Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

tm. június i«, NAPLÓ B Több mint 5 millió forint a megyei oktatási intézmények felújítására 650 érettségiző és több mint 2000 általános iskolás tanul tovább a megyében Rövid idő múlva elnéptele­nednek az iskolák, a megyé­ben is sok-sok ezer gyerek egy osztállyal feljebb vagy felsőbb iskolába, vagy az élet­be lép. Még nem készültek el az összesített oktatási statisz­tikák, de máris arányos képet lehet szerezni az általános is­kolai helyzetről, a tovább ta­nulók számáról és a diákok érdekl ődésérőL 3180 nyolcadik osztályos végez az idén A megye általános iskolái­ban ez évben mintegy negy­venezer gyerek tanult, közülük 3180 nyolcadik osztályos vé­gez. Közülük körülbelül 1200 tanuló folytatja a középisko­lákban a tanulmányait, rész­Hegkezdődötfr az aratás a magyarbólyi tsz-ben Csütörtökön reggel elsőiként a megyében, megkezdték az aratást a magyarbólyi Tartós Béke Termelőszövetkezetben. A villányi gépállomás két ké­vekötő aratógépe már szerdán este megérkezett, de készen­létben állt a tsz saját arató­gépe is, melyet néhány hete vásároltak, s melynek külön érdekessége, hogy a vágószer­kezete nem jobb, hanem bal­oldalt van, teljesítménye pe­dig a szokásosnál nagyobb, 3 hold óránként. A három gép­pel vágási próbát végeztek s elhangzott a döntés: „Holnap aratunk!” Csütörtökön a déli órákban az 52 holdas ősziárpa jó részét már kévék terítették. Ebéd után az asszonyok is megér­keztek,..hogy. a .kereszteket ösz- szerakjak. Az Ősziárpa tiszta, Vjyommentes. teít kalászai. Sán­dor János tsz-elnök véleménye szerint megadja a 16 mázsát holdanként. Van azonban en­nél erősebb árpájuk is. ott a M mázsa is megterem. Sándor Jánostól megkérdeztük, véle­ménye szerint mi az oka an­nak, hogy már évek óta itt a magyarbólyi tsz-ben kezdik meg elsőként a megyében az aratást? — Ennék fő oka kétségte­len földjeink déli fekvése, a több meleg és napfény, ami sietteti a beérést; Ezt persze a környező tsz-ek is élvezik. — Másrészt az, hogy igyekszünk mindig időben vetni, inkább előbb mint későbben és ezt még egy évben sem bántuk meg. Sietteti az érést talán még kalászosaink gyomtalansága és a meglehetősen magas szuper­foszfát műtrágya adag, mely tudvalévőén serkenti a mag- képződést) A magyarbólyi tsz-nek igen nagy előnyt jelent, hogy évről évre korán be tudja fejezni az aratást. 760 hold aratnivaló ga­bonája van a tsz-nek a ma­gyarbólyi, illocskai és lapán- csai • üzemegységben s ebben az évben ennek már nagy ré­szét kombájnnal és aratógé­pekkel takarítják be. Mind­össze 170 holdat kell kézzel aratniok. amihez 52 kaszásuk van. S ha az időjárás kedvező marad, a magyarbólyiak első­ként fejezhetik be az idei ara­tást. ben a megye középiskoláiban, részben a pécsi középiskolák­ban, kevés számban pedig a megyén kívüli szakiskolákban. A megye középiskolái közül a komlói gimnázium első osztálya 160, a mohácsi 120, a siklósi 80, a szigetvári 80 és a sellyei első osztály 40 kisdiákot vesz feL Ezenkívül a Mohácsi Mező- gazdasági Technikum 43, a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum pedig 38 elsőssel szaporodik. A hírek szerint a pécsi középiskolák körülbelül hatszáz megyei elsős diáknak adnak helyet. A megyében a középiskolás érettségizők száma az idén 280 fő, közü­lük 250 végzett a gimná­ziumban, 30 pedig a szent­lőrinci technikumban. A 250 érettségiző diák közül 180 tanul tovább felsőbb isko­lákban. A műszáki egyetemre 25, az orvos-gyógyszerész szakra 28. az agrártudományi egyetemre 28. a pedagógus pályára 72 jelentkezett. Több mint ötezer diák tanult politechnikát örvendetes, hogy a megye középiskoláiban végző gyere­kek közül az idén többen je­lentkeztek az agrárpályára és még többen pedagógusnak, mint a múlt évben. A műsza­ki egyetemre jelentkezettek száma, ha abszolút számok­ban nem is, de százalékban kisebb, mint tavaly. A megye iskoláiban az idei tanévben is tovább nőtt a po­litechnikai oktatás népszerű­sége. A négy középiskolában 1098 tanuló közül 849 vett részt rendszeres gyakorlati okta­tásban. Az általános iskolá­sok közül 4535. Negyvenegy iskolában folyt rendszeres politechnikai kép­zés. 231 csoportban. A 41 is­kola közül 15 intézményben ipari, 26 intézményben pedig mezőgazdasági jellegű gyakor­lati képzést kaptak a diákok Pécsett ez évben 1468 álta­lános iskólás fejezi be a nyol­cadik osztályt. 976 tovább ta­nul. Az általános iskolások ta­nulmányi eredménye valószí­nűleg valamivel jobb lesz a tavalyi átlagnál. A pécsi középiskolák első osztályaiba körülbelül 1400— 1500 diákot vesznek fel. Egy­részt a pécsi jelentkezőket, másrészt a megyei végzett ál­talános iskolásokat. Az idén a pécsi középisko­lákban 882 tanuló érettségi­zett, több mint a feie — 476 diák — tovább tanul. A tovább tanulók széleskörű érdeklődését igazolja, hogy mintegy húsz felsőbb iskolá­ba kérték felvételüket. A leg­többen orvosnak, pedagógus­nak készülnek, az előbbi pá­lyára 88, az utóbbira 75 tanuló jelentkezett. A tudományegye­temre 47, a műszaki egyetemre 40, az agrártudományi egye­temre 27 diák kérte felvételét. Nagyszabású építkezés a bakóczai gyermekotthonban A pécsi érettségizők közül az idén több a továbbtanuló, mint tavaly volt, és egyben javult az elosztás aránya is. Tavaly kétszer ennyi tanuló jelentkezett orvosi pályára, és alig választották a pedagógus pályát, az idén viszont nagyon sokan mennék pedagógusnak, és még egyszer annyi jelent­kezőt vár az agrártudományi egyetem is. Bár most két hónapra bezá­rulnak a tantermek, de ez nem jelenti azt, hogy az iskolák tatarozása, felújítása is elma­rad. A megye iskoláinak, ok­tatási intézményeinek tataro­zására. felújítására — Pécset kivéve — ez évben több mint ötmillió forintot fordítanak. Nagyszabású építkezés fo­lyik már most a bakóczai gyermekotthonban, de je­lentős költséggel korszerű­sítik az olaszi iskolát, a Szi­getvári Általános Iskolát, a mohácsi gimnázium diákott­honát, a sellyei és a siklósi iskolákat is. A megyében tervezett isko­lai felújítások mintegy száz- százhúsz oktatási intézményt érintenek még ebben az esz­tendőben. A nagy keresletre való tekintettel három, műszakos terme­lésre tért át a Pécsi Vegyesipari Vállalat kötödéje. Naponta hetven zefir női pulóver, kártolt és pamut férfipulóver készül szériában. Az üzem napi gyapjú-felhasználása közel 50 kilo­gramm. Ha ezt a fonalat kifeszítenénk, Pécstől Harkovig érne. MezSgazdasáii politechnikai értekezlet Pécsett Szőlészeti iskola a Bálics-tetőn — Megjutal­mazzák a kiváló munkál végző tanulókat Városunkban a politechnikai oktatás nemcsak üzemekben folyik, hanem a Pécsi Állami Gazdaság területén szőlészeti, borászati és’ gyümölcsfa-ápo­lási kiképzésben is részesül­nek a pécsi középiskolák ta­nulói. Ennek az egy év óta tartó gyakorlati munkának ki­értékelésére jöttek össze az állami gazdaság Bálics-tetői telepén a gazdaság vezetősége részéről: Nagy József igazgató, Farkas Cs. Lajos főagronómus, Timon Béla főkertész — a vá­rosi tanács művelődési osztá­lya részéről pedig Fehér Ist­ván és Gyöngyös Vilmos szak­A talicskák abbahagyták a nyikorgást, az ebédet szállító gépkocsiról leszedték a kon- dérokat. Ebédhez készülődtek az emberek a mecseki tüdő- szanatórium építésénél, ami­kor a föépítéevezető, Böröcz István mellé lépett. — Kedves Böröcz szaktárs, egy-két hétre a harkányi me­dence építésénél kellene a se­gítség. Elmaradtak az otta­niak. Vállalja-e a brigádja? A napbarnította fiatalember társai tekintetét kereste a válasz előtt. A mellette álló Gál János rántott egyet a vállán, jelezvén, hogy részé­ről nincs különösebb akadá- hlyc.r, legfeljebb fél órával ko­rábban kelnek majd reggelen­ként. — Rendben van, vállaljuk, — felelte Böröcz. — Akkor a holnapi napon Á-már ott jelentkezzenek, — fe­jezte be a beszélgetést a fő- építésvezető és jó étvágyat kívánt az embereknek. A harkányi strandon két ellentétes kép fogadja az em­bert. A régi nagy medencében és környékén nyaraló, fürdő­re emberek sokasága, a hang­szóró táncdalokat harsog, a nagy csapat iskolás gyerek hangzavara még azon is túl- "sz. A távolabbi részen, ahol üres gyepes terület volt, nagy fákkal szegélyezve, új meden­cét építenek a munkások. Kubikosokat kerestem, he­lyette a betonozó és gépkezelő embereket találtam. A drót­kerítésen túl, nagy kupac ka­vics és homok. Két egymás­hoz csatlakozó futószalag koptatta a kupacot és szállí­totta a. medence szélén álló betonkeverőhöz. A medence fenekén sürögtek-forogtak az l emberek, két kis motoros Ja­cÁ Ojúröez-bii pán er futkosott a betonkeve­rőktől a lerakott drótvázakig. Sárga kékcsikoe testükkel in­kább játékdömpereknek néz­tek ki, mint komoly gépek­nek. A brigádvezetőt keres­tem. Egy harcsabujuszú em­ber, aki árkot temetett be, a medence közepe felé muta­tott. _ — Ott ni, aki a nagy B- ket írogatja. — A B-betű Bö­röcz neve után a brigád „véd­jegye". Meglepődtem, hogy ilyen fiatal embert találtam a bri­gádvezetői poszton. Leültünk a medence szélére. Néztem az embereket, amint szorgalma­san dolgoznak. Böröcz meg mesélt a brigádról. — ötvenkettőben szerve­ződött a brigád, közben nagy volt a jövés-menés, alig va­gyunk a régiek közül. Három­négy éve azonban stabil a csoport. Megjártunk több vál­lalatot, a Betonútépítőknél kezdtük, a 6-os utat építettük Szekszárd és Pécs között, majd az Aszfaltútépitőknél folytattuk, dolgoztunk a kö- könyösi utakon, csináltuk a csatornázást Ligettől Kom­lóig. A Mélyépítők következ­tek, ott a hosszúhetényi vas­utat építettük, a meszesi lakó­telep földmunkáit csináltuk és amikor az István-áknán dolgoztunk, akkor jörtt a fúzió a komlói vállalattal. Most itt vagyunk. A huszonkilenc fős brigádból huszonheten Szilágy községbeliek. Beszélgetés közben is fi­gyeli a munkákat, elszalad az ácsokhoz, egy-két szót vátt és jön pts&tti ,_i •rA- ’ *■ -«i •, gi ,v — Mióta vagyunk szocialis­ta brigád? — kezdi kérdé­semmel. — Hosszú sora van annak. Azelőtt is versenyez­tünk mi, hisz szeretünk dol­gozni. Ha a munkavezető ki­mérte a munkát, mindig kér­tük, hogy mondja meg, mi­korra kell készen lenni. Tűz­zenek ki határidőt! Aztán megmondták, hogy mikorra kell, mi meg megmondtuk, hogy három nappal előbb kész lesz. így dolgoztunk. Tudja, mi naponta legkeve­sebb két órát utazunk a „fa- karuszon”, egyet reggel, egyet estefelé Az az idő bőségesen elegendő, hogy a brigád ügyeit meghányjuk-vessük. Mindennap „brigádértekezlet’’ van a kocsiban. Többször szó­ba került, hogy be kellene nevezni a versenyre. Tavaly tavasszal az egyik ilyen ha­zafelé menet elmondtam, hogy mit kellene tennünk. Egyik-másik bólogatott, volt aki a fejét csóválta, az idős Papp Ferenc megszólalt: — Nehéz lesz az gyerekek, jól meg kell gondolni. Erre hárman is rávágták. — Miért lenne az nehéz, Feri bácsi, tudunk mi annál többet is. — Jól van, énrajtam ne múljon — mondta az öreg — csináljuk, ha annyira akar­játok. — Tavaly augusztusban ér­tékeltek először. Kaptunk há­romezer forintot. Sokat spe­kuláltam magamban, mi le­gyen a pénz sorsa. Ha eloszt­juk, egyéni" lesz. Szeret­tem volna, hogy közös ma­radjon, meg ne is. Végül meg­egyeztünk, hogy elmegyünk egy mohácsi kirándulásra. Rá is ment a háromezer forint, összerázódott a társaság, most úgy vagyunk, mint egy jó nagy család. Elmesélek egy esetet. Nemrégiben Ka­szás Sándor elkéste a járatot, mérgesek voltak a többiek, magam is. Hisz egyik válla­lásunk az volt, hogy nem lesz igazolatlan m/ulasztó. Alig, hogy megkezdtük a munkát, jön ám lihegve a Kaszás Sán­dor. Saját költségén buszra ült és sietett a brigád után. Egyébként tanulnak is, Gál János, Kaszás Máté, Beneze Mihály és Kaszás Sándor most tette le a hetediket, én meg művezetői iskolába sze­retnék kerülni. Rágyújtunk. A parton fo­rognak a betonkeverők, a kis játékdömperek rohangálnak ide-oda, Katona András két társával simítja a vasbeton­kockákat. Néha egy-egy für­dőruhás lány kíváncsiskodik az épülő medence felé. Böröcz meg mondja szép lassan. Az én gondolatom a falujuk felé kalandozik, vajon a család­juk és ők maguk, segítenek-e az otthoniaknak, a szövetke­zetnek. — Legtöbbünk felesége tsz- tag. Az enyém is. Eddig 80 munkaegységet szerzett. Ér­dekes volt tavaly. Jóban va­gyok az elnökkel, sokat be­szélgettünk. Mondta, hogy ne­hezen b’rkóznak meg az ara­tással. Tudja, mennyit vágott le a Böröcz-brigád? ötven holdat. Mi kaszáltunk, az asz- szonyok szedték a markot. Az idén is megcsináljuk, ha kell. — Van itt összetartás, meg fegyelem is. A múltkor György napján valahol távol voltam délelőtt, mit ad isten, ketten igen csak megünnepel­ték a György napot, aztán há­rom órát szunyókáltak a bo­korban. Hazafelé a kocsiban megtartottuk a fegyelmit. Fi­gyelmeztetésben részesítette őket a brigád. Nem lehet ilyet csinálni, hogy isznak munka közben. Nem igaz? Akár szo­cialista brigád, akár nem. A brigád eredményeiről fag gatom. Mondja, hogy ezt meg azt csinálták, mindig idő elölt végeztek, nincs különösebb rekordjuk, dolgoznak rende­sen, becsülettel és kész. A faggatás alól a habarcs- keverők szabadították meg, integettek neki, hogy menjen oda. Néztem az embereket. Hu­szonkilencen dolgoztak, ki ezt, ki azt, közülük egyetlen egyet sem láttam lazsálni. Találkoz­tam már több felé híres bri­gáddal. Az egyik országra szóló rekordot ért el, a másik árvagyereket fogadott örökbe. Egyszóval mindig volt valami sztori benne. Itt nem találtam ilyesmit. Huszonhét ember kovácsolódott össze egy bri­gádba és dolgoznak becsület­tel, szorgalmasan, úgy, ahogy kell. Mindennap teljesítik a tervet, a. feladatukat. Kezük munkája nyomán utak. vas­utak, házak, szanatóriumok és medencék épülhetnek. Sza­badságuk idején pedig arat­nak a faluban. A kis motoros japánerek futkostak a medence fenekén s Böröcz István tovább pin- gálta a vasbetonkockákra a B-betüket. GAZDAGH ISTVÁN felügyelők vezetésével az ér­dekelt középiskolák igazgatói és szaktanárai. Farkas Cs. Lajos főagronó­mus rámutatott arra, hogy az iskolai mezőgazdasági oktatás az eddigiek során nem hátrál­tatta az állami gazdaság müri- káját. A jövő évi még erőtel­jesebb szervezettség azonban még jobban elősegíti majd, hogy a hét egy bizonyos nap­ján tanmenetszerű elméleti .és gyakorlati kiképzésben része­süljenek a szőlészeti munká­ban részt vevő tanulók. E cél érdekében a Bálics-tetői tele­pen egy tantermet létesítet­tek, amelynek padokkal és ülőhelyekkel való berendezé­sét — mintegy 50 000 forint értékben — a városi tanács vállalta. A jövő iskolai évben tehát lehetővé válik, hogy a tanulók rendezett körülmé­nyek között végezhessék sző­lészeti tanulmányaikat. Négy évi elméleti és gyakorlati munka, valamint sikeres nyári termelő gyakorlatok végzése után lehetőség adódik a tanu­lók számára, hogy az érett­ségi bizonyítvány megszerzé­sével egyidejűén szakmunkás­oklevelet is kaphassanak. Ezenkívül az állami gazdaság a végzett munkának megfe­lelően jelentős keresetlehető­séghez juttatja az egyes isko­lák szőlészettel és gyümölcsé- szettel foglalkozó munkacso­portjait. Az így szerzett pénz­összeget kirándulásra vagy társas szórakozásra fordíthatja az illetékes iskola. Az idei év végén még ezen kívül is pénz­jutalommal és jelvénnyel tün­tetik ki a kiváló munkát vég­zett tanulókat. Fehér István, a művelődési osztály kiküldötte örömmel állapította meg, hogy az ed­digi sikeres munka lehetővé teszi, hogy a jövőben még több 5+1-es, esetleg 4+2-es rendszerű osztály kapcsolód­hassák be a mezőgazdasági munka különböző ágazataiba. Általános adminisztrációban jártas pénztárost veszünk fel mohácsi tele­pünkre. Jelentkezés jún'us 15-től Pécs, Doktor Sándor utca 14. Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat. 14 385 MMőifgsi megállapodás a mán m iasi-i és a pécsi egyetem között ' lom Creanga, a Román Nép- köztársaság államtanácsának tagja az iasi-i tudományegye­tem rektora csütörtökön Bu­dapestre érkezett. Látogatásá­nak célja: az iasi-i tudomány­egyetem és a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem. valamint a Pécsi Tudo­mányegyetem állam- és jog- tudományi kara közti közvet­len együttműködési megálla­podás aláírása; * A román vendéget a feri­hegyi repülőtéren Meisel Já­nos, a Művelődésügyi Minisz­térium felsőoktatási főosztá- - lyának vezetője, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Pé­csi Tudományegyetem képvi- y > selői üdvözölték. Jelen volt * '’Vasile Moldovan, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom