Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

r 1961. JÚNIUS 18, N A P Lő 3 Huszonöt baranyai úttörőrezetőt tüntettek ki Forró József gyöngyösmelléki pedagógus átvesz! a „Kiváló * ^ úttörővezető” kitüntetést. Szombaton délután a KISZ Baranya megyei Bizottságán kitüntették megyénk 25 út­törővezetőjét. A kitüntetések átadásánál megjelent Novics János, az MSZMP megyei Bi­zottságának titkára, ^ Földes Andrásné és Bogár József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjai, Ambrus Jenő? az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Wieder Béla és Szentistványi Gyulá- né, az MSZMP Pécs városi végrehajtó bizottságának tag­jai, Kiss Dezső, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának titkára, Kupka Sándor, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak titkára és Nagy Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Kiss Dezső élvtárs az Út­törő Szövetség 15 éves jubi­leuma alkalmából üdvözölte a hosszú évek óta kiváló mun­kát végző úttörővezetőket „Az Úttörő Szövetség ünnepén az egész társadalom elismerőleg emlékezik meg arról a társa­dalmilag hasznos munkáról, amelyet megyénkben is végez­tek az úttörők — mondotta. — Elismerés illeti mindazon úttörővezetőket, pedagóguso- VAt, akik kiemelkedő munká­ikkal elősegítették az Úttörő Mozgalom sikereit”. A kitüntetéseket Novics Já­nos elvtárs adta át. A kiváló úttörővezetőknek további munkájukhoz sok sikert és jó eredményeket kívánt. Kiváló úttörővezető kitünte­tést kapott: Ágota Lászlóné püspöklaki, Almási István kémesi, Barabás János villá­nyi, Forró József gyöngyös­melléki, Galambos Ferenc pé­csi, Horváth Imre pécsi, Hor­váth Gyula pécsid Komlódi József bári, Lantos Tibor komlói, Markovits János har­kányi, Molnár László sellyei, Nagy Gyuláné pécsváradi, Rab Aranka mágocsi, Nagy Imréné és Schmidt Magdolna mohácsi, Vas Zoltán majlát- pusztai, Márkus Antalné hir- di, Varga János kővágótöttösi, Szabó Istvánná felsőmindszen­ti, Fejér Zoltán hirdi, Neu- dölfler Ferenc baksai és Schindl József, Szíjártó Fe­renc, Vágyi Karola, Vas tag h Zoltán pécsi úttörővezetők. A kitüntetett úttörővezető­ket a KISZ Baranya megyei bizottsága megvendégelte. Pusztai József, az úttörő me­gyei elnökség titkára pohár­köszöntőjében jókívánságait I fejezte ki.-*v^**­Emlékezés a hősökre Felsorakozott határőrök dísz szakaszai, indulók hangja, dísz őrség fogadta a határőrség pé­csi laktanyájának udvarán teg nap délután négy órakor az Uttörőház őrsvezető csapatát A megyei ifjúsági és úttörő béketalálkozó bensőséges ün­nepségére került sor. Az út­törők háromnapos vidám ün­nepségük közepette sem feled­keztek meg a hősökről, akik életüket áldozták az ellenfor­radalom elleni harcban, akik harcukkal a vidám és boldog életet segítették megteremteni a mad fiatal nemzedék számá­ra. A felsorakozott úttörők előtt Hegyi Adolf főhadnagy, a ha­tárőrség KISZ-bizottsága ne­vében mondott emlékbeszédet. Elmondotta, hogy soha sem szabad megfeledkezni azokról' *á hősökről, akik életüket ál­dozták az ellenforradalom el­leni harcban. A határőrség ka­tonái az úttörőkkel együtt ma is megvívják harcukat hazánk ellenségei ellen, akik határ- ksértőket, kémet akarnak orszá­gunkba csempészni. Köszöne­tét mondott azoknak az úttö­rőknek, akik eddig is segítettek ezek elfogásában, leleplezésé­ben. A szorgalmas tanulással eltöltött iskolaév után kelle­mes pihenést és jő táborozást kívánt az úttörőknek A megye úttörőinek képvise­lői ezután megkoszorúzták a hősi emllSkművet és vörös szekfűcsokrokat helyeztek él talapzatán. Az ünnepség befe­jezéseként Pálfai Erzsébet Várnai Zseni Katona fiamnak című versét szavalta él. A határőrség KlSZ-bdzottsá- ga az ünnepség alkalmából dí­szes oklevelet adott emlékbe az Uttörőház őrsvezető csapatá­nak Kiosztották a kulturális vefseny dijait Szombatom délelőtt a Pécs városi Művelődési Ház nagy­termében tartották meg az út­törők kulturális versenyeinek díjkiosztó ünnepségét. Pusztai József, az Úttörő Elnökség megyei titkára üd­vözölte a megyei bemutató résztvevőit. Elismerőleg szólt az úttörők kulturális munkájá­ról, a megyei bemutatók szín­vonaláról. A megyei találkozó keretében lehetőség nyílt arra, hogy a járások és városok leg­jobb csoportjai és egyéni ver­senyzői bemutathassák tudá­sukat, eldöntsék egymás kö­zött, hogy ki a legméltóbb ar­ra, hogy megyénket a csille­bérci találkozón képviselje. Azok a csapatok, amelyek el­küldték őket, pedagógusaik és szüleik örömmel fogadják majd, hogy szinte valamennyiem si­keresem szerepeltek a megyei találkozón. Befejezésül sok si­kert kívánt az úttörők további kulturális munkájához, a csa­patok nyári programjának, tá­borozásainak megvalósításá­hoz. Pavlovics Márkné az Úttörő Elnökség nevében a legjobb csoportoknak kiosztotta a ju­talmakat. A megyei bemutató valamennyi résztvevője díszes emléklapot kapott. A népi tánc csoportok versenyében a leg­jobbak közé került a pécsi Al­kotmány utcai ;eanv, a mohá­csi fiú, a szökédi leány és a lánycsóki leánycsoport, akikéi oklevéllel, porcelánfigurákkai és bográcsokkal jutalmaztak A kamarakórusok közül meg­jutalmazták a pécsváradi, a szentlőrinci és a pécsi Alkot­mány utcai, Mátyás király ut­cai kórusokat. A bábcsoportok között a siklósiak szerepeltek a legjobban. Az énekszólisták között Bognár Márta már har­madik éve végzett a legjobbak között, a szavalok bemutatóján Hetesi Gabriellát már második éve jutalmazzák kiváló vers- mondásáért. Megjutalmazták az abaligeti és szentlászlói ze­nekart is. A mesemondók kö­zül Szalai Éva és Vér László kapott könyvjutalmat. Pál Má­ria és Rozgonyi Klára a hang- szierszólistáik bemutatóján tűnt feh Úttörők az üzemekben9 hivatalokban Szombaton délelőtt és dél­után az úttörők küldöttségei keresték fél az üzemi KISZ- szervezetéket, hivatalok, intéz­ményeik és társadalmi szerve­zetek vezetőit; A Bőrgyárban Végner Fe­renc KISZ-titikár fogadta a kertvárosi és vidéki úttörők 30 fős csoportját. Az úttörőket kö­rülvezették a gyárban, ahol el­beszélgették munka közben a fiatal dolgozókkal, megismer­kedtek a gyár munkájával. A látogatás befejezéseként agyár kultúrtermében megvendégel­ték az úttörőket és elbeszélget tek a KISZ és az úttörőcsapat közös munkájának lehetőségei­ről. Az Alkotmány utcai út­törők, vidéki vendégeikkel a Pannónia Sörgyárba látogat­tak él. A KISZ-szervezet ve­zetője megmutatta az úttörők­nek a gyár különböző üzemré­szeit, ahol elbeszélgettek a szocialista munkabrigádok tag­jaival, KlSZ-fiatalokkal. A dohánygyári KISZ-szervezet az Egyetem utcai úttörőket fo­gadta, akiknek megmutatták a gyárat, majd a látogatás vé­gén elbeszélgettek, megvendé­gelték őket. Az úttörők 15 fős küldöttsé­geit fogadták a Pécs városi és megyei tanács vezetői, az MSZ BT, a Hazafias Népfront me­gyei Elnöksége, a megyei nő­tanács, a Munkásőrség, a me­gyei Rendőrkapitányság, a szén bányászati tröszt, az Építőipari Vállalat is. A pécsi és vidéki úttörők a találkozásokon be­számoltak csapatuk munkájá­ról, személyes alkalmuk nyílt beszélgetni a megye gazdasági, állami és közéleti vezetőivel. A legtöbb helyen az ifjú ven­dégeket megajándékozták, uzsonnával fogadták. A szökédi úttörő tánccsoport leány tánca a szabadtéri színpadon• A sötétedéssel együtt - népe­sült be tegnap este a szabad­téri színpad nézőtéré egyen­ruhás úttörőkkel. A találkozó résztvevői jubileumi tábortűz­re gyűltek egybe. Amikor el­oltották a nézőtéri világítást, a színpadon a fák tövében meg­húzódó farakás körében fák­lyát tartó úttörők jelentek meg. A háttérben a három na- p>os találkozó jelszava íródott ki fényes betűkkel: Békét! Minden tábortűz a maga ro­mantikájával. az és felé törő lángok lobogásával emlékeze­tes marad a résztvevők szá­mára. A tegnapi tábortűz, kü­lönösen ilyen volt. mert az Úttörő Mozgalom 15 éves múltja emlékére gyújtották meg a három nemzedék kép­viselői. A munkásmozgalom idős harcosai nevében Nádor József és Szabados Mihályné, a KISZ-vezetők részéről Kup­ka Sándor, Pécs városi titkár és az úttörők képviseletében Pázmánv Gyöngyi vette kezébe a lobogó fáklyát, hogy a há­rom nemzedék elszakíthatatlan összefogásának jegyében meg- gyújtsák a tüzet. A tűz vörös fénye árasztotta el a sz: ía- dot amikor a megjelent őttö­rök egyetértésével örökö isz- leletbeli úttörővé avatták Cser- venka Győzőt, Gergely Lajost, Prassn'g Irént. Nádor Józsfet. Szabados Mibálvnét a munkás- mozgalom idős harcosait. A tábortűz mellett az úttörők kulturális szemléjén a legki­válóbban szerepelt csoportok és szólisták szórakoztatták a nagyszámú közönséget. Fellé­pett a pécsváradi kamarakó­rus, a lánycsóki tánccsoport, amely galgahévizi lánytáncot adott elő. a szentlőrinci kama­rakórus. a szökédi lánvcsonort a bogádi lánytánccal. Nasv si­kert aratott az Alkotmány ut­cai tánccsoj>ort és a mohácsi táncosok oerenvei seprűs tán­ca. A pácsszabolcsi zenekát, az Alkotmány utcai kamara- kórus, az Uttörőház kamara­kórusa után az Uttörőház tánc- együttese a Tóparti tréfa cí­mű táncjátékot mutatta be. Átalakítás tanulságokkal Nyolcadik hónapja szinte megszakítás nélkül folyik a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal helyiségének az építése. Ne gondoljon senki arra, hogy valamilyen új nagy irodaház építése tart ennyi ideig. Szó sincs róla. A megyei tanács épületében lévő üzlethelyiség átalakításáról van csupán szó. Igaz, hogy ez az átalakítás vi­szont nem akármilyen, hanem luxuskivitelben készülő átala­kítás. A tervek úgy készültek, hogy az idegenforgalmi hiva­tal elégítse ki a legkényesebb igényű vendégeket is, majdan az átalakítás után. Tehát tér­Két héttel a Mecseki nyár megnyitója előtt Pillanatfelvétel a Csongor és Tünde próbájáról KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK! Állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és gépállomások figyelem! Munkaruhák, zsákok, taka­rók, ponyvák, gumicsizmák javítását és foltozását a leg­rövidebb határidőre vállal­juk. — Normálméretű, 3 részes matracok azonnali szállításra megrendelhetők Pécsi Vegyesipari Váll. Pécs, Irányi Dániel tér. 9. 14526 A Pécsi Kamara Színház már becsukta kapuit, e hónapban a Nemzeti Színház falára is kiteszik a táblát — nyári szü­net. — de a színház próbater­meiben serény, komoly mun­ka folyik. A művészek a Mecseki nyár produkcióira készülnek; Egy pillantás az egyik pró­baterembe: Vág Mária, Kop­pány Miklós, Ősi János, Med- gyesi Mária, Szivler József Vörösmarty szép nyelven meg­írt művét próbálják, a kis ör­dögfiókák „próbaruhában“, azaz overallban „hányják a bukfencet“ a színpadon. Izzad­nak, fáradtak, de vidáman, jókedvűen megy minden; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét próbál­ják, ezzel a művei nyitják meg az idei Mecseki nyár műsorát. Turián György, a fiatal ren­dező tulajdonképpen munka közben szerette meg a klasszi­kus író művét, hiszen minden rendező végeredményben a próbák alatt válik egy-egy mű szerelmesévé; — Az egészben az tetszik a legjobban — mondja Turián György a próbaszünetben —, hogy a műben csodálatosan keresztezi egymás a filozofikus elmélyedés és a játékos hu­mor, a tenyeres-talpas való­ság és az eszményi képzelet. Az ellentétek szerencsésen ke­verednék. Tulajdonképpen tűn dérrege, légies, elvont, ennek ellenére Vörösmarty valóságos emberekhez és tárgyakhoz kö­ti a művet. Hiszen nemcsak Csongor és Tünde, de Ilma és Balga is megtalálják a boldog­ságukat. A mű azt fejezi ki szerintem, hogy a boldogságot a földön is meg lehet találni, ha nagyon akarjuk. Csongor a képzelet szárnyaival éri él, Balga földi kordélyon;;. zp : -■ Álmok balga képzsemé- nye, csodaszülte nőalak ;;— szállnak a próbateremben a nemesveretű, klasszikus sorok, de a Csongor és Tünde nemcsak a színészeket, hanem a szce- nikusokat is nagy feladat elé állította. A művet tíz képben adják elő, és Katona Ferenc igazgató ötlete alapján Vata Emil és Kovács Lajos; vala­mint Turián György rendező dolgozták ki a „vándorló“ dísz­leteket, amivel Csongor útját még jobban, hatásosabban ki lehet fejezni. Játékosságot, lendületet ad a népmeséi mi­liőnek. Vág Mária, Koppány Miklós, ősi János, Medgyesi Mária, Szivler József és többek kö­zött Bázsa Éva is — akit nem­régen operettszerepben lát­hattunk — most nehéz, de na­gyon jólsikerült karakter ala­kítással lepi meg a közönsé­get, Mirigy boszorkány szere­pében. Turián György az idén négy színművet rendezett, ez az ötö­dik; Jövőre? — Szeretnék klasszikus da­rabokat is rendezni, ezenkí­vül természetesen külföldi és magyar modern műveket..: De egyelőre a legnagyobb „gond“ a Csongor és Tünde ... Bemutató? — Július elsején este a pécsi szabadtéri színpadon. Tegyük hozzá: ha nem esik az eső; veztek az átalakított helyisé­gekbe rejtett világítást, mű­anyagpadlót, olajfűtésű kály­hát, emfix műanyagfestést — különleges színösszetételben — raffináltan görbülő falakat, egyszóval mindent, amitől szép és korszerű lehet egy idegenforgalmi hivatal. A ki­vitelezési költségek a terv sze­rint nem haladták volna meg a 373 ezer forintot. Amikor elkezdődött a mun­ka kivitelezése, akkor derült ki, hogy ez az átalakítás közel sem egyszerű, problémamen­tes ügy. Kezdődött a problémák so­ra az olaj kályha beszerelésé­vel. A kivitelező, a Megyei Építő és Tatarozó Vállalat, 1960. november 15-én közölte, hogy olajkályhákat a fennálló rendelkezések szerint nem le­het közületeknek, állami vál­lalatoknak üzemben tartani, tehát beszerezni sem lehet. Kérte a terv módosítását. A beruházó, az idegenforgalmi hivatal viszont ragaszkodott az olaj kályhához. A kivite­lező tehát ezek szerint végez­tette el a kőművesmunkát. Jóval később aztán mégis csak kiderült, hogy valóban nem lehet olajkályhát beszerezni, akkor gyorsan neki kellett áll­ni az olajtüzelésű rendszer átalakításához. Április 18-án gázfűtés szerelését rendelték meg a Gázműveknél. A gáz­szerelés véséssel jár, a csöve­ket a falba kellett süllyeszteni, a sugárzótesteket fel kellett szerelni. A befejezési határ­idő e miatt is kitolódott. Problémát okozott a kirakat átalakítása. A kirakatba ke­reskedelmi forgalomban nem szereplő, nagyméretű üveget terveztek. A Kossuth Lajos utcai sortatarozásból került volna ide a megfelelő nagy­ságú üveglap. Csakhogy: az üveglapot leejtették, eltörött. Itt csak egyet lehetett tenni: utólag autóléceket hegeszteni a kirakatkeretbe és kisebb üveglapokkal helyettesíteni az eltört nagyot. Aztán még egy kis átalakítás adódott a kira­katnál. Az Idegenforgalmi Hi­vatal felett is irodák lesznek. Azok is az Idegenforgalmi Hivatal kirakatának a felső részéről kapják a világítást. Viszont a tervezéskor a szel­lőztetésről megfeledkeztek. Utólag kellett nyitható abla­kokat szerkeszteni és készí­teni a már felszerelt kirakat­keretbe. Nem nagy dolog ez, de idő és pénz kérdése. Azután jöttek a további her­cehurcák. A tervezett pegulan műanyagpadló beszerezhetet- lennek bizonyult. A tanács építési osztálya sürgette az át­alakítás befejezését. Végre a Budapesti Épületburkoló Vál­lalat elvállalta a gumipadló beépítését, amit június hónap­ban készített el. Hasonló viták folytak a fes­tés körül. Végül különleges festés helyett hagyományos enyves festék kerül a falra. Előre nem látott okok miatt módosítani kellett a neonvilá­gítás tervét. A Budapesti „Fémmunkás” Lakatosipari Vállalat csak hosszas után­járás után volt hajlandó a portálhoz néhány szerelvényt leszállítani. Közben mérgelődött a ter­vező, hogy nem úgy kerül ki­vitelezésre az átalakítás, aho­gyan tervezte, mérgelődött a beruházó és a kivitelező és a felügyeletet gyakorló építési osztály. A tanács építési osztálya nem ért egyet a betervezett sok luxuskivitelű szerkezettel és szerelvénnyel. Nem vitás, hogy épp>en most, a takaró’ os­ság esztendeiben meggondnl- tabban kel] gazdálkodni min­den forinttal. De a tanács építési osztálya viszont későn vette észre ezeket a problé­mákat. A tervtanácson még időben lehetett volna észre­vételezni a terv túlzó részle­teit. Tanulságos nyolc hón no. Sok tanasztshi't't 1»he’ ’ "ír­ni belőle a jövőre néz'” denekelőtt azt, hogy el;'re’ á- tóbban és meggondoltab- ban, takarékosabban és össze- hangoltabban kell a munkát tervezni és végezni. Tábortűz a szaHad'fPi ^ínp'í^on

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom