Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-16 / 166. szám
4 NAPLÓ 1961 JÚLIUS 16. A pécsi operaegyüttes idei munkája ^Qip o vt az euthe vekhez Az ;,Arda” két szép szabadtéri előadásával befejezte idei csonka évadját a Pécsi Nemzeti Színház. Opera volt 32 utolsó kőszínházi előadás is (A trubadúr), így önként ráterelődik á figyelem fényszórója a színház dalmű-részlegére. Mit végzett ebben az idényben és mennyit ért munkája? Harminckét naponként egy bemutató A opera mint a legteljesebb összművészet egyaránt erőteljesen hat fülünkre és szemünkre; De éppen, mert a színésztől hangban is, játékban is egyenrangú! követel, felmerül a kérdés: megkívánható-e ez? Nem történik-e a játék a szép ének rovására? Lehet-e törődni alaposan a hangkialakítással élénk testmozgás vagy különös testhelyzetek (Gilda a zsákban, Ram- zesz a gyaloghintóba») közben? Hiszen teljes figyelemösszpontosítást és nyugodt szívműködést igényei ez is, az is! Ezért nem szabad neheztelnünk az olyan operaénekesre, aki oratóriumot állít a színpadra s feladata játékbeli részével kissé adós marad, viszont megcsillogtatja hang- kultúráját.Összegezve az operisták idei munkáját, már pusztán meny- nyiségi szempontból is dicséret illeti őket. Valamivel több, mint fél év alatt hat bemutatót tartottak. Ezek sorban: Bánk bán, Bohémélet, Parasztbecsület, Komédiások (Bäjaz- zók; ilyen szavunk nincsen, ez a német cím átnyomorí- tása!) A trubadúr s végül az Aida. Ez a lendület korosabb társulatnak is becsületére válnék! Hiszen nem kevesebbet jelent, mint azt. hogy átlagosan 32 naponként esett egy bemutató! r Hat ilyen eltérő jellegű mű s a szereplők mégis mindegyikben otthonosan mozogtak, a stílusban eligazodtak, sőt számos valóban kimagasló alakítást nyújtottak. Amit hiányolunk, az az első évad darabjainak módszeres játszása és felfrissítése új szereplőkkel. A t,Carmen” teljesen elmaradt, holott éppen erre a virtuóz címszerepre kéznél van egy kitűnő énekesnőnk, akinek vártuk ezt az alakítását! AZ emlékezetes fellépéseket betetőzte egy nagy horderejű beugrás Aida szerepébe. Idén a kellékek —1 magánének, kané nek, zenekar, tánc, díszlet, maszk, jelmez, fény — sokkal harmonikusabb egybehangolásának lehettünk örvendező tanúi, mint a hősi első évadban. Javult a szöveg érthetősége, általában énekeseink többet törődtek a hangtechnikával. Uj tehetségeket ismertünk meg és észleltük fél év alatt is fejlődésüket. Az új tagok jól megállták helyüket mind az ének. mind a tánc vagy a zenekar területén. Énekkarunk ugyan kis létszámú, de olyan - kitűnő tagokat is magába foglal, akikre komolyabb szólóSzoviet pedagógusok Abaiigeten Szovjet pedagógusok látogatták Abalágetre július 14-én Palkó Sándor elvtóns vezetésével. Az öttagú csoport az orosz nyelvtanárok patronálására érkezett 50 tagú küldöttség Baranya megyei részlege. A szovjet vendégek megtekintették az nbaligeti barlangot, a kapcsolódó idegenforgalmi létesítményeket és elismerésüket fejezték ki az Idegenforgalmi Hivatal vezetőségének. Nina Kans- tantyinova, a küldöttség egyik tagja kedves gesztussal „a szálló vendégkönyvének” ajándékozta töltőtollát. Palkó Sándor elvtárs, az abalngeti árnyas fák alatt uzsonnán látta waadégül a küldöttség tagjait. szerepeket is rá lehet bízni (Fónagy Gertrud Azucena-ja, Luciá-ja, Rögös Eszter San- tuzza-ja, Turza Imre Alcindo- ro-ja, Bonnet Kálmán Ottója stb.) A zenekar Ami változatlan, az a bár nagyon szépen játszó, de túl erősen kisérő zenekar. Tudjuk hogy van egy hangerő-küszöb, amely alá nem lehet leereszkedni, mert akkor a fúvósok már nem szólalnak meg, a vonósok meg csupán sercegnek, de mégis meg kell keresni az arany középutat. Főleg az unisono menetekben takarja a zenekar a szólistákat, akik elvégre nem mindnyájan hangnagybirtokosok! Inkább ne szó laljon meg a fagott Ferrando áriája közben, mintsem hogy csak a fagottot lehessen hallani, az énekest nem! Ez partitúra-hamisítás a szükség törvényt ront alapon, de a két baj közül a kisebbik. S nemcsak a szólisták kísérete erős. hanem az énekkaré is. Az Operaház nagy létszámú énekkarához méretezett és sokszor élvezhetetlenné tette a kar énekét. Olykor még a színpadi zene is fed. Például A trubadúrban a két üllő túlzásba vitt csengése nyomja a Cigányok karát, úgyhogy inkább csak sejtettük az ismert dallamot, mintsem hallottuk. Az új évad előtt úgy kell kikísérletezni a hangarányt, hogy minden egyes énekhang feljusson a második emeletre is és az énekesek teljesítménye ne váljék az előadás nemességének rovására gyakori viaskodássá a hangfüggönv áttörésével. A zenekari árok ne ellenséges lövészárok legyen, hanem táptalaja a színpadnak. Ott, ahol a rendező zavartalanul dolgozhatott, igen jó munkát végzett. Ilyen volt például A trubadúr, Ebben csak A pécsváradi általános iskolások jelenleg három épületben vannak elhelyezve eléggé szűkösen. Mivel a község lakossága a második ötéves tervben körülbelül 1000 fővel növekedik — s ez mintegy 150-nel szaporítja majd a tanulók számát —, szükségessé vált egy új általános iskola felépítése. A képünkön látható impozáns épületből 8 tantermet erre a célra szánnak, így a jelenlegi tantermekben csak alsó tagozatú tanítás folyik majd. A felső tagozat az új épületben kap helyet Egy tanteremre 35—40 ta- nulió jut, ami kedvezőnek mondható, az új iskola tehát az igényeket tökéletesen ki tudja elégi tend. A pécsváradi járásnak jelenleg nincs általános gimnáziuma, noha sok olyan bányász lakik a körzetben, aki tovább taníttatja a gyermekét. Ezt a hiányt pótolja majd a négytantermes gimnázium, melyet folyosórész köt össze az általános iskolával. A tetszetős külsejű épület- egységet Erdélyi Zoltán, a Pécsi Tervező Vállalat mérnöke egy kérdés marad nyitva: nem volna-e helyesebb a Miserere zsongva-foongó férfikarát kihozni a színpad mögül? Nagyobb szigort kérünk az énekesek szólamtisztelete terén. Nem szabad megengedni az önkényes hangbeiktatásokat vagy változtatásokat, ha mégannyira hagyományra tá- maszikodóak is, mert ez nem haladó, hanem elvetendő hagyomány! Tonio Prolog] ának végére a zeneköltő nem írta oda a gl-tö még ossiaként se! Sem Manriconak a trubadur- dal végére indokolatlanul odabiggyesztett bl-t, ami újabban felbukkant modorosság! Modern operák A kritikus nem akar irányí- tóan beleavatkozni a műsor- szerkesztésbe. mert ezt hatásköre túllépésének tartja. Csupán megemlíti, hogy a pécsi operabarátok sokasodó tábora most már eléggé kiművelt ahhoz, hogy modern darabokat is megértsen. Haladni kell a korral, ez a fejlődés alapfeltétele. A mi adott esetünkben ez azt jelenti, hogy az operai műsortárat évente egy modern művel kellene bővíteni. A világszerte biztos sikernek számító, jól kipróbált dalművek mellett bátran rá kell futni erre a vágányra is. Ez a vágány nemcsak a jelenben kanyarog, hanem visszavezet a múltba. Gondolunk például egy Debussy „Pelleas és Meli- sande“-jára, a modern operának erre a korszaknyitó alkotására Bartók Béla „A kék szakállú herceg várá“-ig, sőt Horusitzky Zoltán „Báthori Zsigmondi-jáig és mai elsőrendű szovjet, cseh, angol, ope rákig. Ebben látjuk operaegyüttesünk fejlődésének helyes irányát, hisszük, hogy egy esztendő múlva már erről is beszámolhatunk! Veress Endre tervező. összesen 3238 négyzetméter lesz beépítve, a beruházás összege meghaladja a kilencmillió forintot. Az építkezések a jövő év éíső negyedében kezdődnék meg. Az általános iskolád részt 1962. december 31-re, a gimnáziumot pedig 1963. szeptember 1-re akarják átadni. A két iskola — amint a külsejéből is . sejteni lehet — a legkorszerűbb lesz. Központi fűtés, főzőkonyha, ebédlő, illetve tanulószoba, zuhanyozóval ellátott tornaterem, különböző szertárak, fotólaboratórium és sok más szolgálja a tanulók kényelmét. Mind a gimnáziumban, mind az általános iskolában egy-egy előadóterem is létesül. Ezer méter új utat építenek, hogy az iskolát könnyen meg llehessen közeliteni, közművesítik, tehát vízvezetékkel és csatornázással látják el az épületegységet. Mivel az épületegység a műemlékjellegű vár szomszédságában helyezkedik el, Erdély Zoltán igen nagy figyelmet fordít a táj hangulati egységére, harmóniájára. A környező alacsony, falusias beHa lehet hinni egy sötét szempár nyugtalan panaszkodásának, egy-egy ösztönös, kapkodó sóhajnak, a szeme sarkában árván guggoló csepp könnynek — akkor az ő számára valóban csak negyven napja tart az ifjúság. Alig hat hete jött Pécsre — egy albérleti lakás címével és ötszáz forinttal a zsebében, tizenhét évesen, súlyos, fekete árnyékokkal és reményekkel. Otthonról szökött, a szülői háztól. A haját kontyba kötötte, a nyakában hosszú, vékony szalag. amelynek a vége az ölébe lóg. zavarában azzal játszik. A fejét leszegi, néha, csak pillanatokra felnéz. Saját kézzel írott önéletrajza néhány méterre fekszik az elnök asztalán. Kusza, egymásra csapódó fekete betűk, tömör mondatok. Minden írás65 földmüvesszövethezeti szakmunkás A napokban fejeződtek be a megyei vegyesszakaszos földművesszövetkezeti szakvizsgák. A MÉSZÖV oktatási és személyzeti csoportja, valamint a tokaji SZÖVOSZ-iskola kiküldöttje 68 jelentkezőt vizs góztatott le két nap alatt. A jelentkezők kétharmada nő. A MÉSZÖV ugyanis azt a helyes káderpolitikát folytatja, hogy lehetőleg nőket alkalmaz, s így a férfiakat nem vonja el a mezőgazdasági munkától. A vizsgázók közül 11 kitűnő, 24 jó, 36 megfelelő eredményt ért el.