Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ XVIII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. JÜNIUS 23. PÉNTEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT' BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÄCS LAPJA Az aratással egyidőben Az aratás még éppen csak megkezdődött s máris egy má­sik fontos mezőgazdasági mun­kára kell irányítani a reflek­tor fényét. Nem következő, hanem párhuzamos munkáról van szó, melyet az aratással -) egyidőben kell elvégezni. Ez pedig a nyári talajművelés és másodvetés. A nagy aratási lázban ezeknek a munkáknak rendszerint kevesebb figyel­met szentelnek a tsz-szakem- berek. A másodvetést is min­den évben betervezik, de az­tán rendszerint elmarad. Ezt aztán csak télen a takarmá­nyozási gondok kellős közepén veszik észre, amikor már késő. Ezeknek a munkáknak a -‘'-szervezése szorosan összefügg az aratás gyors lebonyolításá­val. A kombájnszalma meg­mentésére, a tábláról történő gyors lehúzására nemcsak azért van szükség, hogy az ál- , latok részére elegendő alom­szalmát tároljunk, hanem azért is, hogy a terület mi­előbb felszabaduljon az eke előtt. A jelenlegi alomszalma- hiány oka az, hogy az elmúlt évben nagyon sok tsz-ben ott • veszett a kombájnszalma, el­rothadt vagy a táblán meg­gyújtották. Ugyanezek az okok késleltették a tarlóhántás meg­kezdését is. A tsz vezetői úgy szervezték a munkát, hogy a szántó traktort ne akadályoz­za a szalma, a szalmalehúzó­brigádok feladata a területet még aznap szabaddá tenni. Á megye termelőszövetkeze­teiben összesen 119 670 hold tarlóhántást, illetve nyári szántást kell elvégezni a nyár folyamán. A gépállomások eh­hez a munkához 544 erőgépet bócsátanák a tsz-ek rendelke­zésére. A cséplések megkezdé­sével azonban ez a szám csök­kenni fog, mert a traktorok egy részét a cséplőgépek meg­hajtásához csoportosítják át. Ez a tény is sietteti a nyári talajmunkák megkezdését. Most, amíg elegendő traktor van, kapkodás nélkül, az ara­tással párhuzamosan lehet el­végezni ezt a fontos munkát. Sokan feltehetik a kérdést, nem korai-e júliusban mély­szántást végezni? Erre a vá­laszt az utóbbi évek csapadé- dos időjárása adta meg. Az őszi betakarítási munkák a sok csapadék miatt a múlt év­ben is úgy összetorlódtak, hogy a mélyszántást nagyon sok he­lyen csak télen vagy tavasszal tudták elvégezni. A tavaszi szántásnál pedig minden más szántás jobb, ezt a termés­átlagok bizonyítják. Tehát, ha a nyáron lekerülő kalászosok után azonnal elvégezzük a mélyszántást, ennyivel is ke­vesebbet kell ősszel végezni, s több gépet tudunk az ősszel felszabaduló földek mélyszán­tására összpontosítani. Ha a júliusban elvégzett mélyszán­tás tavaszig esetleg kigyomo- sodik, kultivátorral könnyen gyomtalanítható. A mélyszán­tások előbbre hozásával biz­tosíthatjuk, hogy ebben az év­ben minden tsz-ben befejez­zék az őszi mélyszántást. A traktorok jó kihasználásá­val naponta 5440 hold tarló­hántást, illetve nyári mély­szántást tudnak elvégezni a tsz-ek, vagyis a cséplés meg­kezdéséig kb. 53 300 holdat. Ehhez az szükséges, hogy a tsz-ek vezetői és tagjai bizto­sítsák azt, hogy a traktorosok akadály nélkül dolgozhassa­nak, a gépállomási dolgozók pedig használják ki gépeiket és a rendelkezésükre álló jó idő minden percét. Az’ idei év, tekintettel a csa­padékos tavaszra, nyárra, ki­válóan alkalmas másodnövé­nyek termesztésére, illetve má- sődvetésre. A nyári talajmű­veléssel egyidejűleg a termelő­szövetkezeteknél _mintegy 1 2 000 hold másodvetést kell elvégezni, s ebből 4000 hold a zöldtrágya-vetés. A rövid te­nyészidejű növények: köles, szója, napraforgó, mustár, somkóró, takarmánykáposzta stb. . vetőmagszükségletének egy részét az állam központi készletből biztosítja. Ezek a vetőmagféleségek, másodvetés céljára a járási tanácson ke­resztül igényelhetők. A másodvetés mellett szól, hogy egy évben két termést takaríthatunk be, s a terven felüli második terméssel pó­tolhatjuk az esetleges takar­mánykiesést. Ez olyan tarta­lék, amelyet nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, különö­sen ott nem, ahol az állatok téli ellátását csak vásárolt ta­karmánnyal tudnák biztosí­tani. A szabadszentkirályi tsz- ben például a tagok a háztáji földjükön is végeznek másod­vetést s ezzel pótolják a háztáji állatok takarmányszükségletét. A zöldtrágyának vetett má­sodnövény jelentősen növeli a talaj tápanyagkészletét, jól pótolja az istállótrágya hatá­sát. Minden hold zöldtrágya vetéshez 100 kiló nitrogén, 60 kiló foszfor és 40 kiló kálium műtrágyát kapnak a tsz-ek. Bármilyen fontos is az ara­tás, nem szabad mellette elha­nyagolni ezeket az eddig má­sodlagosnak tartott munkákat sem. Hiszen a nyári talaj mű­velés helyes és időbeni elvég­zésével rakjuk le a jövő évi még jobb termésünk alapjait. Az egész világon érdeklíidéssel logadlák Hruscsov beszédét Szocialista műnk a brigádok a MÁV tűiöhazban Az Aida próbáján A babarcunk arpatablajan dolgozik a kombájn. Kádár János látogatása Vácon Csütörtökön kedves vendég látogatta meg az 5 éves terv egyik legnagyobb beruházása: a Dunai Cement és Mész- mű építőit: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Társaságában volt Szurdi István, az MSZMP Köz ponti Bizottsága ipari és közlekedési osztályának veze­tője és Horváth András, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának első titkára. Kádár elv­társ előzőleg Vácott a járási pártbizottság székházában meg beszélést folytatott. A Dunai Cement és Mészmű építkezésénél Trautmann Re­zső építésügyi miniszter, Szo- kup Lajos építésügyi miniszter helyettes, Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának* titkára, Miké Balázs, a Dunai Cement és Mészmű igazgatója és az építkezés vezetői, a dol­Szovjet kulturális küldöttség érkezik Pécsre J. I. Szvetkovnu, a Szovjet­unió kulturális ügyei minisz­terhelyettesének vezetésével öttagú szovjet kulturális kül­döttség érkezik vasárnap dél­előtt városunkba. A küldöttség tagjai: B. J. Jefimov karika- turista, P. A. Markov a moszk­vai művész színház rendezője, | N. B. Gomuljalka zeneszerző, ' N. A. Pankov az SZMBT osz­tályvezetője. A kedves vendé­gek vasárnap Komlóra láto­gatnak. Hétfőn délelőtt 11 óra­kor a Pécsi Nemzeti Színház művészeit látogatják meg, dél­után 2 órakor pedig a Bartók Klubban a pécsi képzőművé­szekkel találkoznak. gozók képviselői üdvözölték a vendégeket. Ezután Mikó Ba­lázs adott tájékoztatást a be­ruházás méreteiről, az építke­zés történetéről. Elmondotta, hogy a Dunai Cement és Mész­mű, — amikor teljesen elké­szül — évente több mint egy­millió tonna cementet, 265 000 tonna künkért, 125 000 tonna égetett meszet ad az ország­nak, a kőbányából pedig több mint másfélmillió tonnányi követ termelnek. A tájékoztatás után Kádár elvtárs is nagy elismeréssel szólt — a többi között — a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkájáról, — Dicséretére válik az ifjú­sági szövetségnek, hogy a hely­színen is segíti ezt a nagy be­ruházást, ugyanakkor kapcso­latba lépett a beruházásban érdekelt hazai üzemekkel és a Német Demokratikus Köz­társaság ifjúsági szervezetei­vel, s az így teremtett jó együttműködés lényegesen előbbre vitte a cement és mészmű építését. Ez a beru­házás szép példája a baráti or­szágok testvéri, szoc'alista együttműködésének. Azt pél­dázza, hogy nemcsak általában és elvben, hanem a szocializ­mus építésének mindennapi konkrét kérdéseiben is egyek vagyunk és eredményesen se-» qítjük egymás munkáját. A megbeszélés után a Dunai Cement és Mészmű vezetői megmutatták Kádár elv társ­nak az egyes munkahelyeket. Útközben Talabér József, a Dunai Cement és Mészmű fő­mérnöke ismertette az egyes munkafolyamatokat. Ebéd után Kádár elvtárs az Egyesült Izzó váci telepére, a képcsőgyárba látogatott, ahol György Gyula, az Egyesült Izzó igazgatója, Brabecz József, a váci telep vezetője, s a gyár­telep dolgozóinak képviselői fogadták a vendégeket. Nagygyüléa az Egyesült Izzó képcsőgyárában A gyárlátogatás után Kádár János nagygyűlésen találkozott Vác dolgozóival, az Egyesült Izzó váci telepének nagycsar­nokában. A nagygyűlést Galtoicsek Ká roly, a váci városi pártbizott­ság titkára nyitotta meg. Kádár János beszélt az idő­szerű bel- és külpolitikai kér­désekről. Méltatta a Dunai Cement és Mészmű jelentőségét és részle­tesen beszélt a fiatalok mun­kájáról. Rámutatott, hogy a Dunai Cement és Mészmű épí­tése kihat Vác fejlődésére is, — majd így folytatta: — A város új arculatát azon ban nemcsak ez a nagy és or­szágosan ismert beruházás ala­kítja, hanem olyasféle „mellé­kesebb” beruházások is, mint az Egyesült Izzó váci telepe, amelyben 1958-ban kezdték a munkát, s amelyről az ország szinte alig hallott valamit. Pe­dig már ez a telep ezernél több dolgozót foglalkoztat és ebben az évben mintegy 120 000 tele­víziós képcsövet gyárt. A kö­vetkező években a jelenlegi­nek két és félszeresére akar­ják bővíteni ezt a fiatal gyá­rat. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről szólva Kádár János kitért a német békeszer­ződés ügyére is. — Nyugat-Németországban a militaristák újból kezdik a régi nótát fújni, megint fegy­verkeznek — mondotta. A bé­keszerető emberiség — amely Közgyűlés a szabad ég alatt Hatalmas búzatábla zöldell a sombereki faluszélen. Baris István, a járási pártbizottság titkára a kalászokat simogatja: — Sokszor megnéztem ezt a táblát — mondja. Története még az őszre nyúlik vissza. Csúnya, esős idők jártak akko­riban, ritka ajándék vált a nap.. Az egyik délután, amikor a faluba ért, éppen kikandikált a felhők mögül. A tsz-tagok a kocsmában kártyáztak. — Emberek! — pirított rajták — Maguk ‘kártyáznak? Vetné­nek inkább! — Hogyan vessünk, Baris elvtárs? Elsüllyed a traktor a sárban! — Kézzel emberek, kézzel! Induljunk azonnal! Elvetették. Ma mellig ér a búza. Orom nézni a 'kaáász- tengert, A tsz-iroda csendes. Az ajtó­ra. kézzel írott papír szeletkét rajzszögeztek ki: „A vezetőség a felsőmajornál van közgyű­lésen". Eszerint a szabad ég alatt tartanak közgyűlést. Szentes Lázár, a Béke őre agronómusa is a gyűlésre ké­szül. Elmélyedve lapozgatja a beszámolóját. — Hogy haladnak a mun­kák? — érdeklődöm tőle. — Jól! Már csaík 51 holdunk van vissza az őszi árpából. Holnap délig befejezzük az aratását. — És a kukorica? — Abból több mint ezer hol­dunk van. Egyszer megkapál­tuk, géppel is, kézzel is, sőt a másodszori gépi kapálás is kész. Sorolja tovább: 150 hold rét­jük szénája is boglyákba van gyűjtve, csak be kell hordani. Elég jól állnak, bár annyi a munkájuk, hogy azt sem tud­ják hol áll a fejük. Minden­nap hajsza, küzdelem, esetleg vasárnap is dolgozniok kell. — És az emberek? Mit szól­nak hozzá? — érdeklődöm to­vább. — ószintén szólva nem tap­solnak érte. Érthető is, hiszen sokat dolgoznak, belefárad­nak. De ha látják, hogy nincs más, eljönnék zokszó nélkül, mint a múlt vasárnap is a repcearatáshoz. Nem engedik elpusztulni a terményt vagy takarmányt, mert tudják, hogy a munkaegység értéke lenne kisebb vele. Ha a szükség kívánja, vasár­nap is dolgoztak. Ha az idő­járás megengedi, akikor pihen­nek. Már a falu túlsó szélén já­runk, a felsőmajornak nevezett részen. Nagy gabonakeresriek- kel tarkított árpatarló, traktor, gépek és sok ember látható itt. Az árnyas helyeken falatoz­nak, aztán a közeli szilvafás ligetbe ballagnak, a közgyűlés színhelyére. Itt a falu java. Több mint kétszáz férfi és asszony foglal a gyepszőnyegen helyet. Izmo­sak, barnák, a nő!t mélyen a homlokukra húzták a kendőt, a tűző napsugarak ellen. Fáradtnak látszanak, mégis vidámak, Tréfálkoznak, csak akkor csendesednek el, amikor Nyilas Lajos elnök az ember- gyűrű közepére áll, s megnyit­ja a tsz első szabad ég alatti közgyűlését. Nagy figyelemmel hallgat­ják. Még akkor sem fordulnak félre, amikor a jégbehűtött málnát, meg bort hozó szeke­rek befordulnak. Minden nap kapnak belőle. megszokták már. Most az elnököt hallgat­ják, aki arról beszél, hogy sok a munka, meg kell fogni em­berek . ü Sf, t. rövid évtizedek alatt kétszer kapott keserű leckét abból, hogy mit jelent a némei mili- tarizmus — ezt már nem néz­heti tétlenül. Meg kell kötni a békeszerződést mindkét német állammal. Ha ez nem megy, a szocialista világ elhatározott szándéka, hogy meg fogja köt­ni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal: Nagyrabecsüljük és tiszteljük azokat a haladó németeket, akik a szocializmus és a béke hívei. Tiszteljük és becsüljük a Német Demokratikus Köztár­saságot, amely fegyvertársunk a bekéért vívott harcban. Ez­zel a Németországgal béke- szerződést fogunk kötni — hangsúlyozta Kádár János. Befejezésül a Központi Bi­zottság és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében további sok sikert és boldogu­lást kívánt a váci dolgozók­nak, s hangsúlyozta; a párt legfőbb törekvése, hogy a dol­gozó magyar nép boldoguljon. Az előrehaladás üteme azon­ban nemcsak határozatokon, hanem elsősorban magukon a dolgozókon múlik. Ha jobban dolgozunk, még szebb eredmé­nyeket érhetünk el a követ­kező években. Egy hét múlva békekölcsön-sorsolás Három hónapi szünet után ismét előkerülnek az Országos Takarékpénztár páncéltermé­ből az államkölcsönsorsolás szerencsekerekei és számlevél­kéi. Az OTP egy hét múlva, június 29-én és 30-án rendezi meg a 2.. a 3. és a 4. békeköl­csön 1961. első félévi sorsolá­sát. A húzásokat mindkét na­pon délután fél 3 órai kezdet­tel Újpesten bonyolítják le. Június 29-én a 2. békeköl­csönből 130 000 kötvényre 26 millió forintot sorsolnak. Június 30-án délután két köl­csön nyereményeit húzzák , 159 000 3. békekölcsön köt­vényre 45 millió forint, 115 ezer 4. békekölcsönre pedig 28 millió forint jut. A kétnapos húzáson mind' három kölcsönből több mini 400 000 kötvényre 99 millió forintot sorsolnak ki nyere­mény és törlesztés formájába* i TELJES üzem a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom