Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

tm. JÜNTOS 30. NAPLÓ 5 KOMLÓ ÉPÍTÉSÉNEK KORONATANŰJA WnmoiNKt A Pacsirta utcáig |árjon a 30-as! Városunk egyik legszeren­csétlenebbül járt járata a 30-as. Először hat hétre meg­szüntették a sétatéri útjaví­tások miatt Június 15-ével újra megindult a járat, de közben az Ütépítő Vállalat a járat utolsó útszakaszát ön­kényesen lezárta: az egyete­mi építkezések támfalának elkészültéig. Ez több hónapig fog tartani, s így a 30-as most csak a Zója utcáig közleke­dik. Pedig járhatnának a bu- ’ szók a Pacsirta utcáig is, ahol sokkal jobban megfordulhat­nának, mint a szűk Zója ut- •eánál. Az ún. egyetemi város­rész utcáinak lakói számára az a százötven méternyi út­különbözet is jelentős idő­megtakarítást jelentene. Kér­jük tehát a buszjáratnak a Pacsirta utcáig való kiter­jesztését! A Kürt, Bacsányi, Mikes utca lakót Összefogott az eg-ész falu Miért mostoha Kán község? Ezt kérdezzük többen is; «mi­kor vásárolni akarunk a falusi boltban. Üzemi dolgozók vagyunk és munkánk ideköt <* községhez, naponta szeretnénk főleg élelmi­szert vásárolni, de nem lehet kap­ni. Az rendben is lenne, hogy friss felvágott nincs, mint a vá- . rosi boltokban, tálán nem is igénylik az itteniek, de valami- féle lconzerv azért lehetne, vagy ehhez hasonló. Arról nem is be­szélve, hogy a boltba kenyeret csak hetenként egyszer szállíta­nak. A boltvezető kérdésünkre ezt válaszolta, hogy ő rendel, de nem küldenek. Ezért a távolabb lévő Hetvehely vagy Bükkösd községbe kell gyalogolni a boltba. Kán község is megérdemelné, hogy jobban törődjenek vele és a boltban többféle árut is árusít­sanak. TÓTH ISTVÁN Közeledik a mezőgazdasági munkák dandárja, s egyébként is hátráltatott a sok esőzés. A mi szövetkezetünknek, a hosszúhetényi Zengő Gyöngye Tsz-nek is nagy gondot oko­zott az összetomyosult munka. A pillangós széna ötször ázott meg, de jelenleg mind a paj­tába került Nem végeztünk azonban a 120 hold rét kaszá­lásával, mert a cukorrépa egyelése sürgetett bennünket és a kukoricát is kapálni kel­lett, de a szőlők idénymun­kája is sok erőt lekötött. A pártszervezet látta a szövetke­zet nehéz helyzetét, beszélget­tek a dolgozókkal, hogy va­sárnap is menjenek munkára. Előző vasárnap is sokan dol­goztak, de a legutóbbin szinte mindenki ott volt, még azok is, akik üzemekbe járnak dol­gozni. A fiatalok és az asszo­nyok gyűjtötték a szénát 12 hold területen. A falu legtávo­labbi részén, a Zobák és Eg- regy melletti erdőszélen a „mézes” réteken 41 kaszás vág­ta a rendeket reggel öttől dél­után négyig. Ez a vasárnapi munka meg­mutatta, hogy a tsz-tagság és a városba járó ipari dolgozók is magukénak érzik a szövet­kezetét és hajlandók még a pihenőnapon is dolgozni, ha éppen a helyzet úgy kívánja. BOROS KAROLY Járdát éi hidat kérünk Mi, a Szent Vince utcai la­kók, nagyon őrültünk, mikor elkészült a kesztyűgyár olda­lán a járda. Sajnos, a járda a Szent Vince utca 1. számú háznál megszakad. A kiugró ház előtt már nem készítettek járdát, mivel az elfoglalja az egész területet Eső esetén rá­adásul még bokáig érő víz is folyik az úttesten. Talán annyit lehetne tenni, hogy egy kis keskeny járdát készítenek e Új óvoda épül A községi tanács vezetői jó gazdái a községünknek. Lát­ják, mi szükséges a falu la­kosságának. Ha nem elégsé­ges a „keret”, jól mozgósít­ják a lakosságot a társadalmi munkáia. Már több létesít­mény felépült társadalmi munkával. Most az új óvodát építjük. K. J. Mecseknádasd ház előtt is, hogy a közleke­dés zavartalan lehessen. Még egy kérésük van az utca la­kóinak. Az Ágoston téren eső idején annyi víz gyűlik fel, hogy száraz lábbal lehetetlen azon átkelni. Kérjük, hogy itt egy kis karfás hidat helyezze­nek el, amit száraz időben fel­re lehet állítani. Kibédi Béla A Megyeri úti vasúti átjá­rón túlra járunk dolgozni, de az út nagyon rossz és inkább botladozunk, mint járunk. — Kérjük a szerkesztőséget has­son oda. hogy megjavítsák a Megyeri útnak azt a részét is. Egy-két évvel ezelőtt talán megfelelt a célnak, mert nem sokan jártak arrafelé, de ma­napság más a helyzet. Jelen­leg több üzem és gyár tele­pült arra a részre, nagy az autó- és a kocsiforgalom és nagyon esedékes volna az út javítása is. A város belső meg- növekedett forgalma is sok Rossz az utunk járművet erre irányít: Akik el akarják kerülni a Doktor Sándor és a Rákóczi út nagy forgalmát azok arra .igyekez­nek kijutni a városból, ha például Siklós íelé mennek. A levél megírására kértek az állami gazdaság kertészetének, az Akkumulátor Gyárnak, a BISZ Vállalatnak és a Rak­tárépítő Vállalatnak a dolgo­zói. Krisztián Károly BlSZ-dolgozó A Vilmos utcát egyelőre nem tudjuk megjavítani A Vilmos utcai lakók pa­naszával Ikapcsolatban kö­zöljük, hogy rajtunk kívül álló okók miatt kellett az ott folyó munkákat megszün­tetni. Ugyanis amellett, hogy a Iközségfejlesztési pénzke­retünk csökkent, a fő közle­kedési útvonalak sürgős meg javítása vált időszerűvé és emiatt nemcsak a Vilmos utcai munkákat, hanem egyéb 'korábban betervezett munkát is el kellett hagy­nunk. Tudjuk, hogy a Vil­mos utcaiaknak ez komoly probléma. Tudomásunk sze­rint az OTP további ötven lakást kíván építeni, a már meglévő épületek mellé, ami a panaszolt munka végre­hajtását majd indokolni fog­ja. Egyelőre. — habár 'ke­restük a módját — a fent említett házak megépítésé­ig nem lesz módunkban a csatornázást és az utat azon a rövid szakaszon megépí­teni. JÉHN JÓZSEF 71. kér. tanács vb-elnöke Pénte' en Harkánylürdőn sorsolják a lottót A hónap utolsó lottóhúzá­sát, a 26. játékhét nyerő­számainak a sorsolását, jú­nius 30-án, pénteken dél­előtt 10 órai kezdettel Har- kányfürdőn bonyolítja le a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság. Ezúttal ugyancsak sorso­lással döntik el azt is, hogy a júniusi 22., 23., 24., 25. és 26. játékhét közül melyik hét szelvényei vesznek részt a következő tárgynyeremény- húzáson. Komló építésének „koronatanúja” lehetne Elter Imre, a kom­lói Kossuth-bánya szállítási felvigyázója. 1926 óta van már Komlón és 1928 óta a Kossuth-bányánál dolgozik. 11 éve tagja már a komlói tanácsnak. Kiváló munkát végez munkahelyén, aminek legfőbb bizonyítéka a Munkaérdemérem arany foko­zata és az elismerő oklevelek sorozata. Neqyvenezer pedpqópus ideo ópiai tovább ' zésen Az 1960—1961-c oktatási évben több mint 11000 vi­déki és körülbelül 0000 bu­dapesti pedagógus vett részt állami ideológiai továbbkép­zésben. A konferenciák munkáját — amint a peda­gógusok szakszerveze"eben elmondották — általában élénkség, s az időszerű po­litikai események, kérdések iránti fokozott érdeklődés jellemezte. Aida a történelem tükrében KÉSÖN INDULT színházi évad vége belenyúlik a nyár­ba. Amikor régebben álmos „uborkaidény” alakult ki, a zöldvendéglőik söröskancsója és tekepályája vette át a ve­zető szerepet, idén nagyszabású kezdeményezés indult a sza­badtéri színpadon, amelyet, ha beválik, állandósítanak és jö­vőre kibővítenék. A szorgalmas pécsi operisták jóvoltából az egyik kimagasló előadásnak ígérkezik Verdi öregkori remeke, az „Aida”. Vele a pécsi opera játék elér­kezik első jubileumához, a mű sortár tizedik darabjához. Két előadásban hangzik fel: július 8-én, szombaton és 9-én, va­sárnap, este pontosan 8 órai kezdettel. Pécset valóságos Aida-láz kerítette hatalmába, örvende­tes jel, nemcsak azért, mert rávilágít a nagyosodó város megnövekedett operaigényére, hanem azért is, mert a közön­ség helyes irányú művészi fej­ődését. ábrázolja. Aida történelemalakító sze­mély, az ókori történelem nagy nőalakjainak egyike. A cselek­mény drámai bonyodalmát egy Új lakóépület a déli városrészben Pécs déli városrészében, a Jókai utcában új lakóhá­zak építését kezdte meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A városrendezési terv alap­ján a Jókai utca vasút felőli részén öt úgynevezett „G” tí­pusú szövetkezeti lakóház épül. A Pécsi Tervező Iroda 3 épület tervét adta át kivite­lezésre az építőipari vállalat­nak. A munkák már megkez­dődtek. Az egyik épületnél el­jutottak a pince födémezésé- ig. a másik két épületnél a földmunkákat végzik és a pin­cét falazzák. Az épületek füg- gőfolyosós. kétszámyas meg­oldásúak. Az egyik szárnyban 5 másfélszobás, a másik szárny ban három kétszoba össz­komfortos, beépített bútoros lakás épül. A négyemeletes la­kóházakban egyenként 40 la­kás kap helyet. A három épü­letet a jövő évben adják majd át. A Jókai utca 43 és 45 szá­mú házak között a napokban megkezdték egy új lakóépület alapozását. Itt egv három emeletes lakóház épül amely­en négv kétszoba és négy W yszoba összkomfortos, beépí­tett bútoros lakás lesz. A la­kóház átadását ez év végére teevezilfc Vásárosdombői árpatáblák Hajnali négy óra. Lépteik alatt kong a Baranya csatorna hídja. A híd alatt a csatorna kristálytisz­ta vizében hosszú, gyíkformájú halak kergetőznek. A földeken az aranysárga árpakalá­szok összesúgnak. Aratás lesz. Kévekötő aratógé­pek indulnak neki a táblának. Megy a munka, te­lik az idő. Tizenkét fiatalember jár az élen, hordják a kévé­ket. — Nézzétek, jön a tanácselnök! — mond ja az egyik. — Kicsoda? A Sze- nyéri Jenő? — ö. Ott van mel­lette Pál Laci is, ni, a vb-titkár! — Azám! Tényleg, az a titkár! Benczes bácsi is velük jön. Megállnak, odanéz­nek, tényleg együtt ön a községi vezető­ség, s velük Benczes József, a tsz-községi párttitkár. Köszönnek beáll­nak a gép mögé s hordják a kévéket. Eltelik egy fél óra. megy a munka, aho­gyan kell s talán még jobban is. A tizenkét tagú KISZ-brigád férfitag- jai viszont mind sű­rűbben állnak meg és pislogatnak visszafelé Mi lehet az oka? Ja. persze! Érthető! Nagyon csinos ez a Freiter Ilonka! És milyen fürge! Milyen szorgalmas! Ha nem igyekeznek, utói éri őket s meglesz a szé­gyen. — Igyekezz, igye­kezz jobban, Jóska fiam! — hallatszik távolból egy mély férfihang. Mindenki odanéz. Árki János bácsi érkezett meg, vállán hozva hatvan- ötödik évét. szívében a soha el nem múló ifjúságot, nyelvén csípős, vidám meg­jegyzéseit, karjaiban pedig munkára való hajlandóságot és jó erőt. — Gyurka, fiam te is igyekezz! így csi­náld. mint én. figyelj ide! — mondja Ko­vács Györgynek, aki a maga tizennyolc évével és szorgalmá­val ugyancsak ipar­Kovács Gyuri hátra néz és látja ám, hogy Árki bácsival egyszer re érkezett Czipó Ist­ván is, aki már köze­lebb van a hetvene­dikhez. mint a hat­vanhoz. — Na. Kijöttünk — mondja Czipó bácsi — láttuk, jön a párt­titkár, az elnök meg a vb-titkár. mondtam Árkinak, induljunk mi is. Nem vagyunk tsz-tagok, az igaz, az árpa viszont megérett le kell aratni. Fiata­lok vannak itt, hadd legyenek öregek is — nem igaz? — Igaz. igaz. — ínnyé. hogy azta ..; Mi az isten csudája ez? Nafene. Itt oszt’ jól bekötöt­ték! — mondja mél­tatlankodva Árki bá­csi; — Mit? — Nem a kévét! A szemünket. Miféle gép ez. amelyik bedo­bálja a lábon álló ga­bona. amit levágott? S ha kévekötő arató­gép, akkor miért nem köti össze a kévét? Nézik többen is. — Tényleg nem köti jól. A mágocsi gépállo­más nem valami )6 Az gé­gépet adott. Aranykalász Tsz pei jobbak. Rájönnek aztán, hogy állítani kell egy kicsit a kötőszerkeze­ten. Máris jobban megy a munka. Ra- goncsa József, meg Berger Károly is ki­vonult. A kévehordás ban kiválóan dolgoz­nak mind a ketten. Az asszonyok is ott vannak Kovács Gyu- lánéval meg Pál La- josnéval az élen. ök is fiatalok, jókedvű- ek. Megy a munka. Csak ez a rettene­tes hőség ne közeleg­ne! Már érezni, hogy ma sem lesz hűvö­sebb nappaluk, mint tegnap volt. Jobb is lenne talán éjszaka dolgozni. Na, majd a bíborherét már éjsza­ka csépelik. A gépál­lomásiak beleegyez­tek. A fontos, hogy a 130 holdas őszi árpá­ból már csak húsz hold maradt hátra, végeznek azzal is ha­marosan. Jövő héten már a búzát is arat­ni kell, (Gy. K.) ádáz és borzalmas háborúsko­dás szolgáltatja Az ókor egyik leghódítóbb jellegű nagyhatal­ma, Egyiptom. Műveltséget és pusztulást egyaránt teremtő társadalmi rendje áll szemben az önvédelemre berendezkedett déli szomszéddal, Etiópiával, a mai Abesszíniával. A fáraók az egész fekete világrészt le akarták i gázni s idegesítette őket, hogy e gonosz tervüknek útjában állt Etiópia. Ezért az uralkodó hadba küldi ellenük az istenek kegyelméből felkent hadvezért, Radamest. Amo- nasro etióp király betör Egyip­tomba, hogy túszként őrzött leányát, Aidát kiszabadítsa. De foglyul esik maga is és ez­zel népének balsorsa megpe­csételődik. Felperzselt falvak, felkoncolt családok hosszú so­ra jelzi a felbőszült egyipto­miak bosszúhadjáratát. Abesz- szinia ötezer évvel ezelőtt a halál völgyévé vált; Maga az egyiptomi nép bé­kés földművelő fajta. Kemény munkával csikarja ki a Nílus árterületén a sivatagba ékelt földekből azt, amire szüksége van. Nem bántja szomszédait, gyűlöli a hadakozást: Csak fennhéjázó, hatalmi gőgjében elvaikult uralkodó-intézményé­nek köszönhette, hogy meggyő­ződése ellenére, belekénysze­rült az ostoba, terület-nagyob- bító hadműveletekbe, mert ha nem harcolt elég kegyetlenül, őt magát öldösték le a fáraók hadvezér-pribékjei. Nem a ta­tár, nem a török találta ki a hódítást, mégcsak nem is Nagy Sándor vagy a római biroda­lom, mert mindnyájuknak pél­dát Szolgáltattak Egyiptom urai, a fáraók, akik magukat félisteneknek tekintették, ilyen értelmű tiszteletet követeltek népüktől és elvárták, hogy bármelyik alattvalójuk boldo­gan haljon meg szemük egyet­len rezdülésére! AZ ILYEN szadista keret operaszínpadra természetesen csak erős tompítással juthat fel, de a dráma kifejlődéséhez ez a haloványabb keret is elég séges. A két — egymással bé­kében megférni nem tudó, a békés egymás mellett élésre alkalmatlan — nép tragédiája három egyéni sors vetületében tárul elénk. Amneris, a fáraó leánya és Aida, a nála fogoly­ként szolgáló abesszdn rab­leány ugyanazért az ifjúért ve­télkedik, az egyiptomi sereg győztes fővezéréért: Radames- ért. Az esélyek igen egyenlőt­lenek és Amneris haragja fo­kozódik attól kezdve, amidőn megtudja, hogy ellenfele láb _ alól egyszerűen nem eltehető [ rabszolganő, hanem a gyűlölt j etióp királynak leánya, tehát > a kasztrendszerű társadalom- ■ ban egyenrangú társnője, i Radames kifejezetten Aidát ! szereti, jóllehet érvényesülése érdekében helyesebben tenné, ha a fáraó leányának udvarol­na. De éppen ebből adódik a bonyodalom, hogy szíve vá­lasztottja az ellenség fejének leánya és szintúgy Aida is el­lentétbe kerül apjával szerel­me miatt. Amneris gyötrődik, de bosz- szúvógy nincs benne. A lefo­kozott hadvezért még akkor is meg akarja menteni, amidőn a rideg papság élve eltemette­tésre ítélte. Radames bűne nagy. Nem tudván ellenállni Aida kérlelésénék, elárult ne­ki egy döntő hadititkot. Meg­mondotta, hogy a Napat«- völgyön át támad hadaival Amanasrora és közölte, hol leggyengébb az egyiptomi ha­tár védelme. Szerelme erősebb, mint katonai kötelességtudása. A szív és az ész összecsapásá­ban el kell buknia. Aida be­lopódzik hozzá a sziklasírba, hogy együtt haljon meg vele, hiszen ő okozta halálát fagga­tásával Erre viszont királyi apja vette rá: „Azt tudd meg tőle, lányom, hogy az ellenség honnan támad ránk?” A megtámadott Etiópia el­vérzett, de a támadó Egyipto­mot is utolérte végzete: a fá­raók öröknek hirdetett hatal­mát betemette a sivatag ho­mokja. „Négy évezred gúláidat elássa” — jósolta látomásában Madách Adámja. Amikor 1872-ben Olaszor­szágban az Aidáit játszani kezdték, a lelkes olasz haza­fiak szenvedélyes rokonszenv- tüntetőseket szervezitek az ősz mester mellett, mert a cselek­ményt úgy fogták fél, mint nehezen kivívott függetlensé­gük allegóriáját. Azt hitték, Verdi-nek burkolt szándéka volt a risorgimento dicsőítése, mint ahogyan egyik fiatalkori művében, a „Nafoucco”-ban harcra tüzelte honfitársait. így volt-e valóban vagy csak a kartánsak túlzása, ma már nem tudhatjuk. NYOLCADIKÁN kialszik a szabadtéri színpad fényfüggö- nye és megszólal lágyan a té- pelődő Aida-motívum. A szín­pad tágas térségén, a székes- egyház négy tornyának árnyé­kában ott áll Ramfis, az ókori Egyiptom főpapja és Radames, a leendő fővezér. Megkezdődik az előadás. Igaz művészi ér­deklődéssel várjuk, ugyanúgy, mint a fővárosi vendégéneke­seinket: Jámbor Lászlót, Kom- lóssy Erzsébetet, Simándy Jó­zsefet és Takács Paulát. Veress Endre — A TANCZENEKAROK budapesti nemzetközi talál­kozóján résztvevő Berlini Rá­dió Tánczenekar július 18- án 20 órai kezdettel a pécsi szabadtéri színpadon ad mű­sort. — Konferál: Brachfeld Siegfried, \ ■-ÜN? i«Lj;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom