Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-29 / 177. szám

1981. JÚLIUS 29. NAPLÓ 3 Gyűlnek az osztagok a szérűkben Silóznak Drávaszerdahelyen — Pénzt jelent a vadrepcemag is Kapós az új liszt lelik a raktár MEGJELENT A KORAI CSEMEGESZŐLŐ A PIACON kOíu; úrb Megkülönböztetett tisztelettel Igen nagy lendülettel kez­dődött meg — még az aratás befejezése előtt — a behordás és a cséplés a drávaszerda- helyi Egyetértés Termelőszö­vetkezetben. Naponta 40 fogat és három vontató hordja a szérűbe a gabonakereszteket, úgy hogy 500 holdat már tel­jesen le is takarítottak. Az aratással egyidőben a silózást is megkezdték. Járvasilózó- géppel ez idáig 350 köbméter silót készítettek. Olyan gyors­ütemű a behordás, hogy a jö­vő héten már be is fejezik. A csépléssel azonban, mivel nincs sok gépük, éppen a ha­táridőre, augusztus 20-ra lesz­nek kész. Naponta 220 mázsa búzát őrölnek Siklóson Zúgnak a gépek, őrlik a ga­bonát a siklósi malomban, egymást érik a csúzdán a da­gadó lisztes zsákok. Naponta 20—30 teherautó meg lovas- kocsi is megfordul. Hozzák a búzát, lisztet visznek érte. A siklósi malom naponta 220 mázsa búzát őröl, mióta meg­kezdődött a kombájncséplés. Természetesen ettől sokkal több gabonát hoznak naponta, amelyet a malom nyersanyag­raktárában tárolnak. Az idei búzát már az új, szeOeteléses őrlésű gépek végzik s pillana­tok alatt levegővel szárítják a darát, dercét és egyéb félkész termékeket. Nagyon kapós az idei liszt. A malomban évek óta nem emlékeznek ilyen óriási for­galomra. Nem sokáig marad a malomban az új liszt, hiszen a Dél-Baranyai Sütőipari Válla­lat siklósi kirendeltsége és a siklósi FÜSZÉRT-fiók már ed­dig is 15 súlyvagon lisztet vá­sárolt. Természetesen van elég, van miből. A termelőszövet­kezetek egymás után hozzák az őrölni való gabonát. Eddig a legtöbb búzát, mintegy 25 súlyvagonnal a beremendi Dó­zsa Termelőszövetkezet hozta a malomba. Éjjeli szántás Csányoszrón Borsót csépelnek a gépek a csányoszrói összetartás Ter­melőszövetkezetben, a fogatok pedig a kévéket hordják asz- tagba. Jól hadad a behordás, úgy számítják, augusztus 10-re teljesen be is fejeződik. Nem lesz gond a földekre sem, hi­szen a gépek állandó éjszakai műszakban mindenütt végzik már a nyári mélyszántást is. Az eddig elcsépelt búzából ítélve jól fizet az idei búza az összetartás Tsz-ben. Tavaly a gyenge homokos talajon alig hat mázsa termett holdanként s az idén a jobban gondozott talaj 10 mázsa termést hozott. Ügyesen oldották meg a rak­tározási problémát Csányosz­rón. 400 mázsa gabonát egye­nesen a kombájntól szállítot­ták a Terményforgalmi Válla­lathoz és 100 ezer forintot kaptak érte. Nemcsak a csányoszróiak, hanem a többi termelőszövet­kezet is megkezdte a gabona értékesítését. A Baranya me­gyei Terményforgalmí Válla­lat sellyei raktárába naponta 400—600 mázsa adó- és szer­ződéses gabonát, valamint szabad gabonát hoznak a von­tatók, teherautók. Elsőként a sellyei Ormánság I. Tsz adott el 12 vagon búzát és 250 000 forintot kapott érte. A bogdá- saiak két és fél vagon, a bo- gádmándszentiek négy és fél vagon búzát értékesítettek. Szépen telik a 104 vagon be­fogadóképességű raktár. Az élelmes sellyei és bogdásai tsz-tagok még az eddig kido­bott, cséplésnél összegyűlt vadrepcemagot is pénzzé tet­ték. Megrostálták és tisztítva jó áron, mázsánként 220 fo­rintért értékesítették. A 25 mázsa vadrepcemag 5000 fo­rint nyereséget hozott. Árpáért — takarmánykeverék Két nyújtott műszakban na­ponta 20 órát üzemel a Ter- ményforgalmi Vállalat vajsz- lói takarmánykeverő üzeme. Olyan nagy a forgalom, hogy sokszor egész kocsikaraván hozza az árpát és viszi cseré­be a takarmánykeveréket. Át­lagosan napi 3 vagon árpát hoznak a termelőszövetkeze­tek és ezt a mennyiséget min­dennap fel is dolgozza az üzem. Így aztán 3—4 naposnál öregebb tápot nemigen talál­ni Vajszlón. A takarmánykeve rékek közül leginkább most a hizlalásra alkalmas sertéstáp II-t viszik a termelőszövetke­zetek. A legtöbb árpát eddig, 1800 mázsát a mágocsi Béke Tsz szállított és 1000 mázsát már le is cseréltek keverékért. Sokat cserélt a drávasztárai Déli őrszem és a siklósnagy- falusi Jóbarát Tsz is, ahonnan a kombájntól egyenesen a ta­karmánykeverő üzembe hozta a vontató az árpát. Egy hónap alatt másfél millió forint ér­tékben cserélt terményért ke­veréket a vajszlói takarmány­keverő üzem. Az Üzemi törzsgárda iránt ér­deklődtem a napokban Bodai Istvánnal, a Pécsi Kenderfonó­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkáránál. Bodai elv­társ kapásból sorolta fel a törzsgárda tagjait. — öt olyan idős munkásunk van, akik már 25 éve dolgoz­nak a gyárban. Keller Mihály- né, korábban fonónő volt, je­lenleg bérelszámoló. Schmidt bajosné több mint 20 éve fon­ja a kendert üzemünkben. Dankó István raktáros a tize­dik esztendőt hagyta el nem­régiben. A Pécsi Kenderfonógyár a textiliparban fiatal üzem. „Mindössze” negyven éves múltra tekint vissza. A gyár fejlődése különösen az utóbbi 10 évben gyorsult meg. Űj munkások kerültek a gyárba, akiknek mintegy 70 százaléka fiatal. Az átlagos kor 23 év. Éppen ezért fontosnak tartják a nem nagyszámú törzsgárda megbecsülését, akik sokat se­gíthetnek a gyár vezetőinek, munkáskollektívájának a fia­tal dolgozók nevelésében, a szakma és a munkahely meg- becsültetésében. — Szakszervezeti bizottsá­gunk megvitatta a SZOT el­nökségének határozatát — mondja Bodai elvtárs. — Mi­után sok a fiatal, új dolgozó, úgy határoztunk, hogy 5, 10 és 20 éves törzsgárda-jelvé­nyeket alapítunk, hiszen a „ré­gi” munkások zöme 5 és 10 éve dolgozik a gyárban. A jel­vényeket egy emléklappal együtt a jövő hónapban ad­nánk át a törzsgárda tagjai­nak. Nemcsak a jelvény és az ok­levél az elismerés jele. A meg­becsülésnek számos más for­mája is van. A legközelebbi termelési tanácskozáson hatá­rozatot hoznak majd, hogy a nyereségrészesedés összegének meghatározásánál vegyék fi­gyelembe a gyárban eloltott évek számát. Aki öt éve már a gyárban dolgozik, az negy­ven százalékkal több nyere­ségrészesedést kap majd, és ez így növekszik az évek számá­val arányosan egészen az 55 százalékos többlet-nyereség­részesedésig. Évente egy idős dolgozót a gyár költségén kül­földre küldenek üdülni. Min­den jelentősebb üzemi kérdés­ben kikérik véleményüket. Együtt indu’un'i el, hogy né­hány idős munkást a munka­helyén is felkeressünk. Jól esik körülnézni a tiszta, virágos gyárudvarban, ahol a zöldellő fák alatt piros padok húzód­nak, s ahol gondos kezek tár­sadalmi munkában hintát, ho­mokozót építettek a dolgozók gyermekeinek. Az udvaron találkoztunk Remeli Jakab szerszámgépké­szítő lakatossal, aki 1946 óta dolgozik a gyárban. Nemrégi­ben kapta meg a „Könnyű­ipar kiváló dolgozója” kitünte­tést. A szerszámraktárban dol­gozik mint kiadó és javító. Ke­zeire panaszkodik, hogy már nem bírja úgy a munkát, mint régebben. Pedig szívesebben dolgozna most is a szakmájá­ban. Ahogyan körülnéz a gyár- i udvarban, minden épülethez i valamilyen emlék köti. | — Az új dolgozók csak i fényképről láthatják, hogy mi- i lyen volt 15 évvel ezelőtt ez a gyár. Régebben még transz- | misszió működtette a gépeket, i ma már föld alatti kábeleken keresztül hajtják meg a moto- j rókát. Azután itt van az új i transzformátor-állomás is. Két éve helyezték üzembe. : Örömmel beszél a fejlődés a gyarapodás minden kis meg i nyiívánulásáról. A fiatalokról is elismerőleg szól. Egy kicsit | sajnálkozva állapítja meg, íhogy bizony a mai fiataloknak a tanulásban, a munkában mennyivel kedvezőbb lehető­ségeik vannak, mint valami­kor nekik volt. Örömmel be­szél arról, hogy végre elké­szült a háza, melyet nem messze a gyártól épített fel. Onnan jár be mindennap dol­gozni lányával együtt a gyár­ba, aki szintén már több mint 10 éve itt dolgozik. Baldauf Vilmos 1934-ben ke­rült a gyárba. Nehéz idők jár­tak akkor a munkásemberek feje felett. Katonáskodás, munkanélküliség, alkalmi munka csépléskor. így teltek az évek, míg egy hirdetés út­ján elkerült ide a gyárba. — Nagyon meg kellett be­csülni a munkahelyet akkor — emlékezik viss-za —, mert sokan jöttek volna helyemre dolgozni. Aki nem felelt meg, hamar kitették. Huszonöt éves jubileuma al­kalmából kitüntetést, egy havi fizetést kapott. Jelenleg a ja­vítóműhelyben dolgozik, sze­reti a munkáját. Nem gondol még a nyugdíjazásra. Regge­lente már ő sem egyedül jár be, a nagyobbik fia nemrégen került ide villanyszerelő ta­nulónak. A munkahely meg­becsülésében sem kell messzi­re tekinteni a jó példáért. — Mindig arra figyelmezte­tem, hogy azokról vegyen pél­dát, akik jó szakmunkások, akik állandóan tanulnak. Ta­nuljon ő is, hiszen van rá le­hetősége. A gépipari techniku­mot akarja elvégezni esti tan­folyamon. A zakatoló gépektől hangos teremben találtuk meg Szél­iért Károlyt. A szálnyújtógép­nél dolgozik. Októberben lesz 10 éve, hogy először belépett a gyár kapuján, megszokta és megszerette munkahelyét. Bár­hova is került a gyárban, min­dig becsületes jó munkát vég­zett. Három hónapja új norma alapján dolgozik és ebben is eléri az előírt követelménye­ket. ö már lassan búcsút mond a gyárnak, hiszen elérte a nyugdíj korhatárt. Egy üzem töizs gárdájának tagjaival ismerkedtem meg. Azokkal, akikről mindenki megkülönböztetett tisztelettel szól, akik hosszú éveken át be­csülettel álltak helyt a terme­lőmunkában, akik hűséggel ragaszkodtak a munkahelyük­höz. Nagy kincset jelentenek ők a gyárban, tapasztalataik, szakképzettségük révén meg­érdemlik a megbecsülést. Mitzki Ervin ERŐS FIZIKAI segéd műn kásokat azonnali be'éné­re feívev - TVaje.v 1 dálkodási Válté" - * Tű**», Kossuth L. u. 3. II. em 436 Á lángokból előlépő tündérek, foszforeszkáló barlangok Látványos előadásban mutatják be Szegeden a Kővirágot ■ ■ ■-'; Az idei szegedi szabadtéri játékok egyik legnagyobb ér­deklődéssel várt előadása a Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház százhúsz tagú együttesének fellépése. A Kő­virág című mesebaJettet adják elő. Prokofjev mfivét július 29- én és 30-án, valamint augusz­tus 1-én és 2-án láthatja majd a közönség a Beloiannisz téri színpadén. A korábbi éveikben nagy si­kerrel vendégszerepeit moszk­vai Sztanyiszlavszkij színház művészei után a moszkvai Nagyszínház balettegyüttese öregbíti most műsorával a szegedi szabadtéri játékok hírnevét. Az együttes az el­múlt években négy földrészre: Európába, Ázsiába, Amerikába és Afrikába látogatott, s igen nagy sikerrel szerepelt Párizs­ban, Londonban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban, Japán­ban ép az Egyesült Arab Köz- . társaságban is. I A moszkvai művészeik Gali­na Ulámovának, a világhírű balettművésznek irányításával készültek fel a szegedi elő­adásra. A látványosnak ígérkező produkcióban hatalmas, hu­szonnégyszer tizennyolc méte­res vetített képek színesítik a játékot. A lángokból előlépő Szántóverseny lesz Fenyős-pusztán Vasárnap délelőtt a szent­lőrinci tangazdaság fenyős- pusztai üzemegységében ren­dezik a megye első szántóver­senyét. Ezen a versenyen mé­rik össze tudásukat a pécsi já­rás traktorosai. A kozármisle- nyi gépállomásról 3, á szent lőrinciről 4, az ócsárdiból 3, a Pécsi Állami Gazdaságból 4, a szentlőrinci tangazdaságból 1 a belvárdgyulai tsz-ből 1, üjpetréről 1 és Szabadszent­királyról két traktoros neve-; zett be a járási szántóverseny­be. A versenyen meghatáro­zott idő alatt meghatározott területet össze- és széjjelszán­tanak a traktorosok. A bíráló bizottság a minőségi munkát tündérek, a süllyesztő beren­dezések, a kiemelő szerkeze­tek, a foszforeszkáló barlan­gok érdekes látványt nyújta­nak majd. A kitűnőnek ígérkező elő­adásit nagy érdeklődéssel vár­ja á magyar közönség. A Kossuth Tsz kovácsai —* Ez aztán szép dolog! Ennyi ková­csot egy családban még sohasem láttam — mondom meglepet ten, amikor Rogányi néni elsorolja, hány kovács volt a farm­ijában; Apai ágon az ük­apa, a dédapa, a nagyapa, az édesapa és két fiú. — anyai ágon pedig a lányok férje, hárman is, de azok fiai is a ko­vácsmesterséget tar­tották a legszebb fog lalkozásnak. Az anyai ág felso­rolása nem pontos, Rogányi néni nem emlékszik egészen biztosan mindenkire, lehet, hogy sokkal tóbiben voltak ková­csok. mint amennyit elmondott. Az idősebbik Ro­gányi Miklós most is éppen a vasat veri, a bólyi Kossuth Tsz kovácsműhélyében. — És a fia hol van? Azt hallottam, hogy mióta leszerelt, itt dolgosuk a kovács­műhelyben. — Itt dolgozott az akkor is. mielőtt be­vonult. Itt is volt „inas”, azazhogy ipari tanuló — mo- solyodik el idős Ro­gányi Miklós, miköz­ben újabb vasdara­bot dug a tűzbe, de beteg. A fiatal Rogányif otthon az ágyban ta­lálom; — Hát, nagy szé­gyen az. ha egv ko­vács ágyba fekszik és úgy tesz, mintha beteg volna — mond­ja, — dehát mit csi­náljunk? Az asztalon Arany János Toldi trilógiá­ja egy kötetben. Most ezt olvassa, pedig már olvasta régebben is. Tanulta is. —" Gyönyörű, örök­szép alkotás. — mondja ifjabb Rogá­nyi, — nem lehet be­telni vele. Szereti József At­tilát, Radnóti Miklós verseit és a mai mo­dem írók prózai mű­veit is. — Ha’lc-ttam, hogy jó katona volt. Most a-'ér* jöttem, hogy megnézzem, milyen a civil életből. Hozott- e magával valamit a katonai fegyelemből? S ha igen. tudja-e hasznosítani? — Voltak, meg vannak nálamnál jobb katonák is. Tíz dicséretet kaptam két év alatt, az őrszolgá­lat kiváló ellátásáért kettőt is. Jutalom- szabadságot ds kap­tam többször. Ami­kor leszereltem szép töltőtollal ajándéko­zott meg az ezred­parancsnokom. Ha ők úgy találták, hogy megérdemlőn, bizo­nyára igazuk volt. — De jól esett a dicséret, meg a juta- iám» igaz? <— Az mindenkinek jól esik. A legszebb azért az volt, hogy felvettek az ifjúsági szövetségbe. — Nincsen abban semmi különös, azt hiszem. — De van. Azaz hogy nem is különös, de szép. Mert itthon nem voltam KISZ- tag. mielőtt bevonul­tam. Leszerződtem, tanultam a szakmát, a családi hagyomá­nyok lelkesítettek er­re, de mással nem igen törődtem. Néha játszottam egy-egy színdarabban, meg énekeltem, ha ked­vem tartotta. — Szereti a szak­máját? — Szeretem. De szeretnék sokkal töb­bet tudni, mint amit most tudok. Ezért tanulok a Gépipari Technikumban. Az első évet levelezőn végeztem, a másodi­kat már esti tagoza­ton szeretném foly­tatni, Mégis csak jobb, ha előadásokat is hallgathat az em­ber. — És az ifjúsági szövetségben mivel foglalkozik? — Most szóltak, hogy újra játsszam színdarabokban. A Bánk bánt szeretnék előadni a községi meg a kiszista szín­játszók. Nagy fába vágták a fejszét, de-tán* ■Slr iTiüIm i ILm. A katonáéknál inkább atlétizáltam, a sport- hpi az 1500-as távfu­tás a főszámom. Ezt szeretem. — Meg az éneklést. A tenor egyet énekelem az! énekkarban; — Látom, nem na- : gyón szereti az ágyat — Ez igaz. Fel is kelek, lehet, hogy holnap már dolgozni megyek. Fényűzés ; ilyenkor tétlenkedni. Sok a munka ilyen­kor, ara tás-cséplés : idején. Naponta 10— ; 11 órát kell dolgozni. De nem baj, van ér- : telme. Majd a télen ; többet pihenünk. — ! Télen csak 7—8 órát dolgozunk. Most azonban helyt kell állni. Ebédszünet van. Hazajön a műhely­ből az idősebb Rogá­nyi. utána pedig a menye is befut, aki könyvelő a tsz-ben. Amikor elköszönök még annyit mond, hogy jó ebben a szö­vetkezetben. Megbe­csülik azt aki sze­reti a munkát meg az embereket Plesz- konics elvtárs a párt titkár erre neveli a fiatalokat, a KISZ- szervezetben is ilyen szellemben élnek. És még ha van vita né­ha ezért-azért. akkor is látni, hogy szeb­ben is. jobban is élünk, mint apáink hajdanán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom