Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

IMt JÚLIUS ! NAPtö Szabolcs-légaknát összekötötték István-aknával Naponta 1400 köbméter vizet szivattyúzlak ki—Készülnek a külszíni berendezések — Hetveumillióforintba kerül a légakna Három év alatt négy búsanemsedék Learattál Fertődön az új intenzív hazai búzafajta „őseit1 Szabolcs falu északnyugati részén a bányavasút 3-as szá­mú őrháza mellett építették meg az új szabolcsi légaknát. Miért volt szükség erre a lég­aknára? Először is István-akná nak és Széchemyi-aknának ed­dig György-akna volt a közös szeiiőztetóje az egyik oldalon. Elegendő is volt a György- akna szellőztető kapacitása, amig a termelő aknák nem bő­vültek, de most épül az István Il.-akna, emelkedni fog a ter­melő kapacitás, s ezt már nem bírja a régi György-akna. Mé­lyülnek is a bányák és mele­gebb a levegő, a metán meny- nyisége is több lesz, ehhez vi­szont új légaknára van szük­ség, csalás így oldható meg az István-aikna megfelelő szellőz­tetése. Évekkel ezelőtt megkezdték a légaikna építését A hait mé­teres átmérőjű aknát 288 mé­ter mélységig építették meg és majd a későbbiek folyamán, a tervek szerint 800 méterre mé­lyítik. Az aknamélyítés után megindult a rakodóterek és az írányvágat kihajtása. A máso­dik szinten és a harmadik szán ten egyszerre kezdődött a mun ka. A második szint 218 mé­ter, a harmadik pedig 268 mé­ter mélyen van. Az István- aknai termelő mezőknél is megkezdték az irányvágat haj­tását, hogy aztán valahol ösz- szetal átkozzanak. Roppant érdekes és izgalmas egy ilyen 1200—1300 méter hosszú irányvágat kiművelése. Az egyik csapat a légaknánál, az másik az egy kilométerrel távolabbi termelő mezőből ki­indulva halad szembe egymás­sal és valahol majd találkoz­nak. Legalább olyan érzés a pontos találkozás, mint amikor a hányatott hajótörött földet lát. Előfordult már olyasmi, hogy a két vágathajtó csapat szépen elhaladt egymás mel­lett és csak 20—30 méterrel azután vették észre a kerülést. Nem is a csapatokon múlik, hogy pontosan érkeznek-e a „megbeszélt” helyre, hanem a bányamérnökök mérésein. He­lyes volt-e a számítás, a há- ramszögélésd pontok segítségé­vel kiszámított irány; Jelen esetben pontos volt a számítás, mert nem történt kerülő, a csapatok szembe ta­lálkoztak egymással és a kd­A szalma ifjú mesterei Háromszázan készülnek vizsgára — A kereskede'emben is a vendéglátóiparban is megszervezik a versenyt Négy évvel ezelőtt a Csepel Vas- és Fémművek KISZ- fiataljainaik kezdeményezésére országszerte kibontakozott a Szakma ifjú mestere” cím elnyeréséért vívott verseny. Az egyes iparágakban a ver­seny feltételeit a KISZ Köz­ponti Bizottsága az érdekelt szakszervezetek segítségével kidolgozta. Ez évben csaknem valamennyi iparág fiataljai ennek alapján vizsgázhatnak. Megyénkben különösen a bányászatban, a vasiparban, a közlekedésben fogadták nagy érdeklődéssel a fiatalok e moz­galmat. Az idén közel 150 fia­tal már megszerezte a címet és több mint háromszázan ké­szülnek a vizsga letételére. A közeljövőben a vasutas nap tiszteletére a közlekedési fia­talok részére szervez vizsgá­kat a vasút csomóponti KISZ bizottsága. Nemrégiben került nyilvá­nosságra a KISZ Központi Bi­zottságának, a belkereskedelmi miniszternek, a KPVDSZ el­nökségének és a SZÖVOSZ el­nökének felhívása az állami és szövetkezeti kereskedelem­ben, a vendéglátóiparban dol­gozó fiatalokhoz a „Szakma ifjú mestere” mozgalomban való részvételre. A felhívás alapján a Pécsi Állami Áru­házban, a MESZÖV-nél és a SÉegye vendéglátóiparában dol­gozó fiatalok közül sokan je­lentkeztek a cím elnyeréséért folyó versengésbe. A részt­vevőknek nagy segítséget nyújtanak a kiváló vendéglátó és kereskedelmi szakemberek, eladók, boltvezetők, ellen­őrök. A kereskedelmi és vendég- látóipairi fiatal dolgozók között folyó szocialista munkaver­seny kedvező tapasztalatai azt bizonyítják, hogy lelkesen ké­pezik magukat és szívesen ve­télkednek egymással szakmai ismereteik bővítése terén. A versenyben 30 éves korig részt vehet minden kereskedelem­ben és vendéglátóiparban dol­gozó fiatal, aki szakmunkás- vizsgával rendelkezik, vagy közgazdasági, esetleg vendég- Látóipari. technikumi képesítő vizsgát tett és szakmájában Legalább egy éves gyakorlata van. A címet azok nyerik el, akik szakmai és társadalmi munkájukat kiválóan elvég­zik, a szocialista brigádokba vagy a munkaverseny-, a ta­karékossági mozgalomba be­kapcsolódtak, igazolatlan hiányzásuk vagy késésük nin­csen, a mozgalom követelmé­nyének megfelelő eredményes zakmai vizsgát leteszik. A vizsgákra egyéni tanulás és a szervezett oktatás formájában 10 hónapon keresztül készül­hetnek fel a résztvevők. A versenyzőknek írásbeli, szó­beli és gyakorlati vizsgát kell tenniök. A gyakorlati vizsgán a kereskedelemben dolgozó fiataloknak az «áru eladásra történő előkészítéséből, áru­átvételből, belső kirakatren­dezésből, a vendéglátóipariak­nak pedig a helyes kiszolgálás­ból, terítésből és tálalásból kell bemutatniok tudásukat. A vizsgát tett fiatalok az előírt követelmények teljesí­tésének megfelelően a mozga­lom arany, ezüst, illetve bronz fokozatát nyerhetik eL A „Szakma ifjú mestere” címet, jelvényt és oklevelet nyert fia­talokat a vállalatok igazgatói, a szövetkezetek igazgatóságai a jutalmazásoknál, kitünteté­seknél, a bérpolitikai intézke­déseknél, előléptetéseknél, a külföldi szakmunkáscseréknél előnyben részesíthetik. M. E. jelölt vonalon elkészült az irányvágat. Lyukasztásnak is mondják, amikor a két csapat megközelíti egymást és egy kutató fúrást végeznek a két vájvég között A második szántén 36, a harmadik szinten 26 méteres fúrást végeztek és és a fúró hegye mindkét eset­ben a célba talált A légakna felől az aknamélyítők csapata, az István-akna felől pedig a bányászok csapata haladt. De­rék munkát végzett mindkét csapat A második szinti vágatot ja­nuárban, a harmadik szinti vá­gatot júniusban lyukasztották össze. Egyszerre, egy időben történt volna mindkét szinten a lyukasztás, de a harmadik szinten nagy mennyiségű me­tán szennyezte a levegőt, és meg kellett várni a második szinti vágatot, ahonnan gurítót hajtottak le és a levegőt biz­tosították. Egyébként a lég­akna felőli részen a nagy mennyiségű víz miatt külön­leges módszerekkel kellett dol­gozni. A tercier rétegeken át­haladó vágatból és a légaikna körüli munkahelyekről napon­ta 1400 köbméter vizet kellett kiszivattyúzni. A Szabolcs lég­aknától az István-akna felé haladva a vízdús kőzetekben a 3.5 méter átmérőjű vágatot falazással készítették 470 mé­ter hosszúságban, a többi részt meg TH-gyűrűkkel képezték ki. > Készülnek a légakna külszí­ni berendezései is. Az épületek nagy része máris készen áll, a transzformátor- és a szállító­gépház kész, hamarosan befe­jezik a kompresszortelep épí­tését is. A légaknán egy 4000 köbméter/perc teljesítményű szellőztető ventillátort állíta­nak be, egyet pedig tartalék­ban hagynak, de ha szükség van rá, akkor nagyobb telje­sítményűre cserélik ki. A körülbelül 70 milliós költ­séggel épített légakna és az összekötő vágat elkészülése teljes mértékben biztosítani fogja az István-akna és a majd később termelésbe lépő István Il.-akna komplexumához szük­séges szellőztetést és megjavít­ja a jelenlegi bányamező leve­gő-ellátását ás. (gi—)1 A Fertődi , Növénjmemesí- tési és Növénytermesztési Kutató Intézet tenyészkertjé- ben befejeződött a búza „ara­tása”. A sajátos betakarítás előtt gondos genetikai vizs­gálatnak vetették alá a csak­nem 2000 keresztezés! szárma zékot, majd kiválogatták kö­zülük a néhány száz legjob­bat. A nemesítés eddigi ered­ményeiből várhatóan ezek az anyatövek lesznek az új nagy termőképességű intenzív ha­zai búzafajta ősei. A most beérett hibridek magyar és olasz szülőpárok utódai. A magyar törzstől a hazai viszonyokhoz való al­kalmazkodást és erős szal­mát, az olaszoktól — a ná­lunk már nagyüzemi ter­mesztésben is bevált Produt- torétól, San Pastorétól és Fortunatótól — a nagy ter­mőképességet örökölték. De a korszerű nagyüzemi gaz- dálkodás következményeit ki­elégítő új magyar, búzának rendelkeznie kell egyéb fon­tos tulajdonságokkal is, ezért már a szülők egy .részébe is vittek „idegen vért’. Közel- keleti, déli fajtákkal korai érést és szárazságtűrést, szov jet búzákkal pedig fagyálló Ságot alakítottak ki bennük. A népgazdaság számára sürgős feladat mielőbbi meg­oldására a fertődi kutatóinté zetben nemzedékcsere-gyorsí- tással nemesítik a búzát. A természetes időjárásnak és napszak-változásnak megfe­lelő fpt-periodusokkal és hő­mérséklet-ingadozásokkal sza badföldi körülményeket idéz­nek elő az üvegházban, így egy-egy nemzedék felnevelé­séhez nincs szükség egy tel­jes évre. A magyar törzs és az olasz fajták keresztezése három évvel ezelőtt kezdő­dött, s a tenyészkartben az idén már a negyedik nemze­déket takarították be. Megkezdődött Pécsett a Magyar toani Társaság ez évi vándorgyű ése A Magyar Élettani Társaság szokásos évi vándorgyűlését az idén Pécsett rendezi meg. A harminc évvel ezelőtt alakult Társulatnak ez a XXVII. ta­nácskozása, amelyre több mint négyszáz orvos, fizikus is Ké­mikus ' érkezett az ország kü- .önböző részeiből. Az Orvostudományi Egye­lem aulájában dr. Cholnoky László pécsi egyetemi tanár, a Magyar Élettani Társaság ez évi elnöke mondott megrvitót, majd A. V. Palladin, az Ukrán Tudományos Akadémia elnö­ke tártotta meg előadását. A háromnapos program alatt összesen százhúsz előadásban számolnak be a résztvevők az élettani kutatások elmúlt évi eredményeiről, tapasztalatai­ról. A vándorgyűlés munkáját szombaton este közgyűlésén értékeli a Magyar Élettani Társaság. A világ minden tájára 174012 pár cipit exportáltak Szigetvárról az eSsi félévben Made in Hungary. Zrínyi, Szigetvár, Ez a felirat látható a cipők talpába aranyozva, ez található meg a tizes csoma­goló dobozokban, melyekben 10 pár cipő indul útnak a vi lág különböző tájai felé He­tenként több száz cipő hagyja el a Szigetvári Cipőgyárat. Az első félév alatt 174 012 pár cipőt exportált a gyár. El­sősorban a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba, az NDK-ba jutnak el a gyár női cipőkülönlegességei. Tíz féle modell alapján ké­szítettek tűsarkú és törpe- tűsarkú pumps cipőket, tű­sarkú szandálokat a külföldi megrendelésekre. A drapp pré­selt marhabox, részben bélelt, perforált nyári pumps cipőből a Szovjetunió különböző nagy városaiba közvetlenül negy­venezer párat szállítottak ki fél év alatt. Készítettek fehér, drapp, piros, fekete színű női cipőket, szandálokat külföldi szállításra. Most gyártják az NDK részére a fekete borjú box sima pumps cipőket, melyből 20 ezer párat szállí­tanak majd. A Szovjetunió ré­szére 50 ezer pár fehér pré­r Eg kezük alatt a munka A kukoricában vagy tizenöt asszony hajlong, csesszen a kapa és izzadság gyöngyözik a homlo­kokon. Már csak ez a huszonöt hold siló kukorica van vissza és akkor kész a má­sodik kapálás a sély- lyei Ormánság I. Termelőszövetkezet­ben; A kákicsi részen kombájn berreg, Var ga Sándor, a kom­bájn vezetője kariz­mával letörli az iz­zadságot és a sós víztől csillog a karja. A tsz két vontatója szaporán hordja a termést, a kenyérré váló búzát. Mert itt már a búzát aratják. Van ugyan még tíz hold őszi árpájuk, de ez rozsos, nem elég érett, így hát vágni sem lehet. A magtáros homo­kot hord fel a padlás ra egy vödörben, Egy fiatalabb lentről ug­ratja: — Még szikracsa­pót is kell ám fel­vinni! •— Mit értesz te a tűaoltáshoz *— vála­szol az idősebb em­ber és eltűnik a pad­lásajtó mögött; Lent a szelektorral bajlódnak. <— Látja! •— mutat a szelektorra egy kö­zépkorú ember; — Megcsinálták a gyár­ban. mi meg most ki­javíthatjuk. Pedig már az lenne jó. ha menne; A szelektor mel­lett ott ál] a száüító- szalag. Lent tisztítják a magot és zsákolás helyett szállítószalag viszi majd fel a pad­lásra. így csinálják az állami gazdaságok is. csakhogy azok ga­bonafúvót is hasz­nálnak. Miért ne kí­méljék ők is az erejű két, nem igaz? Az istálló csendes, a tehenek kint- van­nak a legelőn. Az ál­lattenyésztők is Ve­lük. Hátul az istálló mö gött MIA motor lár- mázik. Idős Nagyvá­radi János növény- termesztési brigádve zető most motorke­zelővé vedlett. Azt mondja: az övé a mo tor, a tsz-nek is van ugyan egy, de ami­kor nagy szükség van rá, akkor a magáét is elhozza kisegíteni. Most pedig nagy szükség van rá. i—1 Nyolc kocsi hordja a szénát. Most a pillan gósokat hordják, ta­lán hat kocsira való ván vissza és akkor mind bent van. De 25 hold rét második ka­sza lású szénája még kocsira vár. Ezt is behordják méghozzá hamarosan; Az emberek az éle vétor alól húzkodják a szénát. Látszólag ügyet sem vetnek rá, hogy mi lent beszél­getünk. De csak lát­szólag. Mert egyszer- csak leugrik a kazal­ról egy középkorú, középtermetű ember és azt mondja: — Ne csak a jót írja ám meg — és kérdéssel fordul a brigádvezetőhöz; — Mondja csak hány hold is volt az a napraforgó? A brigádvezető elő szőr gondolkodik, majd hangosan ösz- szeszámolja a holda­kat. Hőt! «— Hát ennyit szán tottunk le zöldtrá­gyának — mondja Csizmán János. •— Nem kapáltuk meg és le kellett szántani ■— Az zöldtrágyá­nak is lett vetve — erősködik a brigád­vezető és hozzáteszi. —i Sajnálták, hogy leszántjuk. Rekkenő a hőség és itt a hűsön nem találni embert. A ha­tárban vannak. Az elnök is. mindenki. Egyszóval dolgoznak és ez meg is látszik abban: itt learatták az őszi árpát, lassan az utolsó kocsi szé­nával fordulnak be a majorhoz, kész a kukorica második kapálása, a napra­forgó, a burgonya, a cukorrépa mind, mind tisztán várja az esőt és készen áll huszonkét aratópar, ha szólnak nekik, ák kor elindulnak arat­ni a rozsot, amit annyira megkevert a szél hogy géppel hoz ?á sem lehet nyúlni. Dolgoznak és kukori­cájukkal dicséksze- amely már tér­félül éti seit marhabox, perforált nyári pumps cipőt, 5 ezer pár drapp pántos szandált, 5 ezer pár lyukasztással díszített tűsarkú pumps cipőt és 5 ezer pár tör­pe tűsarkú fekete marhabox pumps cipőt készítenek. Az exportra kerülő cipők­kel szemben igen magasak a minőségi követelményeit. A külkereskedelmi vállalat csak kiváló minőségű cipőket en­ged külföldre szállítani. A magyar cipők a népi demok­ratikus országokban kedvel­tek, s luxusáruként kelnek el a vásárlók körében. Ezt az ér­deklődést, az igényeit kielégí­tését csak a minőség tartásá­val, sőt fokozásával lehet biz­tosítani. A gyár vezetői és dolgozói számára éppen ez az egyik legfontosabb feladat áz exportkészítmények terén. A minőség biztosítására el­készítették a gyár minőségi in­tézkedési tervét. A belföldi és külföldi bőrök gondos felhasz­nálása, a technológiai utasítá­sok szigorú betartása szerepel a tervben. Ebinek érdekében újabb kilenc minőségi ellen­őrt állítottak munkába a kü­lönböző gyártási folyamatok­nál, naponta a technológusok ellenőrzik a technológiai uta­sítások betartását és arról fel­jegyzéseket készítenek. A mi­nőségi munka alapja az üzem dolgozóinak szakértelme. A ci­pőgyár önálló iparitanuló- intézettel rendelkezik, ahol há­rom éven át képezik az új szakmunkások*t. A mintegy kilencven ipari tanulóból ez évben 35-en szabadultak fel és lépnek be a termelésbe. A gyár vezetői arra törekednek, hogy a dolgozók nagy többsége szakmunkás legyen, ezért a közeljövőben újra felvesznek ipari tanulókat. A régi betaní­tott munkásaik részére sza­kosító tanfolyamot szerveztek, szaktudásuk növelésére. Július 15-ig bemutatják a külkereskedelmi szerveknek az 1962-es évi eladási kollekciók mintadarabjait, amelyből ki­választják a jövő évi export­cipők modelljeit. A gyár mű­helyeiben 32 modellt készíte­nek első bemutatásra. A mo­dellek újdonsága: teljesen he­gyesorrú, nyújtott fazonúak is vannak közöttük. (Mitzki) Pénleken Kőbányán sorsolják a lottót A hónap első lottó-sorso­lását a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 27. játékhét nyerő számait és a júniusi tárgy- jutalmakat július 7-én, pén­teken délelőtt 10 órai kezdet­tel a Vasas Szakszervezet Törekvés művelődési ottho­nában (X. kér., Könyves Kál­mán körút 25 sz.l sorsolják. A jutalonr^’-mjásom a 23. játékhét sze'vényei vesznek részt, amc’v-k között 713 értékes nyereményt, köztük nyolc főnyereményt sorsolnak*

Next

/
Oldalképek
Tartalom