Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

Csütörtökön délelőtt rövid látogatást tett s Bólyi Állami Gazdaságban V. L Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter kíséretében. A vendégeket Egri Gyula, a megyei pártbi­zottság első titkára és Dudás József, az álla­mi gazdaságok megyei igazgatója fogadta, majd Szabó János, a gazdaság főagronómusa kalau­zolásában megtekintették a gazdaságot. Első­ként a gazdaság svéd sertésállományát és a Sziebert-pusztai körzet kukoricatábláit szem­lélték meg, majd ellátogattak a teljes kapa­citással működő hibrid-, illetve szárító­üzembe. Végül a bácsfai modern szabad tar­tamos tehénistállót és a keresztezett szarvas­marha-állományt tekintették meg. Az Ásványolajforgalmi Vál­lalat Pécsett a Fürst Sándor utcában új töltőállomást léte­sít. A mélyépítő és kőműves munkákat a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat vé­gezte el és adta át kedden dél­előtt műszakilag. Tegnap befe­jezték a munkájukat a szere­lők is, akik felszereltek az új kutakat és bekötötték azokat a tartályokhoz. A mai naptól kezdve az arra járók már élénkpiros kutakat és légfúvó­berendezést láthatnak a parkí­rozott, új betonúttal ellátott állomásnál. A jövő héten meg­kezdik az elektromos berende­zések és a közvilágítás szere­lését, valamint a kútkezelő-ház megépítését. Az új töltőállomáson szuper- benzint, etil-benzint, benzin- olajkeveréket és gázolajat áru­sítanak majd. A gázolaj kivé­telével valamennyi készpén­zért is megvásárolható lesz. Bolyba látogatott a Szovjetunió nagykövete és Losonczi Pál földművelésügyi miniszter VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI ,f NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejezték a benzinkutak szerelését a Fürst Sándor utcában XVIII. ÉVFOLYAM. 170. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1961. JÚLIUS 21. PÉNTEK Nagy sikert aratott az Álba Regia a moszkvai filmfesztiválon Moszkva (MTI). A második moszkvai némáért közi filmfesztiválján szerdán a zsűri és a közönség érezhető fárad tsá górnak légkörében ke­rült sor versenyfilmünk, az Alba Regia bemutatójára. A fesztivál vetítésed ugyanis na­ponta több, minit nyolc órán át folynak, s kedden este például tömegesen „menekültek” a né­zők a Sunrísa at Campobello című vontatott, érdektelen pár beszédekkel túlzsúfolt ameri­kai film bemutatójáról. Annál jelentősebb az Aliba Regia sikere. Szerdán éjjel 11 órakor vonult fel a Russzija mozi színpadán a magyar film- küldöttség. Kellemes meglepe­tést és derültséget keltett, hogy Tatjana Szamajlovát a konfe­ranszié a magyar küldöttség tagjaként mutatta be. Ruttkai Éva, Váradi Hédi, Gábor Mik­lós, Szenes Mihály, Palásthy György mellett ott volt Sztri- zsenova, Beljajeva és több más ismert szovjet filmművész is. Megjelent a színpadon a Moszkvában tartózkodó Hor- nyánszky-házaspár is, a film alapgondolatát alkotó esemény két hőse. Váradi Hédi és Tatjana Sza- mojlova rövid beszéde után a késő éjszakai órákba nyúlt a film vetítése. A hangulat for­rósága azonban egy percre sem csökkent. Több jelenetnél nyílitszínd taps hangzott éL, s a vetítés végén a közönség hosz- szan megtapsolta a magyar film alkotóit. Amikor ismét kigyulladtak a nézőtér lámpái, Szergej Ge- raszimov, a Csendes Don és több más nagy szovjet film vi­lághírű rendezője így nyilat­kozott az MTI moszkvai tudó­sítójának: i— Mint a zsűri tagja, nem mondhatok véleményt egyetlen bemutatott filmről sem. Ma­gánemberként azonban annyit megállapíthatok, hogy ezen az éjszakai bemutatón senki sem aludt. Ez pedig nagy dolog. * A sikeres előadás után a magyar fiümküldöttség foga­dást adott a Moszkva-szálló­ban. A fogadáson megjelent a szovjet filmművészet sok ki­válósága, a fesztivál számos külföldi vendége. A koreai nép felépíti a szocializmust és egyesíteni fogja hazáját Magyar—koreai barátsági est Gyárvároson begyógyította a sebeket, s si­keresen építi a szocializmust hazájában. Li Don Gén elvtáns beszéde másik felében a dél-koreai ál­lapotokat elemezte, s kifejez­ve a koreai nép eltökélt aka­ratát, kijelentette: a koreai nép előbb-utóbb egyesíteni fog ja hazáját. Li Don Gén elvtárs végül köszönetét mondott a magyar népnek a háború idején nyúj­tott támogatásért, A koreai nagykövet nagy tetszéssel fogadott beszéde és az Intemacionálé után kultúr­műsor következett, a gyárvá­rosi József Attila Művelődési Ház színjátszóinak fellépésé­vel. Ezt követően került sor a Gyémánthegyek, valamint a Dicsőséges hazánk című ko­reai filmek bemutatására, me­lyek a koreai nép 16 szabad esztendejével, és a koreai tá­jakkal ismertették meg a né­zőket. Megkétszereződött a pécsi tröszt szén vagyona Befejezés előtt állnak a hosszúhetényi kutatófúrások Tíz év alatt 45 ezer folyómétert fúrtak — A jelenleg telmért ezénvagyon 130—140 évre elegendő A Pécsi Szénbányászati Tröszt földtani osztálya igen kiterjedt kutatómunkát végez a tröszt szénvagyonának fel­tárása érdekében. Az elmúlt tíz esztendő alatt szinte min­denre kiterjedő kutatást végez­tek a Mecsek hegység déli területén. Ilyen méretű kuta­tás és földtani térképezés még nem volt a pécsi bányák tör­ténetében, A felszabadulás előtti idők­ben a DGT valójában nem is végzett komolyabb kuta­tómunkát és igen elenyésző számban történt kutató­fúrás. A széntelepék sok helyütt ki­bújtak a felszínre és az akná­kat ilyen helyeken telepítet­ték, tehát a DGT-nek nem is okozott különösebb problémát a szénvagy on utáni kutatás. Bizonyos értelemben a ne­hézség akkor jelentkezett, amikor kimerültek a felszíni telepek, amikor új aknákat kellett telepíteni; Ekkor in­dult meg a komolyabb kutató­munka, amely viszont az el­múlt tíz esztendőre szorítko­zik. A. tröszt földtani osztálya a felszíni kutatófúrásoknak kettős feladatot határozott meg. Egyrészt a meglévő bá­nyamezők határainak a rög­zítését. másrészt pedig újabb területek, szénvagyonok fel­tárását. Eleinte a mélyfúrások­kal párhuzamosan geofizikai mérések is folytak, sőt a ma­gyar szénbányák történetében olyan nagyméretű és ipari jel­legű geofizikai méréseket még nem is folytattak. A jelentősebb külszíni kutató­fúrásokat Hosszúbetény kör­nyékén és a pécsbányatelepi Széchenyi-akna környékén végezték, A hosszúhetényi kutatófú­rásokat hamarosan befejezik, jelenleg az utolsó fúrások mé­lyítése folyik, s ha az készen lesz, elkészítik a földtani je­lentést. A hosszúhetényi kuta­tófúrások eredménye igen Ki­keresnek mondható, hiszen a hetényi bányamező jelentős szénvagyont rejteget; A mai Petőfi-akna nyitott szintjei­nek a magasságában nagy ki­terjedésű kőszéntelepeket ta­láltak, illetve tártak fel a ku­tatófúrásokkal. A Petőfi-akna ötödik északi keresztvágatá­ból a fővetőt áttörve irány­vágat és keresztvágat kihajtá­sával eljutottak az új szén te­lepekhez. A kutatások alap­ján megállapították, hogy a hosszúhetényi új telepek sze­ne kitűnő és kokszolásra al­kalmaSj Miint jeleztük, tegnap Pécs­re látogatott Li Don Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete. Li Don Gén elvtárs délelőtt láto­gatást tett a megyei pártbizott ságan, ahol Novies János élv­társ, a megyei pártbizottság titkára fogadta, majd a megyei tanácsra hajtatott, és barátsá­gos eszmecserét folytatott Pal­kó Sándor e&vtárssal, a me­gyei tanács elnökével. A Zsolnay-múzeum, az új hőerőmű, valamint az új-me- szesi bányászházak megtekin­tése szerepelt még a nap prog­ramjában, este pedig a Fekete Gyémánt filmszínházban ren­dezett magyar-koreai barát­sági esten vett részt Li Don Gén elvtárs. Az elnökségben foglaltak helyet az I. kerületi pártbi­zottság és tanács vezetői, va­lamint az ünnepség rendezői: a Hazafias Népfront városi és I. kerületi bizottságának több tagja, élükön Krasznai Antal elvtárssal, a városi népfront- bizottság titkárával. A koreai és a magyar him­nusz elhangzása után Varga Lajosné, az I. kerületi nép­frontbizottság elnöke köszön­tötte a kedves vendéget, majd Li Don Gén élvtárs beszédet mondott. Visszapillantott a ja­pán megszállás éveire, amikor Korea még félfeudális gyar­mati országnak számított, tá­jékoztatta a nagyszámú hallga­tóságot arról, hogyan győzött a népi demokrácia Korea észa­ki felében Elmondotta: az ame rikai intervenciósok orvtáma­dása, a szörnyű háború után a szó szoros értelmében rom- "halmazzá vált hazájuk. A de­rék koreai nép igen nagy ál­dozatok árán, hősies munkával Egész karavánok hordják a gabonát Pár nap még s majdnem mindenütt befejeződik az ara­tás. A kasza helyett gyeplőt fognak kezükbe a férfiak és egész fogatkaravánokkal hord­ják a gabonakereszteket a szé­rűre. Zúgnak a cséplőgépek, autók, vontatók viszik a rak­tárakba a termést. Hántják a tarlót, vetik a csalamádét és a napraforgót. El, mozog az egész határ, dolgozik min­denki, aki csak a karját bírja. * 1100 holdról aratták le a gabonát a sombereki Béke őre Tsz tagjai. A határban most három cséplőgép is dolgozik egyszerre. Egyenesen a gép­hez hordják a kereszteket. Természetesen a szérűn is tar­talékolnak néhány asztagot, hogy esős időben se álljon majd a gép. Az asszonyok má­sodszor kapálják a silókuko­ricát, a kertészetben pedig a paprikát szedik a lányok. A tarlóhántás lépést tart az ara­tással. Már el is vetettek a ga­bona helyére 50 hold silókuko­ricát és 200 hold napraforgót zöld trágyáinak. Palotabozsokon az egész község a behordásnál mun­kálkodik. Az aratást már be­fejezték, most csépelik a bor­sót, s ha ezt elvégzik, azonnal hozzáfognak a gabonacséplés- hez. 35 fogat hordja a határ­ból a kévéket a szérűre. A kombájnoktól pedig a teher­autók szállítják a gabonát Mo­hácsra a takarmánykeverő üzembe, cserébe a takarmány- keverékért. Gyorsan, ügyesen végzik a munkát a palotabozsokiak. Rövid idő alatt learatták a több mint ezer hold gabonát, a cséplést is szeretnék jóval az alkotmány ünnepe előtt be­fejezni. * Egy-két nap még és a sze- bényi Vörös Csillag Tsz-ben is befejeződik az aratás. Az aratással párhuzamosan már egy hete megkezdték a csép­lést is. A tavaszi árpát mind kicsépelték és a búzát is csé­pelik már. Két Zetor és nyolc fogat hordja állandóan a ké­véket a szérűre. Három gép regeitől estig a tarlót hántja. Az asszonyok zsákokat varr­nak és — más hely nem lé­vén — az iskolában tisztítják a repcét, amelyet a napokban Szebényből egyenesen Fran­ciaországba szállítanak. * A fekedi Arany János Ter­melőszövetkezetben tegnap­előtt fejezték be az aratást. Egy kevés későn vetett borsót ugyan aratnak még, de rövid idő alatt az is elkészül. Négy napja csépelnek már, zetorok, fogatok hordják a gabonát a géphez. A falu szinte teljesen kihalt. Mindenki a határban van, mert nagyon sok a tennivaló. A behordáson, cséplésen kívül ott a tarlóhántás, meg vetni is kell utána. Eddig másod­vetésként 10 hold földbe ke­rült köles, 32 holdon csalamá­dét vetettek. A szövetkezet 10 holdas gyümölcsösében szedik már a kajszit és naponta 8—10 mázsát adnak át a MÉK-nek. A héten beérik a 20 hold szarvaskerep, amelyet nagyon gondosan ^kaszálnak majd, hi­szen nem kevesebb, mint 1800 forintot kapnak egy mázsa — - — r ■* : ulnyiil. A hosszúhetényi szén tele­pek a pécsi tröszt összes szénvagyonának körülbelül 50—51 százalékát jelentik. A pécsbányatelepi Széche- nyi-akna környékén végzett külszíni kutatófúrásoknál a hegyszerkezeti viszonyok a vártnál kedvezőbben alakul­tak és nem nagy mélységben jelentős széntelepeket találtak. A mélység megfelel a Széche- nyi-akna mai mélységének. A jelenlegi kutatások alap­ján a pécsi tröszt szénvagyo- na pontosan megkétszerező­dött, s ezeket az adatokat nem a feltétélezésekre alapozzák, hanem a földtani osztály ál­tal végzett pontos és megbíz­ható kutatások adataira. A Pécsi Szénbányászati Tröszt­nek mai megállapítások alap­ján nyilvántartott szén vagyo­na a mai termelési adottsá­gokat figyelembe véve leg­alább 130—140 esztendőre lesz elegendő. Végül egy kis összehason­lítás és egy kis statisztika a földtani osztály kutató mun­kájáról. Elöljáróban csak any- nyit, hogy 1951-ben a tröszt geológiai „osztálya” egy főből állt. jelenleg tizenöten végzik a kutatómunkát ég minden üzemben létesült bányaföld­tani szolgálat. A felszabadulás előtt összesen négyezer folyóméter hosszúsá­gú kutatófúrást végeztek. Az elmúlt tíz évben, az egyéb fú­rásokat nem is számítva, ke­reken 45 ezer folyóméter hosz- szúságú kutatófúrást végzett a földtani osztály; Természete sen a tröszt földtani osztályá­nak a munkáját nem csupán a felszínen végzett fúrások jelentik, hanem igen szerte­ágazó a munkaterületük; Csak egy példát: a tavaly lent a bányában 21 700 folyóméter hosszúságban végeztek külön­böző fúrásokat a széntelepek­ben; A kutatásokon kívül leg­fontosabb feladatuk a szénva- gyon felmérése és kiértékelése; Munkájukhoz nagy segítséget ad a jól felszerelt földtani la­boratórium. Guatemalái parlamenti képviselők érkeztek Budapestre Az országgyűlés meghívásá­ra szerdáin este guatemalai parlamenti képviselők és köz­életi személyiségek érkeztek Magyarországra néhány napos látogatásra. A guatemalai ven­dégek között van Francisco Villagran Kramer, Julio En­rique Valladares Castillo par­lamenti képviselők, Cesar Me­za orvos és Francisco Mezdez Escobar újságíró, az egyik guatemalai napilap főszerkesz­tője. Francisco Villagran Kramer megérkezésük után látogatá­suk céljaként azt efnlítette meg, hogy megismerkedjenek Magyarországnak az utóbbi évek sarán élért: eredményei­vel, ezek között különösen a kulturális fejlődéssel, amely­ről már eddig is sókat hallot­tak. Az 1956-os események után — folytatta — a nyugati sajtó tele volt Magyarország­ról szóló hírekkel, s nekünk az a véleményünk, hogy ezek zömükben hamisak voltak. Azért jöttünk Magyarországra, hogy közelebbről megismerjük hazájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom