Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-29 / 177. szám

1981. JÚLIUS 29.

NAPLÓ

3

Gyűlnek az osztagok a szérűkben

Silóznak Drávaszerdahelyen — Pénzt jelent a vadrepcemag is

Kapós az új liszt

lelik a raktár

MEGJELENT A KORAI CSEMEGESZŐLŐ A PIACON

kOíu; úrb

Megkülönböztetett tisztelettel

Igen nagy lendülettel kezdődött meg — még az aratás befejezése előtt — a behordás és a cséplés a drávaszerda- helyi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Naponta 40 fogat és három vontató hordja a szérűbe a gabonakereszteket, úgy hogy 500 holdat már teljesen le is takarítottak. Az aratással egyidőben a silózást is megkezdték. Járvasilózó- géppel ez idáig 350 köbméter silót készítettek. Olyan gyorsütemű a behordás, hogy a jövő héten már be is fejezik. A csépléssel azonban, mivel nincs sok gépük, éppen a határidőre, augusztus 20-ra lesznek kész.

Naponta 220 mázsa búzát őrölnek Siklóson

Zúgnak a gépek, őrlik a gabonát a siklósi malomban, egymást érik a csúzdán a dagadó lisztes zsákok. Naponta 20—30 teherautó meg lovas- kocsi is megfordul. Hozzák a búzát, lisztet visznek érte.

A siklósi malom naponta 220 mázsa búzát őröl, mióta megkezdődött a kombájncséplés. Természetesen ettől sokkal több gabonát hoznak naponta, amelyet a malom nyersanyagraktárában tárolnak. Az idei búzát már az új, szeOeteléses őrlésű gépek végzik s pillanatok alatt levegővel szárítják a darát, dercét és egyéb félkész termékeket.

Nagyon kapós az idei liszt.

A malomban évek óta nem emlékeznek ilyen óriási forgalomra. Nem sokáig marad a malomban az új liszt, hiszen a Dél-Baranyai Sütőipari Vállalat siklósi kirendeltsége és a siklósi FÜSZÉRT-fiók már eddig is 15 súlyvagon lisztet vásárolt. Természetesen van elég, van miből. A termelőszövetkezetek egymás után hozzák az őrölni való gabonát. Eddig a legtöbb búzát, mintegy 25 súlyvagonnal a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet hozta a malomba.

Éjjeli szántás Csányoszrón

Borsót csépelnek a gépek a csányoszrói összetartás Termelőszövetkezetben, a fogatok pedig a kévéket hordják asz- tagba. Jól hadad a behordás, úgy számítják, augusztus 10-re teljesen be is fejeződik. Nem lesz gond a földekre sem, hiszen a gépek állandó éjszakai műszakban mindenütt végzik már a nyári mélyszántást is. Az eddig elcsépelt búzából ítélve jól fizet az idei búza az összetartás Tsz-ben. Tavaly a gyenge homokos talajon alig hat mázsa termett holdanként s az idén a jobban gondozott talaj 10 mázsa termést hozott. Ügyesen oldották meg a raktározási problémát Csányoszrón. 400 mázsa gabonát egyenesen a kombájntól szállították a Terményforgalmi Vállalathoz és 100 ezer forintot kaptak érte.

Nemcsak a csányoszróiak, hanem a többi termelőszövetkezet is megkezdte a gabona értékesítését. A Baranya megyei Terményforgalmí Vállalat sellyei raktárába naponta 400—600 mázsa adó- és szerződéses gabonát, valamint szabad gabonát hoznak a vontatók, teherautók. Elsőként a sellyei Ormánság I. Tsz adott el 12 vagon búzát és 250 000 forintot kapott érte. A bogdá- saiak két és fél vagon, a bo- gádmándszentiek négy és fél vagon búzát értékesítettek. Szépen telik a 104 vagon befogadóképességű raktár. Az élelmes sellyei és bogdásai tsz-tagok még az eddig kidobott, cséplésnél összegyűlt vadrepcemagot is pénzzé tették. Megrostálták és tisztítva jó áron, mázsánként 220 forintért értékesítették. A 25 mázsa vadrepcemag 5000 forint nyereséget hozott.

Árpáért — takarmánykeverék

Két nyújtott műszakban naponta 20 órát üzemel a Ter- ményforgalmi Vállalat vajsz- lói takarmánykeverő üzeme. Olyan nagy a forgalom, hogy sokszor egész kocsikaraván hozza az árpát és viszi cserébe a takarmánykeveréket. Átlagosan napi 3 vagon árpát hoznak a termelőszövetkezetek és ezt a mennyiséget mindennap fel is dolgozza az üzem. Így aztán 3—4 naposnál öregebb tápot nemigen találni Vajszlón. A takarmánykeve rékek közül leginkább most a hizlalásra alkalmas sertéstáp

II-t viszik a termelőszövetkezetek. A legtöbb árpát eddig, 1800 mázsát a mágocsi Béke Tsz szállított és 1000 mázsát már le is cseréltek keverékért. Sokat cserélt a drávasztárai Déli őrszem és a siklósnagy- falusi Jóbarát Tsz is, ahonnan a kombájntól egyenesen a takarmánykeverő üzembe hozta a vontató az árpát. Egy hónap alatt másfél millió forint értékben cserélt terményért keveréket a vajszlói takarmánykeverő üzem.

Az Üzemi törzsgárda iránt érdeklődtem a napokban Bodai Istvánnal, a Pécsi Kenderfonógyár szakszervezeti bizottságának titkáránál. Bodai elvtárs kapásból sorolta fel a törzsgárda tagjait.

— öt olyan idős munkásunk van, akik már 25 éve dolgoznak a gyárban. Keller Mihály- né, korábban fonónő volt, jelenleg bérelszámoló. Schmidt bajosné több mint 20 éve fonja a kendert üzemünkben. Dankó István raktáros a tizedik esztendőt hagyta el nemrégiben.

A Pécsi Kenderfonógyár a textiliparban fiatal üzem. „Mindössze” negyven éves múltra tekint vissza. A gyár fejlődése különösen az utóbbi 10 évben gyorsult meg. Űj munkások kerültek a gyárba, akiknek mintegy 70 százaléka fiatal. Az átlagos kor 23 év.

Éppen ezért fontosnak tartják a nem nagyszámú törzsgárda megbecsülését, akik sokat segíthetnek a gyár vezetőinek, munkáskollektívájának a fiatal dolgozók nevelésében, a szakma és a munkahely meg- becsültetésében.

— Szakszervezeti bizottságunk megvitatta a SZOT elnökségének határozatát — mondja Bodai elvtárs. — Miután sok a fiatal, új dolgozó, úgy határoztunk, hogy 5, 10 és 20 éves törzsgárda-jelvényeket alapítunk, hiszen a „régi” munkások zöme 5 és 10 éve dolgozik a gyárban. A jelvényeket egy emléklappal együtt a jövő hónapban adnánk át a törzsgárda tagjainak.

Nemcsak a jelvény és az oklevél az elismerés jele. A megbecsülésnek számos más formája is van. A legközelebbi termelési tanácskozáson határozatot hoznak majd, hogy a nyereségrészesedés összegének meghatározásánál vegyék figyelembe a gyárban eloltott évek számát. Aki öt éve már a gyárban dolgozik, az negyven százalékkal több nyereségrészesedést kap majd, és ez így növekszik az évek számával arányosan egészen az 55 százalékos többlet-nyereségrészesedésig. Évente egy idős dolgozót a gyár költségén külföldre küldenek üdülni. Minden jelentősebb üzemi kérdésben kikérik véleményüket.

Együtt indu’un'i el, hogy néhány idős munkást a munkahelyén is felkeressünk. Jól esik körülnézni a tiszta, virágos gyárudvarban, ahol a zöldellő fák alatt piros padok húzódnak, s ahol gondos kezek társadalmi munkában hintát, homokozót építettek a dolgozók gyermekeinek.

Az udvaron találkoztunk Remeli Jakab szerszámgépkészítő lakatossal, aki 1946 óta dolgozik a gyárban. Nemrégiben kapta meg a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. A szerszámraktárban dolgozik mint kiadó és javító. Kezeire panaszkodik, hogy már nem bírja úgy a munkát, mint régebben. Pedig szívesebben dolgozna most is a szakmájában. Ahogyan körülnéz a gyár- i udvarban, minden épülethez i valamilyen emlék köti.

| — Az új dolgozók csak

i fényképről láthatják, hogy mi- i lyen volt 15 évvel ezelőtt ez a gyár. Régebben még transz- | misszió működtette a gépeket, i ma már föld alatti kábeleken keresztül hajtják meg a moto- j rókát. Azután itt van az új i transzformátor-állomás is. Két éve helyezték üzembe.

: Örömmel beszél a fejlődés a gyarapodás minden kis meg i nyiívánulásáról. A fiatalokról is elismerőleg szól. Egy kicsit | sajnálkozva állapítja meg, íhogy bizony a mai fiataloknak

a tanulásban, a munkában mennyivel kedvezőbb lehetőségeik vannak, mint valamikor nekik volt. Örömmel beszél arról, hogy végre elkészült a háza, melyet nem messze a gyártól épített fel. Onnan jár be mindennap dolgozni lányával együtt a gyárba, aki szintén már több mint 10 éve itt dolgozik.

Baldauf Vilmos 1934-ben került a gyárba. Nehéz idők jártak akkor a munkásemberek feje felett. Katonáskodás, munkanélküliség, alkalmi munka csépléskor. így teltek az évek, míg egy hirdetés útján elkerült ide a gyárba.

— Nagyon meg kellett becsülni a munkahelyet akkor — emlékezik viss-za —, mert sokan jöttek volna helyemre dolgozni. Aki nem felelt meg, hamar kitették.

Huszonöt éves jubileuma alkalmából kitüntetést, egy havi fizetést kapott. Jelenleg a javítóműhelyben dolgozik, szereti a munkáját. Nem gondol még a nyugdíjazásra. Reggelente már ő sem egyedül jár be, a nagyobbik fia nemrégen került ide villanyszerelő tanulónak. A munkahely megbecsülésében sem kell messzire tekinteni a jó példáért.

— Mindig arra figyelmeztetem, hogy azokról vegyen példát, akik jó szakmunkások, akik állandóan tanulnak. Tanuljon ő is, hiszen van rá lehetősége. A gépipari technikumot akarja elvégezni esti tanfolyamon.

A zakatoló gépektől hangos teremben találtuk meg Széliért Károlyt. A szálnyújtógépnél dolgozik. Októberben lesz 10 éve, hogy először belépett a gyár kapuján, megszokta és megszerette munkahelyét. Bárhova is került a gyárban, mindig becsületes jó munkát végzett. Három hónapja új norma alapján dolgozik és ebben is eléri az előírt követelményeket. ö már lassan búcsút mond a gyárnak, hiszen elérte a nyugdíj korhatárt.

Egy üzem töizs gárdájának

tagjaival ismerkedtem meg. Azokkal, akikről mindenki megkülönböztetett tisztelettel szól, akik hosszú éveken át becsülettel álltak helyt a termelőmunkában, akik hűséggel ragaszkodtak a munkahelyükhöz. Nagy kincset jelentenek ők a gyárban, tapasztalataik, szakképzettségük révén megérdemlik a megbecsülést.

Mitzki Ervin

ERŐS FIZIKAI segéd műn kásokat azonnali be'énére feívev - TVaje.v 1 dálkodási Válté" - * Tű**», Kossuth L. u. 3. II. em

436

Á lángokból előlépő tündérek, foszforeszkáló barlangok Látványos előadásban mutatják be Szegeden a Kővirágot

■ ■ ■-'; Az idei szegedi szabadtéri játékok egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadása a Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház százhúsz tagú együttesének fellépése. A Kővirág című mesebaJettet adják elő. Prokofjev mfivét július 29- én és 30-án, valamint augusztus 1-én és 2-án láthatja majd a közönség a Beloiannisz téri színpadén.

A korábbi éveikben nagy sikerrel vendégszerepeit moszkvai Sztanyiszlavszkij színház művészei után a moszkvai Nagyszínház balettegyüttese öregbíti most műsorával a szegedi szabadtéri játékok hírnevét. Az együttes az elmúlt években négy földrészre: Európába, Ázsiába, Amerikába és Afrikába látogatott, s igen nagy sikerrel szerepelt Párizsban, Londonban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Japánban ép az Egyesült Arab Köz- . társaságban is.

I A moszkvai művészeik Galina Ulámovának, a világhírű balettművésznek irányításával készültek fel a szegedi előadásra.

A látványosnak ígérkező produkcióban hatalmas, huszonnégyszer tizennyolc méteres vetített képek színesítik a játékot. A lángokból előlépő

Szántóverseny lesz Fenyős-pusztán

Vasárnap délelőtt a szentlőrinci tangazdaság fenyős- pusztai üzemegységében rendezik a megye első szántóversenyét. Ezen a versenyen mérik össze tudásukat a pécsi járás traktorosai. A kozármisle- nyi gépállomásról 3, á szent lőrinciről 4, az ócsárdiból 3, a Pécsi Állami Gazdaságból 4, a szentlőrinci tangazdaságból 1 a belvárdgyulai tsz-ből 1, üjpetréről 1 és Szabadszentkirályról két traktoros neve-; zett be a járási szántóversenybe. A versenyen meghatározott idő alatt meghatározott területet össze- és széjjelszántanak a traktorosok. A bíráló bizottság a minőségi munkát

tündérek, a süllyesztő berendezések, a kiemelő szerkezetek, a foszforeszkáló barlangok érdekes látványt nyújtanak majd.

A kitűnőnek ígérkező előadásit nagy érdeklődéssel várja á magyar közönség.

A Kossuth Tsz kovácsai

—* Ez aztán szép dolog! Ennyi kovácsot egy családban még sohasem láttam — mondom meglepet ten, amikor Rogányi néni elsorolja, hány kovács volt a farmijában;

Apai ágon az ükapa, a dédapa, a nagyapa, az édesapa és két fiú. — anyai ágon pedig a lányok férje, hárman is, de azok fiai is a kovácsmesterséget tartották a legszebb fog lalkozásnak.

Az anyai ág felsorolása nem pontos, Rogányi néni nem emlékszik egészen biztosan mindenkire, lehet, hogy sokkal tóbiben voltak kovácsok. mint amennyit elmondott.

Az idősebbik Rogányi Miklós most is éppen a vasat veri, a bólyi Kossuth Tsz kovácsműhélyében.

— És a fia hol van? Azt hallottam, hogy mióta leszerelt, itt dolgosuk a kovácsműhelyben.

— Itt dolgozott az akkor is. mielőtt bevonult. Itt is volt „inas”, azazhogy ipari tanuló — mo- solyodik el idős Rogányi Miklós, miközben újabb vasdarabot dug a tűzbe, de beteg.

A fiatal Rogányif otthon az ágyban találom;

— Hát, nagy szégyen az. ha egv kovács ágyba fekszik és úgy tesz, mintha beteg volna — mondja, — dehát mit csináljunk?

Az asztalon Arany János Toldi trilógiája egy kötetben. Most ezt olvassa, pedig már olvasta régebben is. Tanulta is.

—" Gyönyörű, örökszép alkotás. — mondja ifjabb Rogányi, — nem lehet betelni vele.

Szereti József Attilát, Radnóti Miklós verseit és a mai modem írók prózai műveit is.

— Ha’lc-ttam, hogy jó katona volt. Most a-'ér* jöttem, hogy megnézzem, milyen a civil életből. Hozott- e magával valamit a katonai fegyelemből? S ha igen. tudja-e hasznosítani?

— Voltak, meg vannak nálamnál jobb katonák is. Tíz dicséretet kaptam két év alatt, az őrszolgálat kiváló ellátásáért kettőt is. Jutalom- szabadságot ds kaptam többször. Amikor leszereltem szép töltőtollal ajándékozott meg az ezredparancsnokom. Ha ők úgy találták, hogy megérdemlőn, bizonyára igazuk volt.

— De jól esett a dicséret, meg a juta- iám» igaz?

<— Az mindenkinek jól esik. A legszebb azért az volt, hogy felvettek az ifjúsági szövetségbe.

— Nincsen abban semmi különös, azt hiszem.

— De van. Azaz hogy nem is különös, de szép. Mert itthon nem voltam KISZ- tag. mielőtt bevonultam. Leszerződtem, tanultam a szakmát, a családi hagyományok lelkesítettek erre, de mással nem igen törődtem. Néha játszottam egy-egy színdarabban, meg énekeltem, ha kedvem tartotta.

— Szereti a szakmáját?

— Szeretem. De szeretnék sokkal többet tudni, mint amit most tudok. Ezért tanulok a Gépipari Technikumban. Az első évet levelezőn végeztem, a másodikat már esti tagozaton szeretném folytatni, Mégis csak jobb, ha előadásokat is hallgathat az ember.

— És az ifjúsági szövetségben mivel foglalkozik?

— Most szóltak, hogy újra játsszam színdarabokban. A Bánk bánt szeretnék előadni a községi meg a kiszista színjátszók. Nagy fába vágták a fejszét, de-tán* ■Slr iTiüIm i ILm. A

katonáéknál inkább atlétizáltam, a sport- hpi az 1500-as távfutás a főszámom. Ezt szeretem. — Meg az éneklést. A tenor egyet énekelem az! énekkarban;

— Látom, nem na- : gyón szereti az ágyat

— Ez igaz. Fel is

kelek, lehet, hogy holnap már dolgozni megyek. Fényűzés ; ilyenkor tétlenkedni. Sok a munka ilyenkor, ara tás-cséplés : idején. Naponta 10— ; 11 órát kell dolgozni. De nem baj, van ér- : telme. Majd a télen ; többet pihenünk. — ! Télen csak 7—8 órát dolgozunk. Most

azonban helyt kell állni.

Ebédszünet van. Hazajön a műhelyből az idősebb Rogányi. utána pedig a menye is befut, aki könyvelő a tsz-ben.

Amikor elköszönök még annyit mond, hogy jó ebben a szövetkezetben. Megbecsülik azt aki szereti a munkát meg az embereket Plesz- konics elvtárs a párt titkár erre neveli a fiatalokat, a KISZ- szervezetben is ilyen szellemben élnek. És még ha van vita néha ezért-azért. akkor is látni, hogy szebben is. jobban is élünk, mint apáink hajdanán.