Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

f * * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!| Követik a pécsi példát r%ml DUNÁNTÚLI , ^ NAPLÓ • Kennedy televíziós be tizede • A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ' BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Úttörő élet • Elüldözött szere mesek XVIII. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1961. JÜNIUS 8. CSÜTÖRTÖK Készüljünk az aratásra A mezőről érkező hétvégi jelentések még a tavaszi munkákról számolnak be, s valóban a szénabetakarítás, s növényápolási munkák el­végzése most a legfontosabb feladat Minden erőt ezek gyors befejezésére kell össz­pontosítani. Az állami gaz­daságok, gépállomások és termelőszövetkezetek azonban már megkezdték az előkészü­leteket az aratásra. Az aratás a gazdasági év legnagyobb munkacsúcsa. Nagy erőpróba, s az idén kü- " lönösen az, hisz a rendkívüli időjárás következtében a szo­kásosnál egy-két héttel ko­rábban tavaszodott, gyorsab­ban beérik a gabona, A sikeres gabonabetakarítás előkészítése mindenre kiter­jedő, gyors szervezést kíván a nagyüzemekben. Tekintettel a korábbi aratásra, fontos, hogy az állami gazdaságok és gépállomások a szokásos jú­nius 15. helyett június 10-ig tartsák meg a nyári gépszem­léket. A hiányzó alkatrészeket pótolják, s már a szemle ide­jére készítsék el a kombáj­nokhoz szükséges szalma!éhú- zó készülékeket. Csak így le­het biztosítani, hogy a leara­tott területről 24 órán belül letakarítsák a szalmát, s sza­bad utat engedjenek a tarló- hántás vagy a nyári mély­szántás mielőbbi elvégzésé­hez. A megye gabonaterületének azonban csak kb 45—50 szá­zalékát takarítják be a gép­állomások, illetve a tsz-ek sa­ját gépeikkel. A terület mint­egy felét kézzel kell learatni, s ehhez az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek ebben az időszakban minden ren­delkezésükre álló munkaerőt kihasználjanak. A helyi ta­nácsok nyújtsanak segítséget a gabonabetakarítás megszer­vezésében, különösen az új, első éve gazdálkodó termelő­szövetkezeteknek, Gondoskod­janak továbbá a tsz-eknek szükséges gabonatároló­helyek kijelöléséről. A kézi aratás sikeres elvég­zése végett a közös gazdasá­gokban még időben ki kell alakítani az aratópárokat, aratóbrigádokat. Ezt a mun­kát termelőszövetkezeteink­ben megkezdték. A munka­erőben szegény tsz-eknek a gépállomások és az állami gazdaságok nyújtsanak na­gyobb gépi segítséget, hogy az aratást ezekben a gazdasá­gokban is időben befejezzék. Már most gondolni kell a esénlőcsanatok szervezésére is az állami gazdaságokban és a tsz-ekben egyaránt. A legfontosabb munka ezek ben a napokban az, hogy a hátralévő rövid idő alatt min­den termelőszövetkezetben b“fe’ezzék a takarmányok betakarítását, s az első kapá­lásokat. így összpontosítani lebet maid minden erőt a kü­szöbön álló aratásra. Tekin­tettel a csapadékos időjárás­ra — s javulást később sem várhatunk — az aratás meg- még így is komoly feladatot jelent a vezetőknek, s a munka elvégzése komoly erőfeszítést kíván a me­zőgazdaság dolgozóitól. A termelőszövetkezeti tagok a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat szorgalmasan és ered- ménve«en végeztek el. Fontos, bogv i*«rvaní*rv állják a sarat a nyári munkákban is. Nagv és szén felelősség, az ország kenyerének biztosítása nyng- 'Szík s Vállukon, Hétmillió forint külföldi társasutazásra Egyre többen utaznak megyénkből külföldre — llő az országjárók száma is Megyénk dolgozói közül egy­re többen töltik szabadságu­kat külföldön. Szinte vonat vonat után indul Csehszlová­kiába, a Szovjetunióba. Romá­niába, az NDK-ba, Lengyel- országba, Lehet már utazni Kínába, Franciaországba, Olaszországba, Ausztriába és még számos országba az IBUSZ szervezésében. Az IBUSZ pécsi kirendeltsé­gén is szinte évről évre nő a jelentkezők száma. Ez évben — az elmúlt év hasonló időszakának 226 fő­jével szemben mintegy öt­százan voltak már IBUSZ társasutazással külföldön. Legtöbben — 240-en Csehszlo­vákiába látogattak, az NDK- ban a megyéből 155-en voltak, de sokan jártak a Szovjetunió­ban és a többi szocialista or­szágban is. Míg 1960-ban a