Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

NAPLÓ 1961. JÜNIUS 89. Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet—vietnami barátsági gyűlésen Moszkvában (Folytatás az 1. aidalról.) latainak megvitatása elől és halogató taktikához folyamod­nak. Hruscsov helyesnek nevez­te azt az irányvonalat, ame­lyet a laoszi három politikai erő képviselői követnek és kö­zös nyilatkozatukban ki is fej­tettek. A leszerelés kérdéséről szól­va a szovjet kormányfő meg­állapította, hogy e probléma gyökeres megoldása az általá­nos és teljes leszerelés. A Szovjetunió hajlandó bármi­kor hozzáfogni a teljes lesze­relés gyakorlati megvalósítá­sához és elfogadni bármiféle ellenőrzési rendszert, ha a nyugati hatalmak beleegyez­nek a tényleges leszerelésbe. Hruscsov hangsúlyozta, hogy alá fogják írni a békeszerző­dést Németországgal. Kijelen­tette, hogy „ha ránk kénysze­rítik, hogy az erő helyzetéből beszélgessünk, lesz mivel vá­laszolnunk. Ha a béke és a békés együttélés ellenséged mozgósítást jelentenek be, mi nem hagyjuk, hogy meglepje­nek bennünket. Megtesszük a kellő intézkedéseket és ha szükségesnek mutatkozik, to­vábbi lépéseket teszünk biz­tonságunk fokozására.” Űgylátszik, hogy még mi­előtt enyhülne a feszültség, az európai légkör bizonyos „lehű­lésének” szakaszán kell átjut­nunk. „Mesterségesen előidé­zett lehűlés lesz ez, mert nincs semmi nyomós ok erre. Min­den bizonnyal a nemzetközi reakció és a nyugatnémet re- vansista erők akarják ezt.” Hruscsov kijelentette, hogy sajnos, a nyugati hatalmak politikájában nem mutatkozik meg a józan gondolkozás, amelynek a világon kialakult erőviszonyok elismeréséből kellene erednie. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióval való diplo­máciai kapcsolatok megszakí­tásának ötlete botrányos ku­darcba fullad. Emlékeztetett, hogy a Nyugat már megpró­bált úgy élni, hogy ne legyen diplomáciai kapcsolata a Szov­jetunióval, sőt megkísérelte a szovjet állam el nem ismer á- sét is. „Akkor ez a kísérlet sikertelenül végződött Nem nehéz előre látni, hogy ugyan­ilyen kudarc várja a hasonló kísérleteket napjainkban is.’ A szovjet kormányfő rámu­tatott, Nyugat-Németország Adenauer kancellár személyé­ben visszautasítja, hogy tár­gyalásokat folytasson a kelet­németekkel, bár a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya ezt több ízben java­solta, mert csak így lehetne megtalálni a Németország megosztottságának legyőzésé­hez vezető utakat. A szocialista Németország — folytatta Hruscsov — léte­zik és sikeresen fejlődik. Szö­vetségesünk ez a Németország, és mindig számíthat segítsé­günkre és támogatásunkra. Azoknak válaszolva, akik azt állítják, hogy a békeszer­ződés megkötése a Német De­mokratikus Köztársasággal — egyoldalú aktus — Hruscsov kijelentette: „Ha az Egyesült Államok azt tartotta, hogy jo­ga van a Szovjetunió nélkül aláírni a békeszerződést Ja­pánnal, akkor meg kell érte­nie, hogy a Szovjetuniónak és a többi békeszerető államnak is joga van békeszerződést kötni Németországgal’^ Mint korábban, ma is azt mondjuk, hogy készek va­gyunk tárgyalni. — mondotta Hruscsov. <— Annak örülnénk a legjobban, ha az egykori Hit- ler-ellenes koalíció minden résztvevőjével együtt kötnénk meg a békeszerződést a két német állammal. A szovjet miniszterelnök hangoztatta: „Mi a nyugati ha­talmakkal való tárgyalások mellett vagyunk a német kér-, dés békés rendezésével össze­függésben.” De rámutatott ar­ra is, hogy ha valaki végnél­küli tárgyalásokba szeretné be­levinni a Szovjetuniót, hogy befagyassza a békeszerződés kérdését, akkor az tévedne. Ebbe mi nem megyünk bele — mondotta a szovjet kor­mányfő. A továbbiakban kijelentette, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget, amikor javasolja, hogy kössék meg a német bé­keszerződést és ennek alapján rendezzék a nyugat-berlini kérdést. Nyugat-Berlin szabad kapcsolatokat tarthat fenn sa­ját belátása szerint minden ál­lammal. De minthogy a Nyu- gat-Berlinbe vezető utak a Német Demokratikus Köztár­saság területén vezetnek át, következésképpen azok felhasz nálására megegyezéseket kell kötni az NDK kormányával. Ha néhány nyugati állam nem akarja tiszteletben tartani az NDK szuverénitását, és ha úgy gondolná, hogy joga van az erőszakhoz folya­modni. az „rablójog” lenne. Hruscsov ehhez hozzátette, hogy „a rablóktól csak bottal lehet megszabadulni.” A szovjet kormányfő beszé­dében hangsúlyozta. hogy Montgomery angol tábornagy cikkének néhány tétele alap­jában véve ésszerűnek tekint­hető. Montgomery javasolja, hogy az összes külföldi csapa­tokat vonják ki Európából, szá molják fel a külföldi katonai támaszpontokat és vonják ki a külföldi csapatokat Berlinből. Ez egybeesik a mi javaslataink kai is. •— mondotta Hruscsov. Nem mondanak ellent a mi álláspontunknak Montgomery azon kijelentései sem, melyek szerint a Német Szövetségi Köztársaságnak valahogyan összeköttetésben kell lennie Nyugat-Berlinnel. De az NSZK vezető köreinek olyan kijelen­téseit. melyek szerint Nyugat- Berlin a bonná állam része, mi soha nem ismertük el és a jö­vőben sem fogunk elismerni. A Szovjetunió és barátai egyet akarnak, *■*■> hangoztatta Hruscsov — és ez a béke meg­erősítése, s a nemzetközi hely­zet javítása Európában. Sem­mi mást nem akarunk. Semmi­féle előnyöket, semmiféle hó­dításokat. De béketörekvé­seinknek fenyegetésekkel nem lehet elejét venni Ezt tudniok kell a nyugati hatalmak urai­nak is; Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió békét és barát­ságot akar az Egyesült Álla­mokkal, bár a két ország fel­fogása sok kérdésben ellenté­tes. Újra hangsúlyozta, hogy találkozása és megbeszélése Kennedy elnökkel „hasznos volt, minthogy elősegítette több fontos nemzetközi kérdés alaposabb megértését^ Az ilyen találkozók a jövőben is hasznosak lesznek — tette hoz­zá Hruscsov. Mi síkra szálltunk és síkra szállunk amellett, hogy a Szov­jetunió és a nyugati hatalmak kapcsolatai kiszélesedjenek a különböző területeken — mu­tatott rá Hruscsov. — Hasznos­nak tartjuk a tudósoknak, üz­letembereknek. a kultúra és a művészet képviselőiek köl­csönös látogatásait. Ezzel kap­csolatban hasznosnak mondot­ta azt a vitát, amely az ame­rikai televízióban zajlott le a szovjet és az amerikai sajtó képviselői között. Nagyra értékeljük — mon­dotta Hruscsov —, hogy Ken­nedy elnök fogadta újságíróin­kat és elbeszélgetett velük, csakúgy, mint ahogy valami­vel korábban elbeszélgetett egy másik szovjet újságírócsoport­tal; Kádár elvtirs fogadta a Kínai Népköztársaság új nagyköve ét Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Csei Ce- min elvtársat, a Kínai Népköz- társaság új magyarországi nagykövetét és szívélyes ba­ráti beszélgetést folytatott vele Ülést (art a Franci* Kommunista Párt A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden összeült a Párizs melletti Ivry- ben. Napirendjén elsőnek Jac­ques Duclos-nak. a párt Politi­kai Bizottsága tagjának jelen­tését vitatta meg a járási vá­lasztásokról és a jelenlegi hely­zetben a párt feladatairól. A vitában felszólalt Maurice Thorez, a párt főtitkára is. —----------------------------------‘--------------------------tr flz oktatási év tapasztalatairól és a kulturális szemléről tanácskozott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága 22540 liaía] tanuüsá: szerveztél meg — Nagy érdeklődés a KISZ ku (űrprogramjai iránt Amerikai újságíró leleplezései a Vietnam elleni felforgató tervekről New York, (TASZSZ). Beach, a Chicago Daily News tokiói tudósítója ismerteti a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló felfor­gató cselekmények tervét. Ezt a tervet, a tudósító sza­vai szerint, „amerikai és dél­vietnami stratégák” dolgozzák ki. A terv „kilátásba helyezi amerikai katonai személyzet és dél-vietnami csapattestek együttes felhasználását” — Beach azt állítja, hogy a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság ellen irányuló felforgató cselekmények terve „katonai szempontból tökéletesen he­lyes” mert Ngo Dinh Diem hadseregében a tiszteknek több mint a fele és a közlegények legna^obb része északi szü­letésű; „ök jól ismerik a kör­nyéket, a falvakat, beszélik a helyi nyelvjárásokat — írja Beach. Titkos bevetésük Észak Vietnamba csónakon, repülő­gépen vagy a dzsungelén ke­resztül egészen egyszerű lenne. Minden csoportnak 5—30 emberből kellene állnia — ír­ja a továbbiakban a tudósító. Csak néhány óráig vagy leg­feljebb pár napig tartózkod­nának északon. Ott hidakat, villanyerőműveket, raktárakat robbanthatnának fel; Ezenkí­vül meggyilkolhatnák a helyi hatósági szervek kommunista tagjait. Mint Beach írja. egy ameri­kai vállalkozó javasolja, hogy Észak-Vietnamban a terrorak­ciókat gazdasági háborúval egészítsék ki. Javasolja hogy északon hozzanak forgalomba több millió hamis élelmiszerje­gyet és személyazonossági iga­zolványt. Ezenkívül hamis pénzt lehetne nyomni és egész északon elterjeszteni — mond­ja Beacht Tegnap délelőtt a KISZ me­gyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta az 1960/61. évi KISZ-oktatás tapasztalatait, a következő oktatási év előkészí­tésének feladatait. Megállapították, hogy a já­rási és városi bizottságok az elmúlt időben felelősségtelje­sen szervezték és irányították a KISZ-oktatást. Az oktatási évet sikeresen befejezte 22 540 hallgató. Ezek közül több mint 5 ezer KISZ-en kívüli fiatal volt. Az oktatási év sikeréhez nagyban hozzájárult a propa­gandisták jó munkája, annak ellenére, hogy nem tudták szá­mukra rendszeresen megszer­vezni a továbbképző tanácsko­zásokat. A művelődési szervekkel, a Hazafias Népfronttal és a szak szervezetekkel közösen szer­vezett kulturális szemle a ma­ga sajátos eszközeivel hozzá­járult az ifjúság neveléséhez, a kulturális tevékenység meg­szerettetéséhez — állapította meg a második napirend tár­gyalásakor a végrehajtó bi­zottság. Az idei kulturális szemle elsősorban a minőségi színvonal emelkedését ered­ményezte. Nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az olvasó- mozgalom, a kulturális tárgyú ismeretterjesztő előadások iránt, javult az öntevékeny művészeti együttesek műsor- politikéja. Elmaradás mutat­kozik azonban a kórusok és zenekarok szervezése és sze­repeltet ése terén, a daltanulási mozgalom kibontakozásában. A kulturális szemle keretében 209 színjátszó együttes, 95 népi Lánccsoport, 49 kórus, 5 szim­fonikus-, 2 esztrád- és 14 tánc­zenekar vett részt. A körzeti és járási, városi találkozók igen jól sikerültek. Nagy él­ményt nyújtott a résztvevők­nek a komlói és bólyi megyei táncos, illetve dalos találkozó is. Népszerűvé váltak a szel­lemi öttusa-versengések, ame­lyet eddig 103 KlSZ-alapszer- vezetben rendeztek meg. 154 alapszervezetben köze] .A ezef fiatal részvételével szeíve'ztej- közös mozi-, színház- és hang­versenylátogatást. Eredménye­sen zárultak a szemle pályá­zatai is. Beérkezett 280 képző- művészeti, 150 foto, 25 népi díszítőművészeti és 50 irodal­mi alkotás. A KISZ megyei Bizottsága 14 pályázót pénzju­talomban, 25 pályázót tárgy- jutalomban részesített. A KISZ-bizottságok é^ alap- szervezetek a politikai oktatás és a kulturális tevékenység megszervezését nagyon helye­sen egybekapcsolták az „Ifjú­ság a szocializmusért” mozga­lommal, így biztosították, hogy a fiatalok eleget tegyenek a mozgalom, második követel­ményének a tanulásnak és a harmadik követelménynek, a kulturális munkában való rész vételnek; Kennedy sajtóértekezlete Kennedy elnök szerdán — magyar idő szerint 15.00 óra­kor — sajtóértekezletet tartott, amelynek középpontjában — mint az várható volt — Né­metország és Nyugat-Berlin kérdése állott. Az elnök bevezetőül nyilat­kozatot olvasott fel Német­ország és Nyugat-Berlin kér­déséről. Nyilatkozatában Kennedy elutasította a Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítására tett szovjet javaslatot és azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy „szándékosan szítja a nyugat- berlini válságot, amely veszé­lyezteti a Nyugat békéjét és biztonságát”. A német békeszerződés meg­kötésére vonatkozó jogos szov­jet követelésről Kennedy azt próbálta bizonygatni, hogy az „Németország kettéosztottságá- nak állandósítását célozza” és kijelentette, „ha a Szovjetunió eláll korábban vállalt köte­lezettségeitől, akkor nyilván­valóan a három nyugati szö­vetségesre tartozik annak el­döntése, hogyan óhajtja gya­korolni Berlinnel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit”. Jóllehet, elnöksége idején maga Eisenhower is elismerte, hogy „a berlini helyzet rend­ellenes”. Kennedy szerdai saj­tóértekezletén azt állított^ hogy „Németországban és $e>'A linben béke van, s ha ezt me" bontják, ezért közvetlenül a Szovjetunió felelős”. Kennedy ezután egész sor kérdésre válaszolt. ' így többek között elmon­dotta, hasznosnak találta a Hruscsov szovjet miniszter­elnökkel való bécsi találko­zót, de „ez idő szerint nem tervezi, hogy újabb megbeszé­lést folytasson vele”. A parton mintegy 100 izga­tott, ideges ember várakozott: málicisták, biztonsági szervek, búvárok, szaikemberek, föld­művesek a környező falvak­ból, fotóriporterek, a rádió technikai sziemélyzete, stb. Nem hajó süllyedt él, nem is valami vulkán tört ki. Még a part sem igazi part volt Gőring hírhedt bunkerének partjairól van szó, a Itengyel- onszági Lodz városka sűrű er­dejében. Eddig még senkinek sem sikerült behatolnia ebbe a titokzatos föld alatti város­ba. A háború vége felé a né­met csapatok visszavonulása­kor az SS-csapatok vízzel árasztották el. Az aknába ke1' sőbb búvárok bocsátkoztak alá és hosszas kutatás után légmentesen elzárt vasajtót találtak. Ez a vasajtó jelenti a titkok kulcsát Egyesek véleménye szerint a németek itt gyártották titkos fegyvereiket, talán a hírhedt V nakétafegyvereket. Mások szerint itt vegyifegyvereket készítettek és ezt bizonyítja az irtási mennyiségű víz. Lehet­séges viszont, hogy itt, mélyen i föld alatt, a német atombom­bával kísérleteztek. A vastag íötegekben talált villanyveze­tékekből arra következtettek, bogy a föld alatti város hatal­mas mennyiségű villanyára­mot használt el. További fel­tételezések szerint Gőring itt rejtette el azt a sok műkin­cset, amit egész Európában jsszerabolt. Azért nem semmi­sítette meg ezt a föld alatti /árost, mert azt remélte, hogy ;gy szép napon majd eljöhet árte* Á hetedik expedíció Mit rejt a páncélajtó Goring elsüllyesztett bunkerében 21 békaember sikertelen akciója minden siker nélkül. A legerő sebb szivattyúk bekapcsolása után is a víz szintje változat­lan maradt. Feltételezik, azért, hogy valamilyen kapcsolata van a közeiben kanyargó Pili- ca folyóval, vagy a tavakkal, esetleg valamilyen nagyobb víztartályokkal, A napokban újabb akciót szerveztek Gőring titkának fel fedésére. Ez már a hetedik ha­sonló célú vállalkozás. 21 bé­kaember ereszkedett le a tó mélyére az elsüllyesztett bun­kerhez. Valamennyi résztve­vőnek külön nyilatkozatot kel­tett adnia, mert senki sem akarta vállalni a felelősséget életükért. Tizennégy évvel ez előtt ugyanis négy ember meg próbált behatolni Gőring föld alatti menhelyébe, a kis ta­vacska alá, de nem tértek vissza. Az expedíciót a Zciczie War- szawi lap pénzelte, a Népi Technika és a belügyminisz­térium támogatásával. Két kísérőbúvár állandóan telefonkapcsolatot tartott fenn a felszínen lévőkkel. Szavai­kat magnetofonszalagra vet­ték, és a rádióban is közvetí­tették. Ez volt — mondja a Zciczie Warszawj — a lengyel rádió egyik legizgalmasabb nűsora. „Lépteink nyomán zavaros esz a víz... a fiúk valami lémet felírásokat olvasgatnak, egy csotvázat találtunk:;. ez- idáig 200 métert tettünk meg... Különleges szerszámok kelle­nének, vasvágó sitib.. • Nélkü­lük nem boldogulunk:.. Lám­páink fénye egy zárt ajtóra esik.:; Nem juthatunk oda ..; Megyünk vissza.: ök is rábukkantak a her­metikusan zárt ajtókra — és semmi több. Magukkal hozták a két csontvázat A vizsgálat megállapította, hogy ezek a 14 évvel ezelőtt eltűnt csoport^ két tagjának a maradványa;^ A másik két fiatalra nem * akadtak rá. ügy vélik, hogy az a régebbi expedíció, vala­melyik víz alatti akna áldoza­ta tett. A hetedik expedíció tehát , csak azt állapította meg. hogy a titokzatos ajtó valóban lé­tezik, de hogy mi rejlik mö­götte, azt nem sikerült meg­tudni.­Tegnap jelentette az MTI, hogy jelentkezett egy lengyel mérnök, akit annak idején a fasiszták ebben a föld alatti városkában dolgoztattak. A mérnök elkészítette a bunker- város tervrajzát és szenzációs bejelentést tett; Véleménye szerint itt gyártották a néme- ek a V—X és V—2 lövedéke­ket. A főbunker alatt helyez­kedett el a gyár és még ennél is mélyebben a laboratórium és a kísérleti részleg. A helyi­séget páncélajtók választották el egymástól. A mérnök isme­ri annak a szivattyúrendszer­nek a nyitját is, aminek segít­ségével vízzel árasztották el a ' bunkert. melyek mellett halálfej, a ve­szély jele ékeskedik ..: Egy kicsit tétovázunk, de aztán folytattuk utunkat... A ket­tes számú folyosóban va­gyunk. 16 méterre a föld alatt... Megtettünk több mint 80 métert... a. víz hihetetlenül hideg .;. Éppen most hala­dunk át egy félig nyitott aj­tón. Mögötte folytatódik a fo­lyosó .: megyünk tovább . .: Három német sisakot és pus­kát találtunk ;.. öt percig pi­henünk”; Az emberek, az idegfeszítő beszámolót hallgatva, töröl- gették homlokukról az izzadt­ságot. A csigamódra haladó expe­díció már 150 méternyire ju­tott, amikor izgatottan jelen­tették: „Egy víz alatti aknára buk­kantunk ... Nagyon vigyázva haladunk, mert nem tudjuk, hogy mikor botiunk újabb ak­nákba .;; Lámpáink megvilá­gítanak valamit a távolban, de még nem tudjuk, hogy mi az... Borzasztó látvány: emberi csontváz lábak nélkül.:: Ne­hezen haladunk, mert minden­felé vasvázakba ütközünk. Mintha tojások között lépked­nénk — közben folyton az ak­nától rettegünk.. Később jelentették: ,.Ugy látjuk, lehetetlen to­vább jutni. .. Előttünk leom­lott vasbeton íalak ..; Még Ezt az óriási bunkert hadi­foglyok és politikai internál­tak építették. Közülük csak igen kevesen maradtak élet­ben. A parasztok azt mesél­ték, hogy a hadifoglyok egy csoportja megszökött innen, de sorsukról senki sem tud. A bunker körül aknamezők vol­tak és azokon bizony nem igen juthatott át senki. A környező falvak lakói csak homályos nyilatkozatokat adnak az 1939. évi események­ről. Közvetlenül a megszállás után vasútvonalakat, utakat és hidakat építettek itt. Szaka­datlanul érkeztek a cement-, homok- és betonvasszállító szerelvények ebbe a titokzatos erdőségbe, visszafelé pedig ki­ásott földet vittek magukkal, amelyet két közeli tó feltölté­sére használtak. Valamivel ké­sőbb Konewkába és Jeleniába hatalmas gépek, - furcsa szer­kezetek, műszerek érkeztek nap mint nap. A háború után a titkot csak résziben fedték fel. Gőring föld alatti főhadiszállását víz borí­totta él. A bunker felső része érintetten maradt. Ez körülbe­lül 400 méter hosszú és mun­kateremre emlékeztet. Ez alatt fekszik aztán a vízzel elárasz- tott rész, még lejjebb van a légmentesen elzárt, titokzatos i város. Többször is kísértedet tettek 1 a-Víz kiszávattyúzására, de t

Next

/
Oldalképek
Tartalom