Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
Í9WL AUGUSZTUS 23. V A P í fl Négyszáz mázsa kenyér naponta A múlt félévben 58 ezer mázsa kenyeret sütöttek Kilencmillió tégla ' A Pécsi Sütőipari VáHalai- (Baäk’ és a kereskedelmi szerveknek nem kis erőfeszítésébe kerül Pécs város kenyérellátásának biztosítása. „ A tapasztalaitok alapján a város kenyérszükséglete naponta mintegy 350 mázsa. Ezt, a mennyiséget a Sütőipart Vállalat a kereskedelem által leadott megrendelések alapján szállítja le. A tervszerű elosztás és a termelés érdekében bevezették azt a rendszert, hogy a kereskedelmi szervek boltegységekre bontva, naponta megadják a másnapi kenyér&zükséglet megrendelését. így minden boltba az előzetes megrendelések alapján szállítanak kenyeret. Sok esetben előfordul, hogy ezek a megrendelések jóval túlhaladják a tapasztalatok alapján kimutatott jogos igények menynyi ségét. Az elmúlt hetekben például több esetben előfordult, hogy naponta 400 mázsán felüli rendeléseket adtak le. Szombatonként, ünnepnap előtt az átlagos napi termelésen félül 50 százalékkal több kenyeret szállítanak a boltokba. Augusztus 20-a előtt például 630 mázsa kenyeret és 125 000 darab péksüteményt adtak át a kereskedelemnek. fi Pécsi Sütőipari Vállalat az igények kielégítésére, a megrendelt mennyiségek leszállítására felkészült. A megfelelő körültekintő elosztással a fogyasztás igényei alapján történő megrendelésekkel biztosítani lehet, hogy a város kenyérellátása zavartalan legyen. Az elmúlt félévben közel 58 000 mázsa kenyeret készítettek, amely körülbelül 8 százalékkal magasabb az 1960 első félévi termelésnél. Míg 1960 májusában első ízben csak 30 mázsa finom fehérkenyeret sütöttek, addig jelenleg naponta 150 mázsát készítenek. Szeptember első felétől kezdve 200 mázsára növelik a finom kenyér napi sütésének mennyiségét. hogy még fokozottabban kielégíthessék a lakosság igényeit. Mindezek ellenére a kenyérellátásban előfordulnak zavarok, nehézségek, melyekért indokolatlanul a Sütőipara Vállalatot, vagy a kereskedelmet okolják. A kenyér sütése azonban lehetetlenné teszi, hogy a nagyüzemi termelés mellett csak friss, meleg kenyér kerüljön a boltokba. A pékségekben már este 11 órakor elkészül az első kisütött kenyérmeninyiség és nyilvánvaló, hogy mire ezt hajnalban kiszállítják, már 5—6 órás, szikkadt kenyér formájában kerül a fogyasztókhoz. Fokozottabban jelentkezik ez szombaton és ünnepnap előtt, amia megnövekedett mennyiséget csak előresütéssel tudják biztosítani Sok háztartásban indokolatlan tartalékbiztosítással, a szükségesnél többet vásárolnak. Amikor azután megszikkadt a kenyér, bizony sok kerül belőle a szemétbe. Könnyelműen bánnak sokszor a fogyasztók egyik legfontosabb táplálékunkkal. Sokan úgy vélik, hogy egy fél vagy ne gyedkiló kenyér eldobása nem nagy pénz. maiadén megterhelés nélkül tudnak helyette frisset vásárolni. Ugyanakkor nem gondolnak: arra, hogy sok háztartás ilyen vonatkozású pazarlása városi méretekben milyen megnövekedett meny- nyiségű pocsék oláshoz vezet. Az átlagos indokolt fogyasztás növekedéséit eredményezi az is. hogy a város környékéről bejáró dolgozók, különösen piaci napokon itt szerzik be kenyérszükségletüket, sőt, sok esetben indokolatlanul azon felül is vásárolnak. A kenyérfogyasztásban a jogos szükségletek kielégítésén felül nagyobb takarékosságra van szükség. Lehetőség vsam arra, hogy a háztartásokban jobban megóvják a kenyeret a száradástól. Ugyanakkor ne igényeljék a fogyasztók feltétlenül és szükségtelenül a friss kenyeret sem. A kereskedelmi szervek a körültekintő elosztással, a boltok pedig a vásárlások tapasztalata alapján történő megrendelésekkel tudják az igények kielégítését' biztosítani. Nagyobb gondot kell fordítani a péksütemény forgalomba hozatalára is. Több üzletben délután, estefelé már nem kapható péksütemény. Nemrégiben a Sütőipari Vállalat délelőtti sütést vezetett be a péksüteményeknél. Ezáltal lehetővé tette, hogy naponta mintegy 3500 darab friss sütemény jusson el az üzletekbe. Azonban a bőitől: ezt nem igényelték kielégítő mennyiségben és jelenleg körülbelül csal' 1500 darabra adnak naponta megrendelést. A friss péksütemény délutáni és esti vásár- ' lása iránt bizonyára növekedni ! fog a fogyasztók érdeklődése ha azt rendszeresen megtalál ják az üzletekben. : A kenyérellátás javítását a : friss áruk mennyiségének növekedését, a pazarlás csökken- tését. feltehetően elősegíti majd a kisebb súlyú darabáruk és a finom fehérkenyerek készítésének növekedése, melyre az új sütöde üzembehelyezésével a Pécsi Sütőipari Vállalatnak lehetősége nyílik. Az ilyen kenyeret jobban beoszthatják majd a háztartásokban, minőségénél fogva könnyebben megóvható a száradástól és pocsékolása nem gazdaságos a fogyasztók számára sem. Földkotró bagger szórja a földet a szállítószalagra, amelyen mindjárt szénport is adagolnak az agyaghoz. A forróság tikkasztja az em- >ert utcán, de még jobban a églagyárban. E$ a munka ízért nem áll meg. A siklósi -es számú téglagyárban a föl- 'et kitermelő emberek helyett nőst markoló bagger hozza tel gödörből az agyagot, ami tonnái szállítószalagra hull. ' szénport ütemesen még unkás lapátolja a földre, de ’hány nap múlva már elké- zül a szénporadagoló is. A rés száján síkos-vizesen törekszik ki az agyag, amit für- 2 kés szabdal darabokra. És iár indul is a kisvonat. Viszi téglát a szárítókba, ahonnan jsmét csillék' indulnak megra- Mttan nyerstéglával. Az egyik üdalon rakják a kemencét, a násik oldalon csengő téglát hordanak ki. Most kedvező az dó járás, most akarják behozni az áprilisi lemaradást. A 'élévi tervüket nem teljesítették, de év végére a tervezett hétmillió-nyolcszázezer tégla helyett kilencmillió téglát sze- t retnének gyártani a siklósiak. — A GÖRCSÖNYDOBO- KAI tsz vezetősége úgy határozott, hogy az aratás és cséplés időbeni elvégzéséért jutalmul a tagság közül számosat Harkányban üdültet. A határhoz tartozik a traktoros Cikáznak a fecskék a traktor körül, legyek után kapkodva a frissen szántott földön. A lánctalpas traktor pirosra festett vezetőkuckójában egy svájcisapkás, overállos fiatalember ül, derűs arccal nézi a játékos madarakat. Alig hiszi az ember, hogy a haikszavú, gyei-ekes arcú fiatalember, Bakó Mihály már nyolc éve „lovagol” a vaspari- pákan s jelenleg is a pécsvá- radi gépállomás legjobb traktorosa. Remeg a nagytestű gép, zúg a motor, alig érteni, amint Bakó Mihály elmeséli, hogyan is lett traktoros. — Mindig csodáltam a gépeket s ez a 'Csodálat a mai napig sem múlott él. Szeretek itt fent ülni és nézni a határt, örülök, hogy 'engedelmeskednek a' 'karmok, a vasfogak. Annyira hozzátartozom már a géphez, hogy itt sem tudóin már hagyni. FejJig próbáltam ám már többször is, de nem megy. Vissza kellett jönnöm. Nem is csoda, hiszen 1953 óta szánté minden gépen dolgoztam már és „személy szerint” is ismerem őket. Halk szóval, szerényen beszél arról, hogy jelenleg ő az első a pécsváradi traktorosok között. Nem dicsekszik, de a szemében felcsillanó fény elárulja, mennyire örül az eredménynek. — Nincs énrajtam semmi különös. — mondta zavart mosollyal — sőt, még olyan nagyon ügyes sem vagyok. Mindenki azt hiszi rólam, hogy hajrázok, hajtom a gépeket. Pedig ez az egy, amit soha nem teszek. A gép nekem olyan, mint a kocsisnak a lova. hűséges, de kényes jószág, nem szabad túlhajszolni. Szerintem, ha valaki állandóan egyenletesen dolgozik- többet és tovább bírja, mintha féina- pi hajrázással tarkítja. Hosszú a nap, sokat el lehet végezni nyugodtan is, ha valaki dolgozni akar. Természetesen arra nagyon kell figyelni, hogy a gép egyetlen percig se maradjon kihasználatlanul. Az a traktoros, aki nemcsak a gépet, de a földet is ismeri, annak a szíve nem engedi a hanyag munkát. Az ÚJ GABONÁT ŐRÖLNEK A MALMOK Pécsett a Felszabadulás út 2. szám alatti gőzmalom” eddig már 200 vagon új búzát őrolt meg. A 200 vagonnak mintegy 20—25 százaléka olasz búza. Képünkön Kollár János fömol- nár ellenőrei a gépek munkáját.,, tudja, hogy mát miért csinál s hogy melyik művelettel milyen változást idéz élő a talajban. — Mindig ezt magyarázom én az unokaöcsémnek, aki mezőgazdasági gépszerelő ipari tanuló és most itthon segít szántam, — fűzte tovább a beszélgetést — pontosan tudni kell, milyen gép való nedves, milyen száraz földre és mivel lehet a legjobban porhanyíta- ni. Én mindig azt is megbeszélem a iermelő- szövelkezeiben, hogy mi kerül abba a földbe, amit megmunkálok. — Ebbe például — mutatott a barázdákra — kukoricát vetnek majd. Ezen a 25 cm mély nyári szántáson kívül az idén már nem kap szántást a föld s így ezt az egyet gondosan kell elvégezni. Mivel én is berkeséi vagyok, a szüleim haeg tsz- tagok, valójában! mindig hazadolgozok egy kicsit. Inkább el- kínilódok véle hosszabb ideig, ha nagyon száraz a föld, de azt ne mondhassa rám soha senki, hogy bár törte volna el a kezét, aki ilyen komiszul szántott. Érdekes, nagy figyeknetigény- lő munka a traktorosaké. Bakó Miska azt mondja: „Van benne fantázia”. Nappal elnézelődik a határban, figyeli a gép után szegődő egerésző gólyákat, varjakat s munkavégeztével jód esik szétnézni, hogy amerre a szem ellát, mindössze csak egy vékony csík sárgállik már a tarlóból. Az éjszakai szántás fárasztó, egyhangúbb, ám a sötétség mindig tartogat valamilyen meglepetést. Bakó Mihály traktoros úgy él. mint a fiatalok általában. Jól keres és szereti a munkáját. Vasárnaponként motorra pattan s a falubeli legényekkel Harkány, vagy Pécs felé veszik útjukat. Már nincs messze nekik a város, színházba, jégrevűre csakúgy eljutnak, marit a pécsiek. A berkeséi traktoros, aki nem csupán a fizetéséért dolgozik becsülettel — tarlótszántó gépével hozzátartozik a határ képéhez. Jól esik elsőnek lenni s a szép fizetés se utolsó. A legnagyobb hajtóerő azonban mégis a gép, a munka szere- tele. Veszti Márta Fürgén járnak a kezek, mert a gép önti magából a nyers téglát. Ebben a nagy melegben kétszeresen nehéz a kihordó munkája. Intarziavágék! Faszobrászok! /a Utte&eU tekHaséfy ha szakmájában kíván dől gomi. Jelentkezzék levélben: Szigetvári Faipari KTSZ, Szigetvár. Tel.: 10. ttáü