megyéből összesen 1340-en vet­tek részt külföldi társasuta­zásban, addig ebben az évben ez a szám mintegy 2000-re nö­vekszik. Egy sokatmondó adat: míg 1960-ban a pécsi IBUSZ irodában Baranyából csaknem 4 millió forintot fizettek be külföldi útra, addig ez évben több mint 7 millió forint lesz ez az összeg, Mind több azoknak a társas- utazásoknak a száma, amelyek közvetlenül Pécsről indulnak külföldre, Októberben például mintegy 300 fővel szerelvény indul Drezda—Lipcse útvonalra, ugyancsak októberben kerül sor 150 fő részvételével Prá­gába menő különvonat in­dulására. Ez év márciusában már indult egy különvonat Prágába, amellyel többek között mint­egy 40—50 mohácsi dolgozó is utazott. Kik utaznak? Erről nem ve­. /• zetnek statisztikát, de szinte minden foglalkozás „képvisel­teti magát” Például a július 24-töl 31-ig tartó Kiev—Moszk­va út társasutazói között állo­másfőnök. szakácstanuló, fő­könyvelő. lakatos és lehetne sorolni még a különféle fog­lalkozásokat, amelyek a jelent­kezési íven megtalálhatók. Növekszik a külföldre utazó mezőgazdasági dolgozók száma is. A MEDOSZ szervezésében állami gazdaságok, gépállomá­sok, erdőigazgatóság dolgozói közül ez évben 110-en mennek külföldre. Ezenfelül jelentős számú tsz-tag is utazik majd az ősszel külföldre. Sokan jutalomból vehetnek részt külföldi társasutazás­ban. A Pécsi Bőrgyárból például Ótátrafüredre utazik jutalom­ból egy gyárimunkás, egy se­gédmunkás, egy tímár és egy bőrátvevő. De számos más üzem is sok dolgozót küld jó munkája jutalmául egy kis „világ járásra”, Természetesen többen utaz­nak külföldre, mint amennyit az IBUSZ nyilvántart. A üze­mi megbízatásokat, tanulmány utakat az IBUSZ nem tartja számon. A megye fiatalsága pedig az Expressz Utazási Iro­da szervezésében indul kül­földi túrautakra. A külföldi utak mellett je­lentős belföldi társasutazást is szervez az IBUSZ pécsi ki- rendeltsége. Csak egy adat a közelmúltból: májusban a pécsi Iskolák az elmúlt év májusának 280 ezer forintnyi összegével szemben mintegy 370 ezer forintot fizettek be ország­járó utazásra. Nem ritka az iskolások részé­re szervezett 5, 0. 7 napos tár­sasutazás. Legkedveltebb ki­Magyar filmhíradó készült a Hruscsov—Kennedy-találkozóról N. Sz. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök és 1. F. Kennedy amerikai elnök bécsi találkozó­jának és látogatásának esemé­nyein az újságírók, riporterek és filmesek népes táborában ott voltak a magyar filmhíradó munkatársai is. Bokor László rendező és Farkas Kálmán ope rátör megörökítette a két ne­vezetes vendég megérkezését az osztrák fővárosba, s filmre vette a találkozónak azokat az epizódjait, amelyekről nem zárták ki a nyilvánosságot. — Felvételeik már megérkeztek Budapestre és csütörtökön, amikor a közönség elé kerül a magyar filmhíradó új száma, mind a budapesti, mind a vi­déki mozilátogatók megismer­hetik bécsi tudósításukat. rándulóhely a Mátra és Bükk, de az Alföldnek is megvan a varázsa. Számos különautóbusz-járá- tokat is szerveznek. A szegedi ünnepi játékokra például hét autóbusz indul, közülük egyet tsz-tagok rendeltek meg. A soproni ünnepi hetekre 3 kü­lönjárat indul Pécsről. (Gaifey) Jó ősziárpa-termés ígérkezik a bólyi határban Véget ért a szocialista országok egészségügyi minisztereinek konferenciája 4z IS DK-ban tartják meg a 7. konferenciát Három napos tanácskozás után befejeződött a szodalista országok egészségügyi minisz­tereinek hatodik konferenciá­ja. A záróülésen két érdekes előadás hangzott el. Ezután dr. Rostás Oszkár, az Egészségügyi Minisztérium titkárságának vezetője beszá­molt a miniszterek különérte- kezletóről és a bizottságok munkájáról. Elmondotta, hogy a szocialista országok egész­ségügyi miniszterei különérte- kezletet is tartottak, ezen a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztere beszámolt a Moszkvá­ban tartott ötödik értekezlet határozatainak végrehajtásá­ról. Foglalkoztak a miniszte­rek többek között az elmara­dott országok egészségügyi megsegítésének kérdésével, továbbá az egészségügyi világ- szervezet munkájában való részvétellel, a szocialista or­szágokban kiadott nemzetközi orvosi szakfolyóiratok színvo­nalának további emelésével. Szóba került a fertőző ' be­tegségek leküzdésével kapcso­latos új védelmi intézkedések, főleg az oltások fejlesztése, a bakterológiai élelmiszervizs- gálatd módszerek egyeztetése, a kutatómunka koordinálásá­nak megjavítása, valamint a nemzetközi szervezetek tagsá­gának kérdése. Elhatározták, hogy az egészségügyi miniszte­rek hetedik konferenciája 1962. június 12—24. között a Német Demokratikus Köztársaságban lesz. Ennek témájául a tuber­kulózis megelőzését és leküz­dését választották. A vendégküldöfctség, nevében dr. Sz. Kurasov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere mon­dott köszönetét a konferencia magyarországi megrendezésé­ért. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter zársza­vában a magyar egészségügy nevében köszönetét mondott a külföldi delegátusok nagy mun kajáért. A konferencia résztvevői csütörtökön és pénteken két cső portban a Balaton környéké­nek és a Mátra vidékének egészségügyi intézményeit ke­resik fel, majd szombaton el­látogatnak Sztálin v árosba. Befejeződtek az aratás előtti hatá r szemlék A külföldi búzákból 16—17 mázsás átlagra számítanak Az elmúlt héten a megye területén lezajlottak az aratás előtti határszem­lék, melyek során a szakem­berek megvizsgálták a nagy­hozamú külföldi búzákat, meg­állapították a várható termést. Ebben az évben a megye ál­lagai gazdaságai és termelő- szövetkezetei összesen 13 445 holdon termelnek importbú­zát. A tsz-ekben a járási ta­500 négyzetméter alapterületi új szerelőcsarnok épül a Pécsi Fémipari Vállalat üzemében, A szerelőcsarnok építése július 1-én fejeződik be, lakatos­n ácsok szakemberei végezték el a határszemlét és termés- becslést s egyben kijelölték a vetőmagfogásra alkalmas par­cellákat. Nagyon fontos, hogy ezeket a kijelölt parcellákat a tsz-ek különös gonddal kezel­jék, külön arassák, csépeljék, hogy jó minőségű tiszta, fém­zárolásra alkalmas vetőmagot nyerjenek. Az állami gazdaságok im- portbúza-tábláit a Vetőmag- felügyelőség szakemberei szem lélték meg. Az előszőnie so­rán megállapították, hogy az importbúzák fejlődését az el­múlt időszakban igen sok té­nyező akadályozta. A csapadé­kos ősz és a megkésett vetés miatt a búza hiányosan kelt, s igy most a kívántnál keve­sebb az egy holdra jutó tő­szám. Helyenként a felfagyás is okozott kisebb visszaesést, de ennél jelentősebb volt a jég- és egérkár. A Bólyi Álla­mi Gazdaságban 36? hold kül­földi búzát kellett kiszántani a jégverés miatt További 1800 hold jégverést szenvedett olasz búza azonban szépen kihever­te a kártételt. A becslések sze­rint a bólyi hibridgyár mellett lévő legjobban letarolt San Pastore tábla is megadja a 10—12 mázsát holdanként. Az enyhe tél kedvezett a me­zei egér tömeges elszaporodá­sának. Különösen *t bogád- mindszenti és sátorhely-bólyi gazdaságokban jelentős az egér kártétel a még a szívós véde­kezés — szénkéneg, arvalin — ellenére is okoz majd ter­méskiesést. A szakemberek megállapították továbbá, hogy sok helyen kevert a búzaállo- mány s az ilyen kevert fajták­ból vetőmagot fogni nem sza­bad. ősszel a vetéskor ügyel­ni kell arra. hogy a különbö­ző fajtákat külön vessék el. a vetőmagszaporitásnál ez alap­vető feltétéi; Mindezen hátrányos kö­rülmények ellenére a külföldi búzák terméseredményei nem sokkal maradnak alul a tava­lyinál. A gazdaságokban vég­zett termésbecslések során — igen szerényen kalkulálva — megállapították.' hogy a várha­tó megyei termésátlag az olasz Autonómia fajtából 17 az ugyancsak olasz San Pastore búzából csaknem 17, a szov­jet Bezosztája és Szkoroszpel- ka fajtákból pedig 16—16 má­zsa lesz. A jégverést nem szen­vedett részeken az idén is vár­hatók rekord termések. Az ál­lami gazdaságokban termeit 8300 hold importbúzának kb. 45—50 százaléka kerül vető­magként fémzárolásra s ebből egészítik ki a tsz-ek import vetőmag igényét. Jövőre Bara­nyában már 37 000 holdon ter­melnek a gazdaságok és a tsz- ek nagyhozamú külföldi búzát s az ehhez szükséges vetőma­got is előállítják, tehát a me­gye behozatalra nem szorul* ■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom