Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, É&VESOlTETEK! SMÁNTÚU NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA BTVIIL ÉVFOLYAM.158 SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1961. JÚLIUS 7. PÉNTEK A siklósi malomban mar uj búzát orolnek Az első szállítmány a beremenái tsz-höl érkezeit A megyében az első új búzát a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet szállította a siklósi malomba. A termelőszövetkez et eddig 450 mázsa búzát adott át a malomnak. A búza minősége kitűnő: hektolitersúlya 80—81 kiló között mozog, víztartalma 14,5—15 százalékos. Az átadott áru minőségével a malom igen elégedett és ann ak őrlését már meg is kezdte. Együtt a gépekkel Szinte minden nap új nagy tetteket szül a mezőgazdaságban. Az aratógépkezelők, a kombájnosok az idén is kitesznek magukért. Perzsa Jenő, a villányi gépállomás kombájnosa például július negyedikén egy műszak alatt közel nyolc és fél vagon búzát csépelt el SZK—3-as kombájnjával. Országos rekord! Az emberek nem akarták elhinni, pedig a szemük előtt játszódott le az egész. Perzsa Jenő azt mondja: „Ez a gép még 10 vagonnal is elcsépel hajnaltól késő estig!” Tíz vagonnal! Nagy mennyiség. Hogyne volna nagy, hiszen egy cséplőgépnél, a cséplő- csapatnak jól meg kell fognia a munkát, ha két vagon gabonát akar aznap elcsépelni. Elismeréssel nézik a parasztemberek a gépek munkáját és azt mondják: „Bár lenne több belőlük,” Ezzel mindenki egyetért. Azonban ma még nincs elég gép. Ma még csak a gabona ötvenkét százalékát tudjuk gépekkel learatni, betakarítani. Persze jönnek majd a kombájnok az állami gazdaságból is, de ezekkel együtt sem tudnak megbirkózni a gépek az egész gabonaterülettel. A himesházi termelőszövetkezetben egyszerre száz kasza vághatja a rendet, mert segítenek nekik a helybeli munkások is. Versenden a termelőszövetkezet negyvennyolc kaszást állított neki a gabonának mondván: „Mindent nem győz a gép, az idő pedig sürget!” Ezt mondják a mozs- góiak is, ahol szerdán mintegy harmincán álltak be egy ötven holdas búzatáblába. Sellyén is készen állnak az aratópárok, hogy az össze- kuszálódott, nagy mennyiségű rozsot levágják. És sorolni lehetne a példákat, amelyek mind mind azt bizonyítják: a termelőszövetkezeti parasztok többségükben megértették, amíg nincs elegendő gép, addig szükség van a kaszákra is. Több helyen munkába állították a lóvontatású fűkaszákat is és ezek után szedik a termelőszövetkezeti asszonyok a markot. Egy tsz-gazda, aki a fa alatt ebédszünetben a kaszáját kalapálta nagyon találóan azt mondta, amikor megkérdeztük miért kézi kaszával vágják a gabonát: „Hát nem látják! Nem lehet ezt hagyni, mert akkor mind kipereg a szem. A gép meg nem ér ide időben. Muszáj hát segíteni a gépnek!” Kölcsönös ez a segítség. A gép segíti a parasztember munkáját, a paraszt ember pedig, amivel nem bír már a gép, régi szerszámával, a kézi kaszával menti meg a termést az elpocsékolódástól. Magának menti. Magának és egyben mindannyiunknak. A termelőszövetkezeti gazdák is látják, tudják: rajtuk múlik elsősorban mennyi gabona kerül a magtárakba, mennyiből lesz hízott sertés, tej és pénz... Rajtuk múlik most is, mint mindenkor. A növényápolásban a termelőszövetkezeti gazdák dc- rekas munkát végeztek, pedig Itt sem segített több gép, mint amennyi az aratásban részt vesz. Számba vették azonban a maguk erejét és így közösen, ha néhol nagy erőfeszítésekkel is, de sikeresen felvették a harcot a naey ellenség, a. gyom ellen. Ha ezt teszik most aratás idején is. akkor a bíztató termés nemcsak bíztató marad, hanem zsákokban, forintokban Valósággá válik. Kádár János elvlárs meglátogatta a kazincbarcikai ifjúsági építőtábort Csütörtökön délelőtt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Prieszoi Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a Borsod megyei pártbizottság első titkárával és Várnai Ferenccel, a KISZ Központi Bizottsága titkárával együtt meglátogatta a kazincbarcikai ifjúsági tábort. A fiatalok beszámoltak Kádár elvtársnak a tábor életéről. Elmondották, hogy az első csoportban budapesti egyetemisták dolgoznak: 124-en jöttek az orvostudományi egyetemről, 110-en a közgazdaságtudományi egyetemről, 82-en az építőipari műszaki egyetemről, 110-en a műszaki egyetemről, 152- en az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, 33-an a Testnevelési Főiskoláról, 10-en a Gyógypedagógiai Főiskoláról, 11-en pedig a Zeneművészeti Főiskoláról. A fiatalok hat órát dolgoznak naponta. Az egyik csoport délelőtt, a másik csoport délután segíti a Berentei Vegyiműveknél dolgozó magas- illetve mélyépítők munkáját. Kádár elvtárs érdeklődött, hogy tanárok érkeztek-e a fiatalokkal? Elmondták, hogy öt egyetemi oktató is dolgozik a táborban. — Az ilyen egyetemi oktatóknak nagy a becsületük a diákok előtt. Szeretik őket, mert nemcsak a tanulás idején, hanem most, a munkában is velük vannak — jegyezte meg Kádár elvtárs. Miután Kádár János együtt ebédelt a fiatalokkal, megtekintette a munkahelyeket. Először a közgazdász fiatalok egyik csoportjával találkozott. A következő csoport fiataljai is nagy szeretettel vették körül Kádár Jánost. A rögtönzött „kisgyűlésen” szó került az egyetemi reformról is. — Az lesz az eredménye ennek a reformnak — mondotta tréfásan Kádár elvtárs —, hogy a végén többet és jobban kell tanulni. Egyet mindenesetre garantálhatok: a Központi Bizottság olyan előterjesztést nem szavaz meg, amely az oktatás színvonalát rontaná. Ezt megígérhetjük. Én, személy szerint azt. szeretném, hogy egyetemeinken minden tárgyat a marxizmus —leninizmus szellemében, magas színvonalon tanítsanak. Az a lényeg, hogy egyetemeink valóban az életre neveljék a hallgatókat. Végül a fiatalok megkérték Kádár elvtársat, mondjon véleményt táborukról. — Ami a célját, a maguk munkáját illeti, az minden dicséretet megérdemel. Persze, kissé segíthetnek még szépíteni, csinosítani a tábort. Három napja vannak itt, van meg bőven idő rendezkedni. Ráférne a táborra itt-ott egy kis füvesítés, néhány virág, szóval egy kis csinosítás. Persze, az a lényeg, hogy ebben a táborban a mi fiatalságunk dolgozik, méghozzá szép eredménnyel, és közben mint emberek is fejlődnek. És azt hiszem, ez a fontos. Ezután a tábor lakói meghallgatták Kádár János beszámolóját az időszerű kérdésekről. • (Folytatás a 4. oldalon.) Művelődési évadnyitó értekezlet J Pécsett Bolgár és kínai íróvendégek Pécsett Tegnap a déli órákban Pécsre érkezett a Kultúrkap- csolatok Intézetének vendégeként Liliana Stejanova költőnő és férje, a Bolgár Írószövetség költői szakosztályánál: titkára. A bolgár vendégek június 26-a óta tartózkodnak hazánkban, s az első vidéKi útjuk Pécsre vezetett, aijol á Jelenkor szerkesztőségében találkoztak a pécsi írókkal. A költőnőnek eddig három könyve jelent meg (kettő orosz nyelven is) s magyar- országi élményeit is feldolgozza Főként a magyar irodalom és a mai magyar élet érdekli. Budapesten látogatást tettek az Írószövetségben és megtekintettek néhány színházi előadást. Különösen a Pillantás a hídról és a Bánk bán című előadások voltak nagy hatással rájuk. A bolgár vendégek hosszan elbeszélgettek a pécsi írókkal az irodalmi élet jelenlegi helyzetéről, a bolgár írók munkájáról, életkörülményeiről, a könyvkiadásról. A késő délutáni órákban érkeztek Pécsre a kínai íróvendégek is. A Leőwey Klára Gimnázium dísztermében , rendezte meg a pécsi városi tanács az idei művelődési évadnyitó értekezletet. Gábriel József a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszámolót. Bevezetőben elmondotta, hogy a korábbi évekkel ellentétben idén azért nem augusztusban. hanem júliusban nyitják meg a művelődési évadot, bogy a művelődésügy dolgozóinak idő álljon rendelkezésükre az őszi munka megkezdéséig a felkészülésre. Az iskolákban továbbléptünk a tanulás és a gyakorlati munka összehangolásában, eredményeket értünk el az iskolai nevelés belső tartalmának elmélyítésében és jelentős, hogy az oktatásügy reformjának vitája kapcsán élénk társadalmi érdeklődés nyilvánult meg. Bíztató jelenség, hogy a szak mai és politikai továbbképzésben való részvétel javul, egyre több nevelő kapcsolódik bele a továbbképzést szolgáló tanfolyamok hallgatásába, s ott : 5 eredménnyel szerepelnek. Egyéb problémák között kitért Gábriel elvtárs az iskolákban elharapózott „gyűjtőszenvedélyre”., amely — bár többnyire nem az iskolák vezetőinek kezdeményezésére de feltehetően azok tudtával — arra irányul, hogy különböző címeken külön anyagi áldozatok vállalására bírják a szülőket. Ezt miniszteri rendelkezés is tiltja, bejelentette, bory hasonló esetekben ezután fegyelmit indítsanak a gyűjtést kezdeményező vagy azt engedélyező iskolai vezetők ellen. Elemezte az ideológiai nevelés helyzetét, a művelődési otthonok mellett működő társadalmi bizottságok és szakkörök munkáját. A kulturális seregszemléről szólva pedig elmondotta, hogy míg a múlt évben 62 csoportban 1912-en vettek részt azon.' a most lezárt évadban 119 csoportban 3100 volt a résztvevők száma. A szervezés, rendezés sikerét, az ifjúság nagyszámú bekapcsolódását tekintve a kulturális seregszemle volt a népművelési munka egyik legjelentősebb fegyverténye. A múlt évadi munka áttekintése után körvonalazta a művelődésügy dolgozóira váró feladatokat. Megyeszerte megkezdődött a cséplés A hét közepére elborult az idő s az eső minden percben várható. Csütörtökön a sellyei járás termelőszövetkezeteiben mindenütt igyekeztek összehordani a kévéket, összerakni a kereszteket, hogy az eső ne tehessen kárt az árpában, búzában. A behordás is gyorsabb ütemben folyt ezen a napon és sok községben felbúgott a cséplőgép, megkezdték az őszi árpa cséplését. Láttunk A nwzsgói Zrínyi Termelőszövetkezetben is kasza alá érett a búza. A termelőszövetkezetnek 290 holdat kell kézzel learatnia, mert ezzel már nem tudnának megbirkózni a gépek. A képen a Horváth-brigád harminc tagja egy ötvenholdas táblán megkezdte a burn kézi aratását. azonban még sok kapálatlan kukoricát is. A kákicsi tsz-nek a köves út mellett egy nagy tábla kukoricája alig látszik ki a gyomból. Bogdása 32 hold kukoricája kapálatlan még a bogdásai Egyetértés Tsz-nek is. Csütörtökön a borsót aratták és összehordták a kévéket, pénteken a nagyon megdűlt olasz búzájukat aratják, az asszonyok egy része pedig a korai burgonyát szedi, amit a MÉK jogosan sürget. A kukorica kapálása tehát napról napra eltolódik. A tsz vezetői elmondták, hogy a sellyei gépállomás nagyon későn kezdte meg náluk a kukorica vetését, más környező tsz-ek akkor már az első kapálást végezték. így a munka összetorlódott s az amúgy is kevés munkaerő nem bir vele. A községi és járási vezetők határozott intézkedésére, az eddiginél jobb munkájára van szükség ahhoz, hogy Bogdásán a helyzet megjavuljon és a nyári és őszi betakarítást veszteség nélkül elvégezzék. Felsőszentmárton A fels őszeaitmártoni Zrínyi Tsz a nyári munkákban is élenjár, sőt talán legelső a járásban. A tsz tagjai 480 hold közös kukoricájukat már másodszor kapálják. Behordták és kazalba rakták a réti szénát és befejezték a bíbor cséplését is. Kézzel vágták le a 170 hold őszi árpát, a 30 hold borsót és a hét közepén megkezdték a borsó cséplését. 613 hold búzája van a tsz-nek, melynek az aratását szombaton kezdték meg. Naponta 150 kézi kaszás dolgozik, s így érték el, hogy csütörtökig már közel 500 hold búza aratásával végeztek. A tsz tagjai úgy tervezik, hogy szombatig teljesen befejezik a búza aratását s akkor egyszerre három géppel kezdik meg a gabona cséplését. Az aratáshoz hasonlóan a három cséplőcsapatot is a tsz tagjaiból szervezték. A siker nyitja a felső- szentmártoniak szorgalmában kereshető, valamint abban, hogy a Zrínyi Tsz-ben minden nyári munkát premizálnak. Markóc A szomszédos kis markóc! tsz-ben is jól halad a nyári munka. Pedig a bogdásai tsz- hez hasonlóan a taglétszám itt is kevés, de a tagok szorgalmasak. Különösen a tsz asszonyai érdemelnek dicséretet. 23 nőtagja van a tsz-nek, de ez a 23 fő a tsz motorja. Ha úgy adódik, még a férfimunkát is elvégzik s az ő jó munkájukat dicséri az is, hogy már másodszor kapálják a kukoricát, sőt csütörtök estig befejezték az egész kukorica terület fejtrágyázását is. Holdanként 40 kiló pétisót szórtak ki a kukoricára a nagyobb termés reményében. Elkészültek az őszi árpa aratásával is és csütörtökön megkezdték a csép- lést. 50 hold búzát is learattak már, s a további 66 holdat kézzel és egy aratógéppel fogják betakarítani.. Endrőc A hét közepéig befejezték az őszi kalászosok aratását az endrőci termelőszövetkezetben. A 200 hold őszi árpából 100 holdat kézzel arattak le a tsz tagjai, s 100 hold búza kézi aratásét is befejeztél:. Jelenleg csak a tavasziak aratása van vissza. 60 hold tavaszi búzája van a tsz-nek s ennek zömét is kézzel fogják learatni. A tsz tagjain kívül a családtagok is teljes mértékben kivették részüket a nyári munkákból, de különösen az aratásbóiL
