Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

4 NAPLÓ 1961. JÚNIUS 21. Hruscsov elvtárs beszéde az Alma- Atában rendezett nagygyűlésen Alma Ata (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, aki va­sárnap Alma-Atában beszédet mondott a Kazah Szovjet Köz­társaság és a Kazah Kommu­nista Párt alapításának 40. évfordulója alkalmából rende­zett nagygyűlésen, szívből üd­vözölte a köztársaság dolgo­zóit. Hruscsov hangsúlyozta, hogy azokat a sikereket, amelyeket a szovjet nép elért, ma már a szocialista rendszer ellensé­gei is kénytelenek elismerni. Az elismerésen túlmenően na­gyon foglalkoztatja őket, hogy azok a népek, amelyek az ok­tóberi szocialista forradalmat véghez vitték, mind újabb és újabb magaslatokat vesznek be a gazdasági és kulturális fejlődésben. És ez a legfőbb, ez határozza meg annak a népnek jövőjét, amely maga­biztosan halad a kommuniz­mus építésének útján — mon­dotta Hruscsov. Büszkék vagyunk szovjet Kazahsztán sikereire — foly­tatta a szovjet kormányfő — Hogyan is ne lennénk büsz­kék, hiszen a közép-ázsiai köztársaságok és Kazahsztán ma az egész világ előtt meg­mutatják, mire képes az a nép, amely saját kezébe veszi a ha­talmat. Nyikita Hruscsov beszédé­ben lelkes építőmunkára szó­lította a szovjet embereket. Népünk sok mindent elért már a szovjet hatalom éveiben — mondotta —, de még sok a tennivalónk. Olyan munkát kell végeznünk, amely érez­hető eredményeket hoz, mind ynagasabbra emeli életszínvo­nalunkat. Hruscsov kíméletlen harcot sürgetett azok ellen, akik élős­ködő életmódjuk folytatására akarják felhasználni a nép ál­tal teremtett javakat. Azokat Í a semmittevőket, akikre nem ‘ hat a társadalom elítélő szava,' kényszeríteni kell a munkára — mondotta. Amikor az építő elkészít egy épületet, gondolnia ked arra, hogy jó-e, erős-e az az anyag, amellyel dolgozik. Gondoskod­nia kell arról, hogy a cement­ben ne legyen szennyeződés. Ha nem gondol erre, az épület nem lesz szilárd. Mi kommunista házunkat építjük — mondotta Hruscsov —, amelyben minden résznek pontosan egymáshoz ked ille­nie, itt mindent kifogástalan minőségben kell elkészíteni, hogy évszázadokra jó legyen. Üstökön kell ragadni azokat, akik akadályoznák bennünket e ház felépítésében. Nálunk, a mi országunkban mindenkinek, aki erejével és tudásával a népet szolgálja, minden lehetősége megvan ahhoz, hogy méltó helyet fog­laljon el társadalmunkban — mondotta Hruscsov. A tőkés világban — folytat­ta — annakidején lenézték a kazahokat. A forradalomban Kasszafúró disszidensek Párizs, (MTI). A franciaországi Melun rend őrsége négytagú kasszafúró bandát tett ártalmatlanná. — Mind a négyen magyar disszi- densek voltak. A 32 éves Ká­dár Olivér, a 34 éves Majdan Mihály, a 32 éves Gáyer Fe­renc és a 21 éves Szólás Fe­renc évek óta betörésekből és kasszafúrásökból élt. Néhány nagy zsákmányt hozó vállalko­zás is szerepel bűnlajstromu­kon: a múlt nyáron egy párizsi vállalat pénztárában kétmillió frankot, októberben a francia főváros központifűtés-szerelő vállalat kasszájában egymil­liót. az év elején pedig Lány­ban az áruház páncélszekré­nyében hárommillió frankot találtak. Az idén februárban egy áruházi betöréskor nem tudtak megbirkózni a páncél­szekrénnyel. ekkor kétmillió frank értékű áru — így több száz hanglemez — elemelésé­vel kárpótolták magukat. ' -4. újjászületett kazah nép azon­ban tehetséges tudósokat ne­velt fel, akikre büszke lehet az ország. Vajon ez nem meg­győző példa-e arra, hogy mi­lyen hatalmas lehetőségeket nyitott meg a nép előtt az ok­tóberi forradalom. Munkára, munkára, munká­ra hívom fel Önöket — mon­dotta Nyikita Hruscsov. — Egyedül a munka a társada­lom és minden egyes ember gazdagságának forrása. Mind többet akarunk felhalmozni, hogy gazdagságunk fokozódjék, hogy mindenki mindent meg­kaphasson a bőség kosarából. És a bőségnek ezt a kosarát nevezzük kommunista társa­dalomnak. Nyikita Hruscsov beszédét a nagygyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták, több­ször megszakították viharos tapssal és helyeslő felkiáltá­sokkal. A Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága, Kazah­sztán Legfelső Tanácsának El­nöksége és a Köztársaság Mi­nisztertanácsa vasárnap este nagyszabású fogadást adott a kettős évforduló alkalmából. A fogadáson a köztársaság po­litikai és közéleti vezetői mel­lett jelen volt Nyikita Hrus­csov is. Eljöttek a fogadásra a Kazahsztánban tartózkodó bolgár, mongol és román kül­döttségek tagjai is. Renal Sándor nyilatkozata egy ben ni lapnak Berlin, (ADN). Rónai Sándor, a magyar országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott a Berliner Zeitungnak a magyar parla­menti küldöttség NDK-beli utazásán szerzett benyomásai­ról. Rónai Sándor elismerőleg nyilatkozott az NDK társadal­mi életében bekövetkezett nagy változásokról is. A magyar országgyűlés el­nöke síkraszállt a német béke- szerződés mielőbbi megkötése és a nyugat-berlini kérdés mi­nél gyorsabb megoldása mel­lett. FIATAL OPERAÉNEKESEK NEMZETKÖZI VERSENYE Hétfőn délelőtt a szófiai hangversenyteremben meg­kezdődött 25 ország, köztük Magyarország ifjú operaéne­keseinek versenye. Negyedik hetébe lépett a parasztság elégedetlenségének „Tour de France“-a Párizs (MTI). A paraszti elégedetlenség „Tour de Framce”-a — a pári­zsi sajtó igy kereszteli el a so­rozatos, immár országossá váló gazdatüntetéseket = negyedik hetébe lépett Szombaton a délnyugati me gyekben voltak nagyarányú megmozdulások: Touiouse-t valósággal élözönlötték a tün­tető traktoros gazdák, akiknek a számát nyolcezerre becsül­ték. Triboulet, a hadviseltek ügyeinek minisztere Aveyron megyében egy frontharcos ün­nepségre csak helikopteren tu­dott eljutni —s az országutakat el torlaszolták a parasztok. Szombaton nagy tüntetés zaj­lott le Montauban, itt össze­tűzésre is sor került a csend­őrök és a gazdák között, ha­tan sebesültek meg: Vasárnap sem volt csend a francia vidéken: Charente Ma­ritime megye országútjain je­lentek meg a traktorbariká­dok, de ezenkívül országszerte számos mezővárosban voltak kisebb-nagydbb tüntetések; Hétfőn a mezőgazdasági ér­dekképviseleti szervek hadi- terve szerint Délkelet-Francia- ország került sorra. A Rhone völgyének gyümölcstermelői amiatt háborognak, hogy a re­kordtermést nem tudják érté­kesíteni. Az őszibarack pél­dául még a soha nem látott alacsony árakon sem talál gaz­dára. A gyümölcstermelők hűtővagonokat követelnek a kormánytól és az export gyors megszervezését sürgetik. Elke­seredésük jeléül hétfőn tonna­szám borították az őszibarac­kot az országutakra és a Rhone folyóba. Meglepetésszerűen hétfőn Deux-Fevres megyében is fel­lángolt a parasztok dühe 1— jóllehet itt a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet nem tervezett erre a napra tünte­tést. A megyeszékhelyen, Niort ban több száz gazda jelent meg traktoron a kora reggeli órákban és parázs tüntetést rendezett a prefektura épülete előtt. Ugyancsak hétfőn a haj­nali órákban megindult a kör­nyékbeli parasztság Brive el­len is. A szocialista országok postaügyi minisztereinek tanácskozása Varsó, (MTI). Hétfőn meg­kezdődött Varsóban a szocia­lista országok postaügyi minisz tereinek tanácskozása. Az em­lített tárca vezetői négy évvel ezelőtt alakították meg együtt­működési bizottságaikat és Moszkva, Prága, valamint Berlin után most Varsóban negyedszer ülnek össze. A tanácskozásra a lengyel fővárosba érkezett Kossá Ist­ván közlekedés- és postaügyi miniszter. A Szovjetunió, Kí­na, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia miniszteri, Bulgária, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, a Mongol Népköztársa­ság, Románia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterhelyettesi szinten kép­viselteti magát. Az öt napra tervezett varsói tanácskozáson a miniszterek megvitatják a szocialista or­szágok által közösen végzett tudományos kutatómunka ered ményeit, kicserélik tapaszta­lataikat a modern posta-mű­szaki kerendezéseket illetően, áttekintik a posta fejlesztésé­nek távlati terveivel, módsze­reivel, valamint a rádió és a televízió előrehaladásával kap­csolatos problémákat, továbbá foglalkoznak a szocialista or­szágok közötti postai tarifák kérdésével: Az ENSZ legyen a béke eszköze Tizenhat évvel ezelőtt, 1945. június 26-án fogadták el az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányát. Ebből az alkalomból a Pravda hétfői száma I. Matvejev cikkét közli „Az ENSZ legyen a béke és nemzetközi együttműködés eszköze” címmel. Az ENSZ tevékenységét jel­lemezve a cikkíró rámutat ar­ra, hogy e nemzetközi szerve­zet jelenlegi formájában még mindig nem vált a béke fenn­tartásának és a népek közötti együttműködés fejlesztésének hatékony eszközévé. Ezért ve­tette fel Hruscsov szovjet kor­mányfő azt a javaslatot, hogy az ENSZ struktúráját össz­hangba kell hozni a nemzet­közi küzdőtéren kialakult új erőviszonyokkal, az ENSZ szerveiben egyenjogú alapon képviselethez kell juttatni a három államcsoportot: a szo­cialista, az imperialista és a semleges államokat. Matvejev hangsúlyozza, hogy sok ország, államférfi és társadalmi szervezet megértés­sel fogadta a Szovjetunió ál­láspontját. Ezzel szemben az Egyesült Államok és szövetsé­gesei a józan ész ellenére me­rev elutasítással válaszoltak a szovjet javaslatra és zajos propaganda-hadjáratot kezd­tek, azt állítják, hogy a Szov­jetunió szét akarja bomlasz­tani az ENSZ-et. A cikkíró egész sor példával bizonyítja, hogy nem a Szov­jetunió, hanem éppen az Egye­sült Államok ássa alá az Egye­sült Nemzetek Szervezetét. így például amerikai részről kísérletek történtek annak az, elvnek megszüntetésére, amely a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egyöntetű döntését követeli meg, amerikai részről utasítják el makacsul a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak elismerését, a Mongol Népköztársaság felvételét a világszervezetbe. Sőt, a wa­shingtoni kormánynak az a tö- ■skvése is, hogy fenntartsa az ENSZ elavult struktúráját, al­kalmas az ENSZ alapjainak megingatására. Mindaz, amit az ENSZ ed­digi működése alatt a világ- szervezet javára könyvelhe­tünk el — folytatja Matvejev — a Szovjetunió és a többi békeszerető állam szívós erő­feszítéseinek eredménye. Ilyen volt például az Egyiptom el­len 1956-ban indított angol— francia—izraeli agresszió be­szüntetése, a Libanon ellen végrehajtott amerikai inter­venció felszámolása. A békéért és a népek füg­getlenségéért vívott harcban következetes álláspontra he­lyezkedő országok nagy sikere volt, hogy az ENSZ a Szovjet­unió kezdeményezésére elfo­gadta a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adását sürgető nyilatkozatot^ A cikkíró befejezésül idézi Hruscsovnak azt a kijelenté­sét, miszerint az ENSZ-t al­kalmassá kell tenni arra, hogy a béke biztosításának haté­kony. fóruma legyen, ne pedig egyes államok eszköze más or­szágokkal szemben. Irak igényt jelentett be Kuwaitra Bagdad (MTI). Kasszem ira­ki miniszterelnök vasárnap sajtóértekezletet tartott, s ezen az újonnan függetlenné vált Kuwait kérdésével foglalko­zott. Mint nyugati hírügynök­ségek jelentik, Kasszem han­goztatta, Kuwait az Irakhoz tartozó Basra tartomány ré­szét képezte akkor, amikor az ország a török birodalom tag­ja volt. Nagy-Britannia 1899- ben 15 000 rúpiával megvásá­rolta e terület vezetőit és Kuwait így került angol véd­nökség alá. Kasszem kijelentette, Irak eltökélt szándéka, hogy kiter­jessze határait Kuwaitra. A kormánynak minden lehető­sége megvan, hogy jogait ér­vényesíteni tudja. Irak azon­ban ragaszkodik a békéhez és a vitás kérdéseket békés úton próbálja megoldani. A miniszterelnök azt is be­jelentette, hogy a kormány Kuwait sejkjét kormányzóvá nevezi ki. Figyelmeztette a sejket, ha nem tartja be az iraki kormány utasításait, ak­kor lázadónak tekinti őt. A miniszterelnök kijelen­tette, törvénytelen az a barát­sági szerződés, amelyet Nagy- Britannia írt alá a napokban függetlenné vált Kuwaittal. Kuwait 1899. óta volt angol védnökség alatt. A kétszáz­ezer lakost számláló sejkség a nyugati országok legfonto­sabb olajforrása. HEM6EK metfi, sötétbarnára cserzett bőrű, széles kari májú kalapot viselő törzsfőnök fogadott ben­nünket. Útközben kisebb laoszi népismereti előadásit tartott. A lakosság fele nemzeti kisebb­ségeikhez tartozik, így például az indonéziai származású lao then-törzs, avagy a lao sung- törzs, az utóbbinak egyik ágával már a meok birodalmában is találkoztam. Az igazi laosziak lao Turnéknak: nevezik magu­kat. A nép különböző fejlődé­si fok és életszínvonal szerint oszlik csoportokra. A lao then nevű néphez tartozó lao luong törzs tagjait sárga rabszolgák­nak nevezik. Ezek az emberek főleg fakéreggel táplálkoznak, amelyet megtörnek és pépsze­rű ételt készítenek belőle. Kunyhóikat banánfák feveleá- vel fedik be és amikor ezek a alatt több mint 300 millió dol­lárt folyósított Laosznak. E szerint 100 dollár jutott volna minden lakosra, vagyis annyi, mint amennyi egy-egy laoszi átlagos évi jövedelme. És hová lett ez a tömérdek pénz? Világszerte ismeretes, hogy a pénzt polgárháború eiő készítésére, hadsereg felszere­lésére és kiképzésére fordítot­ták. Ebben az országban, ahol a lakosság 90 százaléka föld­műves, évente 590 ezer dollárt fordítottak mezőgazdasági cé­lokra (a Time 1961. március 17-i számában közölt cikk sze­rint). Most már megértjük, hogy a csekély számú, de hő­sies laoszi nép miért harcol hazája szabadságáért, függet­lenségéért és semlegességéért. Hogy mindezt még jobban megérthessem és megláthas­sam a sivár statisztikai adatok mögött való életet, egy reggel a Patet Lao egyik őrjáratával felkerestem a dzsungel köze­pén fekvő Cham Khay falut. Utunk keskeny erdei ösvé­nyeken és szálfákból összerótt hidakon át vezetett. Tarka tollú papagájok rikácsoltak a fák koronáján, apró majmok ugráltak ágról ágra és a ta­vak partján simaszőrű biva­lyok legelésztek. A falu hatá- • cában Thit-jVan^y, az óriáster­levelek megsárgulnak, s a törzs elfogyasztotta a környe­ző fák kérgét, tovább vonul. Az itt élő népek lakiterülete általában a földrajzi magas­sághoz igazodik. A lao lumck nevű nép síkságokon és a fo­lyók völgyedben él, a lao then- törzs pedig a dombos vidéket kedveli, míg a lao sung nép a magas hegyekben tanyázik. Végre megérkeztünk a falu­ba és That Vandy, a törzsfő­nök kunyhójához vezetett ben­nünket, amely, mint minden laoszi parasztház, embermagas bambusz-cölöpökön nyugvó építmény. Az ilyen cölöpház védelmet nyújt az árvizekkel és a ragadozókkal szemben. A ház alatt áll a család egyszerű rizsimozsara és a ház asszonyá­nak a szövőszéke. Felmentünk a ház egyetlen emeletére, a család mindennapi életének színhelyére. Itt is hatalmas bamtouszcölöp támasztja alá a tetőt, a ház vázát liánokból font kötelek tartják össze. Sehol sem láttam egyetlen egy szö­get, avagy fémdarabot. A helyi ség közepén két égetett agyag­ból készült tűzhely és körülöt­tük a család hálógyékényei, Vandy családja moszki tó­hálókkal is rendelkezik, ame­lyek szegélyét éppúgy, mint az asszonyok és lányok Miete szók nyáit, gyönyörű hímzések dí­szítik. A falhoz támasztva áll­nak a kizárólag bambusznád­ból készült edényeik. Bambusz- csövekben tartják a sót. a rizst és a vizet is. A helyiség er­kélyszerű résszel folytatódik, amely a gyermekek játszóhe­lye és itt van elhelyezve a rokka is. (Fry', kova no.) Valóban olyan szegény or­szág Laosz, hogy semmit sem nyújthat lakóinak és azok sem­mit sem termelhetnek? Nem. Van Phon Thiuban gazdag érc­bánya van és az országban vasait, rezet, aranyat bányász­nak, gumit, dohányt, teát, cu­kornádat termelnek. Laosz évente 5000 tonna kávét, 20 000 köbméter értékes teafáit expor­tálhatna, ha gépek, szállítóesz­közök állnának rendelkezésé­re. A külföldi segély azonban egy garast sem ad erre a cél­ra. Laoszban sokkal több rizst termesztenek, mint amennyi­re a lakosságnak szüksége van. Mig a fölöslegekben bővelkedő területeken elrothad a gabona, az ország szűkölködő részei­ben nagy a nyomor, mert ahe­lyett, hogy az illetékesek uta­kat építenének és tehergépko­csikat vásárolnának, a USA „se­gélyén” saját „belátásuk” sze­rint Chrysler-gépkocsikat és Camel-cigarettát hoznak be. Az ország kereskedelme úgy­szólván teljesen a thaiföldi behozataltól függ és Thaiföld bármikor beszüntetheti laoszi importját, ha a reakciósok nem értenek egyet a Vientia­ne-; kormánnyal; l Amerika a legutöBMifÄ^ÄV.^ Laoszi asszonyok napfelkeltekor ; í indulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom