Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-14 / 138. szám

N 4 P I 0 1961. JtNIUS 14. ---------------------T“ N yugaton nagy érdeklődéssel fogadták ' a szovjet emlékiratokat Az amerikai sajtó érdeklő­désének középpontjában áliafc naik azok a szovjet emlékira­tok, amelyeket az atomfegyver kísérletek megszüntetéséről és a német békeszerződés megkö­téséről N. Sz. Hruscsov nyúj­tott át Kennedy elnöknek Bécs ben. A New York Times a do­kumentumok teljes szövegét közölte, s szerkesztőségi cikk­ben foglalkozott velük, akár­csak a New York Herald Tri­bune. Jellemző, hogy az amerikai lapok többsége meg sem várva a dokumentumok részletes ta­nulmányozását, a bennük lévő javaslatok ellen foglal állást. „Az Egyesült Államok eluta­sítja a békeszerződésre vonat­kozó szovjet javaslatot” cím alatt a New York Times első oldalon közölte bonni tudósító­jának jelentését, amelyben a többi között ez áll: „Dean Rusk külügyminiszter az Északat­lanti Szerződés Tanácsában ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogadhatja el a Németországra vonatkozó újabb tárgyalások alapjaként a német és a berlini kérdésben átnyújtott szovjet emlékira­tot... Dean Rusk Kennedy kormányának álláspontját jú­nius 5-én, hétfőn Párizsban ismertette a nyugati szövetsé­gesekkel, amikor tájékoztatta őket az elnök és Hruscsov mi­niszterelnök találkozójáról”. Maga az amerikai külügymi­niszter a washingtoni repülő­téren, ahol Fanfani olasz mi­niszterelnököt fogadta, június tl-én újságíróknak kijelentet­te, „első látásra nyilvánvaló”, hogy az Egyesült Államok nem ért egyet a Berlinre vonatkozó újabb szovjet memorandum­mal. A külügyminiszter — mutat rá az AP hírügynökség tudósí­tója — egyelőre nem volt haj­landó nyilatkozni arról, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad a szovjet javaslatra. Kijelentette, hogy kormánya előbb tanácskozik a szövetsé­gesekkel és csak azután szö- vegezi meg válaszát^ Kennedy elnök — fűzte hozza Rusk — „igen érdeklődik” a berlini kérdés iránt. London. Az angol lapok is igen rész­letesen foglalkoznak a Moszk­vában nyilvánosságra hozott szovjet emlékirattokkal. A Daily Worker, a Times, a Daily Héráid részletes kivonatban ismerteti a dokumentumokat. A német és a berlini kérdésre vonatkozó emlékirattal kap­csolatban a Times azt írja, hogy az „egy lépés lehet a to­vábbi kapcsolatok és tárgya­lások, sőt akár egy újabb ér­tekezlet félé”. „Emlékeztetünk arra — jegyzi meg a Times, — hogy az 1959 nyarán Genfiben lefolyt kül- ügymdniszteri értekezlet hiva­talosan nem ért véget, hanem csupán megszakadt, s így kí­vánság esetén felújítható ...” A Times washingtoni tudó­sítója megjegyzi, hogy „a Nyu­gat aligha lesz hajlandó elfo­gadni Hruscsov javaslatát, j hogy hívják össze a német bé- j keértekezletet és Nyugat- Berlint nyilvánítsák szabad de ugyanakkor „wa­shingtoni hivatalos körökben az a vélemény uralkodik, hogy valamilyen formában el­kerülhetetlenül szükség van Berlin és Németország kérdé­sében a négyhatalmi tárgyalá­sokra”. A Daily Herald diplomáciai szemleírója szerint a szovjet emlékiratokat most behatóan tanulmányozzák Londonban és a bennük foglalt javaslatokról sürgős tanácskozások kezdőd­nek még e héten a nyugati hatalmak között. Hearst interjúja Walter Ulbricht-tál Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke, hét­főn írásban válaszolt több kér­désre, amelyet William Ran dolph Hearst, az amerikai Hearst-lapok elnöke intézett hozzá a németországi helyzet­ről. ' Walter Ulbricht ezekkel a szavakkal jellemezte az utób­bi években Németországban kialakult helyzetet: „A Német Szövetségi Köztársaság a há­ború előkészítésével, a Német Demokratikus Köztársaság pe­dig a háború • megakadályozá­sával foglalkozott”. Az újra­„Meleg“ fogadtatás Stevenson számára Havanna, (TASZSZ). Stevenson, az Egyesült Álla­mok elnökének személyes kép­viselője már több mint egy hete járja a latin-amerikai országokat. A lakosság minde­nütt hidegen, sőt ellenségesen fogadta. Caracasban, Montevi- deóban, Sao Paolo-ban és más városokban népes tüntetéseken tiltakoztak Stevenson érkezé­se ellen; Mint a Prensa Latina jelenti, nem vár jobb fogadtatás Ste- vensonra Latin-Amerika többi országában sem. így például a chilei béke-mozgalom résztve­vői kijelentették, hogy a kubai forradalom vívmányainak ha­tását a latin-amerikai népek körében semmiféle eszközzel sem lehet ellensúlyozni — Nekünk chileieknek — mondja a békeharcosok nyi­latkozata — ki kell jelente­nünk Stevensonnak. hogy a latin-amerikai országok népei­nek mozgalmát nem lehet meg állítani elkésett kölcsönökkel és könyöradományokkaL A Prensa Latina tudósító­jának jelentése szerint a limai (Peru) San Marco® egyetem diákszövetsége, a különböző pártok diákszervezetei és más politikai szervezetek közös nyi latkozatot adtak ki. amelyben kijelentik, hogy Stevenson szá­mára még „melegebb” fogad­tatást készítenek elő. mint amilyenben annak idején Nixon részesült. (Mint isme­retes, Nixon akkori amerikai alelnököt 1958-as látogatásakor a limai diákok és ifjúsági szervezetek nagy tüntetéssel fogadták és kövekkel dobál­ták meg; A Prensa Latina közlése sze­rint a perui hatóságok már most mozgósítják a rendőrsé­get, hogy megvédjék Steven- sont a nép dühétől. Asuncion Adlai Stevenson. latin­amerikai körútja során kedden a paraguyai Asuncionba érke­zett; Moszkva (MTI). Ny. Barabasov, az Ukrán Tudományos Akadémia igazga­tója, a harkovi csillagvizsgáló vezetője érdekes cikket írt a Pravda Ukraini című lapban a legújabb szovjet asztronómiai kutatásokról, amelyeknek célja Földünk közvetlen szomszé­dainak, a Holdnak, a Venusnak és a Marsnak a vizsgálata. Ezek a vizsgálatok bizonyos szempontból már az űrhajózás közútién előkészítését is jelentik — szögezi le cikkében az ismert szovjet csillagász. A Vénusszal kapcsolatos legújabb felfedezésekről szólva Barabasov közli, hogy két szovjet tudós, A. Kuzmin és A. Szalamonovics a Tudományos Akadémia hatalmas rádió- teleszkópja segítségével érdekes eredményekre jutott a Venus felszínének hőmérsékletét elemezve. Megállapították például, hogy az égitesten a hőmérséklet elérte a plusz 170 Celsius- fokot is. Azokon a részeken, ahol a nap zeniten áll, a hőmér­séklet 200—300 fokig is emelkedett, éjszaka viszont nulla fokig hült le. Ezek a mérések azonban valószínűleg nem a Venus bolygó felszínére, hanem csak a Venust övező atmoszféra felső, nagy energiájú részecskékkel töltött rétegeire vonat­koznak. Lehetséges, hogy magán a bolygón a hőmérséklet va­lamivel kisebb. A harkovi csillagvizsgáló intézet munkatársainak meg­figyelései alapján a szovjet csillagászok megállapították, hogy a Venus felszíne viszonylag sötét színű és a ráeső fény 25 százalékát veri vissza. A bolygó atmoszférájában lévő felhő­réteg viszont több mint 50 százalékban visszaveri a fénysu­garakat. egyesítéshez — folytatta — csak egy út van, s ez a mind­két német állammal kötend békeszerződésen át veze*. megoldva egyidejűleg a nyu­gat-berlini kérdést is. „A? Adenauer-kormány irányában fennálló álláspontunktól elte­kintve. tárgyalásokat javasol­tunk a nyugatnémet állarr kormányának. Olyan tárgya lásokat, amelyeknek minde­nekelőtt a két német állam­mal kötendő békeszerződéssel kellene foglalkozni. Az NDK államtanácsának elnöke „jó kezdetnek” minő­sítette a Hruscsov—Kennedy- megbeszélést. „Jó kezdet — mondotta — mind a külügy­miniszterek tanácskozásához, mind az NDK és a nyugat­német erők képviselőinek tár­gyalásához, akik békésen akarják megoldani a német kérdést. Meggyőződésem — hangsúlyozta Walter Ulbricht —, hogy a semleges Nyugat- Berlinhez és később egy sem­leges Németországhoz vezető út józan út. Az új ebben a kérdésben, hogy többé nem lehet ezeket a javaslatokat fi­gyelmen kívül hagyni is to­vább halogatni.” Az NDK-nak az az óhaja, hogy az érdekelt államok között haladéktalanul meginduljanak a tárgyalások. Az a meggyőződésem — mondotta Ulbricht —, hogy az Egyesült Államok kormánya csak azért tanúsít olyan ma­kacs ellenállást a nyugat-ber­lini kérdés józan megoldásá­val szemben, „mert Allen Dulles-nek és napvilágtól bor­zadó különös szervezeteinek szükségük van Nyugat-Ber- linre, mint a rendbontó tény­kedés, a kémkedés és más ke­véssé becsületes tevékenység támaszpon t.jára. Elnapolták n eviani tárgyalásokat Evian, (MTI). A francia és algériai küldöt­tek kedden rövid ebédszünet után, magyar idő szerint 15.00 órakor, folytatták tanácskozá­saikat. A délutáni ülés szokat­lanul rövid ideig, mindössze félóráig tartott. Az FLN kül­döttsége a tárgyalás után heli­kopteren visszatért szálláshe­lyére. Joxe, a francia küldöttség vezetője 17 óra 30 perckor saj­tóértekezletet tart. A francia küldöttséghez kö­zelálló körökből kapott hírek szerint a három hét óta tartó tanácskozást több hétre elna­polják, mert eddig nem sike­rült megállapodásra jutni; Kiiliüfdi nirek ERFURT Az Erfurtban rendezett else nemzetközi kertészeti kiáWitást vasárnap Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter vezetésével megtekintette a városban tar­tózkodó magyar szakértői küi- döttség. A küldöttség Gott­hard Heinrichnek, az NDK földművelésügyi miniszterhe­lyettesépek kíséretében járta be a kiállítást és gazdag ta­pasztalatokat szerzett a szo­cialista kertművelés magas színvonaláról. NEW YORK Legújabb bolíviai jelentések szerint tovább terjed az ország dolgozódnak sztrájkmozgalma, Az ország öt nagv bányaipari központjában kirobbantott sztrájkhoz tizenkétezer köz­szolgáltatási dolgozó csatlako­zott a legutóbbi napokban. TOKIÓ A Tokio Times közlése*" .Je­rint vasárnap két amerikai ka­tona kirabolta a Fukudzakí tokiói cég egyik alkalmazott­ját, amint munkából éppen ha­zafelé tartott. A rablótámadás előtt az amerikai katonák akik — mint a japán rendőrség megállapította — Tátikává tá­maszponton az amerikai ka­tonai rendőrség állományában teljesítettek szolgálatot, autót loptak és ezen jöttek Tlokióba. A banditák egyikét sikerült le­tartóztatni. DELHI Radzs Bahadur indiai állam- miniszter Bombayban beszédet mondott egy nagygyűlésen. Az indiai miniszter rámutatott, hogy a világközvélemény mind erélyesebben szembefordul Portugáliával, s nemsokára végetér a portugálok goai és angolai kegyetlenkedése. A por tugálok kegyetlensége — mu­tatott rá Radzs Bahadur — a hitlerista hóhérok állatiasságát idézi fel az emberek emlékeze­tében. LONDON A náci haláltáborok életben maradt lakóinak belga szövet­sége Coventryben kiállítást rendezett az auschwitzi halál- tábor borzalmait ábrázoló fényképekből. Harold Williams prépost, a coventry-i székes- egyház főpapja egyházi szó­noklatában felhívott minden keresztényt, bojkottálja a, ki­állítást. amely „csak keserű­séget okoz”. W. Callow-ot, Coventry főpolgármesterét, mielőtt megnyitotta a kiállí­tást, névtelen telefonáló meg­fenyegette, „ha te és zsidó ba­rátaid megnyitjátok ezt a kiál­lítást, mindnyájan lakolni fog­tok családtagjaitokkal együtt”. A névtelen telefonáló ezzel a felkiáltással végezte: „Itt Eichmann barátja beszél,. Sieg heil, Eichmann”. Osztályban: — békés egymás mellett élés Lakosság részére rövid határidőre VÁLLALJUK: pala- és cserépfedési, parkettázási, műanyagpadló készítését, cserépkályha és légfűtéses kályhák építését, kőfaragó, műkő- és síremlékek készítését. Rendelésfelvétel: S ALL AI UTCA 11. SZÁM ALATT. Általános Építő Szövetkezet műszaki irodájában. Telefon: 16-5 5. 221 A z osztályharc marxista— leninista elmélete — amely tükrözi a két fő ellen­ség, a munkásosztály és a bur­zsoázia közötti harc alapelveit és több mint évszázados ta­pasztalatait — ma is érvényes elmélet. Az osztályharc mar­xista—leninista elméletét meg­születésétől fogva napjainkig nagyon sok bírálat, támadás és „cáfolat” érte. A munkásosztály minden rendű és rangú ellensége fog­lalkozott és foglalkozik az osz­tályharc marxi—lenini elméle­tének „megdöntésével“. Ám hiába, mert ezt a harcot mind­addig nem lehet száműzni, amíg van kapitalista gazdasági — társadalmi rendszer. A munkásosztály eredeti vagy természetes ellensége a burzsoázia azért tagadja az osztályharc elméletének érvé­nyét, mert ez jelenti saját vég­pusztulását; A burzsoáziának ebben első számú segítőtársa a munkásmozgalom revizionista irányzata, de gyengíti a marxi —lenini osztályharc elmélet hatékonyságát és erejét a dog­matikus, szektás felfogás is. A marxizmus—leninizmus alapvető elmélete az osztály­harc elmélet sem megmereve­dett tanítás. A nemzetközi erő­viszonyok, az osztályerőviszo­nyok, a munkásosztály elméle­ti felvértezettségénék és szer­vezettségének foka. a munkás- osztály szövetségeseinek köre, a burzsoázia közötti ellentmon­dások a legfőbb meghatározói az osztályharc módszereinek és formáinak. E felsorolt tényezők hatása alatt az osztályharc élé­nek iránya. kiterjedésének kö­re, az osztályharc alkalmazott eszközei és formái rendkívül változatosak. A mi időnkben — a törté­nelemben eddig ismeretlen — új jellemző vonásai vannak az osztályharcnak. Mindenek­előtt: a harc világméretekben folyik, nem egyszerűen a nem­zetközi munkásosztály és a nemzetközi burzsoázia között, hanem a két különböző tár­sadalmi rendszerű világrész. a kapitalizmus és a szocializmus között. Másik jellemző vonása a mai nemzetközi osztályharc- nak az, hogy a munkásosztály szervezeti ereje és politikai tömegbefolyása magasabbfo- kú, mint bármikor volt. Harmadszor a nemzeti, demokratikus és felszabadulási mozgalmak tömegerői és hatal­mas méretei a munkásosztály­nak erőtartalékát és szövetsé­geseit képezik a nemzetközi méretű osztályharcban. A 81 ország kommunista pártjainak 1960. évi Moszkvai Nyilatkozatában ez áll: „A különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése —- a szocializmus és a kapitalizmus közötti osz­tályharc formája.“ Ennek a programnak útmu­tatásai, azok gyakorlati alkal­mazása képezik alapját korunk tartalmát meghatározó szocia­lista átalakulásnak. A békeharc célja a békés egymás mellett élés biztosítá­sa a két különböző társadalmi berendezkedésű világrész kö­zött. Az osztályharc célja a kapitalizmus felváltása szo­cialista társadalommal. E két cél és feladat közötti kapcso­latot, összefüggést ma már az egész világon sokan látják és helyesen értelmezik. Természetesen vannak olya­nok is, akik nem akarják vagy nem képesek megérteni a bé­kés egymás mellett élés és az osztályharc összefüggéseit. A burzsoázia a békés egymás mellett élés eszméjét úgy tün­teti fel, hogy ez a kommunista világ taktikája, alakoskodása, a hidegháború válfaja, a csen­des fojtogatás taktikája a ka­pitalizmussal szemben. A burzsoázia propagandistái elfelejtenek nagyon fontos té­nyeket. A kapitalizmus és a szocializmus közötti nemzet­közi méretű osztályharc, a valóságban meglévő két ellen­tétes berendezkedésű világ- rendszer közötti harc, amit senki és semmi nem tud szám­űzni. A történelmi fejlődés hozta magával azt, hogy nem egy időben szűnt meg az egész világon a kapitalizmus és nem egyidőben győzött a szocializ­mus. Ezért csak a. társadalom- fejlődés törvényei tehetők fe­lelőssé. A szocialista világrend- szer — mint gazdasági — tár­sadalmi — politikai és kultu­rális berendezkedés nem mond le vívmányairól, mint ahogy a kapitalista világrendszer sem mond le. Marad a két világrendszer közötti világmé­retű osztályharc mindaddig, amíg az egyik nem győz a má­sik felett. Ám az nem mind­egy, hogy ez a harc milyen formákban folyik le — ezek megválasztása függ a kormá­nyoktól, pártoktól és az embe­rek tudatos cselekedeteitől. A burzsoázia egy része ezt a vi­tát. a harcot fegyveres erővel akarja megvívni. A kommunis­ták ellenzik az ilyen megol­dást, mert az egész emberiség életbevágó érdekében nem akarnak öldöklést és pusztí­tást. A szocializmus világerői biztosaik a kapitalizmus feletti győzelmükben, amit a burzsoá propagandisták „agresszivitás­nak“ minősítenek. Biztos győ­zelem előtt áll a világszocializ- mus a két világrendszer békés egymás mellett élése esetén — nem az agresszivitásáért, ha­nem mert a társadalmi fejlődés­törvények erejére, 6aját igaza erejére és az emberiség abszo­lút többségének józan értelmé­re alapoz. Biztos a szocializ­mus világerőinek a győzelme egy meggondolatlan imperia­lista fegyveres támadás esetén is, mert az előbbi tényezők mellett a szocialista világrend- szer utolérhetetlenül megelőz­te a haditechnikában az impe­rializmust. Ilyen körülmények között az imperializmus vé­delmezői két út között választ­hatnak, de ebbe a választásba szól bele az emberiség nevé­ben a szocializmus; ne fegy­verrel, hanem békés alkotás­sal, építéssel, anyagi és szelle­mi versennyel győzzön a győző. A békés egymás mellett élés és' az osztályharc összefüggéseit a munkásmoz­galom burzsoá akrobatái, a revizionisták is sajátos mcM dón értelmezik, ök hagyomá­nyaikhoz híven, az osztályharc csillapításán vagy megszünte­tésén fáradozva, most a békés egymás mellett élés eszméjét akarják felhasználni a szocia­lizmus és a kapitalizmus, a munkásosztály és a burzsoázia összebékítésére. Régi álmuk azonban most sem fog telje­sedni! A kommunista világ­mozgalom hű marad a Moszk­vai Nyilatkozat marxista— leninista szellemű útmutatásá- hbz, a békés egymás mellett élés és az osztályharc viszo­nyának helyes értelmezéséhez és gyakorlatához. A kommu­nisták nem adják fel az osz­tályharcot a békés egymás mellett élésért folyó harcban. A békés egymás mellett élés nem osztálybóke a munkás- osztály és a burzsoázia között, a kapitalizmus és a szocializ­mus között, hanem a nemzet­közi szintű osztályharcnak ü*-----------„ , ^ ■ ■■ -----------­Sz ovjet tudósok érdekes megállapításai a Venusrál

Next

/
Oldalképek
Tartalom