Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

I 'VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM. 164. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. JÜLIUS 14. PÉNTEK De Gaulle úfra kezdi a müncheni politikát Bombamerényietek Algírban A párizsi sajtóban és. a po­litika i körökben egyaránt csa­lódást keltett de Gaulle tá­bornok szerda esti rádióbeszé­de. A Figarótól, az Aurore-on át az Humanitéig valamennyi párizsi lap aláhúzza, hogy a köztársasági elnök beszéde nem tartalmazott semmilyen új elemet sem Algéria, sem a berlini kérdés, sem a fran­cia belpolitika dolgában. Ami Algériát illeti, a baloldali saj­tó rámutat, hogy de Gaulle megismételte Algéria felosztá­sára vonatkozó fenyegetését, hallgatott viszont a francia— algériai tárgyalások újrafel- vételéről. A nyugat-berlini kérdésről tett de Gaulle-nyilatkozatról a Liberation és az Humanité egyformán megállapítja, hogy a francia köztársasági elnök ■„ Adenauer szövetségeséhez méltó módon szólt a berlini kérdésről.” A Liberation külön aláhúzza, hogy a köztársasági elnök egyál­talán nem vette fontolóra a tárgyalások lehetőségét. Az Humanité pedig leszögezi, hogy de Gaulle tábornok a szovjetellenes kereszteshadjá- 1 rat előretolt állásában újra­kezdi a müncheni politikát. De Gaulle tábornok rádió­beszédének napján Algírban 13 plasztikbombás merénylet történt. Felrobbantották az egyik televízió-adóállomás áramellátó vezetékét s az al­gíri televízió nem tudta köz­vetíteni a köztársasági elnök beszédét. A plasztikbombás merényle­tek számának növekedése egyenes arányban állhat azzal, hogy a hatóságok nem tudnak, vagy nem akarnak fellépni a „platiqueur-ök” ellen. ►%*­Újabb merényletek DébTirolban Bécs, (Mm Az osztrák—olasz feszültsé­get a jelek szerint tovább mé­lyítik a dél-tiroli újabb ter­rorista merényletek, az olasz hatóságok osztrákellenes ví­zum-rendelkezései és egyes osztrák politikusok szenvedé­lyes nyilatkozatai. Az olasz—osztrák és az olasz —svájci határon igen nagy károkat okozó keddi merény­leteket szerdán és csütörtökön újabbak követték.' A Brenner vasútvonal Aner nevű állomásán bomba rob­bant egy befutó tehervonat alatt. * 13 * 13 Gazdára talált az ezredik ház Még háromezer vár értékesítésre a megyében Kedvezményes vételár Az OTP Baranya megyei fiókja 1959 vége óta foglalko­zik az államosított házak ér­tékesítésével. A házak megvé­telére elsősorban azok jogo­sultak, akik a házat lakják. Az értékesítés során tegnap az OTP Baranya megyei fiók­jában ünnepélyes keretek kö­zött kötötték meg — az ország OTP fiókjai közül elsőnek — az ezredik szerződést. A me­gyében az ezredik államosított házat özv. Halmai Józsefné, a Zengőaljai Állami Gazdaság növénytermesztési brigádveze­tője vásárolta meg Berkesden. A formai dolgok végeztével Balatonyi Dezső, az OTP me­gyei fiókjának vezetője aján­dékot nyújtott az új háztulaj­donosnak. Az államosított házak iránt nagy a kereslet a megyében. Júniusban például 96 ház ta­lált új gazdára. Jelenleg a megyében még mintegy 3000 bérlemény vár értékesítésre. Az eladásra kerülő házak szá­ma közel jár majd a 6 ezerhez. Ezek közül eddig Pécsett 146, a megyében pedig 854 ház ke­rült eladásra. Az OTP az ingatlanok meg­vásárlásának megkönnyítésé­ért a közeljövőben lehetővé teszi, hogy a szerződést ne csak Pécsett, hanem a járási OTP-fiókoknál is megköthes­Kommunisták a madridi haditörvényszék előtt London (TASZSZ). A Reuter tudósítójának madridi jelen­tése szerint 21 személyt kom­munista propaganda-tevékeny­ség vádjával katonai törvény­szék elé állítottak. A vádlot­tak legtöbbje mezőgazdasági és ipari munkás Spanyolor­szág déli részéből. A katonai ügyész 12 évig terjedő börtönbüntetést kért a Sédiottakra. sóik a vásárlók. Érdemes meg­venni ezeket a házakat, hiszen a vételi ár igen kedvezmé­nyes: a forgalmi árnak a fe­léért árusítja az OTP ezeket a házakat s vételkor az érték 13 százalékát kell készpénzben lefizetni, a fennmaradó rész pedig 25 évig törleszthető. Pustertalhan az olasz carabi- nierik tüzet nyitottak az erő­művet felrobbantani szándé­kozó terroristákra. A csütör­tökre virradó éjszaka a fran- garti erőművet és a girlani vasúti alagutat rongálták meg a merénylők bombái. Ugyan­akkor a Simplon vasútvonal mentén a magasfeszültségű vezeték oszlopaira erősített és még fel nem robbant plasztik­bombákat találtak az olasz csendőrök. A bombák — hírek szerint — ismét nyugatnémet eredetűek. Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára, az olasz parlamentben leleplezte a nyugatnémet revansisták sze­repét az olaszellenes dél-tiro­li merényletsorozatban. Az Osztrák Kommunista Párt Po­litikai Irodájának állásfogla­lása pedig határozottan rá­mutat: reakciós erők a dél-tiroliak jogos követeléseit űrügyül használják fel sara, hogy tűzfészekké tegyék Dél-Ti- rolt és komolyan veszélyeztessék Ausztria függetlenségét és semlegességét, mert a nyugat­német „határrevizionisták” tá­borába akarják kényszeríteni az országoti Kovács János, a mágocsi gépállomás traktorosa eddig 60 holdon végezte el a tarlóhán­tást a vásárosdombói termelőszövetkezetben. A felszántott tarlót silókukoricával és nap­raforgóval veti be a szövetkezet. Pécsett, amiéit már az isme­retes az 1920-aS években szer­vezték meg az Orvostudomá­nyi Egyetemet. A törzs tulaj­donképpen Pozsonyból szár­mazott ide. Nagy reményekkel indultak útjukra az egyébként teljesen más rendeltetésű épü­letekben az egyetem gyakor­lati és elméleti intézményei. A „reményt” az Ígéretekben soha nem szegény akkori vá­rosatyák, és a kormány „pro­minens” tagjai táplálták. A pécsi egyetem megalakí­tása után rövidesen, a jelenleg gi 48-as téren Virágh Ferenc megyéspüspökkel az élen, alap kőletételi szertartást játszot­tak meg. Az ünnepi aktusra megjelent a vallás- és közok­tatásügyi miniszter gróf Kié­be Is berg Kunó kegyelmes úr is. A sok hókusz-pókusz után, melyekről szóló dokumentu­mok ma is bizonyítják a tő­kés társadalom vezetőinek „nagylelkűségét”, semmi ér­demleges nem történt. Tulaj­donképpen tartottak egy pro­tokollt, ami ismét megcsillog­tatta a fejlődés lehetőségét az akkori tudományos munkatár­saknak. A remény fénye las­san elhalványult és hosszú időre a feledés homályába merült. *' 1961. Beteljesedik a pécsi egyetem professzorainak, or­vosainak és hallgatóinak vá­gya. Elkezdik építeni az új pécsi egyetemi várost. 1961- július 13. Az építés első ütemére tervezett munka jól halad. A diákok társadal­mi munkával igyekeznek gyor Húsz munkaegység vasárnap hajnalban Aratás idején nincs ünnep és nincs vasárnap, minden erő és minden igyekezet arra irá­nyul. hogy az érett gabonát minél gyorsabban levágják. A szövetkezeteknek ebben a nagy munkában mindenütt sokat segítenek a fiatalok. — Kezdjük talán a legfiatalabba- kon, az úttörőkön a sort. A sásdi járásban minden úttörő- csapat a tsz gabonatábláin se- gítkezik. Akik pedig nem a földeken vannak, azok mint önkéntes tűzfigyelők szorgos- kodnak. Mágocson egy fiú és egy leány úttörőtűzoltóőrs felváltva látja el a tűzrendé- szeti szolgálatot. A csikóstöt- tösi falu-végén, a dombtetőn egy magasfigyelő áll, abból is úttörőpajtások kémlelik a ha­tárt. Hol és mit csináltak az el­múlt napokban az úttörök? Jágónakon, Gödrekeresztúron és Vásárosdombón vasárnap az úttörők az aratógépek után segítettek a kévéket összehor­dani. A mecsekrákosiak köte­let teregetnek a marokszedők­nek, a gödreszentmártoni út­törők három napon keresztül kévét hordtak össze. 24-en vol­tak kint az aratóknál, a geré- nyesiek két napig segítettek kévét hordtak össze 24-en vol- ségben az úttörőcsapatok kü­lön munkaegységkönyvet kap­tak a szövetkezettől és a mun­kájuk értékét abba jegyzik, de iök fietsä * szüleivel együtt megy aratni és a keresete is a szülei munkaegységkönyvébe kerül. A felsőszentmártoni út­törőcsapat tavaly például ab­ból a pénzből ment el kirán­dulni, amelyet a szövetkezet­től kaptak munkájukért. Az idén is ugyanígy akarnak cse­lekedni és egy szép felső-ma­gyarországi kirándulás szere­pel a programjukban. S hogy az idei munka „gyümölcse él­vezhető legyen, a legtöbb tsz az aratás után ki is fizeti az úttörők munkájának az ellen­értékét. Az aratási munkák után a sásdi járásból 14 csapat megy táborba, a baranyajenőiek or­szágjárásra mennek, de sokán itt a megyében rendeznek több napos túrát. A bikali úttörők tíz napos baranyai kerékpáros túrát szerveznek és ami csak látnivaló azt megnézik Aba- ligettől Mohácsig. A KISZ-szervezetek tagjai hasonlóan szépen segítenek a tsz-ekben. — A baranyajenői KISZ-szervezet húsz tagja va­sárnap segített aratni és négy hold búzát arattak le kézzel, rendben összerakva keresztek­be. A csikóstöttösi fiatalok va­sárnap hajnalban három óra­kor gyülekeztek és indultak a szövetkezet gabonatábláira. Tizenkét hold learatott búza­földön rakták össze a kévéket. Ezzel a munkával kereken 20 munkaegységet szereztek a KISZ-szervezet közös munka­egységkönyvébe. Sokam pa­naszkodtak is, hogy ha vasár­nap tovább maradnak, akkor még többet kereshettek volna. Eddig már több mint ezer fo­rintot kerestek közös munkával a csikóstöttösi KISZ-szervezet tagjai. A mekényesi fiatalok vasárnap tíz holdon rakták össze a kévéket, de hétközben is segítenek a szövetkezetnek. A" kisvaszari kiszesek heten menteik vasárnap “aratni és ka­szával másfél holdat arattak le. sí tani az építkezés menetét. Ugyanakkor a párt. a minisz­térium. a tanács és az egyetem vezetői összeülnek, hogy kö­zösen tárgyalják meg a követ­kező fontos feladatokat. Megtárgyalják a távfűtés megtervezésével és kivitelezé­sével kapcsolatos tennivaló­kat. Figyelembe kell venni a környezetet. Javaslat hangzik el a Pedagógiai Főiskolának a távfűtési rendszerbe történő bekapcsolásával kapcsolatban. Tekintve, hogy az új létesít­ményeket nem lehet elvontan, a város érdekeitől és fejlődé­sétől elkülönítve szemlélni, a rakodóterületek és utak prob­lémáit is sorra veszik. A minisztériumi kiküldött messzemenő támogatásáról biz tosítja a tárgyaló feleket. Az értekezlet után a városi ta­nács vezetőivel közösen jár­nak el az OT-nél, hogy a még szükséges hitelt kiutalják. Az egyetemi pártbizottság titkára elvi síkon, de jó né­hány gyakorlati tanáccsal egy­bekötve mondja el a vélemé­nyét. Közben ielvetódik egy újabb gondolat. A tanács és az egyetem között egy össze­kötőt kell kinevezni, aki hi­vatott lesz a fejlődés útjának „göröngyeit” egyengetni. A városi tanács képviselője biz­tosítja az alapközművesítés időbeni végrehajtását, amely feltétlenül fontos a határidők betartása szempontjából. A lehetőséghez képest a szállítá­si nehézségeken is segít. Az egyetem ötös bizottságá­nak tagjai javasolják, hogy a tervezett emlékművet a Ma­kár hegyen építsék fel, mert az koronája lehetne a hatal­mas arányban fejlődő nyugati városrésznek; A bizottság tervez, tárgyal, segít a nehézségeken. Nem nagyképű külsőségekkel, mint azt tették anno. hanem kom­munista összefogással, szerény keretek között, de a munkás­állam által biztosított gazdag lehetőségekkel. Schmidt Attila Irodalmi estek, politikai és esztétikai előadások A Magyar írók Szövetsége pécsi csoportjának tervei A Magyar írók Szövetsége pécsi csoportjának megalaku­lása óta pezsgőbb és élénkebb lett az irodalmi élet városunk­ban. A pécsi írócsoport a me­gyei tanács támogatásával má­jusban megrendezte a dunán­túli írók kétnapos kötnierenciá ját Pécsett, amelyen megvitat­ták a Jelenkor című folyóirat problémáit. Irodalmi esteket tartottak májusban és június­ban Szigetváron, Toronyban, Pécsszabolcsotn, Komlón, Is- tenkúton, Siklóson. Iró-ólvasó találkozót tartottak Pécsett és Szekszárdon, Színvonalas, ér­dekes vitaesteket rendeztek a Jelenkor azóta megjelent két számáról is. Az írócsoport a‘'jövőben még szervezettebb irodalmi élet ke­retében kívánja biztosítani a folyóirat köréhez tartozó pé­csi, valamint a Dunántúlon élő és alkotó írók eszmei-mű­vészi fejlődését. Viták rendezé­Egymillió forintos kiiltségfel áta'a ít ák a szigetvári vasúté fontost A szigetvári vasútállomás közel száz esztendős épületét az idén mintegy egymillió fo­rintos költséggel újjáalakítják. Az épület átépítésére nemcsak öreg volta miatt van szükség, hanem az állomás megnöveke­dett forgalma is szükségessé teszi. Az átalakított épületben he­lyet kap a forgalmi szolgálat- tevő iroda, az állomásfőnöki szoba, a személypénztár és a segédhivatal. Az állomás napi forgalma jelenleg 2500 sze­mély. Az utasoknak eddig kis befogadó képességű utastér állt csak rendelkezésére, az átalakítás során ez erősen megnövekedik. Ezt a peron ki­bővítésével és a szolgálati he­lyiségek célszerűbb elrendezé­sével, érik el. A helyiségek vi­lágosabbá tételét elősegítette a peron tetőzetének magasabb szintje, mély faragott kőoszlo­pokon nyugszik. Az Utasellátó Vállalat, amely eddig nem a legjobb körülmények között látta el feladatát, új , raktár- helyiséget kap. Az állomás vi­lágítását fénycsövekkel oldot­ták meg a tervezők. Az épület átadásának határ­ideje 1961. szeptember 31. sévél akar hozzájárulni az egységes írói és irodalmi köz­vélemény kialakításához. Az irodalmi estek rendezé­sével, a lektorálás további leli kiismeretes végzésével egy­részt azt akarja elérni, hogy a Dunántúlon élő írók az eddigi­nél nagyobb mértékben érez­zék magukénak a folyóiratot; másrészt tehetséges fiatalok felkutatásával, segítésével biz­tosítani kívánja az írói után­pótlást. Az eddiginél bátrabb, elvibb kritika megteremtésével szor­galmazza az eszmei, esztétikai színvonal emelését, illetve hát­térbe kívánja szorítani a pro­vincializmust, a dillettantiz- must. Az eszmei-politikai fej­lődés érdekében elősegíti az írók tájékozódását a belpoliti­kai, külpolitikai kérdésekben; Októberben a termelőszövet­kezetek gazdasági és kulturá­lis problémáiról Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb- elnöke, novemberben az idő­szerű politikai kérdésekről Egri Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára tart előadást; A megyei pártbizottság agi- tációs és propaganda osztályá­nak irányításával filozófiai elő adássorozatot hallgatnak az írók október és december hó­napban. Szeptemberben Pándi Pál Irodalmi kritikánk helyzete, októberben a mai dráma cím­mel dr. Németh Antal tart elő­adást. Novemberben Szülőföld és irodalom címmel tart elő­adást Szabó Ede, az Uj írás munkatársa, decemberben Gorkij 25 éve címmel Selymes Ferenc. Szeptembertől kezdve min­den hónapban megvitatják egy-egy pécsi író újabb művét, Akkor — és most Egyetemi múlt és jelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom