Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, É&VESOlTETEK! SMÁNTÚU NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA BTVIIL ÉVFOLYAM.158 SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1961. JÚLIUS 7. PÉNTEK A siklósi malomban mar uj búzát orolnek Az első szállítmány a beremenái tsz-höl érkezeit A megyében az első új búzát a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet szállította a siklósi malomba. A termelőszövetkez et eddig 450 mázsa búzát adott át a malomnak. A búza mi­nősége kitűnő: hektolitersúlya 80—81 kiló között mozog, víztartalma 14,5—15 százalékos. Az átadott áru minőségével a malom igen elégedett és ann ak őrlését már meg is kezdte. Együtt a gépekkel Szinte minden nap új nagy tetteket szül a mezőgazdaság­ban. Az aratógépkezelők, a kombájnosok az idén is ki­tesznek magukért. Perzsa Je­nő, a villányi gépállomás kombájnosa például július negyedikén egy műszak alatt közel nyolc és fél vagon bú­zát csépelt el SZK—3-as kom­bájnjával. Országos rekord! Az emberek nem akarták el­hinni, pedig a szemük előtt játszódott le az egész. Perzsa Jenő azt mondja: „Ez a gép még 10 vagonnal is elcsépel hajnaltól késő estig!” Tíz va­gonnal! Nagy mennyiség. Hogyne volna nagy, hiszen egy cséplőgépnél, a cséplő- csapatnak jól meg kell fog­nia a munkát, ha két vagon gabonát akar aznap elcsépel­ni. Elismeréssel nézik a pa­rasztemberek a gépek munká­ját és azt mondják: „Bár lenne több belőlük,” Ezzel mindenki egyetért. Azonban ma még nincs elég gép. Ma még csak a gabona ötvenkét százalékát tudjuk gépekkel learatni, betakarítani. Persze jönnek majd a kombájnok az állami gazdaságból is, de ezekkel együtt sem tudnak megbirkózni a gépek az egész gabonaterülettel. A himesházi termelőszövet­kezetben egyszerre száz kasza vághatja a rendet, mert segí­tenek nekik a helybeli mun­kások is. Versenden a terme­lőszövetkezet negyvennyolc kaszást állított neki a gabo­nának mondván: „Mindent nem győz a gép, az idő pedig sürget!” Ezt mondják a mozs- góiak is, ahol szerdán mint­egy harmincán álltak be egy ötven holdas búzatáblába. Sellyén is készen állnak az aratópárok, hogy az össze- kuszálódott, nagy mennyiségű rozsot levágják. És sorolni lehetne a pél­dákat, amelyek mind mind azt bizonyítják: a termelőszö­vetkezeti parasztok többsé­gükben megértették, amíg nincs elegendő gép, addig szükség van a kaszákra is. Több helyen munkába állí­tották a lóvontatású fűkaszá­kat is és ezek után szedik a termelőszövetkezeti asszo­nyok a markot. Egy tsz-gazda, aki a fa alatt ebédszünetben a kaszá­ját kalapálta nagyon találóan azt mondta, amikor megkér­deztük miért kézi kaszával vágják a gabonát: „Hát nem látják! Nem lehet ezt hagy­ni, mert akkor mind kipereg a szem. A gép meg nem ér ide időben. Muszáj hát segí­teni a gépnek!” Kölcsönös ez a segítség. A gép segíti a parasztember munkáját, a paraszt ember pedig, amivel nem bír már a gép, régi szerszámával, a ké­zi kaszával menti meg a ter­mést az elpocsékolódástól. Magának menti. Magának és egyben mindannyiunknak. A termelőszövetkezeti gaz­dák is látják, tudják: rajtuk múlik elsősorban mennyi ga­bona kerül a magtárakba, mennyiből lesz hízott sertés, tej és pénz... Rajtuk múlik most is, mint mindenkor. A növényápolásban a ter­melőszövetkezeti gazdák dc- rekas munkát végeztek, pedig Itt sem segített több gép, mint amennyi az aratásban részt vesz. Számba vették azonban a maguk erejét és így közösen, ha néhol nagy erőfeszítésekkel is, de sikere­sen felvették a harcot a naey ellenség, a. gyom ellen. Ha ezt teszik most aratás idején is. akkor a bíztató termés nemcsak bíztató marad, ha­nem zsákokban, forintokban Valósággá válik. Kádár János elvlárs meglátogatta a kazincbarcikai ifjúsági építőtábort Csütörtökön délelőtt Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Prieszoi Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjával, a Borsod megyei pártbizottság első titkárával és Várnai Ferenccel, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárával együtt meglátogatta a kazinc­barcikai ifjúsági tábort. A fiatalok beszámoltak Ká­dár elvtársnak a tábor életé­ről. Elmondották, hogy az első csoportban budapesti egyete­misták dolgoznak: 124-en jöttek az orvostudo­mányi egyetemről, 110-en a közgazdaságtudományi egye­temről, 82-en az építőipari műszaki egyetemről, 110-en a műszaki egyetemről, 152- en az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemről, 33-an a Testnevelési Főiskoláról, 10-en a Gyógypedagógiai Fő­iskoláról, 11-en pedig a Ze­neművészeti Főiskoláról. A fiatalok hat órát dolgoznak naponta. Az egyik csoport dél­előtt, a másik csoport délután segíti a Berentei Vegyiművek­nél dolgozó magas- illetve mélyépítők munkáját. Kádár elvtárs érdeklődött, hogy tanárok érkeztek-e a fia­talokkal? Elmondták, hogy öt egyetemi oktató is dolgozik a táborban. — Az ilyen egyetemi okta­tóknak nagy a becsületük a diákok előtt. Szeretik őket, mert nemcsak a tanulás ide­jén, hanem most, a munkában is velük vannak — jegyezte meg Kádár elvtárs. Miután Kádár János együtt ebédelt a fiatalokkal, megte­kintette a munkahelyeket. Elő­ször a közgazdász fiatalok egyik csoportjával találkozott. A következő csoport fiataljai is nagy szeretettel vették kö­rül Kádár Jánost. A rögtön­zött „kisgyűlésen” szó került az egyetemi reformról is. — Az lesz az eredménye en­nek a reformnak — mondotta tréfásan Kádár elvtárs —, hogy a végén többet és jobban kell tanulni. Egyet minden­esetre garantálhatok: a Központi Bizottság olyan előterjesztést nem szavaz meg, amely az oktatás szín­vonalát rontaná. Ezt meg­ígérhetjük. Én, személy szerint azt. sze­retném, hogy egyetemeinken minden tárgyat a marxizmus —leninizmus szellemében, ma­gas színvonalon tanítsanak. Az a lényeg, hogy egyetemeink valóban az életre neveljék a hallgatókat. Végül a fiatalok megkérték Kádár elvtársat, mondjon vé­leményt táborukról. — Ami a célját, a maguk munkáját illeti, az minden di­cséretet megérdemel. Persze, kissé segíthetnek még szépí­teni, csinosítani a tábort. Há­rom napja vannak itt, van meg bőven idő rendezkedni. Ráférne a táborra itt-ott egy kis füvesítés, néhány virág, szóval egy kis csinosítás. Per­sze, az a lényeg, hogy ebben a táborban a mi fiatalságunk dolgozik, méghozzá szép ered­ménnyel, és közben mint em­berek is fejlődnek. És azt hi­szem, ez a fontos. Ezután a tábor lakói meg­hallgatták Kádár János beszá­molóját az időszerű kérdések­ről. • (Folytatás a 4. oldalon.) Művelődési évadnyitó értekezlet J Pécsett Bolgár és kínai íróvendégek Pécsett Tegnap a déli órákban Pécsre érkezett a Kultúrkap- csolatok Intézetének vendége­ként Liliana Stejanova költő­nő és férje, a Bolgár Írószö­vetség költői szakosztályánál: titkára. A bolgár vendégek június 26-a óta tartózkodnak hazánkban, s az első vidéKi útjuk Pécsre vezetett, aijol á Jelenkor szerkesztőségében ta­lálkoztak a pécsi írókkal. A költőnőnek eddig három könyve jelent meg (kettő orosz nyelven is) s magyar- országi élményeit is feldolgoz­za Főként a magyar irodalom és a mai magyar élet érdekli. Budapesten látogatást tettek az Írószövetségben és megte­kintettek néhány színházi elő­adást. Különösen a Pillantás a hídról és a Bánk bán című előadások voltak nagy hatás­sal rájuk. A bolgár vendégek hosszan elbeszélgettek a pécsi írókkal az irodalmi élet jelen­legi helyzetéről, a bolgár írók munkájáról, életkörülményei­ről, a könyvkiadásról. A késő délutáni órákban érkeztek Pécsre a kínai író­vendégek is. A Leőwey Klára Gimnázium dísztermében , rendezte meg a pécsi városi tanács az idei művelődési évadnyitó értekez­letet. Gábriel József a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője mondott be­számolót. Bevezetőben elmondotta, hogy a korábbi évekkel ellen­tétben idén azért nem augusz­tusban. hanem júliusban nyit­ják meg a művelődési évadot, bogy a művelődésügy dolgo­zóinak idő álljon rendelkezé­sükre az őszi munka megkez­déséig a felkészülésre. Az iskolákban továbblép­tünk a tanulás és a gyakorlati munka összehangolásában, eredményeket értünk el az is­kolai nevelés belső tartalmá­nak elmélyítésében és jelentős, hogy az oktatás­ügy reformjának vitája kap­csán élénk társadalmi ér­deklődés nyilvánult meg. Bíztató jelenség, hogy a szak mai és politikai továbbképzés­ben való részvétel javul, egy­re több nevelő kapcsolódik bele a továbbképzést szolgáló tanfolyamok hallgatásába, s ott : 5 eredménnyel szerepel­nek. Egyéb problémák között ki­tért Gábriel elvtárs az isko­lákban elharapózott „gyűjtő­szenvedélyre”., amely — bár többnyire nem az iskolák ve­zetőinek kezdeményezésére de feltehetően azok tudtával — arra irányul, hogy különböző címeken külön anyagi áldoza­tok vállalására bírják a szü­lőket. Ezt miniszteri rendelkezés is tiltja, bejelentette, bory hasonló esetekben ezután fegyelmit indítsanak a gyűj­tést kezdeményező vagy azt engedélyező iskolai vezetők ellen. Elemezte az ideológiai neve­lés helyzetét, a művelődési otthonok mellett működő tár­sadalmi bizottságok és szak­körök munkáját. A kulturális seregszemléről szólva pedig el­mondotta, hogy míg a múlt évben 62 csoportban 1912-en vettek részt azon.' a most lezárt évadban 119 csoportban 3100 volt a részt­vevők száma. A szervezés, rendezés sikerét, az ifjúság nagyszámú bekap­csolódását tekintve a kulturá­lis seregszemle volt a népmű­velési munka egyik legjelentő­sebb fegyverténye. A múlt évadi munka átte­kintése után körvonalazta a művelődésügy dolgozóira váró feladatokat. Megyeszerte megkezdődött a cséplés A hét közepére elborult az idő s az eső minden percben várható. Csütörtökön a sellyei járás termelőszövetkezeteiben mindenütt igyekeztek össze­hordani a kévéket, összerakni a kereszteket, hogy az eső ne tehessen kárt az árpában, bú­zában. A behordás is gyor­sabb ütemben folyt ezen a na­pon és sok községben felbú­gott a cséplőgép, megkezdték az őszi árpa cséplését. Láttunk A nwzsgói Zrínyi Termelőszövetkezetben is kasza alá érett a búza. A termelőszövetkezet­nek 290 holdat kell kézzel learatnia, mert ezzel már nem tudnának megbirkózni a gé­pek. A képen a Horváth-brigád harminc tagja egy ötvenholdas táblán megkezdte a bu­rn kézi aratását. azonban még sok kapálatlan kukoricát is. A kákicsi tsz-nek a köves út mellett egy nagy tábla kukoricája alig látszik ki a gyomból. Bogdása 32 hold kukoricája kapálat­lan még a bogdásai Egyetértés Tsz-nek is. Csütörtökön a bor­sót aratták és összehordták a kévéket, pénteken a nagyon megdűlt olasz búzájukat arat­ják, az asszonyok egy része pedig a korai burgonyát szedi, amit a MÉK jogosan sürget. A kukorica kapálása tehát napról napra eltolódik. A tsz vezetői elmondták, hogy a sellyei gépállomás nagyon ké­sőn kezdte meg náluk a ku­korica vetését, más környező tsz-ek akkor már az első ka­pálást végezték. így a munka összetorlódott s az amúgy is kevés munkaerő nem bir vele. A községi és járási vezetők határozott intézkedésére, az eddiginél jobb munkájára van szükség ahhoz, hogy Bogdásán a helyzet megjavuljon és a nyári és őszi betakarítást vesz­teség nélkül elvégezzék. Felsőszentmárton A fels őszeaitmártoni Zrínyi Tsz a nyári munkákban is élenjár, sőt talán legelső a já­rásban. A tsz tagjai 480 hold közös kukoricájukat már má­sodszor kapálják. Behordták és kazalba rakták a réti szé­nát és befejezték a bíbor cséplését is. Kézzel vágták le a 170 hold őszi árpát, a 30 hold borsót és a hét közepén megkezdték a borsó cséplését. 613 hold búzája van a tsz-nek, melynek az aratását szomba­ton kezdték meg. Naponta 150 kézi kaszás dolgozik, s így ér­ték el, hogy csütörtökig már közel 500 hold búza aratásával végeztek. A tsz tagjai úgy ter­vezik, hogy szombatig teljesen befejezik a búza aratását s akkor egyszerre három gép­pel kezdik meg a gabona cséplését. Az aratáshoz ha­sonlóan a három cséplőcsapa­tot is a tsz tagjaiból szervez­ték. A siker nyitja a felső- szentmártoniak szorgalmában kereshető, valamint abban, hogy a Zrínyi Tsz-ben min­den nyári munkát premizál­nak. Markóc A szomszédos kis markóc! tsz-ben is jól halad a nyári munka. Pedig a bogdásai tsz- hez hasonlóan a taglétszám itt is kevés, de a tagok szorgal­masak. Különösen a tsz asszo­nyai érdemelnek dicséretet. 23 nőtagja van a tsz-nek, de ez a 23 fő a tsz motorja. Ha úgy adódik, még a férfimunkát is elvégzik s az ő jó munkájukat dicséri az is, hogy már má­sodszor kapálják a kukoricát, sőt csütörtök estig befejezték az egész kukorica terület fej­trágyázását is. Holdanként 40 kiló pétisót szórtak ki a ku­koricára a nagyobb termés reményében. Elkészültek az őszi árpa aratásával is és csü­törtökön megkezdték a csép- lést. 50 hold búzát is learat­tak már, s a további 66 holdat kézzel és egy aratógéppel fog­ják betakarítani.. Endrőc A hét közepéig befejezték az őszi kalászosok aratását az endrőci termelőszövetkezet­ben. A 200 hold őszi árpából 100 holdat kézzel arattak le a tsz tagjai, s 100 hold búza kézi aratásét is befejeztél:. Jelen­leg csak a tavasziak aratása van vissza. 60 hold tavaszi bú­zája van a tsz-nek s ennek zömét is kézzel fogják learat­ni. A tsz tagjain kívül a csa­ládtagok is teljes mértékben kivették részüket a nyári munkákból, de különösen az aratásbóiL

Next

/
Oldalképek
Tartalom