Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-20 / 169. szám
1981. JÚLIUS 20. NAPLÓ OlSSzomf- CSALÁD Holtig tanul a háziasszony Izgatottan csöngetett be hozzám a szomszédasszonyom. Kétségbeesetten újságolta: az üzletben, ahol vásárolt, valaki megkérte a ■ boltvezetőt, hogy a vásárolt doboz szardíniát nyissa ki, mert nem kapott hozzá konzervnyitót. Majd a kinyitott szardínia- konzervvel a kezében addig hálálkodott, míg Klári kabátját leöntötte olajjal. Hiába kérte a bocsánatot, azzal a kabát nem lett tiszta. Tanakodtunk, hogy mit is lehet csinálni, mert a ballonra még ma szükség van, hiszen utaznia kell. Felajánlottam a mosógépemet, ajánlottam az Ideált, ami saját tapasztalatom szerint a tintafoltot is kiveszi, ha nemcsak a vízbe, de a foltra még külön is szórunk. Láttam, hogy Klári nem nagyon bízik benne, hogy ami jó a tintafoltokra, az az olajat is kiviszi. Klára nagyon leleményes asszony. Egyszer csak a sopánkodások között kiböki, hogy volna egy megoldás, de nincs itthon éppen olajsampon. — Mit akarsz te olajsamponnal? Hajat akarsz mosni, vagy kabátot tisztítani. Egyébként nekem van itthon és szívesen kisegítlek. — Na hallod, ha a zsíros hajat pillanatok alatt zsírtalanítja, talán az olajat is kioldja. Elővettem az olajsamponos üveget és kíváncsian vártam a hatást. Klári az egész olajfoltot bekente olajsamponnal, jól megdörzsölte és utána „bevágta” a mosógépbe. Pár percnyi forgás után megnéztük a kabátot és nem látszott az olajfolt. Elképzelhető örömünk. Persze izgatottan vártuk a kabát megszáradását. Olyan lassan még kabát nem száradt, mint ez! Na de egyszer csak kijön Klári, mint egy győztes hadvezér — a tolt eltűnt. Hát ilyenek az asszonyok. Még mondja valaki, hogy nem praktikusak és nincs fantáziájuk! Minden asszonynak ajánlom, ha valakinek a családban zsírfoltos, vagy olajfoltos lesz a kényes holmija, fordulja t nyugalommal az olajsamponhoz, mert annak feltalálója ügyes vegyész lehetett, de férfimódra csak a hajra ajánlotta. Na de mi asszonyok!... V.-né Meg ke!! könavffeei a dolgozd második műszakját! Meglepő adatok a kétmühzakot végző nők kalóriaszükségletét őt Divatbemutató Tegnap este az Olimpia Étteremben tartott divatbemutató „anyagából”. Dr. Miskolczy Vilmos, üzemi főorvos behatóan foglalkozik a második műszak problémáival. Előadást is tartott róla tavasszal Budapesten n nemzetközi munkaegészségügy! kongresszuson. A tudományos megalapozottság annyi újszerű adatot, érvet tárt fel ezzel az egyébként már gyakran boncolgatott témával kapcsolatban, hogy dr. Miskolczy kutatásainak ismertetése feltétlenül hasznosnak bizonyuk Egy lakatos kaíóriaigénye Dr. Miskolczy megállapítja: a város és a megye területén megkérdezett dolgozó nők 88 százalékát az üzemi munka mellett a második műszak is terheli. A második műszak nem folyamatos. Abban a Pillanatban kezdődik, amikor a családanya felkel. Ettől kezdve minden mozdulatát be kell a második műszakba számítaA gyermeheh fogbetegségei Beszélgetés dr. Oravecz Pál professzorral, a pécsi fogászati klinika igazgatójával Sok szülő nem tudja, melyek azok a fogbetegségek és miként lehet ellenük védekezni, amelyek a leggyakoribbak a gyermekeknél. Erről beszélgettünk dr. Oravecz Pál professzorral, a fogászati klinika igazgatójával. — Az emberi fogak leggyakoribb megbetegedése a fogszuvasodás, köznyelven a fogakon keletkező lyukasodás — kezdte a professzor. — Érdekes és jellemző, hogy a mai civilizált embernél lényegesen megszaporodott a fogak ezen betegsége. Elődeink néhány évszázaddal ezelőtt, több nyers gyümölcsöt, keményebb és barnább kenyeret és lényegesen kevesebb cukrot fogyasztottak. — Főleg a cukor, a cukorka, a sok édes tésztanemű az, mélynek erjedése következtében a fogak rohamosan romlanak. — Néhány évvel ezelőtt vizs gáltuk a csertői gyermekotthont. — A jól összeállított táp lálék eredményeként körülbelül csak egy tizedét találtuk a lyukas fogak számának, mint a környező falusi gyermekeknél, -akik sok cukrot ettek. Főleg az esti lefekvéskor adott cukor ártalmas, mely romboló hatását, erjedésével éjjel fejti ki. Ugyancsak Csertőn azt tapasztaltuk, hogy a gyermekek mindén étkezés után fogat mos nak és szájat öblítenek. — Ez volna tehát a két legfontosabb tényező, amely lényegesen lecsökkentené a gyér mekek fogszuvasodását: minél kevesebb édesség és cukorka, és minden étkezés után száj öblítés és fogmosás. Tapasztalati tény azonban, hogy a cukor, mint tápanyag, igen hasznos, ha az oldatban (kávé, tej, tea) kerül a gyermek szervezetébe, ilyen formában nem ártalmas a fogakra. — Milyen életkorban a leg- gyckor'.bb a fogromlás? — Sajnos, már csecsemőknél. — tehát kétéves korig — tapasztaltuk, hogy a károsító rossz szokások, mint a cukorba. mézbe mártott cucli, any- nyira tönkre teszi a gyermek fogazatát, hogy alig marad ép foga, és a fájdalmas fogával éppen akkor nem tud rágni, amikor a testi fejlődéséhez erre a legnagyobb szüksége van. A maradó fogak viszont csak hatéves korban kezdenek kibújni és így a gyermek néha 2—6 éves korig alig tud táplálkozni. Ennek természetesen súlyos következményei vannak. A sok szuvas tejfog baktériumai megtámadják a kibúvó maradó fogakat és ennek következménye, hogy a klinikán működő pécsi iskolafogászat on azt tapasztaljuk, högy az első osztályos gyermekeknél már a maradó fogak is lyukasodnak. Ezért vezettük be, és szeretnénk átvinni a köztudatba, hogy a kisgyermek tejfogait is (óvodás korban) gyakran kell vizsgálni és töméssel ellátni, hogy azok a fogváltásig megmaradjanak. Már. a kétéves gyermeknél is szükséges, hogy az anya, később maga a gyermek étkezés után, de főleg az esti lefekvés előtt szájat öblítsen és fogat keféljen. Minden gyermeknek legyen otthon saját fogkeféje. Célszerű lenne, ha az iskola keretében kapna minden gyermek évente egy új, olcsó fogkefét és ennek használatát az iskolában tanítanák és otthon a szülő ellenőrizné, hogy azt a gyermek használja is. A mai táplálkozási mód (pépes ételek) mellett nehezen küszöbölhető ki, hogy a fogak épen maradjanak. Általában a fcult úr embernél 95 százalékban találunk- lyukas fogat már a gyermekkorban. Hogy ezt megelőzzük, ' annak egyetlen módja, ha a gyermekek fogait úgy az óvodában, mint az általános iskolában legalább évente egyszer megvizsgálják az iskolaorvosi intézmény keretében, és már a kezdődő szuvasodást töméssel látják el. Ez így van nálunk és az ősz- szes kult úrállamokban, és ez nagy segítséget nyújt a szülőknek, -hogy gyermekeik fogaikat idő előtt ne veszítsek el. Mert az idő előtt elveszt er, t fogak következtében nemcsak a táplálkozás lesz megnehezített, hanem a tejfogak helyébe növő maradó fogak is rendellenesen nőnék ki, ún. fog állási anomáliák keletkeznek, a torlódott fogak közt pedig megreked az ételpép és ennek bőm lása még emeli a fogszuvaso dási hajlamot. De íogáHási anomália keletkezik akkor is, ha a szülő kellő időben nem szoktatja le gyermekét atyán rossz szokásokról, mint például az ujjszopás, körömrágás, stb. — Mit tehetnek tehát a szülök gyermekeik érdekében, hogy a fogszuvasodást lecsökkentsék? — Táplálkozásukban fontos az anyatej, később a vitamindús és nyers táplálék (gyümölcs, paradicsom, zöldpaprika, stb), barna és nem1 friss (másnapos) kenyétmemű, naponta fél liter tej, sajt, vaj és tejtermékek. Ne adjunk a gyermekeknek cukorkákat, sok édességet és gondoskodjunk róla, hogy étkezés után, ellenőrzésünk mellett a gyermek szájat mosson és fogat keféljen. A .gyermeket legkisebb korától kezdve fogorvossal legalább évente ellenőriztetni kell és úgy a tej-, mint a maradó fogain is megmutatkozó legkisebb elváltozást kellő időben töméssel kell ellátni: a gyermekek öltöztetésétől, a tízórai elkészítésétől kezdve egészen addig, hogy gyermekeit bölcsődébe, vagy óvodába kíséri. Mindez az üzembe érkezés pillanatában megszakad, hogy a munkaidő után folytatódjék. Dr. Miskolczy az elfogyasztott kalória mennyiségével méri a munkát. A következőképpen számol: az alapanyag- cseréhez 1700 kalóriára van szükség. Pontosabban: ha az ember 24 órán át nem tesz mást, csak fekszik, pihen az ágyban, akkor ennyi kalóriát fogyaszt a szervezete. (Eközben még olvasnia, ennie sem szabad, mert az már munkát jelent, s kalóriaigénye nő.) Az 1700 kalória tehát az a minimális mennyiség, amely az élet fenntartásához kell. Az első, meg a második műszak kalória szükségletét hozzá kell ehhez számítani. Az első műszak — az átlagos adatok szerint — 1800 kalóriát igényel a dolgozó nőtől. A második műszak kalórdaszük ségletét csak úgy tudjuk kiszámítani, ha minden apró mun kamozzanatot figyelembe veszünk, a nem mindennapi mun kákát (nagymosás, nagytafcarí tás, stb.) a hét egyes napjaira elosztjuk. Ha így teszünk, akkor kiderül, hogy a második műszak kalóriafogyasztása 1443. Most már csak egyszerű ösz- szeadási műveletre van szükség ahhoz, hogy a második műszakot végző dolgozó nő 24 órai kalóriaszükségletét megállapíthassuk. Tegyük meg, s 4943 kalóriát kapunk. Annyit, amennyi a középnehéz munkát végző lakatos, vagy asztalos napi szükséglete! 870 kalóriát lefaraghatunk A végső megoldáshoz csak a kommunizmusban juthatunk el, azzal, hogy a nőknek csak mintegy négy órát kell dolgozniuk. Mindehhez azonban még időre, és sok fáradtságra lesz szükség, amíg odaérünk, addig is kell valamilyen megoldást találni a 4943 kalória csökkentésére. _Dr. Miskolczy minden lehetőséget számbavett. Amint megállapítja, az üzemekben is mindent meg kell tenni azért, hogy a nők a lehető legköny- nyebben végezzék él a munkájukat. Több javaslata van ezzel kapcsolatban, mélyek közül csak egyet: ahol csak lehet, ülve kell végeztetni a munkát, megfelelő munkaszékek révén. Számításokká! bizonyítja, hogy az álló munka többet. a görnyedő és térdeplő munka pedig még többet követel a dolgozó nőtől. A legtöbbet mégis a háztartási munka racionalizálásával lehet megtakarítani. Mindenek előtt gépesítéssel, s azzal, hogy a lehető legtöbb munkát itt is ülve végeztetjük. Ehhez az ún. „hokedlik” nem megfelelők- állítható magasságú, rugalmas támlával ellátott, elől lekerekített ülőkéjű munkaszékek kellenek hozzá. Bővíteni kellene a kész- és félkészételek skáláját, ésszerű síteni kellene a bevásárlást is. Az üzemekben felállított boltok igen alkalmasak lennének erre. Munkába menet a dolgozó nő leadná a kívánt cikkek jegyzékét, s visszafelé átvenné. Megszabadulna várakozástól, tolongástól. A leírtakban csak egészen k vonatosán tudtuk ismertetni dr. Miskolczy javaslatait, ösz- szefoglalóul még csak annyit, hogy a főorvos számításai alap ján a második műszak kalóriaszükségletéből 870-et meg tehet takarítani. Időben ez több, mint két és háromnegyed órái jelent, amit a dolgozó nő pihenésre, művelődésre, szórakozásra fordíthatna^ M. L. Vigyázzunk jobban a gyermekekre! Sikeres életmentés a meszesi homokbányában A július eleji nap tikkasztó forrósággal telíti meg a levegőt. Az új-meszesi Sztahanov utcából három kisfiú: Pista, Jancsi és Gyuri 11 évesek elindulnak játszóhelyükhöz, a meszesi régi homokbányához. Egymást kergetve mennek az úton és mire a „várukhoz” érnek, már el is határozzák, mivel töltik a délelőttöt. Kimélyítik az öreg bánya lejáratát. A lágy homokba vájt lyuk percről percre mélyült. Tíz óra felé már 4—5 méter mélyen tartottak, a meleg szinte kibírhatatlan volt. A verejtéktől csillogó homlokkal fordultak a nyílás kijárata mellett őrködő Lacihoz, akitől a környék nyugalma felől érdeklődtek. — Minden rendben van, senki nem jár erre — hangzott a megnyugtató válasz. Újult erővel folytatták a „fúrást”. Már jó ideje dolgoztak, amikor bekövetkezett a katasztrófa. Dübörögve összeomlott az üreg fala, maga alá temetve a két játékos kedvű kisfiút. Ugyanakkor fent a homok- zuhatag morajlását egy ijedt kisgyermek hangos segélykiáltása váltotta fel. — Segítség! Segítség! Eltemette őket a homok! Az öreg bányától néhány száz méterre dolgozó vauíti pályamunkások meghallották a kiáltást. Azonnal a helyszínre futottak és megkezdődött a mentés, az elkeseredett harc a homokrengeteg ellen két fiatal élet megmentéséért. A mentés perceiben talán egy szót sem váltottak egymással, mindenki tudta mi a teendője. Fáradságot nem ismerve folyt a munka, az exkavátor teljesítményét felülmúlva mélyült el a gödör. A túlfeszített miunkától verejtékező férfiak boldogan mosolyogtak egymásra — nem hiába fáradoztak: élnek a gyerekek. Valaki elfutott telefonálni a mentőknek. Időközben előkerült egy vödör hideg víz, amellyel a gyerekek szájába került homokot kimosták. Miközben az ájult fiúkat élesztgették, felbúgott a mentőautó szirénája. Gyors vizsgálat következett, majd irány a gyermekklinika. A száguldó mentőautóból perceken belül a sebészeti osztály orvosai előtt feküdtek a gyerekek. Megkezdődött az alapos vizsgálat, röntgen stb. — A diagnózis pontosan még nem állapítható meg, de úgy látszik nem lesz komplikáció — jelentette ki a' vizsgálatot végző tanár. Délben ebéd helyett vígan itta már a citromos teát a két „rosszcsont”, pillanatok alatt — miután az orvosok és ápolónők elmentek — a kórterem „hősei” lettek. A körülöttük fekvő fiúknak délelőtti kalandjukat mesélték, s arcuk csali akkor lett ismét halo- vány, amikor az ajtóban szüleiket meglátták. A gyerekek e veszélyes kalandból szerencsésen megmenekültek, amiért soha el nem múló hálával mondunk köszönetét azoknak az ismeretlen munkásoknak, akik emberfeletti erővel megmentették a két bajba jutott gyereket. Reméljük, hogy ez az eset tanulságul szolgál a szülőknek, vigyázzanak jobban a gyermelr/a;lí'T’A I Schmidt Attila A Déryné utcában történt A napokban a délutáni órákban egy teherautó „száguldó” sebességgel közlekedett, észre sem véve, hogy a robogó kocsiból kirepült egy tejesüveget tartó rács, amely a járdán talán két méterre sem esett le egy kisgyermeket vezető anyától. Súlyos baj is történhetett volna. Miként fordulhat elő, hogy egy autóról lerepül egy súlyos tárgy? Miért szállít a teherautó a befogadóképességén felül, és ha mar szállít, miért nem rögzíti szállítmányát? Jó lenne, ha az illetékesek egyszer ilyen természetű vizsgálatot is tartanának. D .-né. Néhány jő tanács A tojás korának felismerése: 12 deka konyhasót tegyünk 1 liter hideg vízbe, keverjük fel és ebbe fék tessük a tojásokat. Az egészen friss to jós vízszintesen fék szik el a tálban, a 4—5 naposak tompa vége kissé felemelkedik, a 8 napos tojás 45 foltra hajlik el a függőlegestől. A négyhetes tojás függőlegesen áll a hegyesebb végén, a romlott tojás a víz színén tedk, Savanyúkáposztát nyáron egy-két nap alatt készíthetünk. Csak akkor finom, ha nem erjed túl soká. A káposztát nagyon vékony metéltre vágjuk, übor kás üvegbe nyomkodjuk, fopró, sós vízzel öntjük le. Tetejére darabka kenyeret teszünk és lefedve meleg helyre állítjuk. Üvegedénybe, ha forró folyadékot öntünk, tartsuk előzőleg gőz fölé az edényt, majd állítli sunk bele egy kanalat és óvatosan, apránként töltsük bele a forró folyadékot, így nem reped ek Bársony vasalása. Vegyünk egy todl- pámát, fektessünk rá vasalóruhát és erre a bársonyt visz szájával lefelé. Nedves ruhát fektetve rá, vasaljuk forró vasalóval, de ne nyomjuk rá a vasalót. Néhány órát hagyjuk száradni.
