. E. sz. r. 24. §, 4. pont.). b) Abban az esetben, ha a meg­üresedett lakrészt a tulajdonos maga foglalja el, akkor ezen lakás után a házadó válto­zatlan marad, azonban a 15 száza­lékos lakáshelyreállítási hozzájá­rulást nem kell fizetni, ez alól mentesül a 266 000/1948. p. m. sz. r. 2. 5- 1. bek. a) pontja értelmében. c) Abban az esetben, ha a lakos­ba más lakó költözik, akkor az adót változatlan Összegben köteles tovább fizetni. PÉCSI OLVASÓNK hozzánk In­tézett levelében az iránt érd'' dik, hogy mennyi Időre kant: il a dolgozó fizetés nélküli szabaclea- got. A Munka Törvénykönyve érti mében rendkívüli méltánylást ér­demlő esetekben a válla’at Igaz­gatója a dolgozó részére 3 hóna (lot meg nem haladó időtartamra fi­zetés nélküli szabadságot adhat. A három hónapnál hosszabb Idő­tartamú fizetés nélküli szabadsá­got a miniszter engedélyezheti. (Mt. 57. §. 1, bökj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom