Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-18 / 167. szám
1961. XÜLItJS 1». NAPLÓ 5 Minőségi javulás a könyvtári munkában Az átépítés alatt álló Megyei Könyvtárban kis időbe telt, míg megtaláltam Fodor Pálnét, a könyvtár új vezetőjét. A könyvtár ''jgyeinek átvételével foglalatoskodott, mint mindig azóta, hogy a minisztérium tanácsigazgatási főosztályáról ide helyezték át Helyettesével, Csorba Győzővel együtt hármasban beszélgetünk arról, milyen új feladatokat ró a Megyei Könyvtárra a kulturális életünk egészében tapasztalható általános fejlődés. Pécsett: műszaki, szakmai részleg — Természetesen nem tűzhettem ki célul az egész könyvtári munka megváltoztatását — mondja szerényen Fodor Fálné —, hiszen egyrészt előbb magamnak is jóidéig tanulmányoznom kell az itteni feladatokat, másrészt az eddigi munka iránt sem merülhettek fel komolyabb panaszok. Inkább a követelményeknek megfelelő továbbfejlesztésről és ezzel kapcsolatban néhány újszerű feladat megoldásáról lehet szó. De aztán kiderül, hogy mégis várható néhány jelentős változás, s ennek kiderítésében Csorba Győző is segít. Ezek a változások részint már meg is valósultak, azzal, hogy a városi könyvtár másfél éve különvált, s ezzel a helyi kölcsönzés munkájának java résziétől mentesítette a Megyei Könyvtárat. „Levált” a gyermekkönyv- kölcsönzés és a diafiJmköl- csönzés is, és így a helyi kölcsönzési munka inkább a nagyobb vagy talán különlegesebb igényű olvasók kielégítésére korlátozódott. Ezzel a kölcsönzés minőségileg magasabb fokra jutott. De ez még csak a kezdet. A következőkben a Megyei Könyvtárban műszaki-szakmai részleget szerveznek, amely hármas feladatot látna el. Nevezetesen: „alapanyaggal” látná el a műszaki érdeklődésű olvasókat, kézikönyveket, lexikonokat, szótárakat kölcsönözne számukra; műszaki referens-szolgálatot biztosítana; a műszaki szakirodalom iránti igényeket a budapesti nagykönyvtárakhoz továbbítaná, s ezzel mintegy közvetítő szerepet látna el. A szervezésnek még nem minden feltétele biztosított, de remélhető, hogy az akadályok hamarosan elhárulnak. Ide tartozik még az a terv is, hogy olvasótermet rendeznek be, ahol az olvasók a fontosabb külföldi szakfolyóiratokat is tanulmányozhatnák. Vidé'ien: igényesebb könyvtári munka Megyénknek az a sajátossága, hogy igen sok a kis község, a könyvtárak munkájában is nehézségeket okoz. A megye részére beszerzett könyv- állomány háromszáznál több kisállományú falusi könyvtárra aprózódik fel. Kétszáznál több olyan társadalmi munkában kezelt kis könyvtár van a megyében, amelyet csak „baranyai mércével” lehet könyvtárnak nevezni. Ezekben a kis könyvtárakban viszonylag is kicsi a forgalom, nem kielégítő az olvasók szakmai, politikai irányítása, viszont tekintélyes könyvmennyiséget kötnek le, amely más módszerrel jobban hasznosítható lenne. Ilyen más módszerként kínálkozik a megyei Művelődési Autó példája nyomán a könyvtárkocsi, amely 50—60 kiskönyvtár munkáját is átvehetne, mintegy kétezres könyvállománnyal. Egy ilyen „céljármű” egyúttal a művelődési autót is mentesíthetné a könyvtári teendők alól, s más fontos művelődési munkát végezhetne. Ez azonban távolabbi terv. Az igényesebb könyvtári munkát addig is a könyvállomány fejlesztésével és a könyvtárosok továbbképzésével kell szolgálni. Az előbbit szolgálja a megyei tanács mezőgazda- sági és művelődésügyi osztatta között júniusban kötött fogva is. Sokat tud azonban segíteni a KISZ a József Attila olvasómozgalom intenzívebb szervezésével, a nőtanács a női olvasók számának gyarapításával, a Hazafias Népfront előadások tartásával és a könyvtárak patronálásával. A szakszervezeteknek külön is van könyvtárhálózatuk, ezekkel az együttműködést tovább kell javítani. Valószínű, hogy ez nem is lesz nehéz feladat, hiszen a cél, amelyért a könyvtár és az egyéb kulturális szervek és tömegszervezetek dolgoznak, teljesen azonos: szocialista műveltségű, kulturált emberek nevelése falun és városban egyaránt. Végül érdemes még egy számot említeni: jelenleg negyvenezemél valamivel több aktív olvasót tartanak számon a megye könyvtárai. Eny- nyi embert érint közvetlenül a Megyei Könyvtár által irányított járási és községi könyvtárak munkája. De reméljük, hogy ez a szám nem marad állandó, hanem szüntelenül növekszik, hiszen a könyv — akár szépirodalmi, akár szakkönyvekről van is sző — ma már minden ember számára nélkülözhetetlen, naponta használt „szerszámmá” vált. — drmf — // Ha ráérnek válaszoljanak...1' Szombaton délután minden- | ki siet — hazafelé. Visszük a kiseblnnagyobb csomagot és köszöngetünk .:. Mondom, mindenki siet, de „Csak egy percre álljon meg!” — szól egyik ismerős. A másik már régen akart találkozni, a harmadik, jó, hogy lát, a negyedik: „Gondoltam, hogy találkozunk ...” Elmondanak nagy sietve négy különféle problémát azzal, hogy ..Mondja, mit lehetne ebben az ügyben csinál ni?” AZ ELSŐ ISMERŐS: — Ugye van csendrendelet, lakásra is, utcára is? Mozira nincs? Itt a Parkmozi kerthelyisége. Két hangszóró bömböl. A Béke étterem zenekara tíztől halkan játszik. A mozi? Környéke tele van alvó és pihenni vágyó emberekkel. Azt hiszik, hogy nekünk jó, mert megnézhetjük a filmet? De ki néz meg egy filmet hétszer? És a kutya! Ugat, amikor bemennek a moziba, ugat, amikor kijönnek a moziból, ugat, amikor a moziban nevetnek. Miért kell a mozi mellé egy kutya? Miért? Kérem, én tudok olyan esetről, hogy mankót lopott valaki, de olyant még nem hallottam, hogy filmet lopott volna bárki és főleg olyanról nem, hogy házőrző kutya kell a moziba. A MÁSODIK ISMERŐS: — Mondja, maga nem érzi. hogy a kukaedények miiyen bűzt árasztanak? Nézze csak! Itt áll a járda mellett és az ember nem meri kinyitni az ablakot. Ha beköltözik ide a DÉDASZ, akkor biztosan nem engedi meg itt a kuka idények tartását. De különben is... A szemét nem válogat, az szemé’ és bűzlik, hozzáragad az edény hez, amit időnként ki ke • mosni és fertőtleníteni. De miért kei: a kukaedény: itt a Rákóczi úton az utcán, meg a többi lépcsőházban a kapu alatt tartani? Van hely neki az alagsorban, de onnan a szemetesek nem viszik ei. mert „normában dolgoznak”. M.t szól, aki erre jár, mit szól az idegen? Miért csak a Széchenyi tér környékével törődnek? Ez is főútvonal. A HARMADIK ISMERŐS: — Nézzék, tele van penészes, dohos gombócokkal! Ez zsemlemorzsa? — Mi polcon tartjuk, talán már így csomagolhatták — így az eladó. Nézem a zacskót és olvasom: „Negyed kilogramm zsemlemorzsa, MSZ 17 674—54, fogyasztói ár: 3.20 Ft, szavatosság ideje 3 hónap. Készítette és csomagolta: Kalocsa és vidéke Sütőipari Vállalat, Kalocsa”. Keressük a három hónap A Körszfnpadon játszik Medgyesi Mária Interjú a budapesti bemutató előtt Egyszer azt mondta róla egy nagynevű színházi szakember, hogy a színpadon szinte süt körülötte a levegő. S aki látta a kecskeméti Katona József Színház „Úri muri”-jában Med gyesi Mái-iát, az nem vonja kétségbe ezt a megállapítást. Mert, ahogy négy évvel ezelőtt befejezte a főiskolát, sorra hódította meg a debreceni, a. kecskeméti és a pécsi közönséget. Most egy újabb hódító út előtt beszélgetünk vele szüléd budapesti lakásán. — A főiskolás fellépésektől és a vidéki színházak pesti előadásaitól eltekintve, most lépek fel először B,uda.pesten. Egykori főiskolás tanársegédem, a Körszínházat megteremtő Kazimir Károly hívott meg, hogy Aischylos: Leláncolt Prometheusának élőjátékában Pandora szerepét eljátszani; — Különösen azért örülök a meghívásnak, mert nagy dolognak tartom a Körszínházban fellépni. Talán az ország legigényesebb közönsége előtt fogok bemutatkozni ma este. Négy éve nem játszottam epizód szerepet. Ezért számomra nehezebb, mint egy hosszú alakítás, de ezt is éppen olyan értékesnek tartom, mint a főszerepet. Nagyon szép lírai jelenetben, rövid idő alatt kell jellemeznem Pandórát, igen kevés játéklehetőség mellett. Számomra különösen az izgalmas, Ijogy nyolcszor egymásután kell egy szóval válaszolnom: Szíerelem. így életrekel- teni egy alakot nagyon nehéz, de nagyon szép színészi feladat. — Nyaralni, pihenni nem megy? — Kevés idő jut rá. Még filmezek is a nyáron. Fehér Tamás rendezi a Jó utat, autóbusz című játékfilmet, abban játszom. De azért szeretnék elmenni férjemmel, Táncos Tiborral egy bakonyi körútra, arra még sosem jártam, s nagyon szeretek utazni. De most nem gondolhatok erre, mert estére már Pandóra leszek. A viszontlátásra Pécsett az új évadban! Földessy Dénes kezdetét és végül halványpiros dátum: 1961. január 13. Ha csak úgy számítom, hogy január, február és itt a nyár, akkor is bőven több, mint hálom hónap. A NEGYEDIK ISMERŐS: — Nézze ezt a piacot! Ne azt, hogy milyen drága, mert ez külön tészta és külön dühítő, hogy minden árus az Irányi Dániel téri piacon akar két tojásért egy selyeminget kapni. Azt nézze, hogy ez a belvárosban van, autóbusz-főútvonal, tele más járművekkel és rengeteg léggyel, szeméttel kiabálással. Ott az a nagy Balokány-liget. Nem lehetne ott csinálni piacot? Nézem a végét járó piacot* amikor bányász ismerősöm oi- dalbalök régi szokás szerint, hogy „Nicsak!" Ö már ötödik ismerős fél óra alatt és így beszél: „Tudja, milyen balhé volt ma Meszesen? Majdnem semmi zöldségféle nem volt. Hogy miket mondtak ott a bányászasszonyok! És azt hiszi, hogy pines igazuk? Két éve Ígérgetik, hogy lesz kint normális piac és ellátás. Mondja, mikor ’esz ez már valóság?” így beszéltek futó ismer ő- ,eim, és mit tehetek mást, mint feladom az üzeneteket, nem postára, a következő címekre: Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. Pécsi Köztisztasági Vállalat. Kalocsa és vidéke Sütőipari Vállalat (vagy Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat?) Pécs, II. és I. kerületi Tanács, Baranya megyei MÉK Vállalat és Pécs városi Tanács kereskedelmi osztálya. Ennyit tudok tenni és most én is rohanok, kell még vennem két kiló lisztet, fél kiló kenyeret... Ha ráérnek, válaszoljanak! Én ugyanis nem tudok válaszolni, mert ez igazán nem az én reszortom. Ha nagyon kellene, megnevezném az ismerősöket is, de ők sem erre kíváncsiak, hanem az intézkedésre . . ; Kászon József Nem bírnak magukkal... A városi rendőrkapitányság az év első felében mintegy 200 szabálysértési ügyben járt el. megbüntette azokat akik ..fene nagy jó kedvükben” sokszor nem bírtak magukkal. A legtöbb szabály- sértés indító oka: az alkohol. A „rózsaszínű szemüveg” viselői közül sokan azonnal hajlamosak egy kis botrány okozására, csendháborításra, verekedésre, garázdaságra. Súlyosabb esetben a bíróság helyszíni tárgyaláson veszi el a kedvüket a „bőrükből kibújtaknak”, — mint legutóbb a va- sasi kultúrotthonban megtartott tárgyaláson. ahol a nagyközönség előtt szégyení tették meg a verekedőket. De a „kisebb esetek” sem éppen veszélytelenek a társadalomra és ezek elkövetői ellen is a leg hatásosabban kell eljárni s a rendőrség a figyelmeztetésen túl a büntetésektől sem riad vissza. Eléggé nagv Pécsett azoknak a száma — 19—24 év körüli fiatalemberek — akik azt hiszik, övék a világ és nekik nem parancsolhat senki. Még kora tavasszal történt, hogy az egyik eszpresszóban egy fiatalember kabátja felvevése közben leejtette a sálját. A mellette álló fiata- labbra rászólt: vedd fel a sálamat, „Mi alapon vegyem én fel magának a sálját. meg aztán nem is ismerem, ki maga? — volt a válasz, de erre a tiltakozó arcán már csattant is a pofon. Persze nem úszta meg szárazon a verekedő, a rendőrök azonnal intézkedtek. Hét napi fogdát kapott a rendőrség szabálysértési előadójától B. Jancsi is ilyen fenegyerek. A múltkoriban a Rózsakertben felkért egv lányt táncolni, s a tánc végeztével visszakísérte az asztalhoz. Ez eddig rendben is volna. Az azonban mégsem helyénvaló, hogy sértegetni kezdte tán cosa két asztaltársnőiét. A sértegetésre felfigyeltek s szóltak neki. de erre ő csal: annyit válaszolt: „Na gyere. majd kint megbeszéljük”. Amikor a bejárati lépcső hoz értek a szemte- lenkedő már ütött is. Később azonban az ügyet mégis „megbeszélték”, természetesen már rendőri segédlettel. Húsz napra ültették a „hűvösre” gondolkodni a történ teken. Az is előfordul, hogy néhány fiatal felhajt a garatra és virtusból elhatározza a legelső embert akivel találkoznak, megverik. Verekednek a verekedésért! Az ilyen esetek sem múlnak el nyomtalanul. legtöbbször a rendőrség tesz pontot az ügy végére. A garázdaságnak 500— 1000 forint az ára, — de 30 napig terjedő elzárással is büntethető. Súlyosabb esetekben pedig 1—2 év is kiszabható. Sok a csendrendelet megszegő is. és ismét az ital az oka. Kiabálnak, ordítoznak és a nótás kedv a végén 200—400 forintba vagy még többe is kerül. Szomorú arccal szurkolják le másnap az összeget. Kezd lábra kapni az úgynevezett „le- szólítgatás”. — Néhány magáról rnegfe ledkezett fiatal az utcán vagy nyilvános szórakozóhelyeken egyszerűen kikezd az egyedüli, de néha még a társaságban lévő nőkkel is. Nem egy persze alaposan megjárja, ott mindjárt a helyszínen kap ja meg a „honoráriumot”, de vannak nők. akik inkább szó nélkül továbbállnak, nem akarnak egy esetleges botrány középpontjává válni. A rendőrség az ilyen leszólítgatásokat és szemtelenkedéseket a jövőben a legszigorúbban torolja meg. A pénzbírság kiszabá sánál a maximumot alkalmazzák és nem utolsósorban sajtó és rádió útján a név, lakhely, munkahely megnevezésével a nyilvánosság előtt pellengérezik ki az ilyen módon „ismerkedni akarókat.” Jó lesz tehát meggondolni a dolgokat. Mert az ilyen „nép szerűsítés” nem válik senkinek sem elő nyére. Garay Ferenc Aránylag szerencsés kimenetelű volt az elmúlt hét & közlekedési balesetek szempontjából: egyetlen súlyosabb sérülés sem történt. Ugyanakkor feltűnő a gyalogosok vigyázatlansága, könnyelműsége. A balesetek többsége az ő gondatlanságuk miatt következett be. * Az elmúlt hét első bálesete Harkányban történt, július 10-én délelőtt. Balaskó János 32 éves, Terehegyen lakó gyári munkás a Baranya Szálló felé haladt motorkerékpárjával körülbelül 30 kilométeres sebességgel. Nagyméretű hűtőgépkocsi jött vele szemben. A hűtőgépkocsi mögül hirtelen kilépett Erdősi Ferencné 61 éves harkányi lakos és nekiment a motorkerékpár oldalának. Az idős asszony 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, a motorkerékpárban körülbelül 80 forint értékű kár keletkezett. A balesetért a gyalogost terheli a felelősség. * Papp Ernő, a Gázszolgáltató Vállalat szerelője július 10-én este hét órakor a Jókai utcában a Rákóczi út felé haladt motorkerékpárjával. A Jókai utca 46-os számú háza előtt át akart szaladni az úttesten Erück Julianna 8 éves pécsi kislány. Mivel a féktávolságon belül volt, a motoros nem tudta időben megállítani a jármüvet, s elütötte a kislányt. Frück Julianna 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a motorkerékpárban 100 forint anyagi kár keletkezett. A motoros nem tehet « balesetről. * Tóth János, a PKV autó- buszvezetője július 12-én pótkocsit vontató autóbuszával Fehérhegyről a garázsba indult. Mivel a jegykezelő nem ment vele, a pótkocsi első ajtaja nyitva maradt (Azt ugyanis csak belülről lehet becsukni.) A gépkocsivezető nem vette észre, hogy a nyitva maradt ajtón felszállt Szé- csi Zoltán 3 éves pécsi kisfiú. Csak az újmeszesi iskola előtt szerzett róla tudomást, a gyalogos járókelők figyelmeztetésére, de már késő volt. Hiába fékezett ugyanis a gépkocsivezető, a kisfiú nem várta meg, hogy megálljának, még menetközben kiugrott az autóbuszból. Nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a gépkocsivezető azonnal kórházba vitte. Az autóbuszvezető nem tehet a balesetről. Nemes István, a Pécsi Autó- műszaki Intézet személygépkocsijával július 12-én fél tizenegy órakor elütötte Orsós István 63 éves pécsi lakost. A baleset a Budai vámnál történt, Orsós könnyű sérülést szenvedett. A történtekért Orsós a felelős, mert kellő körültekintés nélkül akart átr menni az útteste a. < A k megállapodásnak az a része, amely javasolja a termelőszövetkezeteknek a birtokukban lévő könyvek átadását községi kezelésbe, viszont a termelőszövetkezeti irodákban mező- gazdasági szakkönyvekből álló kézikönyvtár létesítését, s ezt szolgálja a Földműves- szövetkezet dicséretre méltó kezdeményezése, amellyel hatvanezer forintot biztosított költségvetésében a községi könyvtárak könyvállományának gyarapítására. Az utóbbit viszont továbbképző tanfolyamok szolgálják, például az idei nyáron Mohácson július 24—30. között egyhetes könyvtáros továbbképzés, amellett a Megyei Könyvtár szervezésében folyó középfokú könyvtárosi minősítést nyújtó kétéves szaktanfolyam. Érdemes megemlíteni, hogy erre a szaktanfolyamra a jövőben nemcsak a megyebeli, hanem a Tolna és Somogy megyei könyvtárosok is jelentkezhetnek. Ezenkívül időnként kiadják a „Baranyai Könyvtáros” című tájékoztató jellegű füzetet, sőt a sellyeá és a pécsi járásban már járási tájékoztatót is szerkesztettek a járás könyvtárosai számára, -s ez megszívlelendő a többi járásban is. Végül időnként előadásokat is tartanak a könyvtárosoknak* elsősorban aktuális kérdésekről. Egyik előadás címe például: „A termelőszövetkezeti mozgalom segítése, a termelőszövetkezetek erősítése a könyvtár módszereivel.” A tanfolyamok, előadások feladata természetesen nem korlátozódik a szűkebben értelmezett gyakorlati könyvtári munkára, hanem ideológiai, irodalmi ismereteket adnak, sőt nyelvtanulásra is lehetőséget nyújtanak. Együtt a tömegszervezetekket — Ezeket a sokrétű feladatokat a hivatásos könyvtári dolgozók egyedül képtelenek lennének megoldani — állapítja meg Fodor Pálné —, éppen ezért törekvésünk arra irányul, hogy megnyerjük a tömegszervezetek támogatását. A pártszervezetekről külön nem is kell szólni, hiszen kulturális tevékenységükbe szorosan illeszkedik az olvasás propagálása is. A Tudományos Ismeretterjesztő Társasággal nyílik egyik legjobb alkalom az együttműködésre, már a szervezet alapvető feladatainál