Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

1 r B«L XÜtJTJS ». NAPtö 7 Mélyszántás vagy tarlóhántás? E kérdésben már évek óta vita van a mezőgazdasági szakemberek körében, de a gyakorlati gazdáknál sincs tel­jes egyetértés. A gyakorlati élet pedig bebizonyította már nemegyszer, hogy a nyári mélyszántásnak kettős jelentő­sége van: agrotechnikai és üze­mi. A korai mélyszántás agrotechnikai előnye minde­nekelőtt abban van, hogy a ta­laj beérik és a talaj-életerő teljesebb. Az ilyen talajokban korábban indul meg a talaj­élet és az elvetett mag erőtel­jesebben csírázik és hamarabb kel. Ebből következik, hogy a növények gyorsabban fejlőd­nek és a különböző növényi kár­tevőknek jobban ellenállnak. Fentiekből következik, hogy a nyári mélyszántás előnyös a növények fejlődésére* mellyel biztosítani lehet a terméshoza­mok gyorsabb ütemű emelését Sajnos, ma még sokan elve­tik a nyári mélyszántást, arra való hivatkozással* hogy az kigyomosodik és ezért jobb az őszi* illetve a téli mélyszán­tás. A gyakorlati élet azonban azt bizonyítja, hogy ahol nincs nyári mélyszántás, ott a leg­több esetben elmarad az őszi, illetve a téli mélyszántás is, mivel a rendelkezésre álló gép­park az őszi betakarítás és ve­tési munkák miatt ezt a fontos termést növelő talajmunkát nem tudja elvégezni. Éppen ezért évről évre több tízezer hold föld marad szárítatlan a megyében* de úgy gondolom, máshol sem jobb a helyzet. Ezért fontos feladat, hogy minél nagyobb területen most végezzük el a mélyszántást, azokon a táblákon* ahova ta­vaszi növényeket fogunk vet­ni. A nyári mélyszántással csökkentjük az őszi munka­csúcsot is, amely ugyancsak nagyon fontos tényező a me­zőgazdasági munkákat ille­tően. A gyomosodástól nem kell félni, mert azok télen úgyis elpusztulnak és tiszta, gyommentes talajba vethetünk, ami megkönnyíti a növény­ápolási munkákat. Ha a talaj mégis azt kívánja, akkor ta­vasszal egyirányú tárcsával megművelhetjük a talajt, ami­vel egyben megakadályozzuk a további gyomosodást és jó magágyat készíthetünk. Tehát úgy az agrotechnikai, mint 82 üzemi helyzet szükségessé teszi a nyári mélyszántás minél na­gyobb területen való elvégzé­sét, mégis sokan ezt nem tá­mogatják, vagy legalábbis so­kan feltételeket szabnak a nyári mélyszántásnak, amelye­ket megvalósítani nem lehet. A Népszabadság július 7-i számában megjelent egy cikk dr. Láng Géza a mezőgazda- sági tudományok doktora tol­lából „A tarlóhántásról” cím­mel A cikkíró ugyan nem mondja ki kereken, hogy nem helyesli a mélyszántást, de az alábbiakat írja: „Azokon a helyeken, ahol az istálló­trágyázással egybekötött nyári mélyszántásnak nincsenek meg a feltételei, ott a tarlóhántás alapvető talajművelés.” E sze­rint tehát arról van szó, hogy csak azokon a helyeken lehet nyári mélyszántást végezni, ahol az istállótrágyázást is el­végzik. Vajon a jelenlegi nagy munkaidőben, amikor a szállí­tási kapacitás a mezőgazda- sági üzemekben teljesen ki van használva, sőt szállító vállalatok* üzemek gépkocsi­jait is igénybe veszik behor- dásra, szénaszállításra és egyéb célokra, él lehet-e kép­zelni, hogy nagyobb területen meg volna a lehetősége annak, hogy jelen esetben trágyázni tudjanak. Ügy gondolom, hogy ennek a lehetősége nincs meg, hár helyes lenne. A trágya­kihordásra nyilvánvalóan csak később kerülhet sor. Nekem az a véleményem és ezt a gya­korlati élet is alátámasztja, hogy istállótrágyázás nélkül is helyes és szükséges a nyári mélyszántás minél nagyobb te­rületen való elvégzése, ennek előnyeit már fentebb említet­tem. Az elmúlt napokban szá­mos helyen okozott tüzet a lábonálló gabonában a moz­donyból kipattant szikra. Az egyik nap 9 helyen keletke­zett ilyen módon tűz, s en­nek következtében jelentős mennyiségű termés pusztult el; A további ilyen tűzesetek megelőzésére feltétlenül fon­tos, hogy a kalászosok aratá­sát a vasúthoz közelebb eső területrészeken kezdjék meg. A kombájn-szalmát a vasúti síntől legalább 60 méternél távolabb rakják össze és he­lyezzék el. A vasútvonal mel lett érésben lévő lábonálló, vagy learatott és összehor­A nyári mélyszántás után előfordulhat és elő is fog for­dulni, hogy tavasszal érett istállótrágyával, vagy kom- poszttal meg fogják trágyázni. Az így kiszórt trágyát az egy­irányú tárcsával igen jól le lehet szántani és ennek hatá­sát a tavaszi vetések élvezni fogják. Nagyon helyes lenne, ha a mezőgazdasági tudomá­nyokkal foglalkozó szakembe­rek egységes, helyes álláspon­tot foglalnának el a talaj műve­lés kérdésében és ne hangoz­tassanak különböző vélemé­nyeket, amelyekre a gyakor­lati élet már sokszor rácáfolt. A nyári mélyszántást azo­kon a területeken végezzék el most, ahova tavaszi növénye­ket fognak vetni. A most el­végzett mélyszántást gyűrűs hengerrel záijuk és tavaszig erre különösebb gondot fordítani nem szüksé­ges. Azokon a táblákon, ahova őszi vetések kerülnek, tarló­hántást végzünk, hogy milyen eszközzel, azt a talaj állapota határozza meg, ez lehet tár­csa, vagy ekével sekélyszán­tás. Ha a termelőszövetkeze­teink megértik e nyári talaj­munkák jelentőségét és a gya­korlatban is ezt alkalmazni fogják, akkor egyszer eljutunk oda, hogy az egész terület ez évben megművelésre kerül, amellyel jelentősen járulnak hozzá a mezőgazdaság termés­hozamának növeléséhez, saját jólétünk emeléséhez. NOVICS JÁNOS, a megyei pártbizottság titkára. dott termény őrzéséről, s a szükséges tűzoltó felszerelé­sekről minden esetben gon­doskodjanak. A lakosság gyorsan nyújtson segítséget a keletkezett tűz elfojtásá­hoz, s a további tűzkár meg­akadályozásához. Ügyeljenek arra, hogy a közvetlenül a vasúti töltés melletti terüle­tet tisztítsák meg a könnyen gyűlő anyagoktól s így aka­dályozzák meg. hogy tüzet okozzon a mozdonyszikra. A traktorosok fordítsanak fo­kozottabb gondot, h.gy az erő gép szikrafogója megfeleljen a követelményeknek, s ál­landóan üzembiztos állapot­ban legyen. I Gabonaföldeken tüzet okozott a mozdonyból kipattant szikra Szederkényben a termelőszövetkezet egy ötvenholdas búzatábláját valósággal megszáll­ták a kaszás férfiak, marokszedő asszonyok. A búzát nagyon összekuszálta a szél, ezért kézzel aratják. Hajnalban borsót voltak aratni. Levágtak vagy tíz holdat. Másnap is bor­sóval kezdik és utána ismét búzát aratnak. „FÜSTRE VÁRAS" Begyalogoltunk a fad gyomrába. Béke-akna fiatal mérnöke közben arról beszélt, hogy nem sokáig kell már gyalog járni, mert készen van az új „népes” és az öt perc alatt megteszi az utat. Mi húsz percig mentünk a Szabolcs-táróban, Másfél kilométer után neon világítással ellátott ^útkeresz­teződéshez” értünk. Csille- szerelvények jöttek-mentek. A mozdony dudált, a „végtelen kötél” nesztelenül keringett és az ereszkén egymástól pontos táv.olságra csillék ragadtak hozzá. Három rövid jel hangzott, s a kötél megállt. Folytattuk utunkat lefelé a meredek eresz kén Keimer Sándor eiővájásd csapatához. Nem mondom, kis­sé furcsa volt az ilyen leszál­lás. Megszoktam, hogy a gyor­san zuhanó kasok szállítanak a bánya mélyébe. De így ér­dekesebb, bár sokkal fárasz­tóbb; Távolról hatalmas dörej hal­latszott. A mérnök megje­gyezte: — Jókor jöttünk, éppen a 15-ös vágatban robbantottak. Itt lesznek az emberek a vá­gat előtt Húsz percig füstre várnak; A vágat előtt öt ember ül­dögélt. A harmadvezető vájár Hlaszni Sándor szikár, ala­csony termetű, szőke hajú em­ber, Molnár Ferenc vájár ma­gas, tagbaszakadt fekete fiú, Fábián Zsdgmomd segédvájár és a kis csillés Topor Gyula és Tóth György. A hangulat feszélyezett, a válaszok is kurták, rövidek. — Ilyenkor van egy kis rá­érő időnk, araikor füstre vá­runk — kezdi a szót Hlaszni, — de ezt is kihasználjuk. Be­kapjuk az uzsonnát megbe­széljük a munkát.;; csilléket anyagot készítünk. Nem szól többet, nekidől az ácsolatnak és figyel, A mérnök fellém fordulva magyarázza, hogy a Kemer- csapat három harmadban dol­gozik. Kemer most délutános, de az eredményeket a három brigád együttes munkája hoz­ta és Hlaszniék éppen olyan jól dolgoznak, mint a másik két harmad. Fúrdal a kíváncsi ság, hogy ez a csapat milyen módszerrel ért el majd kilenc­ven méteres előrehaladást egy hónap alatt t— Van valami titkuk? i— kérdezem Hl aszni Sándortól. Nem szól azonnal, hanem lehajtja a fejét majd a tár­sait figyeli. Azoknak a szemük se rebben. Végül megszólal: — Tudja, hogy miért van itt jó eredmény? — fordul egye­nesen félém. — Mert mindenki érti a mesterségét és jól szer­vezzük meg a munkát így az­tán van méter is, meg forint is. Elhallgat és újból nekidől az ácsolatnak. Forgatom a ceruzá mat. Észreveszi, hogy keves­lem a választ ■ Ennyi az egész — tárja szét a karját, — nincs itt sem­mi titok. Nyílt kártyákkal ját­szunk; A robbantómester indulná készül. Megnézi az óráját. — Mehetnek Sándor. Jó sze­rencsét! — és elindul vissza­felé a vágatba. Mi is megindulunk a vájvég felé. Hlaszniék előre sietnek. A dupla szelvényű faácsoiat mértani pontossággal sorako­zik egymás után. A mérnök lámpájának fénycsóvája végig fut az ácsolaton alul is, fölül is. Elismerően bólogat, A vájvégen már dolgoznak az emberek. Tóth György és Topor Gyula háttal állva az üres csillének fürgén járatják a szívlapátokat. Fábián a fejtő kalapáccsal feszegeti a szürkés I fekete kőzetet Hlaszni és Mol- j nár a hosszú fúróval dolgo­zik. Pontosan és precízen megy itt a munka. Minden mozdu- i 'at a maga helyén. Tele a csil­le, lupát nélkül forlul a két ember és abban a pillanatban gurul a teld hátrafelé. Egy for­dulás és máris helyében az üres. Mások így az emberek is, mint a vágat előtti beszélge­téskor. Indulná készülünk. Abba­hagyják a munkát, s úgy lát­szik, mégsem akarják, hogy azzal a néhány kurta mondat­tal távozzak, amelyet a füstre várás közben mondtak, mert Hlaszni is beszédesebb lesz Lehet, hogy felvillanyozta a munka. .— Kemernek itt adom át a szerszámot a vájvégben. Min­dent rendben és pontosan. Jól megértjük egymást, mindegyik harmad, nem mai gyerekek vagyunk mi a bányában. Ker­ner is régi, Varga János vájár, a másik harmad vezetője is az, meg én is, de írja fel még Szilágyi Istvánt a Varga csa­patából, mert nagyon jó melós. — Kissé zavarban van a fel­sorolással. — Egyszóval mind a tizenöten megtesszük, amit kell. A pénzre is szükség van, családosak vagyunk. Molnár Ferenc közbeszól, hogy ő még nőtlen. Derülnek a többiek és csípősen meg­jegyzik, hogy nem is nősül Molnár egykönnyen, mert a pénzbe szerelmes, nem pedig a lányokba. Becsületére legyen mondva, legényember létére, nemsokára házat vesz. Újból kattogni kezd a fejtő­kalapács, a szívlapátok üte­mesen szórják csillékbe a med­dőt; Kilencven métert haladtak előre az irányvágatban egy hónap alatt. A pécsi tröszt elővájásd csapatainak átlaga 30—35 méter. A kíváncsiság vezetett Kemer Sándor csa­patához, hogy megtudjam, milyen módszerekkel dolgoz­nák. Csak annyit tudtam meg, hogy dolgoznak rendesen, ki­használják az időt. Nincs gé­pük, hiszen mindössze egy fúrót és egy fejtőkalapácsot lát tam a munkahelyükön, össze­hangolják a munkájukat és kihasználnak minden időt. Mindenesetre egyszerű és nyfit „titok”. Ez a titkuk. Kein tesznek semmivel sem többet, mint amennyit becsü­letük, szorgalmuk és szakmai tudásuk követel. Hét óra a munkaidejük, s csak egyszer állnak meg, amikor füstre vár­nak. Gazdagh István vári Gábor, az Ágoston téri Nagy Imre és a belvárosi is­kolás Petrovics Gyula között dől el. A llellei táborban igen nagy a fociláz. A tábor válo­gatott csapata eddig már há­rom mérkőzést játszott; A SZOT-üdülő csapatától — pes­ti fiúk, meg aztán többen is vannak — 5:2 arányú veresé­get szenvedték ugyan, de a helyi úttörőválogatottat 4:l-re legyőzték. A harmadik mérkő­zés tulajdonképpen helyi rang adó volt, éppen látogatásunk napján játszottak a Pécsi Pe­dagógiai Főiskola gyakorlósai- val, akik szántén Lellén tábo­roznak. Az eredményt eddig még nem közölte a Népsport, így tehát meg kell elégednünk a tábor közkedvelt „Colosé­nak”, a babarci Hegedűs Lajos tippjével, aki 4:4-es döntetlent jósolt a nagy mérkőzésre. A kiszesek programját csak a kényszerű éjszakai „át- települések” miatt zavarta a hirtelen támadt rossz idő, volt akinek a szél kétszer is letépte feje felől a sátorlap jót. Ebben a táborban reggel kilenctől délután egyig komoly oktató­munka folyik. Látogatásunk idején például a KISZ-oktatás soron következő feladatairól tartott előadást Sajgó Jenő elvtárs, amelyet aztán két­órás vita követett. Énék-, játék tanulás, öntevékeny foglalko­zás egészíti ki a kiszesek napi programját és csak aztán jöhet a fürdés, a tánc, mert Ugye. azért a KÍSZ-tábarban Ski szeretik a vidám szórako­zást. .. A táborok ellátottsága kitű- bo. Kezdjük az tílatíjtzésnél; Fenyvesen mind a két helyen sátorban alszanak a gyerekek. Fonyódon a közismert pavilon rendszer biztosítja a gyerekek kényelmes, higiénikus elhelye­zését. Lellén felemás a tábor, 44 gyerek közül 14-et sátorban helyeztek el Jellemző, hogy a pajtások valósággal verseng­tek sátrakért; A sátorrend egyébként a II. kerületi fenyvesi leánytábor­ban volt a legimponálóbb. A sátrakban mindenütt villany- világítás van, hasonló precizi­tással oldották meg a vízellá­tást is. Két héttel ezelőtt igen csak megilletődve írtunk a mohácsi tábor televíziójáról, itt viszont a tábori villamos hűtőszekrény ad okot két he­lyen is a meglepődésre, no és a jól felszerelt raktárak, a táborok étrendjének tartalmas, minden igényt kielégítő válto­zatossága. Naponta négy-öt- ször étkeznek mindegyik tá­borban, kétszer meleg ételt és mindig friss húst kapnak. Nem maradhat el természete­sen a napi gyümölcsadag sem, de a torta, krémes, madártej és egyéb „tábori” csemegék is gyakran szerepelnek a napi étrendekben. A II. kerületi tábor vezetői büszke örömmel mutatták meg emlékkönyvüket, amely­be egész rövid idő alatt is igen sokan dicsérő szót je­gyeztek be a gyermekeiket meglátogató szülők. A legmeg­bízhatóbb mérce mégsem ez. hanem egy ákombákomos ligás­sal megírt levelezőlap, ame­lyet az első turnus egyik tagja, Konrád Ferenc Ágoston téri bfcjpajtás írt a tábor vezetőjé­nek: — „Nagyon sajnálom, hogy nem maradhattam ott, ilyen jól még sehol sem érez­tem magam... És ezt tanúsították a megyei tanács lellei táborának lakói is, a vókányi Kas László, a szalatnaki Leipold Fábián, a komlói Hermann Antal, akik még sohasem voltak a Balaton melett, erről beszélt Keserű Árpád, a pécsi fűtőház KISZ- küldötte, ipint ahogy a leg­teljesebb dicséret hangján nyi­latkozott a fenyvesi KISZ- táborról Shams El Aishy arab tanár is, aki 124 egyiptomi egyetemi hallgató véleményét tolmácsolta És mindezért tu­lajdonképpen csak jelképesen két hétre nyolcvan-száznegy­ven forintot fizet egy-egy tá­borozó ... Nem csoda, hogy évről évre többen jelentkeznek. A táborozás ma már az ifjúság nevelésének igen fontos esz­köze. A Palotabozsoki Vasvári Ferenc Anyuka irt... Levélosztás a pécsi városi tanács fanyódi gyermeküdülőjében. Gépállomás felvesz egy univerzális Diesel-szerelőt, aki az autóvillamossági szerelésben is jártas. Fi­zetés kollektív szerint. 2 szoba, összkomfortos, közművesített lakást biz­tosítunk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 88 # ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom