Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

f IMI. JÜNIUS 18, NAPLÓ 5 Az első világháború utáni években nem volt már titok, hogy a komlói bányaüzemek széntelepei Zobák felé húzód­nak. A kincstári kézben lévő komlói bányát nemigen érde­kelte a további kutatás, s így a „szomszédok” aktivizálódtak. Az északi bányaüzemek tulaj­donosa, a Salgótarjáni RT és a Pécsi DGT szövetkeztek a kutatófúrásokra és 1926-ban meg is kezdték a munkákat Pécs-Baranya RT név alatt. A széntelepek mélyen helyez­kedtek el, s talán nem találták gazdaságosnak a további mun­kát, később abbahagyták a fú­rásokat. Persze, nem is a fel­tárás volt a fő hangsúly, ha­nem a jogszerzés a 10 négyzet­kilométer területű puszta fe­lett Napi 300 vagon szén A felszabadulás után nem voilt többé akadálya a további kutatásoknak." A komlói szén jó minősége ismert volt, hi­szen 1942-ben vagonszámra szállították Németországba kokszolásra. így a komlói bá­nya a felszabadulás után kok­szolható szénnel jelentkezett a népgazdaság igényeinek ki­elégítésére. A zobáki kutató­fúrások kitűnő lehetőségeket tártak fel és hamarosan az el­képzelések is megszülettek a bányát illetően. Nem érdemes feszegetni az első elképzelések realitását: feszített ütem, rö­vid határidő, stb. Most normá­lis ütemben haladnak a mun­kák és a tervek szerint három év múlva rendes ütemben meg indulhat az új zobáki akna termelése. Milyen lesz a zobáki bánya­üzem? Már áll a két aknato­rony. Egymástól kilencven méter távolságra telepítették, az egyik a kihúzó, a másik a be­húzó akna. Mindkettő egyfor­ma szállítóberendezéssel van ellátva és aknánként két-két számítógép dolgozik majd. Ha a termelés felfut napi 300 va­gonra, akkor is elegendő lesz a két nagy akna szállítási ka­pacitása. Megszűnik a nehéz fizikai munka A külszínen máris készen vannak, a föld alatt pedig sze­relés alatt állnak a szállító- akna ellensúlyos szállítógépét kiszolgáló berendezések. A szállításnál a nehéz fizikai munkát szinte teljes egészében kiküszöbölik. Amikor a csillék villamosmozdony-vontatással beérkeznek az akna előterébe, a mozdonyt lekapcsolják és láncpálya továbbítja a csillé­ket az adagolóvágány-zárig. Amikor a kas beáll, működés­be ílép a betolóberendezés, au­tomatikusan nyílik az akna elzáró ajtaja és a telt csillék begurulnak a kasba az üresek pedig a másik oldalon kigördülnek. A szállításnál dolgozó emberek lényegében csak a váltókat irányítják és a gépek kapcsolását végzik majd. A nagyméretű aknákhoz, nagyméretű munkahelyeket alakítanak ki a bányamező­ben. A Zobák-aknának némi szerencsés helyzete is van, mert a négy nagy komlói bá­nyaüzem összes eddigi tapasz­talatait, kísérleteit, mind kel­lően megszűrve alkalmazhat­ják majd a termelésnél. Fó cél kitűzés a koncentrált fejtések kialakítása. Vagyis igen^ kis számú, nagy teljesítményű munkahelyek termeljék ki a napi 150 vagon szenet. Legfel­jebb négy-öt munkahely ké­pezzen egy koncentrációt, am egy termelő mezőt jelent. Égj 4 mező, illetve a négy-öt mun­kahelyből álló koncentráció adná az első kezdeti termelési mennyiséget, a 150 vagonos szintet. A későbbiekben, öt éven bélül, indulna be a má­sodik koncentráció, s akkor Zobák-akna eléri normális ter­melési szintjét, a napi 300 va­gont A legmodernebb bányagépek A közvetlen munkahelyeken is alkalmazni fogják a legmo­dernebb bányagépeket szén- gyalukat fejtőgépeket, ameny- nyiben azt a szón településé­nek adottságai megengedik. A fejtésekből szállítószalagok to­vábbítják majd a szenet egy központi töltőbunkerbe, a bun­kerből kerül a nagyméretű (2 tonnás) csilléikbe és úgy tovább az aknához. A vágatok kényelmesek, vi­lágosak lesznek. A rakodóvá­gatokban egymás mellett há­rom pár vágány helyezkedik el, s a vágat átmérője 5.6 mé­ter. A mezőkben haladó fővá­gatok négy méter átmérőjű TH-gyűrűkkel, vagy kőfallal lesznek biztosítva. A vágatok világítása is megfelel majd minden követelménynek, hi­szen mindenütt fénycsöveket helyeznek el. 3000 személyes fürdő Jelenleg befejezéshez köze­ledik az I-es szinti szivattyú kamra- és zsomp-tér építése. A mezőbelti feltáró-vágatoknál nagy teljesítményű fúró- és rakodógépek dolgoznak és a munkahelyeken a havi előre­haladás negyven méter körül mozog. Három szállítógép épü­lete elkészült, a gépek közül kettő már üzemel is, a harma­dik gép pedig rövidesen üzem­be léphet. Készen van és már szerellik a transzformátorállo­mást és kapcsolóteret, szerelik a két darab 25 ezer köbméter/ óra teljesítményű turbókomp­resszort. Újszerű építési meg­oldással, élőregyártott elemek-' kél készült el a hűtőtorony. Jól haladnak a fürdő- és iroda épület építkezései is. A mo­dem, 3000 személyes bányász­fürdő szinte egyedülálló lesz az országban. Minden bányász nak lesz fehér és fekete öltö­zőszekrénye, és ami az újdon­ság, a munkaruhák szekrényét, légszárító berendezésekkel lát­ják el. A szekrények alján rács lesz, ahol a meleg levegőt be- fúvatják, és a szekrények tete­jénél egy elvezető, gyűjtő vezeték szívja el a meleg le­vegőt. Az ötemeletes épület­ben kap helyet a nagy felolva­só terem, a lámpakamra, kul- túrhelyiség, ebédlő. A nagy épülethez csatlakozik az iroda­ház. Az aknából kiszálló bá­nyászok a fürdőbe egy föld­alatti folyosón jutnak el, te­hát a szabad levegőre egyál­talán nem kell majd munka után kilépni. Egyébként a für­dőépületben kap helyet az ak­na szakorvosi rendelője is, és a bányamentő állomás. A köz­ponti épület mellett autóbusz parkírozó és korszerű gará­zsok épülnek, figyelembevéve a dolgozók nagyszámú jármű­vednek az elhelyezését. Gazdagh István Nagysikerű délszláv műsoros est Pécsett Tegnap este a KISZ és Szak szervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában mintegy 300 főnyi közönség előtt tartot­ták meg a délszláv műsoros estet. Az ünnepségen megje- pent Kaszapovics András elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, ország­gyűlési képviselő és Ognyeno- vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára is. Elsőnek dr. Borsos József, a városi tanács népművelési cso­portjának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Ognyeno- vics Miiián elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. „Pártunk és kormányunk mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek, köztük a délszláv dolgozók is, élhes­senek jogaikkal — mondotta, — és ez az est is azt a célt szolgálja, hogy tovább erősítse a szláv és a magyar nép őszin­te barátságát. Teljesen szaba­don élhetnek a nemzetiségiek, mert itt nem kérdezik, hogy milyen nyelvet beszél és mi­lyen nemzetiségű, hanem az a kérdés, hogy segíti-e a szocia­lizmus építését...” Befejezé­sül felhívta a pécsi és Pécs környéki dolgozókat, hogy to­vább erősítsék a magyar és a szláv nép barátságát és az élőt tűk álló feladatok megoldásá­hoz sok sikert kívánt. Ezután a kultúrműsor kö­vetkezett. A Kricskovics Antal által vezetett Délszláv Szövet­ség Központi Táncegyüttesé­nek tagjai szerb, horvát, ma­cedón, görög, albán, német, szlovén és magyar népi tánco­kat adtak elő, s a siker óriási volt. Különösen a „Bánáti ké­ses” szerb és a „Shota” albán, valamint a „Tmo-mome” népi tánc kapott nagy tapsot. Az együttes legjobb népdal­énekesednek műsorszáma, és a Központi Tamburazenekar sze replése tette változatosabbá és sikeresebbé a pécsi délszláv esit műsorát. B. L. Nagyszabású fotókiállítás Pécsett Július nyolcadikén Pécsett nyílik meg a Magyar Foto- kíub IV. szalonja. Tizenhat város küldi majd el leg­jobb fotóművészeti alkotá­sait a Hazafias Népfront ki­állítási termébe. így a Bajai Fotoklub, a kaposvári, mis­kolci, kecskeméti, soproni* debreceni, budapesti, egri, gyulai, székesfehérvári, győ­ri, ceglédi, szegedi, váci klubok képviselik magukat a Mecseki Fotoklub mellett. Sőt a Budapesti Orvosegész­ségügyi Klub is kiállítja al­kotásait. • Bár a pécsi fotósok eredeti elképzelése az volt, hogy dí­jat nem osztanak, végül mégis összeült a zsűri, s már a megnyitás előtt értékelte a képeket. Ennek eredmé­nyeképpen a Budapesti Fo- toklub nyerte a vándordíját. A kiállítás egyébként a Mecseki nyár címet viseli ás július tizenhatodikán zárják majd be. 390 millió forint élelmiszerekre 350 mázsa kenyeret, 23 000 liter tejet fogyaszt naponta a város Pécs élelmiszeriparáról tárgyai a városi tanács Hétfőn délelőtt összeül a vá­rosi tanács, hogy megvitassa a város élelmiszeriparának fej­lődését, a lakosság ellátását. Amint az előzetes tájékoztató­ból kiderül, a város élelmi­szerfogyasztása örvendetesen fejlődik. A bolti élelmiszerfor­galom például az 1955-ös 317,2 millió forinttal szemben ta­valy 390,9 millió forintnál járt. Ez annyit jelent, hogy öt év alatt 23,2 százalékkal nőtt a város élelmiszerfogyasztása. Még nagyobb, 69 százalékos a vendéglátóipari forgalom emelkedése, melynek jelentős része a közétkeztetési forga­lom növekedéséből származik. A város élelmiszeripara nem tartott lépést a fejlődéssel. Egyre többet termelt ugyan, berendezésed azonban elavul- i tak. Az a veszély fenyeget, Keresünk megvételre 2 db 5—600 literes boyler kazánt, és 2 db 5—600 lite­res hydrofort. Komlói He­lyiipari Vállalat, Kossuth L. u. 21. sz. Telefon: 20-92. 312 EM Komlói Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre keres likvidációban jártas PÉNZÜGYI ELŐADÓT. Jelentkezés: Komló, Kossutb L. u. 13. sz. Személyzeti osz­tályon. 311 hogy maholnap nem tudják I kielégíteni a növekvő lakos­ság igényeit. Ezért ül össze a városi ta­nács. Molnár Károly elvtárs, a városi tanács ipari osztályá­nak vezetője tájékoztatta munkatársunkat, hogy miről lesz szó a tanácsülésen, illetve mit tervez a tanács az élelmi­szeripar fejlesztése céljából. Öl sütöde A város 320—350 mázsa ke­nyeret és 90—110 ezer süte­ményt fogyaszt naponta. A vö­rös pékségei 510 mázsa ke­nyeret tudnak naponta sütni kétműszakos termeléssel. Lát­szólag tehát minden rendben van, valójában igen nehéz a helyzet, mert szombaton meg­kétszereződik a kenyérfogyasz­tás, a vasárnapi mennyiséget csak nagy erőfeszítéseik árán lehet előállítani. Jelenleg 16 sütőüzem állítja elő az 510 mázsa kenyeret. Ebből csak két üzem 100 má­zsás teljesítményű, a többi legfeljebb 30 mázsáig termel naponta, melyek között 2—10 mázsás kapacitásúak is akad­nak. Elavult, öreg épületekben vannak elhelyezve, felújításuk tehát nem kifizetődő. Nem akarunk „mikróüzeme- ket”, de egyetlen egy nagy ke­nyérgyárat sem. A közelmúlt eseményei — a villámcsapások következtében a város na­gyobb részében megbénult a vízszolgáltatás — arra intenek, hogy nem szabad a város ellá­tását egyetlen kenyérgyárra bízni. Ez már azért sem lenne ésszerű, mert a város nagy kiterjedésű, a hosszútávú szál­lítás pedig nem tenne jót a kenyér minőségének. A városi tanács ipari osz­tálya öt üzemből akarja a vá­rost ellátni. A következőkből: a porcelángyár melletti sütö­déből 120 mázsát termel, gáz- kemencés, korszerű lesz. Au­gusztusban adják át. A Teme­tő utcai üzemből, melynek 140 mázsa a teljesítménye. Gázkemence sófos, a legkor­szerűbb. A Kisrókus utcai egységből, melyet a jövő év­ben átépítenek, modem gőz­ös gázkemencékre. Körülbelül 140 mázsa kenyeret ad. A pécsszabolcsi sütödéből, mely pillanatnyilag 60 mázsát ter­mel. A rekonstrukció után kö­rülbelül 100 mázsát süt, gőz­kemencékkel. A keleti város­részt látja él. Végül teljesen új kenyérgyár épül az Endresz utcában, ugyancsak a második ötéves terv során. Valószínű gázkemencés lesz, 3 vagonos kapacitással. Rekeszes szállítás Az öt üzemben körülbelül 8 vagon kenyeret süthetnek naponta. Ez a mennyiség évek távlatában is elég lesz a város ellátására. Süteményekben sem lesz hiány, mert az ú; gyár felépülésével, illetve a régebbiek rekonstrukciójával párhuzamosan a Kisrókus ut­cai egységet úgy alakítják át Megmagyarázzák Csépen, ebben a mediterrán éghajla­tú városban mondhat ni jól élnek az embe­rek. Szeretik a vá­rost, a környékét és szeretik olvasni a he­lyi újságot is. Az új­ság pedig időnként rá-rátapint egy-két hiányosságra. Ezt nem szeretik. Már azok, akiket illet. Ne adj úristen, hogy sző nélkül hagyják az ilyen írásokat, ami magában véve csak jó jelenség, ebből lát­szik: az újság amit ír, nem pusztába kiáltott szó. Ellenben.-. -. Ellenben számosán vannak a megbíráltak közül, akik az inkri­minált cikket nem tartják helyesnék és megmagyarázzák, hogy ami dicséretet írtak munkájukról azzal mindig egyet­értenek, de amit hi­bául róttak jel. azzal nem, még ha az ég leszakad, akikor sem. Amikor vendégség­ben voltam ennél a lapnál több érdekes dolgot meséltek el. írtak többek között egy cikket, amelyben kifogásolták az egyik vidéki üzem leállítá­sát. Nosza, volt erre felhördülés. A meg­bíráltak hozták lo- bogtotva az ^ellencik­ket“, hogy aszongyák: nem úgy van ahogy van, hanem úgy van, ahogy ők mondják — senki nem ért ahhoz más, csak ők. Meg­magyarázták, miért volt helytelen a cikk, s azt is, miért helyes az „elleneink'. El­mondták nékem a szerkesztőségben, hogy az „ellencikket“ le is közölték — s minden maradt a ré­giben. A gyár még most is áll — líci tud­ja meddig, tán még a végítéleten túl is egy félórát. Ök is abban a „ci­pőben járnak" mint mi itthon Pécsett. El­határozták, hogy a fiataldk nevelésével többet törődnek s ugyancsak kipellen­gérezik azokat, akik nem férnek a bőrük­be. írtak s a jövőben is írnak azokról — név szerint — akik f iatal korukkal taka­rózva túllőnek a cé­lon és a kamasékori csínyeket a már-már huligánizmus „magas latára“ emelik. Az egyik cikkre bement hozzájuk a „kislány“ mamája s megmagya­rázta nekik, nem úgy van, ahogy van —, hogy a „kislány“ enf hén szólva szereti az éjszakai sétákat s rríf- egymás, hanem um, ahogy ő mondja, az 6 lányát nálánál jobban senlki sem ismeri, s az ő lá­nya nem olyan. Mit tegyenek, „elhitték“ a mamának, amit mon­dott, azóta a „kis­lány“ továbbra is „sé­tál éjszakánként", és már a hatóság is fog­lalkozik az ügyével. írtak egyszer egy brutális apáról, aki szinte félholtra verte a gyermekét. Minden igaz volt, a tényeket orvosi látleletek is igazolták. De bement hozzájuk a szerkesz­tőségbe az apa s meg­magyarázta, hogy nem úgy van, ahogy van, hanem úgy van, ahogy ő elmondja s a cikk írója inkább ne­ki higyjen, m.int a két szeménék és fülének. Minthogy a cikk író­ja azt válaszolta: in­kább hisz a szemé­nek és a füléneik, mint a „mesének" — feljelentéssel fenye­getett. Ám legyen. — mondták a szerkesz­tőségben, és ebben maradtak. Úgy láttam az ottani újságírók sem ijednek meg a sa ját árnyékuktól. Az a város is úgy, mint Pécs, eléggé szűk, l)kevés a belvá­rosban a helyiség, ez­előtt két éve úgy döntöttek, hogy a vá­ros főutcájáról kiköl­töztetik a raktárakat. Ennek érdekében ugyancsak meghe­gyezték a ceruzájukat és vagy egy féltucat cikket írtak, hova le­hetne elhelyezni eze­ket a ralktárakat, s mi minden létesül­hetne a főutcán a rák tárak helyén. Igen ám, de akkor jöttek és megmagyarázták, hogy nem úgy van, ahogy van. hanem úgy van, ahogy ők mondják. Mert igaz ami igaz, de előbb ezt meg azt kell tenni. Azóta is teszik s min­den maradt a régi­ben. Azt mondják, hogy az ö városukban van­nak emberék, akik ha akarom megmagya­rázzák, hogy a fehér miért fekete és ha úgy kívánom, azt is hogy a fekete miért fehér. Náluk számosán van­nak, akik mindent megmagyaráznák. — Mondtam, hogy ná­lunk Baranyában nem így van, s mi „nem küzdünk ilyen nehézségékkel“. Jól mondtam úgy el Amikor a szerkesz­tő elolvasta ezt a krokit azt mondta, hogy jó, jó, de a va­sárnapi lapba hely­szűke miatt nem ke­rülhet be. M egmagyaráztam neki, hogy-.-.-. (GARAY) hogy a város központi süte­ményellátó üzeme legyen. A régi, magánosoktól örö­költ, „toldozott-foldozott mik- róüzemeket” likvidálják. Ti­zenkét pékséget érint ez. Mindezzel egyidőben a ta­nács a kenyérszállítást is kor­szerűsíteni kívánja. Jelenleg ugyanis a péktől a bolti el­adóig 14 kéz érinti a kenye­ret, mire a fogyasztóhoz ke­rül. Újévtől kezdve bevezetik a rekeszes szállítást, már csak két kéz érinti a kenyeret: a pék, aki a rekeszbe ralija, továbbá a boltos, aki a vevő­nek adja a rekeszből. Az ön- kiszolgáló boltokban a vásárló veszi ki a kenyeret a rekesz­ből, itt tehát senki sem nyúl a kenyérhez a péken kívül. A finom fehér kenyeret már rekeszekben szállítják. IJj tejüzemet sürget az idő Pécs 8 millió 500 ezer liter tejet és 2520 mázsa vajat fo­gyaszt évente. Ez körülbelül 23 ezer liter tej-, illetve 700 kilós vaj mennyiségnek felel meg naponta. Tejben nincs hiány. A vá­rost úgy körülhálózzák a tejet termelő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, hogy a jövőben sem kell tej szűkétől tartani. Ez azonban még nem elég. A sok helyről behordott tejet fel kell dolgozni. A pécsi tejüzem mindenféle tejterméket elő tud állítani. A tejfogyasztás azonban olyan gyorsan emelkedik, hogy ho­vatovább csak tejtermelésre futja az erejéből. Az üzem vezetői arról írnak, hogy ez az állapot sem tartható sokáig. Az üzem régen épült, telje­sítményének is van határa. Az új tejüzem felépítése tehát nagyon sürgős. Mint ismert, a városi tanács már határozatot hozott erre, abban is megállapodtak, hogy a Tüzér utcában épül fel az új üzem. Azonban a Pécsi Terve­ző Vállalattól azt hallottuk, valamilyen — rajtuk kívül álló okok miatt — késnek a tervezéssel. Reméljük, nem sokáig. A városi tanács tárgyalni fog még a dohányáru-ellátás­ról (e tekintetben nincs baj) és sok. más élelmiszer terme­léséről. A többi között szóba kerül a szikvízellátás, az üdí­tő italokkal egyetemben. A tanács gondoskodik arról, hogy szódavízben ezután se legyen hiány, az üdítő italok­nál azonban még nem tudnak elég választékot biztosítani. Nincs a boltokban málna. Bí­zunk abban, hogy a jövőben kedvezőbben alakul a szörp­félék választéka. M. L. ÖRAK javítását 6 nap alatt garanciával vállaljuk a Pécsi Vegyesipari Vállalat boltjaiban, 14522

Next

/
Oldalképek
Tartalom