Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

1961« JŰNTÜS H, NAPLÓ 7 Üzemeinkből jelentik Űj tejpasztőrözőgép a pécsi tejüzemben — 18 vagon szigetelőt szállít a Porcelángyár Indonéziába — Hélfőtől kezdve több fehér kenyeret gyárt a sütőipar — „Zöldborsóvonal“ a Sopiana Gépgyárban Benzinkút épül a Fürst Sándor úton Az üzemek első negyedéves tervjelentései azt' bizonyítot­ták, hogy az 1961-es esztendő jól indult, hiszen a legtöbb üzem túlteljesítette tervét. A későbbi és a legfrissebb jelen­tések is biztatóak, mert vissza­esés nem történt, sőt a terme­lés emelkedett az elmúlt két hónapban is. Most közeleg a félév és az üzemek azt szeret­nék, hogy a féléves terv, ha­sonlóan az eddigiekhez, szé­pen záródjék. Milyen új híre­ket kaptunk az üzemekből? Bár a tejüzemben panasz­kodnak, hogy kicsi a helyisé­gük, nehezen tudják megol­dani feladataikat, mégis azt kell jelenteni, hogy az év első öt hónapjában sokkal több te­jet és tejterméket hoztak for­galomba, mint a múlt eszten­dőkben. Mennyit is ettünk öt hónap alatt? Tejből 38 713 hektolitert fogyasztottunk, almi közel tíz százalékkal több, mint a tavalyi hasonló idő­szakban elfogyasztott mennyi­ség. Habtejszínből 135.5 hekto­litert, kannás tejfölből 650 hektolitert és a kis poharas tejfölből 250 927 pohárkával fogyasztottunk, míg a félzsíros csomagolt túróból több mint öt vagonnal fogyott el, ponto­san 506.5 mázsa. A tejüzem­ben naponta 8—9 ezer egy­literes, 1600 félliteres és 3—4 ezer két és féldecis (úgyneve­zett iskolás üveg) palackot ; töltenek meg és szállítanak ki; a város tejboltjaiba és isko- 1 Iáiba. A tejüzemben hamarosan üzembe helyezik az újonnan vásárolt tejpasztőrözőgépet, amelyet az NDK-ból szereztek be. Az új gép üzembehelyezé­sével (teljesítménye 5000 li­ter óránként) főleg a nyári meleg időben a minőség meg­óvását és a gyorsabb feldol­gozást segítik elő. * A jövő héten megkezdik a porszénhamu tégla égetését a pécsi 2-es számú Téglagyár­ban. Eddig 500 ezer ilyen tég­lát készítettek el és a tervek szerint évente 7—8 milliót gyártanak belőle. Érdemes megemlíteni, hogy a porszén­hamu tégla égetéséhez tüzelő­anyagra szinte alig van szük­ség, hiszen tüzelő csak a ke­mence egyszeri begyújtásához kell, a többi kalóriát a salak­por tartalmazza, ami az ége­téshez szükséges. A Baranya megyei Téglagyári Egyesülés ebben az évben 83 millió tég­lát gyárt, s ha mindből két- szoba összkomfortos családi házakat építenének, akkor pontosan 2500 családi ház so­rakozhatna egymás mellett. * A pécsi Sopiana Gépgyár eddig főként baromfitisztító­gépeket gyártott a hazai és a külföldi megrendelőknek. Je­lenleg újfajta gépek gyártá­sát kezdték el a konzervgyá­rak részére. Az úgynevezett „zöldborsóvonal” több gépből áll, amelyben a feldolgozás végeredményben a tisztítástól a konzervesüveg lezárásáig tart. Ez a vonal vagy gépsor, amelyet a Sopiana Gépgyár készít, kilenc darabból áll. Egy borsószelektáló-gépből, egy töltőgépből, egy hattyú- nyak-elevátorból és hat kü­lönféle tartályból, berendezés­ből. A nullsorozat gyártása most van folyamatban. Ebben az évben 14 ilyen gépsort ké­szítenek a gyárban, amelyet külföldi üzemek rendeltek a Sopiana Gépgyártól. * A XIV-es Autójavító Válla­latnál a napokban kezdik meg a háromezredik gépkocsi ja­vítását. A szerelések meg­gyorsítása és kényelmesebbé tétele érdekében az autójavító műhelyben egy új, súlypont- áthelyezéssel működő autó­javító hidat helyeztek üzembe. A 17 ezer forintért vásárolt javítóhíd sokkal előnyösebb a régi aknás rendszerű javító­állásnál. * A Pécsi Porcelángyár a vi­lágnak majdnem minden ré­szébe szállít termékeiből. Je­lenleg Indonéziának küldenek nagy mennyiségű szigetelőt, összesen 18 vagonnal. A lánc­függő szigetelőket a 100 kilo­voltos vezetékekhez használ­ják majd fel. * A Pécsi Sütőipari Vállalat hétfőtől kezdve 30 mázsával emeli az 1 kilogrammos finom fehér kenyér termelését. Így összesen naponta 135 mázsa egy kilós fehér kenyeret gyár­tanak, ami a szükségletet ki is elégíti. Egyébként megkezdték a diétás kenyérféleségek gyár­tását is és a Bem utcai ke­nyérboltban kapható a só­szegény negyedkilós kenyér és a graham kenyér is. Búcsúztak az iskolától Miijén irányban fejlesszük a jövedelemelosztási a Isz-ekben? Társastánc­bemutató Tegnap este mintegy 100 fő­nyi nézőközönség előtt tartot­ták meg a kulturális sereg­szemle keretén belül Pécsett a társastánc-bemutatót a Vá­rosi Művelődési Házban. Ki­lenc pár nevezett a verseny jellegű táncbemutatóra: a Doktor Sándor Művelődési Ház táncklubjából négy pár, a Városi Művelődési Házból négy pár táncos és a KISZÖV művészegyütteséből egy táncos pár. Sajgó Jenő, a városi KI_SZ- bizottság ágit. prop. titkárá­nak megnyitó szavai után be­vonultak a párok a táncterem­be és 3—3 pár részvételével megkezdődött a táncverseny. Először bécsi valcer, majd tangó, utána pedig angol ke- . ringó, swing és magyar csár­dás következett, végül pedig szabadon választott táncaikat mutatták be a versenyzők. Jól sikerültek a stílusosan_ kidol­gozott táncok és a közönség sokat tapsolt. Kesztyűgyár felvesz ipari- könyvelői gyakorlattal, mérlegképes képesítéssel rendelkező KÖNYVELŐT vidéki munkahelyre vezető beosztásba. Jelentkezés Pé­csett, vagy siklósi telepen személyzeti vezetőnél. MSI 7 Tegnap délben a Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának négy osztálya mondott búcsút a tanároknak, is­kolatársaiknak. Ballagtak a nyolcadikosok. A két fiú és két leányosztály tanulói végigjárták az osztályterméket, folyosó­kat, hogy búcsút vegyenek az ódon falaktól. Az iskola udva­rában a szülők és vendégek jelenlétében Szentistványi Gyula élvtárs, az iskola igazgatója mondott beszédet. m A szövetkezeteink túlnyomó többsége jelenleg a munkaegy- ségrendszert alkalmazza a ta­gok díjazására. A munkaegy­ség jól kifejezi azt az elvet, hogy mindenki munkája sze­rint részesedik a jövedelemből. A munkaegység értéke azon­ban csak év végén derül ki, ezért a tagok — különösen az új szövetkezetekben — év­közben eléggé bizonytalanok munkájuk ellenértékét ille­tően, ami kihat a munkáked- vükre, a munkában való részvételükre. Szövetkezeteink többségében ezért a tagok anyagi érdekeltségének foko­zását, a munkaegységet kiegé­szítő premizálással igyekez­nek elősegíteni. Megyénkben az 1961-es gazdasági évben 251 tsz közül 231-ben különböző premizálást alkalmaznak: Legtöbb termelőszövetkeze­tünkben a terven felüli hozam bizonyos százalékával premizálják a tagokat Ennek a premizálási formá­nak a lényege az, hogy csak azok a tagok részesüljenek prémiumban, akik jól dolgoz­BOGÄDI ESTE Mindig is a község központja volt a bo­gáéi tanácsháza, de amióta a Virágzó Tér melőszövetkezet is eb ben az épületben ren­dezte be irodáját esa kiváltképpen az. Ha a titkár, az anyakönyv vezető fiókot zár és kezet mos, letelvén a hivatalos idő, a kapu azért az esti órákban is szaporán nyílik és csukódik. Elvégezve az etetést-itatást egy­másnak adják kilin­csét a szövetkezeti ta­gok. Van aki önként jön, ők az intézőbi­zottság tagjai, máso­kat meg úgy hivat­tak, hiszen első ízben működik a község kö­zös gazdaságának fe­gyelmi bizottsága. Kapa után kiált még egy jó darab kukorica csak nem hagyhatják, hogy teljesen meg­fojtsa a gazt Jó hangú asszony penderedik be, látszik sók mindent tartogat a begyében. Nő, ha elkezdi a magáét -. -. az éjfél is itt éri rnég a fegyelmi bizottsá­got. Ám, ahogy végig­hordja tekintetét az asztal mögött ülőkön, egyszeriben elszólt pörölhetnékje. Igaz, ismerős arcokat lát, szomszédot, meg só­gor-komát, da komolyság ül nézé- siUkbeni-i hát még beszédjükben, ha meg szólahiakt — Nem megyünk semmire se, ha az ilyen életerős asszo­nyok csak öt-hat na­pot dolgoznak egy hó napban —• íkezdik. — ötöl-hatol az asszony, hogy hát a háztájit is meg kellett kapál­ni, — de amint ve­szélyben látja a ház­táji földjét, megígéri: ■— Mihelyt kimérik a rám eső darabot és rámehetünk a földre, meglátják, rendesen megkapálom. Olyan csendesen megy ki, mint az egy­kori borbély, aki nyír ni ment a szomszéd­ba és kopaszon ért haza. Nagy János ese­tében már nem éri be a fegyelmi bizottság az utolsó figyelmezte­téssel. lassacskán le­jár a fél esztendő és eddig összesen négy munkaegységet szer­zett. A szövetkezet él az alapszabály bizto­sította lehetőségekkel — 400 négyszögöl ház tájit megvonnak, tőle. N6 'érmék hallatára Fogas József is véle­ményt változtat. Igaz, nem sokat látták ed­dig a közösben, mert nem bírja a mezei munkát. Hanem, ha találna valami ne ki­váló elfoglaltságot a vezetőség == jönne szí veseni Vasárnap vonják össze az állatokat —■ hétköznap nem po­csékolnak rá erőt — úgyis gond, kit állít­sanak a teheneik mel­lé. Elvállalná? «a Szives örömest... A fegyemi bizottság be is végezte dolgát. A folyosóról be-be- nyitnak, szinte sürge­tik az intézőbizottság got, hogy kerítse rá­juk ig a sort. Előbb még megtárgyalják, hogy azt a vagyon ga­zos darabot előbb kö­zösen megkapálják és csak azután osztják ki családokra a töb­bit, nehogy egyiknek gyomosább rész jusson mint a másiknak, az­után ajtót nyitnak a vendégek előtt. Jönnek is, csak úgy sorjáznak be, hangos jó estéttel, látszik raj­tuk, hogy nem is any- nyira vendégek érkéz tek, mint inkább szomszédok, egy kis lefekvés előtti hasz­nos tereferére. Har­mincegy bogáát em­ber — csupa fiatal erő! — jár be István- áSknára, meg a pécsi üzemekbe. Kiss József tsz-elniök, mokány, fürge, gyors észjárá­sú ember viszi a szót, amint elhelyezked­nék: —- Szóved, hazahív­nánk bernieteket ara­tásra —: Ha maga nem szól Józsi bácsi, az asszonytól üzentem volna, ki ne felejtse­nek — szól az egyik és a többiek helyeslé­se közben valaki me­gint beleszól, okosan. — Csák írjanak az üzemnek, hogy akkor adják Td a szabadsá­gunkat, amikor kez­dik vágni a búzát. — A rétet meg va­sárnap levágjuk. De kasza legyen ám! Mire felvirradt és újra leszállna az est, elkészültek a kikérő levelek. A harminc­egy munkásból hu­szonkilencen ígérkez­tek el aratásra, mun­kaegységért így telt ed egy bo­gáéi este. Ugrik még egyet-egyet, döccen is a fiatal termelőszö­vetkezet szekerei de a maguk választotta vezetőség a pesti párt megbízott segítségéved magabiztosan tartja a gyeplőt; nem. enge­dik, hogy eldűljön a sók esőzéstől felázott dűlő kátyúiban.,; nak és a tervben meghatáro­zott hozamoknál nagyobb ter- melésj eredményeket érnek el. Azokban a termelőszövetkeze­tekben jártak él helyesen, ahol minden tagnak, munkacsapat­nak vagy brigádnak az általa elért többlettermés után adnak prémiumot, s erre a célra a többlettermés értékének egy részét fizetik ki. A terven fe­lüli eredmények utáni premi­zálás a legegyszerűbb, a tagok számára is a legkönnyebben érthető forma. A premizálás kipróbállt kiegészítő munkadí­jazás, amely nemcsak átmene­tileg alkalmazható, hanem ser­kentő hatásánál fogva a jövő­ben is nagy szerepet tölt be a tagok anyagi érdekeltségének növelésében. A hagyományos munkaegy- ségrendszemél — mivel a ré­szesedés alapja kizárólag a megszerzett munkaegység — egyes tagok gyakran nem arra törekedjek, hogy jól megmun­kálják a földet, hanem arra, hogy minél több munkaegysé­get szerezzenek, s ezáltal na­gyobb jövedelemre tegyenek szert: A premizálás a hagyomá­nyos munkaegységrendszernek ezt a legnagyobb hibáját kü­szöböli ki azzal, hogy a jó munkát végzett tagok nemcsak a megszerzett munkaegység után, hanem a termelés végső eredményében megmutatkozó többlettermelésből is részesed­nék. Premizálás esetén — ha azt helyesnek állapították meg — a tagok nemcsak arra töreked­nek, hogy minél több munka­egységet teljesítsenek, hanem arra is, hogy a rájuk bízott te­rületen — a lehető legnagyobb termelési eredményeket érjék él: A premizálás anyagilag te­szi érdekeltté őket abban, hogy fokozzák a tsz közös gazdaság jövedelmét, mert ez személyi részesedésűk legfontosabb for­rása. Milyen termelési ágakban célszerű premizálni? Megfelelő számítások alap­ján — a termelőszövetkezet bármely termelési ágában le­het premizálni; Alkalmazásá­nál azonban követelmény, hogy hatására növekedjék a termelés, s ne fordulhasson elő az, hogy a kifizetett prémium nagyobb legyen, mint a premi­zálás hatására élért többletter­melés értéke. Helyesen csele­kedtek azokban a tsz-ekben, ahol azt is megvizsgálták, hogy egy-egy területein bevezetett premizálás mennyire segíti élő az egész termelőszövetkezet fejlődését, az egész tagság ér­dekeit; A pnemfaálö^f áÜtalsSfen a rsok kézi munkát igénylő ter- eSési agákban, továbbá azok­nál a növényi kultúráknál és az állattenyésztésnek azokban az ágaiban célszerű bevezetni, amelyekhez a tsz-nek és a nép gazdaságnak különleges érde­ke fűződik. Továbbá célszerű a traktorost és fogatost is pe­mizálmi, mert az ő munkájuk is hozzájárul a többletterme­léshez. Nem szabad elfelejteni, hogy a premizálás csak reális terv esetén lehet célravezető és igazságos. Túlfeszített terv­nél a premizálás nem Ösztön­ző, alá tervezés pedig jogtalan jövedelemszerzésre ad lehető­séget. Jelenleg termelőszövetkeze­teink egy része főleg a növény- , termesztésben nem a terven felüli eredmények utáni pre­mizálást alkalmazza, hanem a részesművelésre (százalékos művelés) tértek át. Ez azzal függ össze, hogy a szövetkezeti parasztság és a vezetők egy része nem látja még világo­san, hogy egyéni boldogulásá­nak fő útja a közös erősítése. Pillanatnyi egyéni érdekeit nem tudja még alárendelni a jövőbeni anyagi érdekeinek. Előfordulhat egyes termelő­szövetkezeteknél, hogy bizo­nyos munkákat adott esetben csak részesművelés alapján hajlandók elvégezni a tagofc Nyilvánvaló, hogy amennyiben a termelés sorsa függ ettől, fel kell használni a részesművelést is. Abban az eset -ben azonban arra kell töre­kedni, hogy a részesedés az élőmunka-befektetéssel legyen arányos és ne juttassa igazság­talan előnyökhöz a tagság egy részét; A résziesművelés nem tekint­hető a szocialista viszonyok­nak megfelelő munkadíj azási formának, mert a részesedés megállapítása általában nem az „egyenlő munkáért egyenlő bér” ellvén, hanem a tagok egyéni érdekeinek egyoldalú előtérbe helyezésén alapul. Ez az elosztási mód a kisáruter- melő paraszti gondolkodásnak tesz olyan engedményt, amely a naturális viszonyok, á ház­táji gazdaság túlzott, a közös rovására történő erősítése felé húz. Továbbá ez az elosz­tási forma nem segíti elő a pénzbeli részesedés növelését és a rendszeres készpénzelőle­gezés megvalósítását; hanem ellenkező irányban hat. Ezért ha bizonyos nehézségek átme­neti megoldása érdekében fel is használjuk; nem engedhet­jük meghonosítani termelő­szövetkezeteinkben; Befejezésül is hangsúlyozni kívánom azonban, hogy bár­milyen jövedelemelosztási és premizálási rendszer alapvető feltétele; a közös gazdálkodás alapvető rendjének megterem­tése, a Jó és egyre magasabb színvonalú vezetés és tervezés megvalósítása; Ez az, amitől alapvetően függ a közös gaz­dálkodás sikere, eredménye, valamint a szövetkezeti tagok között felosztásra kerülő jöve­delem nagysága is. Ha ez a közös jövedelem kevés, akkor a szövetkezet tagjai a legjobb jövedelemelosztási és premizá­lási rendszerrel sem lesznek elégedettek. Ambruszt György ft Négy 25 köbméteres tartály táplálja majd a Fürst Sándor úton épülő benzinkutat. A Ba­ranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat mélyépítő részlege megkezdte a kút­hoz tartozó épület alapozását és előterének betonozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom