Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

r J961 JÜNITJS 3. NAPtö 3 Kilenc százalékkal nő az idén a komiéi szénlröszt termelése Megvalósul a műszaki fejlesztési terv Kitüntetett pedagógusok és oktatásügyi dolgozók A Komlói Szénbányászati Trösztnek ebben az évben 9 százalékkal kell többet termel­nie, mint tavaly. Ez rendben is volna, hiszen sokféle módon lehet a termelést növelni. Ezt a 9 százalékos többletet azonban úgy kell elérni, hogy annak nagy része *— 78 százaléka a termelékenység emelésével történjék. Még ekkor sem okozna külö­nösebb problémát az egész, ha mondjuk több nagy termelé­kenységű gépet állítanának be, A komlói tröszt azonban mind­össze két páncélkaparót kapott, s lényegében ez a két gép szol­gálja az idei gépesítést. Tehát marad minden a régiben és a . letermelés emelkedését a meg­lévő berendezésekkel, szerve­zéssel, koncentráció kialakítás­sal kell biztosítani A műszaki fejlesztési terv elkészítését hosszas és gondos munka előzte meg a trösztnél Üzemekre lebontva készítették el a gazdasági Intézkedési ter- . veket, majd ennek alapján az összes lehetőségeket fi­gyelembe véve készült el a tröszt műszaki fejlesztését szolgáló gazdasági intézkedé­si terv. Erről annak idején írtunk te, de akkor lényegében a szöve­ges műszaki, fejlesztési tevé­kenységről adtunk hírt, amely nemcsak a megvalósuló ténye­ket foglalja magában, hanem a kívánalmakat is. S más a kívánság és más a lehetőség. A gazdasági intézkedési terv a lehetőséget foglalja össze; Részletesen meghatározza minden bányaüzem feladatát, sőt az évi tennivaló havi, ne­gyedévi és félévi terminusokra is le van bontva. Egy példát az üzemek tervei közül; A Béta­akna gazdasági intézkedési terve a következőket tartal­mazza: A TH-biztosításban felhasz­nálnak 3680 új és 4003 régi TH-gyűrűt, ami összesen 4230 folyómétert jelent; Rablással kiszabadításra kerül 3460 fo­lyóméter vágat. Beépítenek 3805 főtecsavartj A pajzsos fejtés alkalmazá­sa terén beépítenek két 35 méter hosszú és 3,2 méter széles pajzsot, s így 16 ezer tonna szenet fejtenek ki. Koncentráció kialakításával kívánnak 300 ezer tonna sze­net lefejteni, ugyanakkor csök­kenteni szeretnék a vágathaj­tást, ennek érdekében 4610 mé­ter ácsolt vágat nem kerül ki­hajtásra. A beruházási alap­ból üzembe állítanak 150 nagy­méretű csillét (2,3 köbméteres), ami növeli a kapacitást, szállí­tási energiát, bért és anyagot takarít meg. sőt enélkül a Bé­ta-aknán nehezen lehetne meg­oldani az anyag kiszállítását Végül pedig hat villamos lég­csőszellőztető berendezés be­építése szerepel a gazdasági intézkedési tervben a Béta­aknán Most az a kérdés, hogy egy­általán megvalósulnak-e ezek a tervek? A műszaki vezetés hogyan biztosítja és segíti a műszaki fejlesztést? S az is kérdés, hogy mikor valósulnak meg? Lényegében a bánya­Idén is számos továbbképzési lehetőséget biztosítanak pedagógusainknak A Baranya megyei Tanács ^megkezdte a pedagógusok nyá­ri továbbképző tanfolyamainak előkészítését. A korábbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezek a tanfolyamok igen hasznosak, tematikájuk az idő­szerű problémák megoldására irányul, s alkalmas arra, hogy az e tanfolyamokon résztvevő pedagógusoknak segítséget nyújtson munkájuk színvona­lának javításához; Ezért az idei tanfolyamok még a koráb­biaknál is sokoldalúbbak; Ter­mészetesen ahhoz, hogy az ok­tatási munkában mutatkozzék is a hatásuk, arra van szükség, hogy pedagógusaink éljenek is a lehetőségekkel. Egyebek kö­zött egyhetes bentlakásos tan­folyamot terveznek Pécsett az általános iskolák igazgatóhe­lyettesei számára július 3—8- ig, két szakcsoporttal, könyv-í kötészettel, valamint a fa- és fémmegmunkáló szakkörveze- tői, szertárfejlesztői szakcso­porttal a gyakorlati foglalkozá­sokat vezető és szakkörvezető "''tanárok számára lesz kéthetes tanfolyam, ugyancsak kéthetes tanfolyamot rendeznek rajzok­tatással is foglalkozó nem rajz­szakos tanárok alapvető kép­zésére, egyhetes tanfolyamot a w nem szakos testnevelést tanító nevelőknek, ezenkívül orosz nvs" vtanfolyamot az orosz sza­kos tanároknak, végül évfolya­monként külön-külön, s az is­kola ipari, illetve mezőgazda- sági jellege szerint is tagolva Pécsett, Szegeden, Szombathe- Iven, Győrött. Nagykanizsán, Kaposváron, Székesfehérváron és Baján vehetnek részt tanfo­lyamokon a gyakorlati foglal­kozásokat vezető nevelők. A tanfolyamokra való elkül­dés részint önkéntes jelentke­zés, részint pedig kijelölés alapján történik. A tanfolya­mok túlnyomó része költség- mentes, csak kivételes esetben kell a résztvevőknek minimá­lis önköltséget téríteniök. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása, s a nyáron ta­nultak gyakorlati alkalmazása a következő tanévben a me­gyénkben folyó iskolai munka további színvonaljavitására vezet. üzem vezetőinek a feladata, hogy a terv időben megvaló­suljon. Az egyes üzemek műszaki vezetését segíti, illetve irányít­ja a területi főmérnök. A területi főmérnök sokszor naponta ellenőrzi az üzemek fejlesztésének a végrehajtá­sát. Az üzemek pedig havonta írás­ban tesznek jelentést a terü­leti főmérnöknek és a tröszt főmérnökének a műszaki fej­lesztési terv végrehajtásának az állásáról. S a jelentésből pontosan kitűnik, hogy miként is halad a műszaki fejlesztés, hol vannak lemaradások, hol szükséges segítség, intézkedés. Amilyen hatékony a műszaki vezetés segítsége és intézkedé­se, olyan ütemben valósulnak meg a műszaki fejlesztési fel­adatok. Nem véletlenül tettem fel úgy a kérdést, hogy nem mindegy mikor valósul meg egy-egy feladat, előbb-e, vagy utóbb, mert ez lényegében a termelékenységet jelenti és a megtakarítást. Például a nagy- csillék esetében a terv szerint ez évben 150-et kell beállíta­ni, de eddig csupán húszat he­lyeztek üzembe, ugyanis a Bé­ta-akna ennyivel rendelkezik. A többit még nem szállította le a tatabányai gyártó válla­lat. De az üzembe helyezett húsz nagy csillével is voltak problémák; A külszíni auto­matikus mozgatás céljára lét­rehozott lejtőkön nem gördül­tek le a csillék, s a bányában a töltésnél szükséges csille­mozgatás nagyon nehézkes, fi­zikailag nagy megerőltetést igényel. Mindezeket menetköz­ben kell kijavítani, s mivel ezek a hibák a havi jelenté­sekben benne vannak, így mód van arra, hogy gyors segítséget adjanak az üzem műszaki vezetőségének. A megelőző években nem voltak ilyen részletesen kidol­gozott műszaki fejlesztési ter­vek és a segítségadás sem volt valami hatékony. A jelenlegi rendszerrel (rendszeres havi jelentések, ellenőrzések stb.) biztosítottnak mondható a mű­szaki fejlesztési tervek meg­valósulása a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt üzemeiben; fei—) Ma adják át a X. pedagó­gusnap alkalmából kitüntetett pedagógusok és oktatásügyi dolgozók kitüntetéseit. Jó munkájukkal idén a követke­zők érdemelték ki ezt a meg­tiszteltetést: Népköztársaságunk kormá­nya a „Kiváló tanító” címmel tüntette ki Várszegi Alajos ba­rátúri tanítót, a Szocialista Munkáért Érdeméremmel Benez Boldizsámé majsi óvó­nőt és Gyenis Ilona a csertői gyermekotthon igazgatóját, a Munka Érdeméremmel Piriéi Jánosné ibafai tanítót. Miniszteri kitüntetésként A latié nyerőszámai: Pénteken Kispesten tartot­ta a hónap első sorsolását a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság. A kihúzott nyerő­számok a következők: 5, 19, 26,43, 60 Ezután tartották a májusi jutalomsorsolást, amelyen a 21. játékhét szelvényei vet­tek részt. az „Oktatásügy kiváló dolgo­zója” címet kapták: Borsos János általános iskolai igazga­tó Hidas, Keszthelyi József nevelő, Bakócai nevelőotthon, Bujtár József szakfelügyelő Pécs, Orosz Ottó szakfelügye­lő Pécs, Matyó Ferencné ta­nár Mohács. A „Szocialista kultúráért” kitüntetést kapta Takács Gyula, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője, dr. Nagy Gyula, a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese, Miklósi Jenő sásdi járási népművelési felügyelő. A „Kiváló dolgozó” címet özv. Mudrány Istvánná, a mohácsi középiskolai diákotthon gond­noka és Simon Mihályné, a csertői gyermekotthon sza­kácsnője nyerte él. Saághy Mihály járási számadó igaz­gató és Kovács Istvánná bogá- di Sz. M. elnök miniszteri di­csérő oklevelet kapott Komlón a város alapításá­nak 10. éves évfordulójával esik egybe a pedagógusnap, s ez alkalommal az „Oktatás­ügy kiváló dolgozója” címet Ábrányi Alajosná szakfel­ügyelő, Györffy Józsefná ta­nító, Rácz Sándor igazgató, a „Kiváló dolgozó” címet Hor­váth Mártonná konyhai mun­kás nyerte el, Somkuti Ede szakfelügyelő é* Pál népművelési felügyelő minisz­teri dicsérő oklevelet kapott. Pécsett Kiss Ferenc, a pécs- szabolcsi általános iskola igaz­gatója kapta a „Kiváló tanító” kormánykitüntetést. Az „Ok­tatásügy kiváló dolgozója” cí­met Almási János, a Szigeti úti általános iskola igazgatója, dr. Dalnoky Jenöná, a Leöwey Klára Gimnázium igazgató- helyettese és Csanálosi Sándor- né, az új-mecsekaljai általá­nos iskola tanára kapta. A „Szocialista kultúráért” kitün­tetést adományozta a minisz­ter dr. Siptár Emőnánek, a II. kerület népművelési felügyelő­jének, a „Kiváló dolgozó” cí­met Dákány Istvánnak, a Nagy Lajos Gimnázium gondnoká­nak. Miniszteri dicsérő okle­velet Gyöngyös Vilmos szak- felügyelő és Markó Istvánná Sz. M.-tag kapott. Az idei pedagógusnapon arany- és gyémántdiplomát nyújtanak át az 50, illetve 60 éves pedagógus-múlttal ren­delkező nevelőknek. Arany- diplomát kap Góbéi Károly, a mohácsi belvárosi fiúiskola tanítója és Ebrits István ny. számadó igazgató, gyémánt­diplomát kap Vadas Gyula, kárászi nyudíjas tanító, La- borczi Gyula és Glatt Adolf nyugdíjas pécsi tanítók. A legolcsóbb takarmány Rét- és legelőgazdálkodási ankét Szentegálon A Megyei Tanács, a TIT agrár szakosztálya és az Ag­rártudományi Egyesület kö­zös rendezésében csütörtökön egész napos rét- és legelőgaz- dálkodásd tapasztalatcserét tar tott a Szentegáti Állami Gaz­daságban. Az ankéton dr. Gru­ber Ferenc professzor, a szarvasi Öntözési és Rizster­mesztő Kutató Intézet osztály- vezetője és a megyéből mintegy 180 tsz-elnök, agronómus és tanácsi szakember vett részt a tapasztalatcserén. A vendégek a reggeli órák­ban határszemlén vettek részt. Megfigyelhették a gazdaságban folyó szénabetakarítást a gé­pi rendfelszedést és az állvá­nyos szárítást. Ezután megte- i kintették a gazdaság 120 hol­das kísérleti legelőjét, s a fű­ARÄNYDIPIOMÄ ÉM. Komlói Állami Építő­ipari Vállalat azonnali be­lépésre keres 2 éves szak­mai gyakorlattal rendelkező VILLANYSZERELŐKET. Jelentkezni lehet Komló. Kossuth L. u. 13.. munka­ügyi osztályon; 291 Szűk falépcső vezet fel Ebrits István nyugdíjas körzeti is­kolaigazgató barátsá­gos otthonába. Ma­gastermetű, rövidre- nyírt ezüsthajú férfi nyit ajtót ismerős mosollyal; Valóban ismerjük egymást, hi­szen nem te olyan ré­gen rövid írásaival kopogtatott be a szer­kesztőségbe, hogy ha már a katedrát el kel lett hagynia, hát így neveljen. — Csak az az angi­na pectoris ne jött volna —1 panaszkodik —, még ma is vidá­man tanítanék. Ezekben a napok­ban szinte megfiata­lodott. — Szét kellene sza­kadnom —* mondja tréfás panasszal — háfom felé is hívnak egyszerre. " Bajára is el kellene menni, ahol az 1911-ben vég­zett tanítóképzősök találkoznak.:, Micsoda ötven esz­tendő van a háta mö­gött! Fél évszázad, amelyben két kegyet­len. pusztító háború zajlott le. amelyben megszületett egv új társadalmi rend és ma már világrend- szerré is terebélyese­dett. Ezt a nagy tör­ténelmi átalakulást azonban Ebrits István csak távolról szemlél­hette. A háború évei­ben nemcsak tanított, hanem gazdálkodott is, hogy megélhessen, kántorkodott is és hu­szonnyolc éve tanított már. mikor végre rá- mosolygott a szeren­cse. Horvát nyelvű „kisebbségi” tanítót kerestek és Ebrits István horvát nyelv­tudásával alkalmas volt erre, sőt a mi­nisztérium is megbíz­ta fordítói munká­val. — Szépen megfizet­ték a fordításokat, az igaz. Volt elég pén­zem, azt is megtehet­tem, hogy a régi is­kolámnak, a bajai ta­nítóképzőnek küld­tem évente száz pen­gőt, hogy jutalmazzák vele a legjobb növen­déket. De ez régen volt. A mostani kitünte­tése. a meghívások kissé felkavarták ben ne a múltat Az öt évvel ez előtti emlé­kek negyven évvel ez előttiekkel vagy még régibbekkel kevered­nek. Pontosan emlék­szik arra. hogy 1911- ben végzett osztá­lyukban huszonötén voltak, hogy közülük sokan indultak kar­paszományos zászlós­ként büszkén, kivont karddal az első világ­háborúba. a halálba. És mintha csak ma jött volna haza a na­pi munka után, úgy so rolja, hogy nagykozáiri körzeti igazgatóként hogyan látogatta a bogádi. romonyai, hin­di, magyarsarlósi is­kolákat. — Nehezebb volt a látogatás, mint a ta­nítás — mosolyodik el — hiszen ha meg­gondoljuk, a régebbi időkben egy tanítóra falun hatvanhét gye­rek is jutott, osztat­lan hatosztályos isko­lában; Elgondolkodik; — Milyen lehet az az aranydiploma? — kérdezi hirtelen; — Mert voltak itt ná­lam. elvitték a régit, azzal, hogy az kell az aranydiploma kiállí­tásához. El nem tu­dom képzelni, milyen lehet::; Ma már kézbeve­heti, megforgathatja. Negyvenhat évi ke­mény munka, ötven­éves küzdelem ered­ménye lesz rajta. Az teszi leginkább szép­pé az aranydiplomát. —1 Nem tudom, mi­nek tartsam ezt, 5. kezdi zavartan; «■* Mert amikor ötvenhat januárjában jött ez a betegség és kórházba kellett mennem, az orvos szigorúan rám­parancsolt, hogy óva­kodjak a munkától, a tanítástól, az izgal­maktól. 1948 óta párt­tag voltam, de a be­tegség óta nem jár­tam pártgyűlésekre, tagdíjat sem fizet­tem; Azelőtt pártok­tató is voltam, politi­kai gazdaságtant ta­nítottam ..; De hiá­ba. a betegség .;. Most aztán kapok egy levelet a párttól, úgy van címezve, hogy Ebrits István elvtárs­nak. így. Elvtárs. Nem magyarázatot vár, inkább valami, szinte gyerekes büsz­keség csillog a szemé­ben. Amiért így szá­mon tartják. Arany- diploma és — elvtárs. Ettől fiatalodott úgy meg; ' Beteg szíve mintha újra egészsé­gesen dobogna. És nemcsak ez az egy ünnepélyes nap lesz ilyen szép. hanem az öregkor évei is mind­végig, mert ha kezé­be veszi aranydiplo­máját, mindig tudja, hogy vannak, akik számon tartják. (MÉSZÁROS) állomány láttán, nagy elisme­réssel adóztak. Fischer Elemér, a gazdaság főagronómusának megnyitója után Takács Alfréd, a legelő- javítási kísérlet vezetője szá­molt be a résztvevőknek a kí­sérlet eredményeiről Minde­nekelőtt elmondotta, hogy a gazdaság szakembereinek vé­leménye szerint a legelők meg­javításának helyes módja: a legelő teljes gyomtalanítása, víztelenítése és a vidék jelleg­zetes ősgyepének ápolása. Te­hát nem az újratelepítés! A megmunkált ősgyep teljesen gyomtalan, dús és az édes kultúrfüvek uralják. Kísérlet­képpen 20 holdat feltörtek és újratelepítettek, már két esz­tendeje, de ez a húsz hold új gyep fejlettségben még most sem érte utói az ősgyepet. Te­hát tapasztalatból mondhatják, rhogy a silány legelőt nem újra : gyepesítéssel kell megjavíta- ini, mert egyrészt kevés a fű­mag az országban, másrészt ki >sebb a választék az egyes fű- : magféleségek között. Más vi- ;dókról származó fűmagot adott ; helyen megtelepíteni lassú és ! gyakran sikertelen vállalko­zás. A szentegáti legelő pár éve még nagyon rossz állapotban volt, mély fekvésű, vizes, tele gyommal és savanyú füvekkel. Értéktelen takarmányt adott. Ahogy megépítették a leszívó árkokat, és a vizet elvezették, gyomokat szívós munkával ki­irtották, azonnal terjedni kez­dett az édesfű, a savanyú fü­vek visszahúzódtak, kipusztul­tak, s most az édesfű uralja a legelőt. S ez óriási eredmény, hisz a legelő nagyon mély fek­vésű, 80 centiméterre van a Dráva szintje alatt. A gyomirtást rendszeressé tették. A gyomok magkötése előtt mindig lekaszálják a legelőt, s ennek eredménye az, hogy je­lenleg teljesen gyomtalan. A tsz-ek is jó eredményt érnének el ezzel a módszerrel. Éven­ként egyszer rétgyalulást is végeznek. A rétgyalu eltünte­ti a vakondtúrásokat, kisebb nagyobb egyenetlenségeket, a legelő talajfelszíne olyan lesz, mint az asztallap és így gép­pel könnyen ápolható, kaszál­ható. • Ezután a műtnágya-Jrisérle- tek eredményeit ismertette. Az 1957 óta folyó műtrágyázás! kísérletek tapasztalataként el­mondta, hogy egy mázsa mű­trágyával nem érdemes kez­deni, a három mázsa pedig pazarlás. Holdanként 1,5—2,5 mázsa pétisót javasol a lege­lőre. A műtrágya nélküli kont- rollparcella 7,5 mázsás hozamá val szemben a 2,5 mázsás péti- só-adag 23,4 mázsára emeli a szénatermést. Az említett felső határig minden mázsa pétisó kb. 6 mázsával emeli a hoza­mot. Három mázsás adagon túl már magas az önkölt­ség. A foszfor- és káliumműtrágyáknak nincs gyakorlati jelentőségük, nem befolyásolják a hozamot. A pétisó az istállótrágyát is ki­tűnően pótolja. A legelő első kaszálásából szénát fognak, ezután pedig késő őszig legel­tetik. Ezer birka és 200 üsző él meg itt minden abrak és egyéb takarmány-kiegészítés nélkül csak legelőből. A határszemle után dr. Gruber Ferenc professzor tartott előadást a rét- és le­gelőjavítás fontosságáról. El­ismerését fejezte ki a Szente- gáton látottakról, és elmond­ta, hogy ilyen jó legelő az or­szágban, sajnos csak kb 200 ezer hold van és ezzel szemben 1 millió kh. rossz és még rosz- szabb állapotban. Felhívta a résztvevők figyelmét más or­szágok eredményeire, s gyors intézkedésre, mert tűrhetet­len, de tény, hogy rét- és le­gelőgazdálkodás területén ná­lunk még ma is csaknem hon- foglaláskoraheli állapotok ural kodnak. Beszélt a legelők vegy szeres gyomirtásáról, mellyel csínyján kell bánni, mert a pillangósokat a vegyszer el­pusztítja. Mivel a fűmag ke­vés, felülvetéshez használják fel az árokpartok ősgyepét. Illetve ebből fogjanak magot. Szólott az eg^es fűfélék magas fehérjetartalmáról, s elmon­dotta, hogy a legelő a legol­csóbb takarmány. Pétisó hiá­nyában a trágyalé felhasználá­sát javasolta, amely magrs nitrogén tartalmánál fogva növeli a fűhozamot. Hatása felér 2 mázsa szuperfoszfáíé- val és egy mázsa pétisóával,' ezt saját kísérletei is igazol­ják. A legelők víztelenítésénél felhívta a figyelmet arra, hogy ne bízzák teljesen a kultúr­mérnökre. Meg kell hallgatni az agronómus véleményét is, mert előfordulhat — mint Győr megyében is megtörtént, — hogy túlságosan leszivatják a vizet, s így egyes fű- és here félék elkorcsosulnak. Végül megígérte, hogy tanúi mányozni fogja Baranya me­gye rét- és legelőviszonyait, s ezen a téren .patronálni kí­vánja a megyét. Pék János megyei főállatte­nyésztő zárószavaival az ankét a délutáni órákban ért véget /

Next

/
Oldalképek
Tartalom