__ 3^ pedig nem felélt meg. Előzőleg három éves szakmai gyakolatot kellett igazolniuk. A tanulmányi átlageredmény országos viszonylatban is kiemelkedő: 4,17. A kapott földművesszövetkezeti szakmunkás oklevél kereskedő-seí-Mi évéitől egyenrangú. építettséget, továbbá azt is figyelembe vette, hogy az iskola a 6-os úttól nem messze — mintegy fél kilométerre — helyezkedik el. Ezért választott viszonylag alacsony, hosszanti épületegységet. Az új létesítmény amellett, hogy a 6-os útról igen kellemes látványt nyújt majd. meghagyja a műemlék vár hangsúlyát, Az Erfurtban megrendezett és tavasztól késő őszig tartó nemzetközi kertészeti kiállítás magyar pavilonjának eddigi sikerei kétségtelen bizonyítéka, hogy máris 22 arany, 8 ezüst, és három bronzéremmel, továbbá két elismerő oklevél- léi tüntették ki a magyar kertészet eddig bemutatott legszebb terményeit és termékeit. A régebben ismertetetteken kívül a közelmúltban nyert aranyérmet a magyar csereszjel, minden pont között egy- egy apró tragédia. „Önéletrajzom. Nevem: G. Ilona. Szül.: 1944 július 7. Másodikos általános voltam, amikor a szüleim elváltak ... Én a rácalmást gyermekotthonba kerültem, majd negyedikes koromban édesanyám hazavitt magához. Akkor ő párttitkár volt Ber- nátkúton ... Ott mostohaapámmal és a kisöcsérwmel éltünk. Majd 1956-ban édesanyám vérmérgezésben meghalt. A mostohaapám visszament az első feleségéhez, nagyanyám a nagybátyámhoz vitt. Majd később az édesapám jött értem, de a mostohája nem szeretett. Üldözött, nem egyeztünk, sökszor megvert ... legutoljára is a gyomromba rúgott.. Nehéz, keserű és utolsó csepp volt ez a pohárban. Öngyilkos akart lenni. Megmérgezte magát, de idejében kimosták a gyomrát. A száját kedvetlenül elbigy- gyeszti, ellenségesen nézi maga előtt a padlót. •— Mindig azt mondták, hogy olyan leszek, mint az édesanyám, hogy én sem találom fel magamat, hogy élhetetlen vagyok;;, Az apja és a mostohája Pétfürdőn laknak, az apja a Kőolajipari Vállalatnál gépész. Az önéletrajz egy-egy kurta mondata arról is hírt ad, hogy egy ideig Herenden porcelánfestőnek tanult, egy évig a várpalotai gimnázium tanulója is volt, és szeretett sportolni. Pécsett is sportoló lányokkal járt először. Akkor ismerkedett meg a várossal, akkor olvasta le az Állami Hirdető utcai táblájáról a kiadó albérleti szoba címét. A mostohaanya utolsó verése után este megszólította az apját; — Elmegyek úmen. — Hova? *— Én nem tudok kijönni a mostohámmal, nekem itt semmit se lehet, engem csak mindig üt meg üldöz, én tanulni akarok ; ? Hosszú és elkeseredett volt a vita. Az apja talán örült is a családi gond ilyen megoldásának, és csak a szülői tisztesség miatt morogta maga elé: — Ha innen elmész, ide többet soha nem tehet ed be a lábadat! Az albérleti szobát természetesen már kiadták, mire a kislány Pécsre ért, de a „néni“ tudott valakit a Zólyom utcában, aki mindig hajlandó a hajléktalanokon segíteni — potom havi kétszázharminc forintért. Négyen laktak egy szobában, de úgy is volt, hogy ketten egy ágyban, és G. Ilona kevéske pénzét közben néhányszor a lakók megdézsmálták. A környezet, a lakók, az egész miliő semmiképpen se volt alkalmas egy tizenhét esztendős fiatal lány számára. G. Ilona dicséretére legyen mondva — önszántából két hét alatt szakított Horváthné kvártélyával A Vörös Meteorban egykézi- !abdás lány ajánlotta az új helyet a Mihály utcában. Jó hely, barátságos hely, dehát ez is havonta kétszázötven forintba kerül. Szakállas György, a pécsi Hámán Kató Fehérneműkészítő KISZ elnöke tanácstalanul, tehetetlen mozdulattal I széttárja a kezét. nye és a meggy, továbbá a kajszi és a korai őszibarack. Ugyancsak aranyéremmel tüntették ki a fekete és piros ri- bizkét, a korai fejeskáposztát, a csomózott zöldhagymát, a korai burgonyát, a vágott rózsát és a gladiolus! Az ezüst éremmel kitüntetett termékeink között szerepel a sparge, a zöldborsó, a szabadföldi karfiol, a saláta és retek, a zöldbab és a paradicsom, — Mi alkalmaztuk Ilonát? Segítünk rajta, ahogy tudunk; de a Mukaügyi Minisztérium rendelete értelmében a fiatalkorú munkaerők számára csak csökkentett munkaidőt tudunk biztosítani. Ez pedig havonta C6ak ötszáz forintot jelent. ötszáz forintból egy tizenhét esztendős leány nem tud megélni — ha ebből kétszázötven forintot csak lakbérre kell fizetnie A lány hallgat, a kezével kitörli a magános csepp könynyet — Én tanulni szeretnék. Sókat tanulni, és. -, Megcsuklik. — Tetszik tudni Zsóka néni — szipogja Rudnói Lászlónénak, aki tulajdonképpen, úgyis Qúnt asszony, és úgyis, mint a nőbizottság képviselője a szövetkezetben: gondjaiba vette a leány sorsát. — Olyan jó ott, ahol most lakom. A nagymamának van egy unokája, aztán amikor nyitom a kaput, már szalad is elém. Nehéz ilyenkor keménynek és felnőttnek lenni. Rudnóiné is elérzékenyült, halkan köszörüli a torkát. — Igaz. hogy két hétig csak harminc forint volt a zsebedben? — Igaz. Amik«- itt a szövetkezetben az első fizetést kaptam, abból a régi lakáson is ki kellett fizetnem a felmondást, mert a Horváthné azt mondta, hogy erre törvény van. Kifizettem, és az új lakásban is kellett fizetni. — Mit ettél két hétig? Hiszen csak harminc forintod volt? — Naponta egy forintért kenyeret. — Miért nem szóltál? —- Nem akartam, Zsóka néni; Azután elhallgat. Néha, egy-egy szóra felkapja a fejét, néha meg-megvillan szemében a bizalmatlanság, de mindig újra és újra kisimul, kitisztul a tekintete. Bizakodik. Emlékeztet Makarenko leányaira. — Én már kétszer írtam apának -=. mondja csendesen — de ő csak egyszer válaszolt. írta, hogy rendes legyek i*« • Ha hinni lehet egy sötét szempár nyugtalan panaszkodásának, egy-egy ösztönös, kapkodó sóhajnak, a szeme sarkában árván guggoló csepp könnynek — akkor az ő számára valóban csak negyven napja tart az ifjúság. És segítségre vár; Nem mondja, nem kéri —• de kívánja az emberi jóindulatot. A szövetkezet minden telhetőt megtesz, az elnök is, Rudnótipé is. Jelenlegi szállásadónője a Mihály utcában is viszonylag kellemes és mindenképpen tisztességes helyet biztosít számára — de ez kevés Tizenhét esztendős. Kis kereset, magas lakbér, élelemre, ruhára alig jut. Fiúk mér akadtak, de G. Ilona egyelőre csak a terveit dédelgeti — tanulni akar. Fiatal akar lenni, és majd okos, tisztességes felnőtt, de az ifjúság végeredményben nagyon nehéz dolog. Nemcsak a kötöttség megvetését, nemcsak az öregek megmosolygását és nemcsak az álmok pátoszát jelenti, de két lábra is kell állni. A szóbanforgó rendelet értelmében valóban a fiatalok érdekeit védi, de az sem lehet, hogy a rendelet merev alkalmazása éppen — esetenként — a fiatalokat sújtsa: Az ifjúságvédelem rugalmasságot követel nemcsak a társadalomtól, de az illetékes szervektől is. Hinni tud ez a leány. Miért folytassam tovább a riportot? Aki segíteni akar rajta, a szövetkezetben megtalálja. ' Thiery Árpái. Tizenkét tantermes iskola és gimnázium Pécsváradon A magyar kertészet sikerei az erfurti kiállításon
