Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

1M JŰLITJS 2#, NÄPfiö s Hz állami gazdaságok beruházásai a NEB elölt Húszmillió forint értékű épületet és felszerelést tudnának átadni 3800 vagon tárolótérre van szükség — El kell készíteni az állami gazdaságok és tsz-ek közös fejlesztési tervét X Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság megvizsgál ta. hogy a megye állami gaz­daságai az elért nagyszerű ter­melési eredmények mellett 1958-tól milyen felesleges be­ruházásokat eszközöltek, mi­lyen értékesíthető állóeszközök vannak birtokukban, amelye­ket a termelőszövetkezetek tér melésének a szolgálatába le­hetne állítani. Későn kapják a berobázási kereteket A vizsgálat megállapította, hogy a megye állami gazdasá­gaiban az említett időszakban úgynevezett felesleges, terme­lésben részt nem vevő beru­házás általában nem volt, a kifogásolhatók az előbbi évek­re vezethetők vissza. Tény az, hogy az állami gazdaságok még ma sem tudnak tervszerűen gazdálkodni a beruházási ke­rettel, mert azokat későn kap­ják meg; 1961-ben 715 vagon tárolótér bővítésére kapott en­gedélyt a megyei igazgatóság Ezt júniusban közölték. Helye sebb lett volna a beruházási keretet a tervfeladatokkal együtt megadni; A megye ál­lami gazdaságai nagymérték­ben növelték a kukoricatermő területeket; így mindenütt góréhiány mutatkozik. A Bi- kali Állami Gazdaságban, ha csak a tervezett termést vesz- szűk is alapul, akkor is 230 vagon tárolótér hiánya van, de még ennél is több lesz, ha azt nézzük, hogy a kukoricák jelenlegi állapota a tervezett­nél magasabb hozamot ígér. A Bogádmindszenti Állami Gaz­daságban négyszáz vagon ku­koricatermést terveztek be és 139 vagonnal tudnak jelenleg tárolni, 190 vagonos új tároló­helyet kap idén a gazdaság; Ezzel részben megoldódik * problémája, de még így sok kukoricát szükségtárolóhelyen kell elhelyezni. Ez pedig drága mulatság. Az elmúlt évben ez a gazdaság januárban állan­dóan 26. februárban pedig 28 főt alkalmazott csak azért, hogy ezek kiválogassák, for­gassák az említett módon tá­rolt kukoricát. Ez a két hónap csak munkabérben számolva a gazdaságnak 12 000 forintjába került. A Villány—Siklósi Állami Gazdaságnak év végén 300 vagon körül lesz a raktár hiánya, de hasonló a helyzet a többi állami gazdaságban is. A megyei igazgatóság számítá­sa szerint a megyei állami gazdaságokban mintegy 3800 vagon raktárhiány mutatko­zik és erre kapták az említett 715 vagon terven felüli beru- r házást. A szakosítás problémái A beruházások nem minden esetben veszik figyelembe a gazdaságok specializálását és megfordítva. A megyében új­jáépült és ma igen korszerű a Drávaszabolcsi Kendergyár. Az ember azt gondolná, hogy az állami gazdaságok e gyár lé­tezését a specializálásnál fi­gyelembe veszik. Nem. A ba­ranyai gazdaságokban repcét terme1 nek, amit Albertfalvára szállítanak feldolgozásra, a Drávaszabolcsi Kendergyárba meg más megyéből hozzák a A Villány—Siklősj Állami Gazdaságban idén is tovább növelik a szőlő és gyümölcsös területeket. Erre szükség is van. A telepítési okmányok szerint azonban a meglévő 595 kh. szőlő és 812 kh. gyümölcsös mellé mintegy 24 millió forint értékű épületre és 10 millió forint értékű gépi felszerelés­re volna szükség. A járulékos beruházások azonban nem ha­ladnak párhuzamosan és en­nek hátránya már ebben az évben is megmutatkozik. Az 1954-ben telepített hatvannégy hold szilva már az idén mint­egy 8—10 vagon termést ad. Ennek értékesítése, feldolgo­zása nincs biztosítva. Az Ál­lami Gazdaságok Főigazgató­sága javasolta, hogy vigyék a Szigetvári Konzervgyárba. A konzervgyár kis kapacitású és így nem tudja fogadni az ál­lami gazdaságok termését. Köz vétlenül a konzervgyár mellett lévő Görösgali Állami Gazda­ságban a telepítési okmány szerint pulpozó, pálinkafőző és aszaló készülne. Itt nem in­dokolt ennek megépítése, he­lyesebb lenne, ha az erre for­dítandó összeget a konzerv­gyár bővítésére használnák fel. A probléma már most jelent-' kezik és figyelmeztet. A me­gyében, az állami gazdaságok kezelésében mintegy 3196 hold nem termő ültetvény van. Ha ezek termőre fordulnak a prob lémák csak nőnek. Most kell gondoskodni ezek megoldásá­ról; Több istállót kell építeni Hiányzik az állami gazda­ságoknál az állatkoncentrálás tervszerű beruházási megala­pozottsága is, mert például a Sátorhely—Bólyi Állami Gaz­daság bácsfapusztai üzemegy­ségében létesített szabadtartá- scs halszálkás fejőállású istál- tórendszer egyelőre csak min­tául szolgálhat, de a megye gazdaságainak problémáit nem oldja meg. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság hat helyen lévő tehenészetét két helyre kívánja összevonni, ehhez vi­szont épületekre volna szükség. A Bogádmindszenti Állami Gaz daságnál is hasonló a helyzet. Tény az. hogy az állami gaz­daságok mintegy 20 000 szá­mosállatának 50—60 százaléka a felszabadulás előtti időből ittmaradt, nem korszerű istál­lókban van elhelyezve. Az állami gazdaságok jö­vőre több sertést hizlalnak. Ez nagyon üdvös dolog. Van en­nek azonban egy másik olda­la is. Mégpedig az, hogy itt sem kapták meg időben a fel­adattervhez a beruházási ter­vet; Földcserék A Baranya megyei Népi El­lenőrző Bizottság segíteni akart és akar ezzel a vizs­gálattal. Ezt mutatják a ki­dolgozott javaslatok is. Töb­bek között javasolják: a me­gyei tanács mezőgazdasági ősz tálya most, hogy a mezőgaz­daság szocialista áttérése már befejeződött az állami gazda­ságok megyei igazgatóságával együtt dolgozza ki a termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok fejlesztési tervét, mert csak így lesz részleteiben meg­állapítható, hogy a meglévő épületek, építmények hol és milyen módon lesznek haszno­síthatók, így nyílik lehetőség az esetleges földcserékre. Olyan ésszerű földcserékre gondoltak, mint például a mo­hácsi, vagy a Trefort-pusztai. A mohácsi Uj Barázda Tsz- nek például hatszáz hold terü­lete van a szigeten. Ezt szí­vesen átadná az ott működő gazdaságnak, ha a Duna in­nenső partján ezért kárpótol­nák. A Zengőaljai Állami Gaz­daságnak két üzemegységét is közre fogja a véméndi, a feke- di és a szebényi termelőszö­vetkezet. Ezt is figyelembe kellene venni. Ezért a terü­letért az állami gazdaságot a járás más területén, a gazda­sággal összefüggő területtel kellene pótolni. Helyes lenne ha az állami gazdaságok véglegesen meg­határoznák és kialakítanák a profiljukat és ennek megfele­lően készítenék el távlati be­ruházási terveiket is. Tgy nem lenne kapkodás. A megye ál­lami gazdaságaiban, a kimuta­tások szerint több mint 20 millió forint értékű épületet különböző felszerelést lehetne értékesíteni. Közel 10 millió forintos költséggel 20 tantermes iskola épül a Szabadság téren. Ac u, is­kolában 1963-ban kezdik meg a tanítást. Gádor Gyöngyvér felv. 65 méteres ssg a Széchenyi-akná Tízmillió forintos megtakarítás évente — Csökken a gázkitörések száma és a szénkincs-veszteség SZIRTES LAJOS pécsi bá­nyamérnököt nem szükséges külön is bemutatni, hiszen ne­ve ismert határainkon kívül is. Nemrégiben a gázkitörések megelőzésére kidolgozott eljá­rását — amely sikeres kandi­dátusi értekezésének témája volt — ausztrál egyetemi ta­nár is tanulmányozta. Az is közismert, hogy kiváló mate­matikus, s kutatásainak alap­ját a matematika képezi. A szinttávolságok megválasztá­sának a problémája régóta vi­tatott. Szirtes Lajos is régóta foglalkozik a kérdéssel, sót amint elmondta, már fiatal bányász korában meditált, hogy miért éppen 50 méter a szinttávolság és miért nem több vagy kevesebb? Bizonyít­ja-e valami a megválasztás helyességét? Nyilván kell Ien­Szinte anyáskodva nézi Ka­tona Gáspár, a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet ká- sádi üzemegységének sertés­gondozója azt a 11 rózsaszínű kismalacot, amelyeket csak az imént segített a napvilág­ra társával, Horváth Pállal. — Hát ezek valóban szépek! — mondom én is elismerően. — Az idei 294.-et segítet­tem a világra — mondja Ka­tona Gáspár. — Szerencsére az idén még nem volt elhul­lás, mindet szépen fel is ne­veltem. A mokányképű Katona Gás­pár mellett erre megszólal Horváth Pál is szinte szokat­lanul dicsekvően. — De még ebben az évben vagy hatszázat a világra se­gítünk! Közben az ólakhoz érkezett Bagó Bálint, a beremendi ter­melőszövetkezet főagronómusa is. Látszott, hogy szintén elé­gedett az eredménnyel. Nap­barnított arcán enyhe mosoly vibrált, amikor a kis újszülöt­teket nézegette. — Hát kell is még sok be­lőlük — fordult aztán hozzám — hiszen az idén már több mint háromszor annyi sertés­húst adunk mint két évvel ez­előtt. Igaz. hogy ezenkívül még tenyészállatokkal is ellátjuk a megye néhány termelőszövet­kezetét. — Mi igaz abból a hírből, hogy Katona Gáspár országos tekintetben is figyelemre méltó eredményeket ért el a fialta­tás és a süldőnevelés terén? — Büszkék vagyunk arra, hogy ez a hír megfelel a való­ságnak! A kásádi üzemegység eredményei sokkal jobbak fial tatás tekintetében, mint az or­szágos átlag. Katona Gáspár 12—14 sertést szokott általá­ban elletni egy alkalommal, a mai ilyen szempontból egy kissé gyenge volt. De nem­csak a születésnél bábáskodik feltűnő gondossággal, hanem a kis állatok további nevelé­sénél is. Igyekszik a leg­jobb ellátást nyújtani számuk­ra, ami azt jelenti hogy bő­ven juttat nekik fölözött tejeit is. Ettől, meg a takarmányke­veréktől, nomeg természete­sen a tiszta környezet, a jő gondozás hatására úgv nőnek a malacai, mint a gomba. Vá­lasztási malac korukban el­érik a 23—25 kilós súlyt, ami szintén jóval fölötte áll az or­szágos átlagnak. — Ilyen szép eredmények alapján most már valóban hi­hető az is, hogy a beremendi Dózsa Baranya megye legjobb sertéstenyésztő közös gazda­sága. — Hát mi nem hirdetjük ezt magunkról, de már többen mondták. Igyekszünk is kor­szerűen nevelni az állatokat, az ólak körül természetes lu- cemalegelők állnak az állatok rendelkezésére, ezenkívül az ólaink korszerűek, pedig elhe­lyezési gondjaink is lesznek nemsokára, mert szaporodnak az állataink. “ Majd építőnk újat, csak szaporodjanak! —• jegyezte meg Katona Gáspár, — Eddig is mi építettük az ólaink nagy­részét A kásádi üzemegységben fajtatiszta yorkshire-i törzset tenyésztünk, a beremendi ben pedig még berkshire-it tartunk — folytatta az agronómus. — De rövidesen csak a yorkshi- re-it tartjuk, mert ez a fajta minőségileg jobb húst ad. Je­lenleg mintegy 75 kiló disznó­hús jut nálunk egy holdra, ami országosan megint csak figyelemre méltó eredmény, de mi jövőre sokkal többet aka­runk ennél is tartani. És ter­mészetesen jut majd a rászo­ruló tsz-éknek tenyészállat is. Ma is átadtunk jó néhányat a Tenyészállatforgalmi Gazdasá­gi Irodának kilónként- 26 fo­rintért ügy tudjuk a pécs- váradiak kapják meg. Látszik ebből a példából is, hogy na­gyon megéri a tenyészállat­nevelés. — Nekünk Is *— mondta csöndesen Katona Gáspár és elballagott a következő őlak irányába, ahol már vacsorára vártak a malacai László Lajos Vv » ni egy pontnak, ahol éppen a leggazdaságosabb szinttávcl- ságot meg lehet határozni. S mennyit segített a matema­tika? Íme a válasz: — A bányászatban mindin­kább terjed az a törekvés, hogy az egyes bányák, bánya­részek, sőt vágatok telepítését ne csupán a gyakorlati érzés­re bízva végezzük el, hanem matematikai összefüggések se­gítségével határozzuk még azok gazdaságilag legkedve­zőbb helyét. Ezen törekvésünk a természet és technológiánk adta sok és gyakran matema­tikai összefüggéssel nehezen, vagy egyáltalában meg nem ívtó faktorok miatt, teljes mértékben ném sikerülhet. Ennek dacára az eredmények olyan hasmos útbaigazítást adnak, melyek révén a terveJ5 az optimális pont közelében végezheti a telepítést és ezzel a népgazdaságot megkíméli lényeges és felesleges kiadá­soktól. Tehát az optimális telepítés helyének analitikus meghatá­rozását kellett keresni, meg­keresni azokat az összefüggé­seket, amelyek szerint válto­zik a költség. Szirtes Lajos a leglényegesebb költségtényező­ket vette analitikai vizsgála­taihoz figyelembe, mint a szin­tes vágatok fenntartási költ­sége, a szinthez kötött vágatok kihajtási költsége, az anyag- szállítás költsége a fejtésben, a készletszállítás költsége a fejtésben és az aknaszállítás költsége. A felsorolt öt költ­ségtényező elemzésével kísé­relte meg a szinttávolságot felírni az összköltség függvé­nyében. S MIT MUTAT AZ ERED­MÉNY? Igen érdekesen ala­kul a függvény görbéje: a fő­költségek összege az 50 és a 60 méteres szinttávolságon meredeken csökken, majd a 60 és a 80 méter közötti sza­kaszon alig változik. A számí­tások szerint elérhető 3.53 fo­rintos tonnánkénti megtaka­rítás 78 százaléka már a 60 méteren elérhető, míg a 65 méteres szinttávolságnál az optimális pontra vonatkozta­tott 96 százalékos eredmény érhető el. Mivel a 65—75 mé­teres szinttávolságon alig van lényeges eltérés, éppen ezért e szakaszban az optimális pont helyét már nem az ana­litikával feltárt minimum pont határozza meg — hanem a szinttávolság meghatározásá­hoz célszerű a számításba be nem vont egyéb tényezők be­folyását is figyelembe venni. Ezek voltak azok a fő té­nyezők, amelyek alapján Szir­tes Lajos megállapította a szinttávolság megválasztásá­nak a leggazdaságosabb he­lyét. Minden bányában alkal­mazható a szinttávolság ilyen megválasztása? Nem minde­nütt A legalapvetőbb feltétel a szén telepek dőlési szöge. Minél nagyobb a telep dőlése, annál inkább megvan a lehe­tősége annak, hogy a szinttá­volságot növelni lehessen. Ter­mészetesen igen nagy helyi is­meret szükséges még, hiszen a tekintetbe jövő tényezők bányaterületenként, sőt bá­nyánként más és más képet mutatnak és azokat feltétlenül figyelembe kell venni. A szinttávolság növelése nem csupán a költségekben jelentene óriási megtakarí­tást, hanem egyéb kihatással is van a bányára, sőt. a oá- nyászok munkájára és bizton­ságukra is. Elsősorban a szint­távolság emelésével a gázkitö­rések gyakorisága csökken. Ezt a pécsi tröszt bányáiban eddig előfordult gázkitörése« statisztikája bizonyítja, amely­ből kitűnik, hogy a 65 méteres szinttávolságnál a gázkitöré­sek száma 20.8 százalékos csökkenést. mutat. További je­lentősége a szinttávolság nö­velésnek a szénkincsveszteség- ben jelentkezik előnyösen. A pécsbányatelepi Széchenyi- aknán a jelenlegi technológia mellett a 45 fokos télepdőlés- nél 14 százalékos szénkincs- veszteség van, dp ez a veszte­ség 60 météres szinttávolság esetében 11,8 százalékra és 70 méteres szinttávolság esetében 1Q,1 százalékra csökkenhet. Természetesen a szénkincs- veszteségre nagy hatással van az, hogy milyen mértékben állnak át az úgynevezett haza­felé haladó hajtásra. Érzékéivé a szinttávolság növelésének gazdaságilag je­lentkező eredményét, elego.,dő talán annyi, hogy a Széchenyi- aknán és a vasasi Petöfi-ak- nán bevezetett 65, illetve 60 méteres szinttávolság telepí­tése a Pécsi Szénbányászati Trösztnek évente több mint tíz millió forintos megtakarí­tást eredményez! De a gazda­sági eredmény mellett éppen a gázkitörések számának a csök­kenésével jelentkező változást pénzben ki sem lehet fejezni, hiszen az emberek élete, egészsége nem mérhető le fo­rintban. 'a SZINTTÁVOLSÁG válto­zását eleinte bizonyos ellen­állással fogadták. Hivatkozóik egyes műszakiak a guritók ki­hajtásának a nehézségeire és egyebekre. Ma már megválto­zott a vélemény, s a 65 méte- teres szinttávolságot megelé­gedéssel fogadják. Szirtes La­jos találmánya — hiszen an­nak nevezhető — a meredek dőlésű telepekben lehetővé te­szi a leggazdaságosabb szint­távolság megválasztását és ez­zel a népgazdaságnak jelentős megtakarítást eredményez. Könnyű belátni a nagy vál­tozást, hiszen eddig 200 méte­ren négy szintet telepítettek, s az új megválasztás alapién ezentúl három szint is elegen­dő lesz. Talán csak annyit ehhez, hogy egy szint »eieoí- tésének a költsége körülbelül 200 millió forintba kerül, a későbbi fenntartási költségek­ről nem is beszélve. CL L j A £94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom