Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

r 1961. JÚNIUS 23. N A P l 0 5 A szerkesztiség postájából Az otca nem futballpálya Pécsett a Vilmos és a Mik­lós utca sarkán a gyerekek kü­lönösen az esti órákban mint­ha összetévesztenék az utcát a labdarúgópályával, úgy futbal­loznak. A járókelők szinte félve közlekednek, nem tud­hatják mikor rúgják az arcuk­ba a labdát. Jó volna, ha a szülők meg­magyaráznák a gyerekeknek, hogy „csendesebben vigadja­nak” az utcán. Horváth József Köszönjük Jóleső érzéssel olvastam a Dunántúli Naplóban az örer gek napjáról szóló beszámoló­kat, annál is inkább, mert ma­gam is feleségemmel együtt „érdekelt fél” vagyok. Nemrég költöztünk a baranyai Peterd- Te. Még „hivatalosan” nem is voltunk peterdi lakosok, de olyan szép ünnepséget rendez­tek itt az öregeknek, hogy ez az ünnepség szinte átölelt ben­nünket. A nyilvánosság előtt akarok köszönetét mondani a szépért, a megbecsülésért ég a szeretetért. Kersék Gyula > Javítsuk ki a hibákat Pécsbányatelepen az Isten­áldás völgyben lakom. Nem hiányzik itt az autó. a rádió, a televíziói De régi kérésük a völgy lakóinak •— a közvilá­gítás. Hogy éppen ezt ne lehes­sen megcsinálni — ez nehezen érthetői Az sem közömbös, hogy Andrásbánya völgyben és Istenáldás völgyben csak tér­dig érő gumicsizmában lehet közlekedni. Az Erdőgazdaság ugyanis töníkretette az utakat. Jó volna, ha ígérgetés helyett egyszer mór hozzákezdenének az út rendbehozatalához. Nem „nagy” dolgok ezek. de a hi­bákat ki kell javítani. Nyéki László tanácstag Baj van a zárórákkal Pécsett jártamban igen szo­morú tapsztalatot szereztem a város, de különösen a külső perifériák italméréseivel kap­csolatban. Legtöbb helyen nem tartják be azt a rendele­tet, amely megtiltja a 18 éven aluliak, valamint ittas embe­rek szeszesitallal való kiszol­gálását. A zárórák betartása külön figyelmet igényel. Van­nak üzletek, ahol az este 10 órás zárórával szemben még éjfélkor is nyitva tartanak és kiszolgálják a vendégeket. — Jobban kellene ellenőrizni az üzleteket, hogy e szabálytalan­ságok minél előbb megszűn­jenek. H. E. Az Aida próbáján Tizedik bemutatójára készül Verdi Aida című operájának szabadtéri előadásával a pécsi operatársulat. A Mecseki nyár gazdag programjában jelentős­nek és kiemelkedőnek ígérke­zik ez a produkció, melynek próbái mór javában folynak. Az egyik próbateremben Laky György, a színház korre­petitora épp a férfikórussal gyakorol. , — Nem könnyű a felkészü­lés Verdi operájára. — mondja Laky György. — Hiszen az Aida Verdi mesterperiódusá- Dól való, így sóikkal nehezebb, mint az eddig bemutatott fia­talkori Verdi-művek: a Rigo- letto, Trubadúr és Traviata. Különösen a kórusra ró rend­kívül igényes feladatot, mely­nek megoldására a színház énekkara egymagában nem is képes. — Miképp oldották meg ezt a problémát? — Bekapcsolódott a munká­ba a Liszt Ferenc-kórus és a Mecsek Művészeti Együttes kó­rusa is. 11 óra: megérkeznek a szó­listák is. Az ő betanításuk ugyancsak Laky György fel­adata. — Úgy tudjuk, hogy az ope­ra főbb szerepeit a szabadtéri előadásokon fővárosi vendég- művészek éneklik. — Igen. A címszereplő Ta­kács Paula lesz, Amneris Kom- lóssy Erzsébet, Radames Si- mándy József, Amonasmo pe­dig Jámbor László. A többi szerepben már pécsi énekese­ket hallhatunk: Marczis Deme­tert, Tréfás Istvánt, Horváth Sárit, Bonnet Kálmánt. A most folyó próbákon azon­ban még a főszerepeket is pé­csiek énekük, hogy a felkészü­lés a pesti vendégszereplők megérkezéséig, az összkari és együttes próbákon zavartalan legyen. Ezért próbál most az együttessel Pelles Júlia, Cson­gor József és Fodor Pál, mig Aida nehéz szerepét a színház fiatal énekesnője, Rögöz Esz­ter tanulja. — Ez második főszerepem Santuzza után, — mondja Rö­göz Eszter. — Hallatlanul iz­galmas és nehéz feladat Aida alakjának zenei és színészi megformálása. De megéri a fáradságot. Hiszen Aida az Egy hónap múlva kezdődnek a szegedi szabadtéri játékok. A díszelőadásra szóló 148 000 jegyből 105 000-et már elővé­telben megvásároltak. A be­mutató előadásokra már min­den jegy elkelt. A Szegedi Idegenforgalmi operairodalom egyik legszebb, leghálásabb drámai szoprán szerepe. — Tudja, hogy egyelőre nem kerül sor közönség előtti be­mutatkozásra, hiszen Aidát Takács Paula énekli. Ez nem bántja? — Semmiesetre sem. Megéri, hogy most megtanulom a sze­repet, hiszen úgy érzem, még nagyon hosszú ideig kell ér­lelődni bennem Aida alakjá­nak, hogy elfogadhatót nyújt­hassak. Felkerestük Paulusz Ele­mért is, hogy az Aida bemuta­tójáról és általában a Mecseki nyár zenei produkcióiról ér­deklődjünk. — Hogy miért éppen az Ai­dát választottuk? — felel kér­déssel a kérdésre Paulusz Ele­mér. — A Mecseki nyár meg­rendezésével sajátos jellegű, évenként megismétlődő nyári szabadtéri játékok alapjait sze retnénk az idén lerakni. Erre inspirált bennünket az eddig alig kihasznált, nagyon szépen újjávarázsolt és modernizált szabadtéri színpadunk, vala­mint az az igény, hogy a nya­rat itthon töltő, illetve Pécsre Látogató idegenek színvonalas előadásokban gyönyörködhes­senek. — Azt hiszem, nem könnyű ezt a sajátos zenei profilt meg­találni. — Mi is egyelőre keressük, kutatjuk. Mindenesetre a ter­vek kidolgozásánál figyelembe vettük a szabadtér bizonyos hangzásbeli, akusztikai, időjá­Eddig is sok segítséget ka­pott termelőszövetkezetünk a komlói Kossuth-bányaüzem szállító főkörletének fiataljai­tól, s nemrégiben újabb meg­lepetést szerezték nekünk. Harmadízben látogattak el a szügyi fiatalok közé a komlói bányászifik. Vasárnap reggel mintegy negyven fiú és lány szállt le az autóbuszról. Pittinó István KISZ-titkár, aki a küldöttséget vezette, elmondotta, hogy so­Hivatal eddig 46 000 vendég­napra biztosított szállást a lá­togatóknak, s ez máris sok ezerrel meghaladja a tavalyi szállásigényeket. Az autós tu­risták kérésére a Tisza part­ján külön sátortábort létesí­tenek. rás okozta korlátáit, valamint a látványosságra, monumenta­litásra való lehetőséget. Ezért esett választásunk az Aidára. Tudom, nehéz és nagy vállal­kozás, de ezt az első nyarat amolyan nagy főpróbának te­kintjük: egyrészt technikái . szempontból, a szabadtéri szín­pad lehetőségeinek, a díszletek és egyéb technikai megoldások gyakorlati kipróbálására, a te­rep kiismerésére, másrészt a í közönség igényének, az érdek- | lődésnek és látogatottságnak 1 felmérésére. Ez az első eszten­dő összekovácsolja majd a sze­replőket, a városban fellelhető kóruserőket, és megalapozza azt az erkölcsi bázist, melyen a következő nyarakon minden bizonnyal még tökéletesebb Aida-előadásokat tarthatunk, esetleg egy-két hírneves kül­földi vendégművész vagy kar­mester fellépésével. A zenei előkészítő próbák | után még e héten sor kerül az együttes próbákra, hogy aztán dr. Németh Antal irányításával a rendelkező próbák — a gya­korlattól eltérően, már nem próbateremben, hanem a sza­badtéri színpadon történhesse­nek meg. Az a nagy odaadás és lelkesedés, mellyel a pécsi művészek az Aidára készül­nek, biztosítéka annak, hogy Verdi hatalmas operája méltó tolmácsolásban szólaljon meg a Mecseki nyár egyik kiemel­kedő produkciójaként az ódon várfalak és százados fák kö­zötti szép szabadtéri színpa­dunkon. — nt — kan közülük éjjel még műsza­kon voltak, de most senki sem hiányzik a kultúrcsoport- ból. A száigyi fiataloknak és öre­geknek egyaránt nagyon tet­szett minden szám, de különös­képpen megmaradt emlékeze­tükben Takács Éva, Baráth Rózsa, Kovács Jenő. Bogdán Imre, Gábos Tamás, a Hor- nyánszky- és a Kónya-házaspár nagyszerű szereplése. Az egész napot magában foglaló ifjú­sági találkozón délelőtt a bá­nyászsportolók ökölvívó-bemu­tatót tartottak, amit nagy ér­deklődéssel figyelt a sok szü­gyi fiatal, hiszen ilyen még nem volt soha a faluban. Dél­után barátságos labdarúgó mérkőzésre került sor a bá­nyászfiatalok csapata és a he­lyi csapat között «—----------------—— I fjúsági találkozó Szágyon Eddi« 105000 fegv kelt el elővételben a szegedi szabadtéri játékokra Tehetséges fiatalok A YEIRVEZ©IMIÉIRINI©IK Pécsett járt középiskolába, Budapesten végezte el a Mű­szaki Egyetemet, hat éve dol­gozik a Pécsi Tervező Válla­latnál Szerdahelyi Károly épí­tész tervezőmérnök. Alig 30 éves és már komoly tervezői múlt áll mögötte. Elismeri szakember. Tervtanácskozás közben zavartam meg, ahol tulajdonképpen egy új mun­káját, a sikondai éjjeli szana­tórium terveit tárgyalták a vállalat vezetői és miniszté­riumi szakemberek. Leültünk rajzasztala mellé és beszélget­tünk élete, munkája felől. — Miért lett tervezői — Már középiskolás korom­ban elhatároztam, hogy terve­'!zömérnök leszek. Szeretem a művészetet és talán ez a szak­ma az, amely helyet ad min­den művészeti ágnak. Tehát munkánk sokoldalúságot igé­nyel minden tervezőtől. Ez a komoly igény tetszett meg ne­kem és ezért választottam e felelősségteljes hivatást. — Milyen munkákat végzett eddig? — Legelső önálló munkám, amit soha nem tudok elfelej­teni, mert ezzel kezdődött el ténylegesen a tervezői pályám, egy 30 férőhelyes bölcsőde. Si­került és utána megkezdődött önálló munkáim sorozata. Ké­szítettem egy 100-tól 500 férő­helyig bővíthető falusi kultúr- ház típustervét, amit legna­gyobb örömömre elfogadtak az országos pályázaton, és ma már az én tervem szerint épí­tik falvainkban a kultúrháza- kat. Majd következett a Peda­gógiai Főiskola 16 tantermes gyakorlóiskolája és a mecsek- aljai 8 tantermes iskola. Elké­szítettem egy 4 tantermes is­kola tervét egyedi módszerrel, svájci rendszerből kiindulva kétoldali megvilágítással. El­gondolásom sikerült, az építés­nél megtakarítottunk kétszáz ezer forintot és a régebbi is­kolai építkezésekhez viszonyít­va, a korszerű elrendezés foly­tán lényegesen lecsökkent az iskolabetegségek száma. Komoly feladatot jelentett Böhönye általános községren­dezési tervének elkészítése. Ez a feladat eltért az addig vég­zett munkáimtól és új, kevés­bé ismert helyzetbe kellett beleilleszkednem. De ez a munkám is sikerrel járt. A déli városrész tervezése során húsz lakóház tervét dolgoztam ki. A porcelángyár részére száz­hat méteres csarnokot készí­tettem. A Városi Idegenforgal­mi Hivatal és a Megyei Ide­genforgalmi Hivatal berende­zését is én terveztem. A me­gyei hivatal korszerűbb lesz, mint a városi, fotocellás, ke­retnélküli ajtókkal, beépített bútorokkal és sok műanyag felhasználásával készül el. A fűtést infravörös sugárzással oldottam meg. Remélem, min­denkinek tetszik majd. Pillanatnyilag a sikondai bá­nyász éjjeli szanatórium ter­vein dolgozom. Ez szintén új feladat a számomra, jártam Budapesten és Debrecenben is, tanulmányoztam hasonló léte­sítményeket. Amiket láttam, szépek, de a mi szanatóriu­munk az ország legkorszerűb­ben megépített és berendezett éjjeli szanatóriuma lesz. — Mit szeret leginkább ter­vezni? — Amint elmondottam, többféle típust terveztem már, de hozzám legközelebb azért mégis az iskola, óvoda és eh­hez hasonló szociális létesít­mények tervezése áll. Tulaj­donképpen ezek a munkák azok, ahol lehetőség nyílik az egyedi tervezésre és egy terve­zőnek szerintem nem is lehet nagyobb kívánsága, mint az, hogy önálló elképzelése szerint alkosson. A napokban Lengyelország­ba megyek a panelépítkezések tanulmányozása céljából, mert következő nagyobb feladataim megkövetelik, hogy behatóan foglalkozzam a korszerű épí­tési anyagok felhasználásának lehetőségeivel is. Schmidt Attn* Bogáncs, a sztár A Budapest Nagycirkusz egyik világszáma a beszéli éneklő és zongorázó kutya, a filmből is jól ismert Bogáncs Fényképezőgépünkkel őt kerestük fel, kíváncsiak voltunk, va­jon mit csinál műsoron kívül egy sztár? \ Nem könnyű dolog beszélő kutyával a reggeli séta. Ha kér­dez. bizony válaszolni is kell. Bogáncs még csak négyéves, és mint ilyen, még gyetek. Ked­venc szórakozása a körhinta. Ügy tűnik, mintha a feháaritiki végtelen^ güszkq^olna nagynevű lo vasara Csamay Emma az oroszlánok között táncol, de szabad idejé­ben szívesen ad tájékoztatást Bogáncsnak, hogy mét ér fői* az artisták nemzetközi lapja, az Echo. ... Üb. János képriportot A leggeli ébredés, még kissé álmosan fogadja gazdájának ét . - JáÁiMitó-ínnnk. Horváth t^áliháljmak ió renn/-U:át

Next

/
Oldalképek
Tartalom