Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-20 / 169. szám
1M JŰLITJS 2#, NÄPfiö s Hz állami gazdaságok beruházásai a NEB elölt Húszmillió forint értékű épületet és felszerelést tudnának átadni 3800 vagon tárolótérre van szükség — El kell készíteni az állami gazdaságok és tsz-ek közös fejlesztési tervét X Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgál ta. hogy a megye állami gazdaságai az elért nagyszerű termelési eredmények mellett 1958-tól milyen felesleges beruházásokat eszközöltek, milyen értékesíthető állóeszközök vannak birtokukban, amelyeket a termelőszövetkezetek tér melésének a szolgálatába lehetne állítani. Későn kapják a berobázási kereteket A vizsgálat megállapította, hogy a megye állami gazdaságaiban az említett időszakban úgynevezett felesleges, termelésben részt nem vevő beruházás általában nem volt, a kifogásolhatók az előbbi évekre vezethetők vissza. Tény az, hogy az állami gazdaságok még ma sem tudnak tervszerűen gazdálkodni a beruházási kerettel, mert azokat későn kapják meg; 1961-ben 715 vagon tárolótér bővítésére kapott engedélyt a megyei igazgatóság Ezt júniusban közölték. Helye sebb lett volna a beruházási keretet a tervfeladatokkal együtt megadni; A megye állami gazdaságai nagymértékben növelték a kukoricatermő területeket; így mindenütt góréhiány mutatkozik. A Bi- kali Állami Gazdaságban, ha csak a tervezett termést vesz- szűk is alapul, akkor is 230 vagon tárolótér hiánya van, de még ennél is több lesz, ha azt nézzük, hogy a kukoricák jelenlegi állapota a tervezettnél magasabb hozamot ígér. A Bogádmindszenti Állami Gazdaságban négyszáz vagon kukoricatermést terveztek be és 139 vagonnal tudnak jelenleg tárolni, 190 vagonos új tárolóhelyet kap idén a gazdaság; Ezzel részben megoldódik * problémája, de még így sok kukoricát szükségtárolóhelyen kell elhelyezni. Ez pedig drága mulatság. Az elmúlt évben ez a gazdaság januárban állandóan 26. februárban pedig 28 főt alkalmazott csak azért, hogy ezek kiválogassák, forgassák az említett módon tárolt kukoricát. Ez a két hónap csak munkabérben számolva a gazdaságnak 12 000 forintjába került. A Villány—Siklósi Állami Gazdaságnak év végén 300 vagon körül lesz a raktár hiánya, de hasonló a helyzet a többi állami gazdaságban is. A megyei igazgatóság számítása szerint a megyei állami gazdaságokban mintegy 3800 vagon raktárhiány mutatkozik és erre kapták az említett 715 vagon terven felüli beru- r házást. A szakosítás problémái A beruházások nem minden esetben veszik figyelembe a gazdaságok specializálását és megfordítva. A megyében újjáépült és ma igen korszerű a Drávaszabolcsi Kendergyár. Az ember azt gondolná, hogy az állami gazdaságok e gyár létezését a specializálásnál figyelembe veszik. Nem. A baranyai gazdaságokban repcét terme1 nek, amit Albertfalvára szállítanak feldolgozásra, a Drávaszabolcsi Kendergyárba meg más megyéből hozzák a A Villány—Siklősj Állami Gazdaságban idén is tovább növelik a szőlő és gyümölcsös területeket. Erre szükség is van. A telepítési okmányok szerint azonban a meglévő 595 kh. szőlő és 812 kh. gyümölcsös mellé mintegy 24 millió forint értékű épületre és 10 millió forint értékű gépi felszerelésre volna szükség. A járulékos beruházások azonban nem haladnak párhuzamosan és ennek hátránya már ebben az évben is megmutatkozik. Az 1954-ben telepített hatvannégy hold szilva már az idén mintegy 8—10 vagon termést ad. Ennek értékesítése, feldolgozása nincs biztosítva. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága javasolta, hogy vigyék a Szigetvári Konzervgyárba. A konzervgyár kis kapacitású és így nem tudja fogadni az állami gazdaságok termését. Köz vétlenül a konzervgyár mellett lévő Görösgali Állami Gazdaságban a telepítési okmány szerint pulpozó, pálinkafőző és aszaló készülne. Itt nem indokolt ennek megépítése, helyesebb lenne, ha az erre fordítandó összeget a konzervgyár bővítésére használnák fel. A probléma már most jelent-' kezik és figyelmeztet. A megyében, az állami gazdaságok kezelésében mintegy 3196 hold nem termő ültetvény van. Ha ezek termőre fordulnak a prob lémák csak nőnek. Most kell gondoskodni ezek megoldásáról; Több istállót kell építeni Hiányzik az állami gazdaságoknál az állatkoncentrálás tervszerű beruházási megalapozottsága is, mert például a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság bácsfapusztai üzemegységében létesített szabadtartá- scs halszálkás fejőállású istál- tórendszer egyelőre csak mintául szolgálhat, de a megye gazdaságainak problémáit nem oldja meg. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság hat helyen lévő tehenészetét két helyre kívánja összevonni, ehhez viszont épületekre volna szükség. A Bogádmindszenti Állami Gaz daságnál is hasonló a helyzet. Tény az. hogy az állami gazdaságok mintegy 20 000 számosállatának 50—60 százaléka a felszabadulás előtti időből ittmaradt, nem korszerű istállókban van elhelyezve. Az állami gazdaságok jövőre több sertést hizlalnak. Ez nagyon üdvös dolog. Van ennek azonban egy másik oldala is. Mégpedig az, hogy itt sem kapták meg időben a feladattervhez a beruházási tervet; Földcserék A Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság segíteni akart és akar ezzel a vizsgálattal. Ezt mutatják a kidolgozott javaslatok is. Többek között javasolják: a megyei tanács mezőgazdasági ősz tálya most, hogy a mezőgazdaság szocialista áttérése már befejeződött az állami gazdaságok megyei igazgatóságával együtt dolgozza ki a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok fejlesztési tervét, mert csak így lesz részleteiben megállapítható, hogy a meglévő épületek, építmények hol és milyen módon lesznek hasznosíthatók, így nyílik lehetőség az esetleges földcserékre. Olyan ésszerű földcserékre gondoltak, mint például a mohácsi, vagy a Trefort-pusztai. A mohácsi Uj Barázda Tsz- nek például hatszáz hold területe van a szigeten. Ezt szívesen átadná az ott működő gazdaságnak, ha a Duna innenső partján ezért kárpótolnák. A Zengőaljai Állami Gazdaságnak két üzemegységét is közre fogja a véméndi, a feke- di és a szebényi termelőszövetkezet. Ezt is figyelembe kellene venni. Ezért a területért az állami gazdaságot a járás más területén, a gazdasággal összefüggő területtel kellene pótolni. Helyes lenne ha az állami gazdaságok véglegesen meghatároznák és kialakítanák a profiljukat és ennek megfelelően készítenék el távlati beruházási terveiket is. Tgy nem lenne kapkodás. A megye állami gazdaságaiban, a kimutatások szerint több mint 20 millió forint értékű épületet különböző felszerelést lehetne értékesíteni. Közel 10 millió forintos költséggel 20 tantermes iskola épül a Szabadság téren. Ac u, iskolában 1963-ban kezdik meg a tanítást. Gádor Gyöngyvér felv. 65 méteres ssg a Széchenyi-akná Tízmillió forintos megtakarítás évente — Csökken a gázkitörések száma és a szénkincs-veszteség SZIRTES LAJOS pécsi bányamérnököt nem szükséges külön is bemutatni, hiszen neve ismert határainkon kívül is. Nemrégiben a gázkitörések megelőzésére kidolgozott eljárását — amely sikeres kandidátusi értekezésének témája volt — ausztrál egyetemi tanár is tanulmányozta. Az is közismert, hogy kiváló matematikus, s kutatásainak alapját a matematika képezi. A szinttávolságok megválasztásának a problémája régóta vitatott. Szirtes Lajos is régóta foglalkozik a kérdéssel, sót amint elmondta, már fiatal bányász korában meditált, hogy miért éppen 50 méter a szinttávolság és miért nem több vagy kevesebb? Bizonyítja-e valami a megválasztás helyességét? Nyilván kell IenSzinte anyáskodva nézi Katona Gáspár, a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet ká- sádi üzemegységének sertésgondozója azt a 11 rózsaszínű kismalacot, amelyeket csak az imént segített a napvilágra társával, Horváth Pállal. — Hát ezek valóban szépek! — mondom én is elismerően. — Az idei 294.-et segítettem a világra — mondja Katona Gáspár. — Szerencsére az idén még nem volt elhullás, mindet szépen fel is neveltem. A mokányképű Katona Gáspár mellett erre megszólal Horváth Pál is szinte szokatlanul dicsekvően. — De még ebben az évben vagy hatszázat a világra segítünk! Közben az ólakhoz érkezett Bagó Bálint, a beremendi termelőszövetkezet főagronómusa is. Látszott, hogy szintén elégedett az eredménnyel. Napbarnított arcán enyhe mosoly vibrált, amikor a kis újszülötteket nézegette. — Hát kell is még sok belőlük — fordult aztán hozzám — hiszen az idén már több mint háromszor annyi sertéshúst adunk mint két évvel ezelőtt. Igaz. hogy ezenkívül még tenyészállatokkal is ellátjuk a megye néhány termelőszövetkezetét. — Mi igaz abból a hírből, hogy Katona Gáspár országos tekintetben is figyelemre méltó eredményeket ért el a fialtatás és a süldőnevelés terén? — Büszkék vagyunk arra, hogy ez a hír megfelel a valóságnak! A kásádi üzemegység eredményei sokkal jobbak fial tatás tekintetében, mint az országos átlag. Katona Gáspár 12—14 sertést szokott általában elletni egy alkalommal, a mai ilyen szempontból egy kissé gyenge volt. De nemcsak a születésnél bábáskodik feltűnő gondossággal, hanem a kis állatok további nevelésénél is. Igyekszik a legjobb ellátást nyújtani számukra, ami azt jelenti hogy bőven juttat nekik fölözött tejeit is. Ettől, meg a takarmánykeveréktől, nomeg természetesen a tiszta környezet, a jő gondozás hatására úgv nőnek a malacai, mint a gomba. Választási malac korukban elérik a 23—25 kilós súlyt, ami szintén jóval fölötte áll az országos átlagnak. — Ilyen szép eredmények alapján most már valóban hihető az is, hogy a beremendi Dózsa Baranya megye legjobb sertéstenyésztő közös gazdasága. — Hát mi nem hirdetjük ezt magunkról, de már többen mondták. Igyekszünk is korszerűen nevelni az állatokat, az ólak körül természetes lu- cemalegelők állnak az állatok rendelkezésére, ezenkívül az ólaink korszerűek, pedig elhelyezési gondjaink is lesznek nemsokára, mert szaporodnak az állataink. “ Majd építőnk újat, csak szaporodjanak! —• jegyezte meg Katona Gáspár, — Eddig is mi építettük az ólaink nagyrészét A kásádi üzemegységben fajtatiszta yorkshire-i törzset tenyésztünk, a beremendi ben pedig még berkshire-it tartunk — folytatta az agronómus. — De rövidesen csak a yorkshi- re-it tartjuk, mert ez a fajta minőségileg jobb húst ad. Jelenleg mintegy 75 kiló disznóhús jut nálunk egy holdra, ami országosan megint csak figyelemre méltó eredmény, de mi jövőre sokkal többet akarunk ennél is tartani. És természetesen jut majd a rászoruló tsz-éknek tenyészállat is. Ma is átadtunk jó néhányat a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodának kilónként- 26 forintért ügy tudjuk a pécs- váradiak kapják meg. Látszik ebből a példából is, hogy nagyon megéri a tenyészállatnevelés. — Nekünk Is *— mondta csöndesen Katona Gáspár és elballagott a következő őlak irányába, ahol már vacsorára vártak a malacai László Lajos Vv » ni egy pontnak, ahol éppen a leggazdaságosabb szinttávcl- ságot meg lehet határozni. S mennyit segített a matematika? Íme a válasz: — A bányászatban mindinkább terjed az a törekvés, hogy az egyes bányák, bányarészek, sőt vágatok telepítését ne csupán a gyakorlati érzésre bízva végezzük el, hanem matematikai összefüggések segítségével határozzuk még azok gazdaságilag legkedvezőbb helyét. Ezen törekvésünk a természet és technológiánk adta sok és gyakran matematikai összefüggéssel nehezen, vagy egyáltalában meg nem ívtó faktorok miatt, teljes mértékben ném sikerülhet. Ennek dacára az eredmények olyan hasmos útbaigazítást adnak, melyek révén a terveJ5 az optimális pont közelében végezheti a telepítést és ezzel a népgazdaságot megkíméli lényeges és felesleges kiadásoktól. Tehát az optimális telepítés helyének analitikus meghatározását kellett keresni, megkeresni azokat az összefüggéseket, amelyek szerint változik a költség. Szirtes Lajos a leglényegesebb költségtényezőket vette analitikai vizsgálataihoz figyelembe, mint a szintes vágatok fenntartási költsége, a szinthez kötött vágatok kihajtási költsége, az anyag- szállítás költsége a fejtésben, a készletszállítás költsége a fejtésben és az aknaszállítás költsége. A felsorolt öt költségtényező elemzésével kísérelte meg a szinttávolságot felírni az összköltség függvényében. S MIT MUTAT AZ EREDMÉNY? Igen érdekesen alakul a függvény görbéje: a főköltségek összege az 50 és a 60 méteres szinttávolságon meredeken csökken, majd a 60 és a 80 méter közötti szakaszon alig változik. A számítások szerint elérhető 3.53 forintos tonnánkénti megtakarítás 78 százaléka már a 60 méteren elérhető, míg a 65 méteres szinttávolságnál az optimális pontra vonatkoztatott 96 százalékos eredmény érhető el. Mivel a 65—75 méteres szinttávolságon alig van lényeges eltérés, éppen ezért e szakaszban az optimális pont helyét már nem az analitikával feltárt minimum pont határozza meg — hanem a szinttávolság meghatározásához célszerű a számításba be nem vont egyéb tényezők befolyását is figyelembe venni. Ezek voltak azok a fő tényezők, amelyek alapján Szirtes Lajos megállapította a szinttávolság megválasztásának a leggazdaságosabb helyét. Minden bányában alkalmazható a szinttávolság ilyen megválasztása? Nem mindenütt A legalapvetőbb feltétel a szén telepek dőlési szöge. Minél nagyobb a telep dőlése, annál inkább megvan a lehetősége annak, hogy a szinttávolságot növelni lehessen. Természetesen igen nagy helyi ismeret szükséges még, hiszen a tekintetbe jövő tényezők bányaterületenként, sőt bányánként más és más képet mutatnak és azokat feltétlenül figyelembe kell venni. A szinttávolság növelése nem csupán a költségekben jelentene óriási megtakarítást, hanem egyéb kihatással is van a bányára, sőt. a oá- nyászok munkájára és biztonságukra is. Elsősorban a szinttávolság emelésével a gázkitörések gyakorisága csökken. Ezt a pécsi tröszt bányáiban eddig előfordult gázkitörése« statisztikája bizonyítja, amelyből kitűnik, hogy a 65 méteres szinttávolságnál a gázkitörések száma 20.8 százalékos csökkenést. mutat. További jelentősége a szinttávolság növelésnek a szénkincsveszteség- ben jelentkezik előnyösen. A pécsbányatelepi Széchenyi- aknán a jelenlegi technológia mellett a 45 fokos télepdőlés- nél 14 százalékos szénkincs- veszteség van, dp ez a veszteség 60 météres szinttávolság esetében 11,8 százalékra és 70 méteres szinttávolság esetében 1Q,1 százalékra csökkenhet. Természetesen a szénkincs- veszteségre nagy hatással van az, hogy milyen mértékben állnak át az úgynevezett hazafelé haladó hajtásra. Érzékéivé a szinttávolság növelésének gazdaságilag jelentkező eredményét, elego.,dő talán annyi, hogy a Széchenyi- aknán és a vasasi Petöfi-ak- nán bevezetett 65, illetve 60 méteres szinttávolság telepítése a Pécsi Szénbányászati Trösztnek évente több mint tíz millió forintos megtakarítást eredményez! De a gazdasági eredmény mellett éppen a gázkitörések számának a csökkenésével jelentkező változást pénzben ki sem lehet fejezni, hiszen az emberek élete, egészsége nem mérhető le forintban. 'a SZINTTÁVOLSÁG változását eleinte bizonyos ellenállással fogadták. Hivatkozóik egyes műszakiak a guritók kihajtásának a nehézségeire és egyebekre. Ma már megváltozott a vélemény, s a 65 méte- teres szinttávolságot megelégedéssel fogadják. Szirtes Lajos találmánya — hiszen annak nevezhető — a meredek dőlésű telepekben lehetővé teszi a leggazdaságosabb szinttávolság megválasztását és ezzel a népgazdaságnak jelentős megtakarítást eredményez. Könnyű belátni a nagy változást, hiszen eddig 200 méteren négy szintet telepítettek, s az új megválasztás alapién ezentúl három szint is elegendő lesz. Talán csak annyit ehhez, hogy egy szint »eieoí- tésének a költsége körülbelül 200 millió forintba kerül, a későbbi fenntartási költségekről nem is beszélve. CL L j A £94.
