Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM. 137. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. JŰNIUS 13. KEDD Megháromszorozódik a Mohácsi Farostlemezgyár termelése Októberben kipróbálják a második lépcsőt — Jelenleg a tervezettnél 180 forinttal olcsóbban állítják elő a farostlemez köbméterét A termékek kétharmada első osztályú ám Két éve, hogy a mohácsi Dana-parton üzembehelyezték az ország első farostlemez­gyárát. A javarészt fiatalok­ból álló munkásgárda és a ve­lük szorosan együttműködő műszakiak sikerrel küzdöttek meg a hazánkban korábban ismeretlen technológia elsajá­tításával, s ' ez évben már olyan ered­ményekkel büszkélkedhet­nek, amelyek Baranya me­gye legjobb üzemévé avat­ták a gyárat. E rangos hely érdemének egyik bizonyítéka, hogy 1961. első negyedében a tervezettnél 130, április óta pedig 180 fo­rinttal olcsóbban állítják elő a farostlemez köbméterét. Ha pedig az indulás évéhez ha­sonlítjuk, akkor a termelési költség 280 forinttal alacso­nyabb minden egyes köbmé­ternél. Mennyiségileg is jelen­tősen túlteljesítették előirány­zatukat: többlettermelésük ja­nuártól június elejéig elérte a félezer köbmétert. A minőségi fejlődésre jellemző, hogy amíg 1959-ben az össztermelésnek 20 százaléka volt első osztályú áru. idén ennek több mint há- romszorosa. A termelés és a költségek ilyen kedvező alakulásában sok tényező játszott közre. Elsőrendű szerepe van a szak- t mai továbbképzésnek. A nemrég tartott vizsgákon hatvanan szerezték meg a szakmunkás képesítést. A speciális gépek alapos meg­ismerése óta a tartalékalkat­részek zömét maguk készítik. Gyorsabban végzik a karban­tartást és a javításokat. Az állásidő jelentős csökkenése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évi 10 000 köbméter farostlemez gyártására terve­zett üzemrész ezer köbméter­rel termelhet többet az idén, annak ellenére, hogy a máso­dik egység üzembehelyezése az egész gyár több hetes rend­kívüli leállásával jár. . Pár hónappal ezelőtt dr. Amrik László főmérnök veze­17 iermslőszövstkezet ^ versenya A siklósi járás 22 termelő­szövetkezete közül, 17 termelő- szövetkezet áll egymással ter­melési versenyben. Legutóbb a villányi Uj Alkotmány Ter- v melőszövetkezet vezetősége for dúlt versenyfelhívással a ma- gyarbólyj tsz-hez, amit a ma- gyarbólyiak el is fogadtak. • Célul tűzték ki, hogy a leg­újabb agrotechnikai eljárások bevezetésével minden soron- - lévő munkát időben végeznek el. Őszi árpából 51 ezer forint, kukoricából 151 ezer forint, burgonyából 67 ezer forint, cu­korrépából 108 ezer forint ér­tékben, napraforgóból 48 ezer forint, dohányból pedig 11 ezer forint értékben akarnak többet termelni a tervezettnél A szarvasmarha-hizlalásnál 60 ezer, a sertéshizlalásnál 170 ezer forintot szeretnének a tervezetten felüli többletterme léssel megtakarítani. A takar- * mánvozásnál és anyagtakaré­kossággal megtakarított összeg gél együtt, a többlettermelés több mint 1 millió forint jö­vedelmet jelent a termelőszö- fceUsezemek. tésével a gyár egy szűkebb műszaki kollektívája nagy je­lentőségű újítást dolgozott ki, amelynek eredményeként a világon eddig sehol nem hasz­nált új préselési diagrammot vezettek be. E szerint a préselési időt negyven százalékkal csökkentették. Ez nyolc perc megtakarítását jelenti ennél a munkafolya­matnál. Hogy az újítást ke- resztülvihessék, sikerrel oldot­ták meg a Japképzőgép — a síkszitás rostlemez — sebes­ségének növelését is. Az újí­tás évente 2300 köbméter fa­rostlemez többlettermelését te­szi lehetővé, ami hétmillió fo­rint hasznot jelent a népgaz­daságnak. A gyár aránylag rövid élele alatt összesen 150 újítás született. Június 5-én. hétfőn reggel egyébként leállt a termelés a Mohácsi Farostlemezgyárban. Megkezdődött a szokásos, húsz napig tartó nagyjavítás. A karbantartási munkála­tokkal egyidejűleg hozzálát­nak az épülő második egy­ség víz-, elektromos- és csa­torna-berendezéseinek ösz- szekapcsolásához a termelő részlegével. A tervek szerint a második lépcső próbaüzemelését ez év októberében kezdik. A teljes, végleges üzembehelyezés után a gyár termelése a jelenlegi­nek háromszorosára emelke­dik. Vizsgáznak az általános iskolások ^1 ^ ■ 1 ---------------­Ú jabb jelzések a Venus-rakétáról Kedden megkísérlik működésbe hozni a rakéta rádióleadóiát Jodrell Bank, (MTI). Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentése szerint Sir Bemard Lovell, az angliai Jod­rell Bank csillagvizsgáló igaz­gatója, az intézetben dolgozó Anna Maszkévics professzornő és Kadarjev szovjet csillagá­szok társaságában vasárnap nyolc órás kísérletsorozat után ismét észlelte a szovjet Venus- rakéta már szombaton is fel­fogott jelzéseit. Nyugati hírügynökségek je-“ lentések szerint a Jodrell Bank intézet üzenetet kapott a Szov­jetunióból. melyben a szovjet kutatók értesítették angol kol­légáikat, hogy kedden kísér­letet tesznek a Venus-rakéta rádióadójának megszólaltatása ra. Az adóállomás bekapcsolá­sának időnorttját közlik az ang­liai intézettel s a kutató-állo­más óriási rádióteleszkópja nyomban rááll a megadott frekvenciára. A Venus-rakéta most körül­belül százmillió kilométer tá­volságban száguld a Földtől. A Belvárosi Általános Iskola 1/D. osztályában először vizsgáznák a kisdiákok. A táblánál a kis Fütóp Dóri bizonyítja számtantudását. Erb János felvétele. Tizenhatezren tanultak a pártszemináriumokon Baranyában Esztétikai tanfolyam, gazdaságpolitikai tanszék létesül az esti egyetem, mellett A Baranya megyei pártbi­zottság agitációs- és propagan­daosztálya elkészítette az 1960/ 1961-es iskolán kívüli szeminá­riumszerű oktatásnak mérle­gét és egyben kidolgozta a jövő évi oktatás tervezetét. Baranyában az 1960/61 -es ok­tatási évben tizenhatezren vet­tek részt az iskolán kívüli sze­mináriumokon. Ez a szám hu­szonkét százalékkal haladja meg az előző évit, a hallgatók­nak 54 százaléka volt párton- kívüli. A tapasztalatok szerint a pártoktatás ebben az évben közelebb került az élethez, az j „Időszerű kérdések* tanfolya­main például a hallgatók 65 százaléka vett részt és igen nagy volt az érdeklődés az ipari és mezőgazdasági tanfo­lyamok iránt is, továbbá beválj: az 55 községben > megrendezett téli-tanfolyam. A .fő gondot a jövő oktatási évben is az „Időt szerű kérdések“' szemináriu-r maira és gazdaságpolitikai tan­folyamokra, illetve a falusi tél li tanfolyamokra fordítják. Még Általános iskolás „határőrök“ Lajostanyán Néhány nappal ezelőtt fél tizenkettő tájban Varga Géza lajostanyai tanító az évvégi vizsgákra készítette elő a gye­rekeket. Szokás szerint fel-alá járt a kis tanteremben, s ahogy kinézett az ablakon, látta, hogy valami mozog a szemközti kenderben. Rókára gyanakodott, mert sok a róka arrafelé. Megszakította a tanítást, ki­szaladt a kapuba. A gyerekek utána. Onnét már látták, hogy a rókának vélt „valami” egy 18—20 év körüli fiatalember. Éppen ivott az iskola kútjá­val, majd gyanakodva körül­nézett és nekivágott a tsz bú- zßiäßieMk* — Marika, hozd gyorsan a biciklimet... ! — szólt a ta­nító a kis Takács-lánynak, s a határsértö után eredt. A búza­tábla közepén talált rá. — Azonnal keljen föl! — fogta meg a lapuló fiatalem­ber vállán az inget. Az felné­zett, de már ütött is. A tanító­nak csuklóját érte az Ütés- Fájt, de még erélyesebben pa­rancsolta: — Keljen föl! Hol a sze­mélyi igazolványa ... ? A fiatalember hátraugrott. s zipzáras nadrágjának zsebébe nyúlt. Támadóállásba helyez­kedve. fenyegetően nézett Var­ga Gézára. — Eegyver válna._nálat ^rr' töprengett a tanító, s egy lé­péssel közelebb ment a su- hanchoz, csak a gyerekeket küldte messzebbre, az út szé­lére. Nem tudni, a tanító erélyes fellépése, vagy az út mentén álló kis általános iskolások el­szánt arckifejezése késztette-e megadásra a legényt, tény, hogy a következő felszólítás­nak már eleget tett és kisom- polygott az útra. A kis lajostanyai gyerekek kísérték az iskolába. A tan­teremben ültették le, ott őriz­ték,, míg a határőrök a tele­fonhívásra meg nem érkeztek és elkísérték. Később kiderült, hogy egy sokgyermekes család fia volt a határsértő, s akkor akarta szüleit elhagyni, amikor leg­nagyobb szükségük lett volna felnőtt fiuk támogatására, s amikor neki is alkalma lett volna valami kevéssel viszo­nozni szülei fáradságos nevelő­munkáját. Vasárnap délelőtt az általá­nos iskolások rövid műsora után Sinku Pál tiszt elvtárs, a határőrség magasabb egy­sége KISZ-bizottságának tit­kára átadta a határőrség aján­dékát a lajostanyaiaknak. Var­ga Géza tanító, Lehöcz Fe­renc, Diósi György és László Fcrénc lajostanyai lakosok — az utóbbi három a határőrség­nek nyújtott eddigi segítsé­géért— díszes oklevelet, a gyerekek egy teljes röplabda­felszerelést és labdákat kap­tak, s egy-egy „Ifjúság a szo­cializmusért" jelvényt. Ylocze Jenő nagyobb teret adnak a kötetle­nebb oktatási formáknak — a konzultációs előadásoknak, azaz előadás sorozatoknak — felkészülnek továbbá az SZKP XXII. kongresszusa anyagá­nak alapos ismertetésére. Az előadók felkészítésére augusztus 21-től szeptember 3- ig 160 fő továbbképzésére tan­folyamot rendez a megyei párt- bizottság, az esti egyetem mel­lett pedig esztétikai tanfolya­mat és gazdaságpolitikai tan­széket hoz létre a propagan­disták képzésére. A pécsi mar­xista—leninista esti egyetemre 16öhallgatót vesznek fel ebben az évben. A múlt évinél több baranyai faluban rendezik meg a téli tanfolyamot, ezekre a megye és a járás — fele-fele arányban — 140 jólképzett elő­adót biztosít. A marxista—le­ninista propagandamunka egy­behangolására a tömegszerve­zetek augusztusig tanácskozás­ra jönnek össze, majd szeptem­berben a megyei pártbizottság ellenőrzi az előkészületeket. Menet közben is összegezik majd a párloktatás tapasztala­tait: ebből a célból a szigetvári sellyei és a pécsi járás pro­pagandistáit és , párttitkárait hívja össze, megbeszélésre a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztálya. Megszépül a Pécsi Nemzett Színház környéke 4 P1K soron kívül hozzálát a csinosításhoz Gyakran hallottuk már a kérdést: szép, szép, hogy a Pé­csi Nemzeti Színház belseje „kisminkelte’.’ magái* de mi lesz a környékkel, s különösen magával a színház külső képé­vel? Felkerestük a városi ta­nács községfejlesztési csoport­ját és a művelődésügyi osztályt, ahol a következőket mondot­ták: — Eddig a színházra mint­egy 4,5 millió forintot költöt­tünk. Jelenleg a tető javításán dolgoznak. Az az összeg, ami erre az évre tervezve volt — lekötöttnek mondható, a szín­ház külső képében ez évben nem lesz lényeges változás. A jövő évben viszont annál több. A jövő évi költségvetésből — tehát már az év első napjai­ban — kifizethetjük a tervező intézetnek azt az összeget, amely a külső szépítési tervek­ért jár. Az az igazság, hogy terv nélkül hozzákezdeni a ta­tarozáshoz nem lehet, mert az épület , műemlék jellegű. A terv kifizetésére pedig csak jö­vőre lesz pénz. Akkor viszont teljes lendülettel megkezdődik a munka. 1962-ben hozzálátnak a külső felújításhoz s ugyan­csak ebben az évben rendelik meg a még hiányzó belső be­rendezéseket. Előreláthatóan ezek a kiadások elérik a 20—22 millió forintot. Tegnap reggel a PIK-kel megállapodás jött létre. Esze­rint a PIK még ebben az év­ben hozzálát a színház környékének felújításához. ■ A színház baloldalán lévő rak­társort például újra .„öltözte­tik” s minden valószínűség sze rint ez a raktársor is majd a színházhoz tartozik, különböző színházi célokra veszik igény­be. Az ötéves terv folyamán te­hát befejeződik a színház kül­ső és belső rendbehozása, — már jövőr.e a Kossuth Lajos utca sortatarozása is elkészül — s városunknak ez r a köz­ponti helye „megfiatalodik”. Kiváló borokkal gyarapodott a villányi bormúzeum A híres villányi bormúzeum ban, ma már 13 évjárat leg­jobb boraiból őriznek mintá­kat. A legrégibb borok 1948- ból valók. A bormúzeum célja az, hogy a gazdaság szakem­berei huzamos időn át figye- lemmel kisérhessék ■ a borok minőségének alakulását, va­lamint innen kerülnek a min­ták a különböző borverse­nyekre is. Az itt elhelyezett borok közül hatvannál több nyert már első, második, illet­ve harmadik dijat az országos borversenyeken, míg. nemzet­közi elismerésüket 16 arany-, 12 ezüst- és egy bronzérem jelzi. A közelmúltban ismét gya­rapodott a kiváló villányi bo­rok gyűjteménye. A tavalyi évjáratból hat borfajta min­táit helyezték el a bormú­zeumban: összesen 1500 pa­lackkal. Ebben az évben egyébként a híres történelmi borvidék két nagy szőlőter­melő állami gazdasága — a villányi és a siklósi — egye­sült, s ezentúl nemcsak a vil­lányi vörös, hanem a siklósi fehér borok legjava is helyét talál a múzeumban, Foto: Nemsur Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom