Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

4 NAPLÓ 1961. JÚNIUS 7. jaUßUwL JELENTIK MOSZKVA Leanyid Breasnyev* Nyikita Hruscsov és több más szovjet vezető kedden a Kremlben lé­vő szállásán felkereste dr. Su- karnót, az Indonéz köztársa­ság elnökét és szívélyesen kö­szöntötte őt hatvanadik szüle­tésnapján; MOSZKVA útban Genf felé kedden Moszkvába érkezett Souvanna Phouma herceg, a laoszi kor­mány miniszterelnöke, és Szu- lanuvong herceg, a Neo Lao Hakszat Párt elnöke. A sere- metyevói repülőtéren fogadá­sukra megjelentek Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, Nuritgyin Muhit- gyinov, az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja és más személyek. Anasztasz Mikojan és Souvanna Phouma beszédet mondott. WASHINGTON Hétfőn délelőtt összeült az Amerikai Államok Szervezeté­nek héttagú, úgynevezett szankció-bizottsága; Ezt a bi­zottságot a szervezet legutóbbi San Jose-i tanácskozásán ál­lították fel. amelyen elhatá­rozták a diplomáciai viszony megszakítását Dominikával; A bizottság, amelynek tag­jai Panama, Honduras, Ecua­dor, Chile, Brazília, az Egye­sült Államok és Mexikó most két javaslat alapján ült össze. Az egyik javaslatot Venezuela tette. E szerint határozatot kell hozni, hogy Dominikában Trujillo meggyilkolása után nem változott semmi, ezért a szankciót fenn kell tartani Do­minika ellen, A másik javas­latot az Egyesült Államok nyújtotta be. Ebben azt indít­ványozza. hogy vizsgáló bizott­ságot küldjenek Dominikába annak megállapítására, mi tör­tént Trujillo meggyilkolása -után; A dominikai kormány hozzájárult a vizsgáló bizott­ság kiküldéséhez; SZÖUL A dél-koreai katonai junta kedden közzétette az ideigle­nes alkotmányt, más szóval az úgynevezett alaptörvényt, hogy ezzel „törvényesítse” az állam­csíny óta hozott kivételes in­tézkedéseit. Az ideiglenes al­kotmány megszabja „a nemzeti újjáépítés 32 tagú legfelső ta­nácsa” és a tanács által kine­vezett 15 tagú kormány mű­ködési körét. Ezzel hivatalosan a katonai juntára ruházták a törvényhozói és végrehajtó hatalmait. KAIRÓ Az Uj Kína és a nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint hétfőn este Kairóban megkez­dődött az el nem kötelezett or­szágok állam- illetve kormány­fői értekezletének ötnapos elő­készítő tanácskozása. A tanács kozáson 21 ország küldöttsége vesz részt: Afganisztán, Kam­bodzsa, Ceylon, Kuba. Etiópia, Ghana. Guinea. India Indoné­zia, Irak, Mali, Marokkó. Ne­pál, Szaud-Arábia, Szomáli Köztársaság, Szudán, az Egye­sült Arab Köztársaság. Jemen, Jugoszlávia, valamint Brazília és Burma. Az utóbbi két or­szág megfigyelőkkel képvisel­teti magát az üléseken. ►%> .....—— . A lan Shepard amerikai űrutas sajtóértekezlete Washington (MTI). Alan Shepard, az első ame­rikai rakétautas kedden az amerikai külügyminisztérium fogadótermében sajtóértekez­leten számolt be 15 perc 22 másodpercig tartó ballisztikus repüléséről — jelentik nyu­gati hírügynökségek. A kapitány a többi között elmondotta: Bár a kísérlet során körül­belül két kilót fogyott, egész­ségét nem érte károsodás. Maga az út tervszerűen zaj­lott le, szinte ideális körül­mények között — mondotta —, kivéve két, rövid ideig tar­tó „üzemzavart”! Az első akikor következett be, amikor az aerodinamikai megterhelés elérte a maximá­lis nagyságot, a kilövés utáni második percben. Shepardnak ekkor élesen kellett volna fi­gyelnie a műszertáblát, hi­szen a maximális aerodinami­kai megterhelés a kísérlet egyik buktatója, erre azonban képtelen volt, mert sisakja átvette az űrhajótest vibráció­ját. A rázkódás következtében látása elhomályosult, nem tud­ta leolvasni a műszereket. E veszély pár másodperc alatt elmúlt. A másik ugyancsak átme­neti veszély a kabin „vízbe- pottyanásakor” állott be. A kabin ugyanis féloldalára dőlt, s pár másodpercig — ami Shepard számára hosszú idő­nek tűnt — nem nyerte visz- sza egyensúlyát A kapitány ekkor már arra gondolt, hogy a repülés előtt már jól begya­korolt módon víz alatt hagyja el a kabint. Ekkor azonban az egyensúly helyreállt, s egy szempillantással később az er­re a célra kiküldött helikopter kihalászta a tartályt. Az első amerikai rakéta­utas, aki hat társával együtt két éven át készült repülésére, az* a véleményét hangoztatta, hogy a jövő asztronautái rö- videbb idő alatt is felkészül­hetnek az útra. Államellenes szervezkedés bírósági tárgyalásának megkezdése A sajtó korábban hírt adott arról, hogy a Belügyminiszté­rium szervei államellenes szer­vezkedés gyanúja miatt több személyt őrizetbe vettek; Az ügyben a vizsgálat befejező­dött. A fővárosi főügyészség 1961. május 29-én vádiratot nyújtott be Havas Géza püspökségi számvevő és társai: Merényi Gyula, Nobilis Gábor, Hont­váry Miklós, dr. Gáldi Zoltán, dr. Barlay Ödön, dr. Ikvai László, Emődi László, Földi Endre, Lénárd Ödön, Kölley György és Tabódy István ellen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szer­vezkedés bűntette miatt. A fő­városi főügyészség Tabódy Ist­ván ellen hűtlenség bűntette miatt is vádat emelt. A fővárosi bíróság a tárgya­lást június 7-én megkezdi; Gyár és Gépszerelő Vállalat Pécsi kirendeltsége keres gépésztechnikusokat 3—5 éves gyakorlattal fizi­kai állományuk csoportve­zetői beosztásba gépszere­lési területre, valamint lakatos és hegesztő szakmunkásokat pécsi és vidéki munkahelyeire. Je­lentkezés Sopiana Gépgyár munkaügyi osztály. Siklósi elvtársnál. 16704 r Értesítem kedves megrendelőimet, hogy június 5-től a Pécsi Ruhaipari Vállalat Kossuth- Lajos u. 37. sz. alatti női szabóságában dolgozom. — (Líceum templommal szem­ben). Kérem továbbra is bi­zalommal keressenek fel új munkahelyemen. Kamarás- né Páva Júlia. Tel.: 12-24. 16698 Moszkva és Washington párbeszéde folytatódni fog A bécsi találkozó további sajtóvisszhangja MOSZKVÁ A szovjet közvéleményt élénken foglalkoztatja N. Sz. Hruscsov és J, E. Kennedy bécsi találkozójának eredmé­nye. A keddi lapok első olda­lát még a találkozóról szóló je­lentések töltik meg. A Pravda közli bécsi tudósí­tói, J. Litosko és M. Podkljucs- nyikov „A találkozó után” cí­mű beszámolóját. A szovjet újságírók megállapítják, nem könnyű válaszolni arra a kér­désire, miben foglalható össze a bécsi találkozó lényege. A két államférfi eszmecseréje zárt ajtók mögött folyt és a sajtó számára kiadott tájékoz­tatás lakanikus, mértéktartó volt. Ennek ellenére a bécsi találkozó minden szemtanúja úgy érzi, a hasznos, szükséges irányba megtették az első lé­péseket. „A bécsi találkozó után a jóindulatú emberek bizalom­mal tekintenek a szovjet- amerikai kapcsolatok további alakulása elé — hangsúlyozza a Pravda cikke. — Amikor teg nap a várakozás hosszú és fe­szült órái után az újságírók végre meglátták a szovjet nagy követség épületéből kilépő két kormányfőt, meghallották, hogy a búcsúzáskor nem „Isten vele” köszöntéssel váltak el egymástól, hanem „viszontlá­tásra” szavakkal. Moszkva és Washington párbeszéde folyta­tódni fog — ez a véleményük mindazoknak, akik jelen vol­tak a bécsi találkozó e záró akkordjánál”! el a fontos kérdésekben ... Csak a jövő mutathatja meg, milyen következményeket ered ményez ez a tanácskozás, a Kennedy-kormány képviselői addig is azt tanácsolják, hogy tartózkodjunk az optimizmus­tól, s várjuk ki a végét”; LONDON Kennedy londoni tartózko­dásának Angliát érintő vonat­kozását abban látják angol sajtókörök, hogy a párizsi és bécsi tárgyalásokról tartott beszámoló után az elnök meg­ismételte azt a követelését, hogy Anglia lépjen be a hatos csoportba. A Daily Express a többi kö­zött ezt írja: A Szovjetunió Bécsiben is­mét ragyogó diadalt aratott. A feljegyzések és jelentések ta­núsága szerint Hruscsov a bé- külékeny és megnyerő diplo­mata mintaképe volt. Soha­sem mutatott türelmetlensé­get vagy ingerültséget. Az amerikaiak most csak azt re­mélik, hogy valami szeren­csés véletlen folytán minden jobbra fordul PÁRIZS A párizsi sajtó továbbra is vezető helyen ír a bécsi talál- ' kozóról. Idézi Hruscsovnak Becsből elutazásakor tett kije­lentését, valamint Kennedynek Macmillannel foltatott meg­beszélései után kiadott kom­münikét; A francia főváros lapjai aláhúzzák, bogy a Szov­jetunióban elégtétellel fogad­ták a bécsi találkozó lefolyá­sát; A találgatások nem érnek véget: nem történt-e Becsben olyan hallgatólagos megállapo­dás, amelyről a hivatalos köz­lemény nem tett említést? Az AFP hírmagyarázója sejteti, hogy Kennedy nemcsak azért utazott Bécsbe, hogy Hruscsov- val találkozzék, hogy Laosz kérdéséről vagy a nukleáris kí­sérletekről eszmecserét foly­tasson. Az Europe 1. rádió- állomás kommentátora — lon­doni forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a közeljövőben, négyes csúcsértekezlet össze­hívása várható. A Bécs utáni nemzetközi helyzetet elemezve még a szél­sőjobboldali Aurore is hang­súlyozza, hogy az enyhülés kez­detét hozta meg Hruscsov és Kennedy találkozása. BONN Adenauer kancellár kedden a Keresztény Demokrata Párt parlamenti csoportja előtt nyi­latkozott a bécsi csúcstalálko­zóról, s kijelentette, hogy a Kóklertől, az amerikai külügy­minisztérium európai ügyekkel foglalkozó államtitkárától ka­pott tájékoztatás alapján meg, van elégedve a Becsben tör­téntekkel, mert „Kennedy el­nök nagyon nyomatékosan kép viselte a nyugati álláspontot és kitűnően verekedett“. Han­goztatta: „jó, ha a világ két vezető államférfia nyíltan be­szél egymással“, majd azt mon­dotta, reméli, hogy Hruscsov és Kennedy megbeszélései foly tatódnak. A kancellár kijelentéseivel láthatóan igyekezett eloszlat­ni azokat az aggodalmakat, amelyek a bonni kormánypárt köreiben a bécsi csúcstalálko­zóval kapcsolatban támadtak. Továbbra is feszült helyzet uralkodik Iránban Szófia {MTI). A BTA tehe- ráni jelentése szerint Iránban továbbra is feszült helyzet uralkodik. A sah több ízben tanácskozott Amini miniszter- elnökkel a válságos helyzetről. A napokban Amini hosszasan tárgyalt Azizi tábornokkal, az iráni belügyminiszterrel, vala­mint a teheráni rendőrség és belbiztonsági szolgálat vezetői­vel és helyetteseivel a meg­teendő intézkedésekről. A reakciós feudális katona­tisztek katonai puccsáról szóló értesüléseket a cáfolatok elle­nére is az egész iráni sajtó kommentálja. Nagy csodálko­zást váltott ki az a tény, hogy az összeesküvők közül senkit sem tartóztattak le, sőt a kor­mány is csak egy figyelmezte-^ tést bocsátott ki és még tár­gyalásokat is folytatott az összeesküvőkkel. A sajtó jelentései szerint az összeesküvők nagy földbirto­kosok és katonatisztek, akik­nek nagy érdekeltségeik van­nak a különböző részvénytár­saságokban. 4 ^ Kennedy nyilatkozata a bécsi találkozóról Washington, (MTI). Kennedy amerikai elnök hét­főn éjjel kétnapos angliai tar­tózkodás után elutazott London bÓl; Hétfő este rövid interjút adott az angol televíziónak és ebben kijelentette, hogy a bé­csi megbeszéléseket hasznos­nak tekinti; „Fontosnak tar­tottam, hogy eszmecserét foly­tassak Hruscsov árral, és így tisztázhassuk egymás álláspont ját, Ez a találkozás alkalom volt arra, hogy pontosabban megítélhessük jövőbeni politi­kánkat“ — mondotta. Kennedy hazaérkezett Washingtonba NEW YORK A New York Post tudósítója így kommentálja Hruscsov és Kennedy találkozóját: „Felújult az érintkezés a vi­lág két szuperhatalmának köz­pontjai, a Fehér Ház és a Kreml között, s a közös közle­mény azt idézd, hogy az érint­kezés továbbra is fennmarad. A találkozó eredményeképpen az emberiség semmit sem ve­szített, sőt talán nyert is va­lamit”. A New York Herald Telegram and Sun megállapítja: „Az Egyesült Államokban óvatosan értékelik a bécsi találkozót, amely nem is tűzte ki felada­tául, hogy megegyezést érjen. Was hingt on, (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Kennedy ameri­kai elnök kedden délelőtt — magyar idő szerint 14,30 óra­kor — repülőgépen a Wa­shington közelében lévő And­rews légitámaszpontra érke­zett. Az európai körútjáról haza­térő elnök nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak. Kennedy nyomban helikop­teren a Fehér Házba sietett és magával vitte Fulbri&ht sze­nátort, a szenátus külügyi bi- ^ zottságának elnökét, valamint Dirksen szenátort, a Köztár­sasági Párt szenátusi vezető­jét. Az elnök a késő délutáni* órákban — magyar idő sze­rint éjfélkor — a rádión és a televízióban számol be Hruscsov szovjet miniszterel­nökkel, de Gaulle francia el­nökkel és Macmillan angol miniszterelnökkei folytatott ta­nácskozásairól; U munkásosztály és a béke pítói, Marx és Engels elemez- lágon mindenütt az imperializ­ték és értékelték a háborúkat. mUs volt az uralkodó, mert Ök fogalmazták meg a mun- egyetlen munkáshatalom sem kásság álláspontját a konkrét volt a világon, mert a gyar- háborúkkal kapcsolatban, azt, ma ti népek harca még nem hogy mely háborúkat kell volt aktív és döntő fontosságú elítélni a proletariátusnak és szerepet játszó tényező és mert harcolni ellenük és mely hábo- a szociáldemokrata vezetők rúfeat kell olyannak tekinteni többsége a munkásosztály ol- és támogatni a proletáriátus- daláról átállt a burzsoázia nak, amelyek, a nemzetközi oldalára, a háború elleni harc függetlenség kivívását, vagy oldaláról átállt az imperia- megvédelmezését célozzák. (A lista háború támogatásának porosz—francia háború, az oldalára, „megfeledkezett” a angol—búr háború, stb.). II. Internetei onálé határozatai­A nemzetközi proletáriátus- ról. nak magatartását és taktiká- Az I. imperialista háború ját a háború és béke kérdései- elleni harc hívei a baloldali ben az imperializmus korában szociáldemokraták voltak — Lenint fejezte ki éles vitában, elsősorban a lenini bolsevik merészein, alkotóin a kor vi- párt, — qk mentették meg a szonyai között a nemzetközi szocializmus, a munkásmozga- szociáldemokrácia opportunis- lom becsületét, ök hajtották ta és soviniszta vezetői elleni végre a szocialista Intemacio- harcban. E harc hatása alatt nálé határozatait, amikor az a szocialista Internationale 1907 imperialista háborút polgár- —12 között — tehát az I. im- háborúvá változtatták, a tőke perialista háború előkészítésé- uralmát megdöntötték, és meg nek időszakában — olyan ha- teremtették a szocializmus és tározatokat hozott, hogy a szó- a béke első állami, társadalmi ciáldemokrata pártok ..minden rendjét. Közismert dolog, hogy tőlük telhetőt megtesznek a fiatal szovjet állam első azért, hogy — a leghatéko- törvényalkotása a békéről nyabbnak talált eszközök al- szóló dekrétum, kalmazásával — megakadá- A világtörténelem első szo- lyozzák a háború bekövetkez- " cialista államának meg- tét”, ha pedig a háború mégis születésével új osztályerőviszo- bekövetkezne, „a háború által nyok, új nemzetközi helyzet előidézett gazdasági és politi- alakult ki. Az imperializmus kai válságot minden lehető nem egyeduralkodó, a földke- módon kihasználják arra, Rogy rekség egyhatodán szotializ- mozgósítsák a népet és ezzel mus él. a világ valamennyi közelebb hozzák a tőke ural- nagyobb országában megala- mának bukását.” kulnak a kommunista pártok. Az I. imperialista világhá- megindul a gyarmati népek" ború bekövetkezésének nem fe’szabadulásáért folyó harc tudta útját állni a nemzetközi áradata. Tlven törtcne’mi kö- munkásmozgalom, mert a vi- rülmények között a békéért 1 munkásosztály nemzetközi méretekben nem képes cél j ait — a burzsoá társadalmi rend felváltását a szocializmussal — megvalósítani békés eszközök­kel, addig arra van kénysze­rítve, hogy a burzsoázia által vele szemben alkalmazott fegy veres, háborús eszközöket ve­gye igénybe. A fegyvei-es harcokat és há­borúkat a burzsoázia kénysze­ríti rá a proletariátusra mind­addig, amíg a munikásosztály nem tudja rákényszeríteni a burzsoáziára a békés eszközö­ket. Tekintsük át a munkásosz­" tályharc egy évszázadá­nak tanulságait, a tudományos kommunizmus megalapítóinak és továbbfejlesztőinek állás- foglalásait a háború és béke kérdéseiben. Korunk legégetőbb kérdése, az emberiség létkérdése ez: háború vagy béke! A nemzetközi munkásmoz­galom, a munkásosztály min­dig elsőrendű fontosságot je­lölt a békeharcnak. A béke­harc formái, méretei, módsze­rei a változó történelmi viszo­nyoknak, a munkásmozgalom szervezettségének és felké­szültségének, az osztályerő vi­szonyoknak és nemzetközi erő­viszonyoknak megfelelően vál­toztak. Ennek bizonyítására sorakoznak fel a tények. A modem nemzetközi mun- kásmoagafom megindulása ide­jén a XIX. században a tudo­mányos szocializmus megala­t A munkásosztály történel- \ ” mi (kialakulásának és- fejlődésének útján mindig ál- . lást foglalt saját osztályérde­kei által meghatározva a há­ború és a béke kérdéseiben. Sohasem általában foglalt ál­lást a béke ügye vagy hábo­rú ügye mellett. Nem mond­hatjuk azt, hogy a munkásosz­tály mindig és mindenáron a béke álláspontján állott a munkásosztályharc története során, sem -azt nem mondhat- ’ juk, hogy bármilyen háborút 1 elismert és támogatott. J A munkásosztály mindig a- szerint ítélte meg — a törté- | nelem bármelyik szakaszán — a háború és béke kérdéseit, hogy azok melyike segíti elő a társadalmi haladás ügyét, [ melyik szolgálja a dolgozó em- ' berek felemelkedését a gazda­sági, politikai és társadalmi ' haladását. A munkásosztály küzdelmé­nek végcélja az osztálynélküli társadalom, amelyben nincse­nek társadalmi osztályok, né­pek és nemzetek között har­cok, nincs háború. A munkásosztály céljaitól, törekvéseitől és érdekeitől ide­gen a háború, azonban a bur­zsoázia által folytatott hábo­rúk meghatározó tényezői vol­tak a proletáriátus életének, harcának. Ezért a munkásosz­tály annak pozitív vagy nega­tív hatásait értékelve, kényte­len volt állást foglalni a háfoo- ’ rúk elleni harc. vagy azok tá­mogatása kérdésében. Amig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom